Vasárnapi Ujság – 1871
1871-04-30 / 18. szám - Kismarton és hadfinevelő intézete (képpel). Szőllősy Sándor 223. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak
225 Melléklet a Vasárnapi Ujság 18-ik számához 1871. ápr. 30. Irodalom és művészet. — (Az „Udvari bolond".) Szigligeti legújabb pályanyertes vigjátéka, maradandó dicsőségű lombbal nem gazdagította az érdemes drámaíró babérjait. Mint az akadémiai bíráló bizottság ítéletében is ki volt mondva: önálló irodalmi értékkel alig bir. Folyó hó 21-én került először szinpadra s nagyobb hatást nem tett. Bár szerkezete ennek is bir a Szigligeti-müvek szokott ügyességével s bonyodalma — vázlatosan elbeszélve — érdekesnek tetszenék, kidolgozása bágyadt s élettelen. A szerző saját eszméjén és alakjain, úgy látszik, nem csüngött azon szeretettel, mely a költői hatás elérésének egyik fő feltétele. A jellemzés átalában véve színtelen, különösen a főalakok részvétet,sőt érdeket sem képesek kelteni. A mellékalakok az ellenkező túlságba esnek, kirivók s a bohózat határaiba csapnak át, a bohózat igazoló sajátsága, az elevenen pezsgő s tulságaiban is megbocsátható kedély és szellem nélkül. Növelte a visszás hatást, hogy azon alakot, mely a bohózatosság hibáját legnagyobb mértékben hordja magán, Hancsik kassai birót, Szigeti még túlzottabbá tette kirívóan színezett tótos dialektusa által. A másik mellékalakot, Deodátát, Szathmáryné hasonlókép nem tudta kiemelni stereotyp-voltából. — A karzatnak s a földszint egy részének különben a darab tetszett, legalább sokat nevettek rajta. De a következő előadások meg fogják mutatni: hosszú vagy rövid életű lesz-e? Mi az utóbbit jósoljuk neki. Szomorú, ha versenytársai az akadémiai pályázaton még kevesebb értékűek voltak! ** (A képzőművészeti társulat kiállítása) méltó a megtekintésre. Nem oly gazdag ugyan, mint a múlt tavaszi, miután Párisból most nem lehet képet kapni s a német vaspályákon is nehéz a szállítás, mindamellett vannak figyelemreméltó külföldi és bécsi festvények is. A magyar művek közt sok jeles van. Például Lotz Károly szénrajzai, melyek a muzeumi lépcsőház mennyezetére tervezték, allegorikus rajzok: a képzelet, a hagyomány, lelkesedés a szép iránt, a tudományok, költészet és művészetek allegorikus csoportjai. Látjuk továbbá az oldalfalakra szánt rajzokat is: a hunnok betörését Európába, a Volga partján nomád életet vivő ősöket, a mint őket egy táltos buzditja; a kivándorlást, a vérszerződést, a honfoglalás harczait, az alpári csatát, Zalán futását, s a legyőzött fejdelmek hódolatát a trónon ülő Árpád előtt. S vajha mindezeket mielőbb a muzeum lépcsőházában látnók mint színes falképeket. — Székely Bertalan Bécsben is nagy feltűnést okozott festményét: „Lédát a hattyúval" állítá ki; Thán Mór egy szép „Feszületet" és a Feleki-pár arczképeit. Ligeti az akadémia-terem számára festett négy tájképet és Tisza-Beőt, a szőke folyó víztükrével; Mészöly Géza két kisebb tájképet, s Lenau egyik költeményéhez készített szénrajzot, mellyel a bécsi akadémián jutalmat is nyert, stb. A Waldstein-féle albumból is sok aquarell látható Felső-Magyarország tájairól. ** (/I „Budapesti Közlöny") mult vasárnapi számának hivatalos hirdetései közt elrejtve jelentek meg a művészek számára hirdetett pályázat feltételei. Miután egyik napilapunk sem említette, a netán pályázni kívánók kedvéért a pályázati hirdetést ime egész terjedelmében ideigtatjuk : Pályázat. A hazai képzőművészetek, valamint a zeneművészet gyarapitása czéljából a vallás- és közoktatási kir. minisztérium : 1. Ösztöndijakat tűz ki oly vagyontalan, de reményteljes művészek számára, kik valamely nagyobb önálló művel már a nyilvánosság elé léptek, vagy nagyobb művészi becscsel biró műveket felmutatni birnak; — 2. segélyeket oly művészek számára, kik valamely jelesebb és tekintetre méltó műről ismeretesek, hogy a szerencsésen megkezdett pályán tovább haladhassanak. — Mindazon magyar- és erdélyországi származású művészek, kik akár a képzőművészet (építészet, szobrászat és festészet), akár a zeneművészet terén ösztöndíjra, vagy segélyre igényt tarthatni vélnek, felhivatnak, hogy idevonatkozó kérvényeiket legfeljebb 1. évi május hó végéig a vallás- és közoktatási királyi minisztériumnál nyújtsák be. — A kérvényekben röviden előadandó: a) a pályázó személyes s netán családi viszonyai, ugy eddigi kiképeztetésének menete és körülményei ; b) azon ut és mód, melyen az esetleg nyerendő ösztöndijt további kiképeztetésére felhasználni szándékozik; c) a kérvényhez csatolandók oly kísérletek, melyekből a folyamodó eddig elért képzettsége alaposan megbirálható. Az ösztöndijak csak egy év tartamára adományoztatnak s egyúttal megjegyeztetik, hogy az esetleg engedélyezendő összeg meghatározásánál a pályázó személyes viszonyai és az ösztöndíj segélyével elérni kivánt czél fognak mérvül TARHA Z. szolgálni. — A pályázónak megengedtetik, hogy az ösztöndíj összege iránt is kérelmét nyilváníthassa. ** (Dr. Korbuly Imre,aki pár év előtt a Schwartner-féle egyetemi jutalmat nyerte el, becses munkát adott ki: „Magyarország közjoga, tekintettel a történeti fejlődésre, különösen pedig az 1848-ki és ujabb törvényeink átalakításokra" czim alatt, az Eggenberger-féle akadémiai könyvkereskedésben. A diszes kiállítású munka, 30 ivre terjed s 3 részre van osztva, melyek közül az első hazánk alkotmányát, a második Magyarországnak a pragmatica sanction alapuló viszonyát az ausztriai örökös tartományokhoz, a harmadik az ország közigazgatási szervezetét tárgyalja. Sok tanulmánnyal, gazdag forrásismerettel, folyékony, könnyű, érthető nyelven irva, történelmi fejtegetésekkel felvilágositva, — igen ajánlható könyv mindenki számára, kit hazánk közjoga érdekel. Ára 2 frt 60 kr. ** (Az országgyűlési törvényczikkek) csinos zsebkiadásban jelentek meg az Eggenberger-féle akad. könyvkereskedés (Hoffmann és Molnár) kiadásában. Az 1865 — 68-ik évi országgy. törvényczikkek ára fűzve 1 frt 40 kr., angol vászonkötésben 2 ft. — Az 1869-ik évi országgy. törvényczikkek ára fűzve 1 frt 20 kr., angol vászonkötésben 1 frt 60 kr. — Az 1870. évi országgy. törvényczikkek ára fűzve 1 frt, angol vászonkötésben 1 frt 60 kr. ** (Várady Mihály,) Torontálmegye alispánjától s törvényszéki ülnökétől ,,A halálbüntetés kérdése, tekintettel az átalános jogfejlődésre s hazai viszonyainkra" czimü értekezés jelent meg a „Törvényszéki Csarnok" mellékletében s külön is. ** (Stein János,) kolozsvári könyvárus Kocsi Károly „Községi faiskola" czimü művét román fordításban is kiadja; a fordítást Koós Ferencz vállalta magára, s igy remélhető, hogy a közhasznú könyv nemcsak a magyar, hanem a román nép közt is megtermi gyümölcsét. ** („Beszélgetések a buza-tultermelés káros volta felett.") E czim alatt egy 62 oldalra terjedő gazdasági szakmunka jelent meg, melynek szerzője Mokry Sámuel, a békésmegyei gazdasági egyesület titkára, s melyet az egylet 15 arany pályadíjjal jutalmazott. A népszerű nyelven irt röpirat főleg az állattenyésztés, takarmánytermelés és trágyagyűjtésről ad jó tanácsokat. ** (Az „Erdészeti Lapok") ezentúl Budán jelennek meg; az eddigi szerkesztők(Divald s Wagner) ezentúl lapvezetők lesznek, s a szerkesztést Bedő Albert vette át. Az előfizetési ár mint eddig, ugy ezután is egy egész évre 5 frt. Az előfizetési pénz „Az „Erdészeti Lapok" szerkesztőségének Budára" küldendő. — A már Budán megjelent 3. és 4-ik füzet az erdőtörvényjavaslatról s Erdély erdőségeiről közöl nagyobb közleményeket; az utóbbihoz a kolozsvári m. k. jószág-igazgatóság átnézeti színezett térképe van mellékelve. — E füzetek ezentúl rendesen közölni fogják az erdőtermények árjegyzékét is. ** (Csáthy Károlynál) Debreczenben megjelent „Az angol nyelv levélszerinti önoktatásának IV. és V. levele." Irta Psenyeczki Nagy Sándor. Ára egy-egy levélnek (füzetnek) 30 kr. ** (Uj hetilap.) Vachott Sándorné asszony május elsején „Olvasóterem" czimü hetilapot indít meg, az ismeretek terjesztésére, szépirodalmi művek közlésére, a női egyletek támogatására, stb. Májustól deczember végéig ára csak 4 frt, s az összegek Heckenast Gusztávhoz küldendők. ** (A „Nefelejts") szerkesztősége ujévkor több rendbeli pályázatokat tűzött ki, úgymint 40 aranyat egy eredeti beszélyre; 15 aranyat balladára; 10 aranyat lyrai költeményre. A határnap f. hó 15-én telt le, nevezett nap éjfélkor távirattal verék fel álmából a szerkesztőt; egy költő „Lemondás" czimmel Kolozsvárról egész pályaverset sürgönyzött; mint kiszámiták, a vers sürgönyzése maga 7 frtba került. Beérkezett összesen 30 beszély, 31 ballada, 38 lyrai költemény. A pályázat eredménye a „Nefelejts" juliusi legelső számában fog közzététetni. Közintézetek, egyletek. ** (4 magyar tud. akadémia) ápr. 24-én összes ülést tartván, ebben az uj szabályok értelmében nem tartatott értekezés, hanem a folyó ügyek intéztettek el. Az elnöki széket Lónyay Menyhért foglalta el, ki megnyitván az ülést, kijelentette, hogy a megboldogult Eötvös József emlékünnepélye jövő évi febr. 2-án fog megtartatni. Arany János szomorodott szívvel jelenté be Heidinger Vilmosnak, az akadémia külső tagjának, folyó hó 19-én történt kimultát. Bemutatá a közoktatási miniszter leiratát az ősrégi lébényi templom ügyében, mely szerint 3000 frt adatott a templom fentartására. Szóba jött a gyülésterem díszítésének kérdése. Kubinyi Ferencz két festményt ajánlott föl e czélra, s az akadémia még kettőt rendelt meg ezekhez Ligetinél. Most mind a négy elkészült; négy várromot ábrázolnak azok hazánk különböző vidékeiről: Szigliget, Trencsén, Ricso,, Szepesváralja romjait. Művészi munka mind a négy. Hosszas vita támadt, hogy e képek fölé (vagy alá) mit és hogy írjanak; végre is azt határozták, hogy másszor határoznak. ** (A Kisfaludy-társaság) ápr. 26-án tartott havi ülésén Greguss Ágost olvasott föl „Mesterség és művészet" czim alatt értekezést. Mi a művészet, mi a mesterség? meddig tart amannak határa, hol kezdődik emez? E kérdéseket igyekezett megvilágitani. A mesterség a művészetnek előfutára. Valamint a tudomány csak ott kezdhető , hol már ismeretek léteznek, a művészet is csak ott, hol már mesterség van. A mesterség tökéletesedése egyrészt abban áll, hogy a művészet felé közeledjék, hogy készítményei művészi alakot nyerjenek. Ezáltal kétségtelenül jó szolgálatot nyer a művészet is, s a technikai kezelés fejlesztése valóban országos érdek. Mert bár nagy művészeket, nagy költőket nem teremthetünk, de taníthatjuk őket csínra és gondosságra. E téren működni vannak hívatva a társulatok, egyletek, intézetek; e téren folyhat be irodalmunk emelésére a Kisfaludy-társaság; e czért kívánja elérni az országos rajztanoda fölállítása-Gregussnak ez általános éljenzéssel kísért fölolvasása után Dalmady Győző olvasott egy rövid, elégiát: „Nyáry Pál temetésén." ** (A debreczeni takarékpénztár) ápril 6-kán tartott közgyűlése jótékony czélokra a következőadakozásokat állapította meg: Csokonai-szoborra s fentartására 500 frt; koldulás-eltörlési alaphoz 200 frt; ingyen iskolázási alaphoz 200 frt; nőegyleti árvaház építésére 200 frt; színházhoz a színpadra zongorára 150 frt; kertész-egyletnek Arnoldi-féle gyümölcsminták beszerzésére 50 frt; főiskolai építésre 50 frt; ottani tanitóképezdei tápintézetre 80 frt; szegénysorsu tanulóknak 30 frt; kath. ápoldára 20 frt; izrael. elemi iskola alaphoz 20 frt; összesen 1500 frtot. ** (Az erdélyi gazdasági egylet) Gamauf Vilmost választotta meg titkárának. ** (A pécsi torna- és tűzoltó egyletnek a közoktatási minisztérium egyelőre 2000 forintnyi államsegélyt utalványozott. Az egyletnek eddigelé 2000 tanítványa van. ** (A zürichi magyar egyletbe) az 1870—71-ki tanévre 79 magyar ifjú irta be nevét; ezek közül 31-en a mérnöki szakosztályt, 17-en a tud. egyetem különböző ágait, 12-en a gépészeti szakosztályt, 12-en a szakosztályokra előkészítő tanfolyamot, 3 az építészeti és 2 a vegyészeti szakosztályt látogatja. A könyvtárban van 453 db. kötet s ezenkivül 19 magyar lap jár az egyletnek. A 8 év óta fenálló egyletnek elnöke jelenleg Kovácsy János műegyetemi tanuló. Egyház és iskola. ** (Révész Bálint) debreczeni uj superintendens tiszteletére a tanuló ifjúság fáklyás menetet rendezett és Somogyi Pál senior tartott üdvözlőbeszédet, mire Révész ékesen válaszolt, biztositván az ifjúságot a tanügyben követendő szabadelvűségéről. ** (Gr. Andrásy Gyula) a zemplénmegyei kórház s fölállitandó nőnövelde alapjára ezer-ezer forintot adott. ** (Nyomorúságos községi iskola.) Czirák községben, — miként az iskolabizottmány gyűlésén a tanfelügyelői jelentésből kitűnt — szánalomra méltólag áll a nevelés ügye. Az iskola oly alacsony, hogy a tanítónak bukva kell benne járnia, hogy fejét a gerendába ne üsse, s a sötét, nedves helyiségbe, hova legfölebb csak 20 — 25 gyermek férne be, 50 — 60 van összezsúfolva. Mikor erről a,