Vasárnapi Ujság – 1871
1871-08-13 / 33. szám - A torzképek történelméhez. Dr. S. J. 417. oldal / Történelem; régiségek és rokon tárgyuak
417 Pajama meghalt, isten és világ előtt én vagyok örököse, én vagyok a fejedelem! Na lám, a gyilkos is az isteni jog nevében deklarálja magát fejedelemnek. A politikai dráma nyomán egy szerelmi történetet fogok elmesélni. Oundo főnök, ki egy háborúban hadifoglyul esett és Taitiba hurczoltatott, nagyon megbarátkozott a pálinkával és mikor szerét ejthette, ezzel vigasztalta borús lelkét. Polgárisodottnak nevezett népeknél nem tesz képtelenné valakit az iszákosság, hogy mint népboldogító a mindenhatóság trónján ne szenderüljön el ebéd utáni álomba. Nem így a neveletlen vadnépek világában. Oundonak a Balad törzs kivánságára választani kellett a pálinka és fejedelmi szék közt. Oundo helyet adott Goa rokonának és szabad bagózás penziójára visszavonult. Oundonak a többi házi produktumok közt volt egy Jara nevü szép leánya, kinek uri anyja ausztráliai származású, és igy szebb volt mint az ujkaledoniaiak. Jara, mint a magas származású herczegnőknél még Uj-Kaledoniában is udvari szokás, eljegyeztetett egy szomszéd hatalmas törzs koronaörökösével rivó gyerek korában. Egy év múlva már elkövetkezendő volt az idő, mikor a jegyesnek Jara után kellett volna jönnie; midőn egy, víz bevétele végett kikötött hajó kapitánya meglátta Jarát, a szép vörösbőrű leány megtetszett neki. A kapitány rögtön megkérte Jarát. Vörös nők vannak a hajókon, de azok haszontalan senkik gyermekei, nem egy fejedelemé, és Jara megtagadtatott. Ez nem sújtotta le Jara imádóját. Oundot a hajóra hivta, pazarul megpálinkáztatta és egy hordó szesz fejében Oundo királyi szavát birta a cserében neki jutandó Jaráról. Harmadnapra, mikorra Jarát a hajóra kell vala szállitani, kijózanodott Oundo ő felsége és habozott ígérete beváltásában, mivel nemcsak minden udvari illem ellen kell vala tennie, hanem a hatalmas jegyes haragját is gyönge törzsére vonni. Másfelől a hajóskapitány boszúja fenyegette. Oundo a szürkület homályában ajtaja és a lobogó tűz előtt kuporogva egy jócska pipaszár megfordított nyelét szopogatva, a hagyományos kabinet politika lomtárában expedienst keresett; midőn a haraszt megrezzen és nyakig fölfegyverkezve áll elő a kapitány, követelvén Jarát. Oundo látva a menekülés lehetetlenségét, így szólt: — Ülj le ide mellém, beszélj halkabban, gyújts pipára és adj nekem is dohányt. Az ügyet megvitatták újból, s a kapitány nyugodtan visszatért hajójára. Oundo ő felsége legmagasabb személyének kíséretében, nehogy a törzsben gyanút ébresszen, éjfélkor Jara megjelent a hajón és belépett a kapitány szobájába. Hajnal hasadtáig az ajtó előtt Oundo állt őrt, mint ez apai méltóságához illett, mikor Jarával aztán visszatért törzséhez. A főnökjegyes pedig a következő évben áttért a keresztyén vallásra és már nem vehette el a pogány Jarát. Így a két nép véres háborújával végződhető kalandnak vége lőn, melyet én Jara jóhirneve iránti tekintetből bizonyosan elhallgatok, ha sem a kapitány, sem Garnier nem oly fecsegők, hogy a most Kaledoniába szállítandó felkelők ajkára nem adják. A benszülöttek jövője igen szomorú, mivel roppant arányban apad számuk. Van olyan törzs, melyik 20 év óta felére csökkent. Különösen a nő-gyermekek születése jóval csekélyebb a fi-gyerekekénél. A pusztulás ily mértékét két betegségnek lehet tulajdonítani. Egyik bőrbetegség és halálos, melyet a ruha viseléstől kapnak, másik mellbetegség, melyet dohányzásnak tulajdonítnak. A dohányzás férfinak, nőnek, gyereknek legnagyobb szenvedélye. A gyerek még alig tud járni, már pipa füstöl szájában. A gyönge dohányt nem szeretik és minden csekély keresményüket dohányért adják ki, azon lassú méregért, mely később mellbetegség képében megjelenik és elragadja őket. Itt megjegyzendőnek tartom, hogy a szeszes italt átalában nem szeretik. A benszülöttek a telepesekkel az angol, franczia, spanyol és saját nyelvükből való keveréket használnak. A halálozás emelkedéséhez járul, hogy a beteget, ha három nap nem evett, minden tápláléktól megfosztják és éhenhal. A tehetetlen öregeket egyszerűen megfojtják rokonai. A temető, mely a csontoknak földszínen való elrendezéséből áll, babonás félelemmel árasztja el őket. Bölcsőtől a sírig követtük a vad benszülötteket, kik érdekesebb részét képezték a szigetlakóinak. A gyarmatosokról föl kell említenem, hogy már két czukorgyár van alapítva és Poébo kis telep aranybányászattal foglalkozik. Ebben föl van sorolva a sziget iparossága teljesen. A párisi felkelők, kik a versaillesi sanyarú fogságot most egy-egy parti hajó üregében folytatják, hol mint a rabszolga-kereskedők kereskedésük félemberi tárgyait, összezsúfolva tartja és őrzi a franczia kormány, vannak kijelölve e szigetke felvirágoztatására az államférfiak által. A sziget két millió lakost el bir tartani és igen gazdag teleppé válhat; de soha mint a nagy Amerika egy uj világ anyjává. Még a telep jövendő gazdagsága is kérdés, mivel a szabad telepes uj hazájának fogadhatja; de a száműzött, ezen nevében hordja a hazára való emlékeztetést és mindig vissza fog vágyni, mert a szigeti életet, bármily aranyos is, örökké csak fogságnak fogja tekinteni. U. G. A torzképek történelméhez. Torzkép alatt valamely tárgy vagy személy jellemző vonásainak, különösen pedig nevetséges vagy gyűlöletes oldalának kirívó túlzott előállítását értjük, úgy hogy ezáltal annak mintegy fonák eszménye keletkezik. Czélja a tárgyat vagy személyt arezvonásaiban, viszonyaiban, tulajdonaiban és alakjában oly módon ábrázolni, hogy az megismerhető legyen, de nevetségesnek tűnjék fel. A gúny és élet ezen kifejezése egykorú a festészettel, ahonnan már a régieknél is találhatni torz képekre. Kresilochus, a görög festész, ki Apellesnek volt tanítványa, Bacchus újjászületésének meséjét a Ceres ágyékából gúnyképül használta fel, midőn az istenek és emberek szakállas apja, fejkötővel fején, a szülőszobában, Lucina bábáskodása mellett, a szülfájdalmakat erős nyögések és jajgatások közt hatalmasan kiáltotta. Hasonló ábrázolatot látunk azon díszedényen, mely egykor Mengs Rafaelnek volt birtokában, de későbben Sz.-Pétervárra került, midőn Jupiter hű Merkur tolvaj lámpájának világítása mellett, Alkmenéhez az ablakon át bemászik, s inkább majomhoz, mint mennydörgő istenhez hasonlít. Máskor Aeneas, ki apját Ankhizesz vállain viszi, fiával Askaniasszal ebfejjé (majommá) változik. — Igazsága van Böttigernek, ha azt hiszi, hogy azon cserép csésze rajza, melyen Herkules Jupitert viszi, nem egyéb torzképnél, mely azt tünteti elő, hogy utóbbit részegsége miatt a lakomából nem lehetett másként eltávolítani. Hogy egyébiránt torzképek a régieknél is feltűnést okoztak, kitetszik Aelianus azon helyéből, hol azt mondja, miszerint Thebében törvényt hoztak és pénzbirságra ítélték a festészeket Új-Kaledoniából. Őserdő a tengerparton.