Vasárnapi Ujság – 1866

1866-09-23 / 38. szám - Egressy Gábor: Kazinczy Gábornak 454. oldal / Költemények - Egressy Gábor: Petőfi Sándornak 454. oldal / Költemények - Az irás történetéből (rajzokkal) Szinnyei J. 454. oldal / Történelem; régiségek és rokon tárgyak

mot és hivatást érezvén a nép, mint az isko­latanítói pályára", örömmel ragadta meg az alkalmat, midőn 1841-ben szülötte he­lyére, Vízaknára papnak meghívták. Azóta ezen, a magyar haza végszélén, szászok és oláhok közt elszigetelve fekvő kis mezővárosban él és működik, megelé­gedve népes családja körében, s szeretve és becsülve híveitől. Csak egyes nevezetes al­kalmakkor lép ki magányából, igy pl. midőn Kolozsvárott az uj ref. templom elkészült, a megnyitási ünnepélyre folyvást kedves em­lékben élő egykori lelkészeket hivták meg szónoklatot tartani, s­zerepei készséggel engedett a fölhívásnak, s ez alkalommal egyik legjelesb beszédét tartá. Herepei Károly középtermetű, erős test­alkatásu férfi. Szava tiszta érczcsengésü, s olyan terjedelmű, hogy a legnagyobb egy­házban is jól megérthetni. Előadása mester­kéletlen, természetes. Beszédeit szorgalom­mal kidolgozza, de nem igen szokta megta­nulni ; azért az irathoz nem ragaszkodik. S akárhányszor megtörténik, hogy belheve és az alkalmi ünnepély által elragadtatva, be­szédeit merőben másként mondja el, mint a­hogy írva voltak. Az ujabb időben beszé­deit kezébe veszi, és valódi művészien ol­vassa; érzésteljes előadása igy is mindig nagy hatást gyakorol a hallgatókra. Egressy Gábor hátrahagyott iromá­nyaiból. Kazinczy Gábor emléklapjaiba. Pest, márcziusban, 1840. Névegység már van, de rokonszenv erre nem épül. Ismerek én névpárt, ellenirányba futót. Szellemazonságunk benső jegyeket viszonyítson; Vedd hitemet, s tapogasd szíved erőt: közös-e? Elvegység, szóban, tettben, és minden időben; Czélhűség; küzdéshez erős akaratra kitartás; Tárgy szerelem, mit hon s természet tüze szi­vünkhöz. Jellemező, min sors kísértete szerte szakadjon. Elmélkedve mit ér fellengzeni, tettben inogni, S a viszonyok fuvolája szerint tánczolni keringőt? Elvszüzesség az? — tagadom; de gyakorlati félség, öntagadás nélkül nincs nagyság, mint kivitel nincs. Élettartalmam mélyében két hatalom van Gondolatintéző: — haza és művészet, Egressy — örökké. Gábor: Petőfi Sándor emlékkönyvébe. Pest, január 29. 1848. Ha van hit, mely bennünket e világon Megmenthet a pokoltól, — nem lehet más, Mint a mely a becsület *­ istenének Érzelemben és tettleg áldozik. E hit nélkül minden társas viszony, Mely az emberek lelkét egybefűzi: Csupán csak önzések szövetkezése, S bizony mondom, hogy ez bálványimádás. Az elvrokonság, máskép csak palást, Melynek külsejét angyalok szövék, De béllését az ördögök csinálván Ráirták: „mutare consilium." Igaz rokonság szellemek között Akkor van, ha szivök vallása egy: Ha vakbuzgón járják a templomot, Hol a becsületnek szent mérlegén Az emberek nagysága méretik. Egressy Gábor: Az irás történetéből. A népek átalában az irás feltalálását a legősibb korba helyezik, midőn még az em­berek közvetlen az istenekkel társalogtak. *) Politikai, társadalmi, polgári és családi becsület. E. a. •tzo­ mert ugy hitték mindenkor, hogy ezen fel­séges találmány egyedül az istenektől ered­het. Josephus zsidó történetíró beszéli, hogy egy angyal Sethnek az egekből csillagászi könyvet hozott volna és öt irri­tanitá. Az egyiptomiak hieroglyphjait, valamint minden vallásos szertartásaik behozatalát Tóthnak, egy Assurbeli idegennek tulajdonítják; el­lenben egy arab monda szerint már Ádám adott égetett téglákra irni. Habár ily mondáknak kevés hitelt adunk, azt mégsem tagadhatjuk, hogy az irás fel­találása a történetet megelőző ős­korba teendő; itt természetesen csak képes irást kell értenünk, midőn még az eszmét vala­mely tárgynak lefestésével tudták csak ki­fejezni. A mennyiség meghatározására alkalma­zott vonást tekinthetjük egyszerűsége miatt az írás kezdetének, mert oly népek is, kik még a képes írás ismeretéhez nem juthattak el, azt használják bizonyos számnak emlé­kezetbe idézésére. Az indus egy szembe­szökő fába tesz metszést, ha fejbőrt (scalp) zsákmányolt, más vonással különböztetve meg a férfi­ fejbőrt, mással a nő személyét. A Déli-tenger szigetein és Amerikában a bennszülöttek sajátságos módszert hasz­nálnak gondolatjaik kifejezésére. Kotzebue világkörüli utazásakor Oldra szigeten egy kertet készített, melyet később egy benn­szülött barátjának átengedett, ki is azonnal pandanus levelekből kettős csomót kötött, mely kettejük nevét jelenté, s azt a kert ke­rítésére felfüggesztette; ily csomókkal beag­gatott fák, kerítések ott gyakran előfordul­nak s a tulajdonos nevét hozzák emlékezetbe. Mexikó és Peru őslakói ily csomókötés­sel rendszeres művészetet fejtettek ki, ezen háló alakú kötelék gyakran egész tudósítást, törvényczikket vagy más történeti okmányt helyettesített s egyúttal a feledékenységtől megóvott. írnokok helyett a perui ható­ság csomókötőket foglalkoztatott. Az 1-ső ábra egy ily okmányt tüntet fel, melyet alig­ha sikerülend valakinek kibetűzni. A képesirás volt minden írásrendszernek alapja. Valóban az egyszerű s kevéssé ki­fejlett észnek a tárgyak emlékezetbe idé­zésére semmi sem volt oly természetes s aján­latos, mint a képek használata, ezt tapasz­taljuk gyakran a gyermekeknél vagy az írástudatlan siketnémáknál. Amerika a képesírás klasszikus hazája, mert itt tűnik az fel változatlanul s eredeti tisztaságában. Fának a héja, lehántott fa­törzs, vagy sima sziklafal szolgált az indu­l. ábra, soknak első iráskisérleteik fölvételére. Ilyes­mire jegyzék az arra menők figyelmezteté­sére, hány harczos tanyázott azon helyen, vagy hány fejbőrt zsákmányoltak, merre irányták lépteiket, vagy hány napja annak, hogy hazájukból útra keltek. Mindazt, mi a természetben szembetűnő, képben is igen könnyen föltün­tethetők. Egy durván lerajzolt kör képezte az emberi fejet, vo­nalok a kezet és lábat, az agyon­ütött ellent fej­nélküli alak jel­zé, stb. Az indusok különösen sír­iratoknál gyak­ran használják a képes írást, ilyen a 2. ábra, mely egy hős­tetteiről hires tsippewayi főnök síremlékét mutatja. A megforditott iramszarvas azt jelenti, hogy azon családnak, melynek jelvénye (Totem) az iramszarvas, vezére meghalt, miután hétszer vezette tör­zsét a csatába (ezt a balol­dali hét vonás jelöli), kilencz ellent ölt meg (kilencz vonás a jobb oldalon), é­s háromszor súlyosan megsebesült, azon­kivül egy iramszarvassal (melynek feje alább látható) kemény, de szerencsés har­czot állott ki. Egy 16 személyből álló expeditio küldetett ki a Mis­sissippi forrásához. A két in­dus kalauz daczára, kik v­eze­tékül adattak melléjük, elté­vedtek. Az indusok póznát állítottak fel, azt kissé azon irány felé hajlítva, merre uj­jokat tovább voltak folyta­tandók, erre azon rajzzal el­látott fahéjat függesztették fel, mely a 3. ábrán látható. A nyolcz emberi alak, a mel­lettök álló nyolcz puskával az expeditio fedezetét jelképezé, ez alatt balról látható a két indus kalauz löveg nélkül, míg az európaiak kalapot viselnek; ezek közül az elsőnek feje mellé n­el­ van rajzolva, mert ő volt a társaság tolmácsa, a má­sik geognosz lévén, kalapácsot tart kezé­ben, egy harmadik könyvvel van rajzolva; a többi jelkép föl nem ismerhető. A három szögletben látható tűzrakás jelenti, hogy éjjel egymástól különválva tanyáztak, s az alsó sorban rajzolt réti csibét és teknősbékát költötték el. Az indusok ezzel, az utánuk jövő európaiak­ vagy bennszülöttekkel élményei­ket s továbbutazásuk irányát akarták tudatni. 1. ábra. Ó-mexikói csomóirás. Képes irás egy tsippewayi fejedelem sirkörén 3. ábra. Nyírfa-héj indiai képes Írással.

Next