Vasárnapi Ujság – 1868
1868-01-19 / 3. szám - Tatai András 3. szám / Arczképek, Hazaiak - Tatai András (arczkép) 25. oldal / Élet- és jellemrajzok - Gödöllői kastély és park. Keleti G. 3. szám / Táj- és utiképek, Hazaiak - Mátyás király Szabácsnál. Irínyi Sánd. 3. szám / Történelmi képek - Rajzok az országgyülésből: II. A balközép. Jankó János. 3. szám / Történelmi képek - A japáni „sárkány-társaság” mutatványai 3. szám / Vegyes tárgyuak
Előfizetési feltételek: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. — Fél évre 6 ft. Sf* Csupán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 ft. — Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 5 ft. — Fél évre 2 ft. 50 kr. Hirdetési díjak: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy négyszer hasálozott petit sor, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 10 krba, háromszori vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számíttatik. — Kiadóhivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécsben: Oppelik Alajos, Wollzeile Nro. 22. és Hausenstein és Vogler, Wollzeile Nro. 9. — Bélyeg-dij külön minden igtatás után 30 uj krajczár. A hazai tudományosság azon érdemteljes munkásai iránt, kik részint az iskolai tanszékeken, részint a tanirodalomban terjesztik az ismereteket, mindig kiváló figyelemmel viseltettünk. Ezek közé tartozik, és pedig már évtizedek óta ernyedetlen munkássággal foglal köztek helyet Tatai András kecskeméti ref. tanár s számos tudományos és tankönyv irója. Tatai András született 1803. november 24-én Biharmegyében, Hegyköz-Szent-Miklóson, egy kies fekvésű érmelléki faluban. Atyja András, hét ref. pap elődeinek, kik közt Sámuel a nápolyi gályákon is szenvedett, nagy tudományu,de túl szerény utóda, egyszerű lelkészi helyzetében minden gondját hallgatói javára s gyermekei nevelésére fordította. Fia András a szülei háznál jó irányon kezdett nevelésből s oktatásból korán Debreczenbe került, hol már gyermeki ifjúkorában a nagy népességű főiskola legkitűnőbb tagjai közé számíttatott. Alig 14 éves korában, közvizsgán rögtön irott latin dolgozatát Cicero helyes utánzásának nevezte a szigorú itéletü Budai Ézsaiás. Már 17-ik évében ünnepélyes alkalomra irott latin verseit kinyomatta a tanári kar, mint később is több ilynemű latin s magyar munkáit. Huszonegy éves korában már a poesisben s következő évben az oratoriában, az akkori rendszerhez képest, mint rendes nyilvános oktató működött. Még a kollégiumban elsajátította saját szorgalmával a német, franczia és olasz nyelvet. A szívélyes, jó kedélyű és jó bánásu ifjat iskolai pályatársai kitűnően szerették s becsülték. Tizennégy éves kollégiumi pályáját seniori hivatallal bevégezvén, legnagyobb pártolója főgondnok szeptemvir Péchy Imre akarata folytán professori hivatalra készülendő, Pesten és Bécsben félévi tudományos hospitálásai után, a németországi egyetemekre ment, s Jénában rövid, Göttingában huzamosabb ideig képezte magát, hol akkor a tudós Mitscherlich, Blumenbach, Planck, Heeren, Dahlman, Ewald stb. tanárok fénylettek, s a tudomány szomjas ifjú lelkét rendkívüli életelettel tölték el. Hazájába visszatérvén, mindjárt lelkészi állomásra nyert meghivatást, 2—3 de sem azokat, sem a debreczeni félfizetéses tanári állomást (rendes ezalatt ürességbe nem jővén) nem fogadta el, hanem egy évi segédlelkészi várakozás után, az akkor felállított kecskeméti főiskolába rendes tanárul lett meghivatását fogadta el s 1831 tavaszán abba be is lépett. Itt működik azóta a dunamelléki egyházkerület főiskolájában, — bár később superintendens Szoboszlai három ízben szólitotta fel a Debreczenben működésre, — itt, ahol örömmel kezdette, kellőleg méltányoltatva folytatta és folytatja működését. Részt vett az egyházkerületi s iskolai ügyek fejlődésének minden mozzanataiban s azon szellemi küzdelmekben, melyek abban időről időre előfordultak. Mint kezdőnek s lépésenkint emelkedőnek különféle tudományágakkal kellett foglalkoznia. Latin, görög, német nyelvészet, történettan, természetrajz, szám- és természettan vették eleinte mindjárt az ő működését igénybe, s néhány év alatt latin s görög nyelvtant, szám- és természettani munkákat adott ki, melyek kidolgozásában a könnyű felfogás és az átalános képzés szükségletét tartotta szem előtt. E mellett ifjabb éveiben költői s szónoki tehetsége által kedvességet nyervén, sokáig majd minden nagyobbszerü temetési ünnepély alkalmával ő volt a vidék legkedveltebb szónoka. Mint ilyet kinálta meg öt lelkészi hivatalával a nagyjövedelmű nagyharsányi egyház is, de amelyet el nem fogadott, miután az egyházkerület akaratát annak egyik legbefolyásosabb egyéne e szavakkal tolmácsolta : „mig a forgácsában tart, addig az iskola-ügyet el ne hagyja." Majd a pesti prot. theologiai intézet megnyitásának második és harmadik évében itt, mint egyházi s szent történelem, exegetica és dogmatica theologia tanára működött, s ez alatt adta ki Kurz ,,Szent-történelmé"-nek a reformált egyház nézeteihez idomított átdolgozását. Azonban rövid két év után, Pestről Kecskemétre visszatérhetését,az ottani egyház kivonata folytán s egészsége tekintetéből is kérte az egyházkerülettől; mit megnyervén, az 1858-diki ősz óta ismét Kecskeméten működik, mint bölcsészet tanára, befolyván a bölcsészet-jogi tantárgyak tanításával az azóta ott ismét felállított jogakadémiába is, melynek az 186%-ik iskolai évre igazgatóságával is megtiszteltetett. TATAI ANDRÁS.