Vasárnapi Ujság – 1873

10. Eredeti levelezések - Fiumei levél. Faragó Ödön 179. oldal

Azon franczia tudósok közül pedig, kik a londoni és berlini tudós társulatoknak egyaránt tagjai voltak, 10 volt gazdag vagy nemes, 17 pol­gár és 9 szegény származású. Tehát a francziák közt a közép és szegény osztály aránylag sokkal jobban van képviselve a tudományban, mint Európa többi részében. Pedig az exakt tudo­mányok csakugyan nem képeznek kenyér tu­dományt : tehát áldozatot és öufeláldozást köve­telnek. Ez dicséretére válik a demokrat franczia társadalomnak. Még érdekesebb kérdés az, hogy a tudomány iránti tehetség és kedv mennyiben örökölhető apáról fiúra. Ezt a kérdést fejtegeti Galton „He­reditary genius" czimű angol müvében. Felhozza a három Bernouillit, a két Eulert, két Herschelt, kik hiressé lettek a természettudományokban. Sőt (ki hinné) épen a számtani tudományok öröklőd­nek a legnagyobb pontossággal. Igy volt nyolcz Bernouilli számtudós. Különben ha az ember tudja, hogy Pascal, Gauss és a Bernouillik már oly fiatal korukban voltak geometrák, a mikor mások még a számtan elemeivel foglalkoztak: meg lehet érteni, hogy e gyors haladást apjuknak köszönhetik. Hát a vallásnak mily befolyása van a tudo­mányra? Francziaország tősgyökeres katholikus ország és mégis akadémiájának 89 külföldi tagja közül (kiknek vallását tudjuk) 73 volt protestáns és 16 katholikus; pedig 107 millió katholikus és 68 millió protestáns ember van Európában. Sőt most a franczia akadémiának egyetlen külföldi tagja sem katholikus, hanem mind protestáns. És a franczia l'Institut tizennégy tagjának apja protestáns pap volt. — Azt is tudjuk, hogy XIV. Lajos Francziaországból 500,000 protestáns em­bert száműzött vallásért, és ezekben nemcsak a legjobb iparos népet veszté el országa; de még többet, mert e maroknyi nép később 24 természet­tudóst adott Hollandiának és Svájcznak. Es most az összes franczia katholikus papság csak a Ró­mában lévő csillagászt: Secchit mutatja föl a világhirü tudósok közt. Ha pedig a tudósok nemzetiségét teszszük vizsgálatunk tárgyává: ugy fogjuk találni, hogy mig a berlini akadémia tagjai közt 1750-ben 18 franczia volt, most 25 van. Síiből az az örvende­tes tanulság is következtethető, hogy a tudomány részrehajlatlanságát nem rontja meg a nemzeti­ségi gyűlölet. Ds az angol tudóstársaságban most 22 német, 16 franczia van, pedig 1750-ben és 1836-ban még mindig franczia volt legtöbb. Leg­több tudóst ad aránylag a világnak a kis, de sza­bad Svájcz. Igy a franczia akadémia tagjai közt 2 amerikai, 6 hollandi, 4 svéd mellettl2 svájezi szere­pel, mig a nagy Oroszország ott képviselve sincs. Mind ezen adatokat föltétlen törvényül elfo­gadni nem lehet, de az bizonyos, hogy az apa tu­dománya és foglalkozása, az ország társadalmi viszonyai és intézményeinek szabadsága, fejlettsége nevezetes befolyással van nz emberek képzésére és igy arra is, hogy a képzettség legnagyobb foka : a tudomány is mily arányban és honnan meritse képviselőit, sőt fejlesztőit. Candolle müve e kér­désre legalább tájékozást nyújt és azért figyelemre méltó. ' ' H. S. A Ims eltartásának módjai. A küszöbön levő bécsi világkiállítás ismét előtérbe állitá azt a fontos kérdést, hogy mi módon lehetne a minden bizonynyal bekövetkező hús­szükségnek elejét venni? Bécsi lapok szerint egy amerikai kereskedőczég ajánlatot tett a város tanácsának, hogy Bécset a világkiállítás tartamára jó fris hússal fogja ellátni — Amerikából; a hús­nak fontja 34—36 krajezár lenne s a küldött mutatványt a tanács megízlelvén, jónak és frisnek találta. De mindamellett is még eddig kevesen biznak az amerikai hus élvezhetőségében, főleg nyáron, a mikor a hust frisen tartani egyik napról a másikra is alig lehet, hát még oly messziről hogyan lehetne ép állapotban épen hajón ide szál­iitani? Pedig e nagy jelentőségű kérdésnek más megoldási módja nincs. A tudományos és keres­kedő világ évtizedek óta próbálgatja mindenféle utját-módját annak, hogy miként lehetne az euró­pai piaezokat jó hússal ellátni ama távol fekvő világrészekből, hol a népesség ma még igen gyér s roppant terjedelmű legelők a tömeges barom­tenyésztést nagyban elősegítik. Angliában egy idő óta többször tettek kísérletet ausztráliai hús­sal, melyet a megromlás ellen mindenféleképen biztosítani igyekeztek, de a tett kísérletek mind hajótörést szenvedtek. Pedig az angol nem élhet fris hus nélkül s még a munkás osztály is kész bárminő más kényelemről lemondani, Csakhogy fazakában egy darab jó fris marha- vagy ürühust lásson főni. Igy történt meg aztán, hogy a leg­alsóbb néposztályok is az otthon vágott hus alját, hulladékát szivesebben ették, mint a bevitt hus legszebb darabjait. Egy társaság, mely apró bádog szelenczékben fris főtt hust importált, kénytelen volt fizetéseit megszüntetni; de a vállalat barátai még nem akarnak lemondani a reményről s leg­újabban munkásnőket fogadtak föl, kiket a bevitt hus főzésénél követni szükséges eljárásra oktat­tatnak s időnként nagy huslakomákat rendeznek, melyeket a munkás nők készitnek férjök és család­jok számára. Egy ily óbédet, melynél 100 munkás lakott jól saját nejök által készített s a társulat által e czélra ingyen adott husétkekkel, több parlamenti tag jelenlétében London legszegényebb városrészei egyikében a mult év közepe táján tartottak meg; hanem az oredmény ez alkalommal sem volt na­gyon vigasztaló, mert a ragout-vá, pástétommá és kolbászokká alakított hus az erős fűszerek daczára is elárulta, hogy eleven korában nem angol mé­száros vitte a vágóhidra. Annyi haszna mégis volt az ebédnek, hogy a jóltartottak kötelezték magu­kat, hogy ezentúl ausztráliai hussal fognak élni. Jobban sikerült az a kísérlet, melynél fogva Texasból Uj-Orleansba vittek marhahust ottani használatra. Az e czélra szánt gőzösök hűtő ké­szülékkel vannak ellátva. A hus teljesen ép álla­potban érkezett Uj-Orleansba s oly fris volt, mintha egyenesen a vágóhidról került volna ki, jóllehet az állatokat már azelőtt egy héttel vágták le. Czélszerü óvó szerek alkalmazása mellett a hust valószínűleg bárminő légmérsékletnél nagy távolságokra lehet elszállítani. Fölösleges talán emlitenünk is, hogy ha oly szereket sikerülne föl­fedezni, melyek a levágott állatok elküldését ily módon lehetővé tennék, az valóban frisen maradna s ezáltal az élelmezési kérdés meg lenne oldva és a huspiacz tetemes átalakuláson menne keresztül. Annál figyelemre méltóbb tehát Abbate nápolyi tanár ide vonatkozó fölfedezése. Abbate a kor­mánynak bizonyos vegyszerrel impregnált (teli­tett) hust mutatott be, mely bárminő légmérsék­változás mellett is öt hónapig élvezhető, ép álla­potban maradt. De a tudós tanár nem akarja titkát halála előtt elárulni, noha késznek nyilat­kozott a világnak bármely részébe elmenni, hogy találmánya eredményét bebizonyitsa. Minthogy pedig a tnhár ur még igen jó egészségnek örvend s ép erőteljes férfi, a titok földerítését egyhamar nem remélhetjük. Legegyszerűbb mód a hust fris állapotban sokáig eltartani az, hogy csupán sóval behintve légmentesen elzárt hordócskákba tegyük. Frisen levágott állatokból szép, tiszta húsdarabokat (ter­mészetesen csontok nélkül) kellő besózás után e czélra készitett hordókba kell sorjában egymásra rakni, ugy hogy a húsdarabok közt üres tér ne maradjon ; ekkor a hordókat légmentesen elzárva hűvös pinczébe kell tenni. Nem szabad feledni, hogy a hordók helyzetét eleinte mindennap, később minden két-három nap legalább egyszer kissé meg kell változtatni. Különösen a fris szalonna és disznóhús tartható el ily módon igen sokáig. Például olyan disznóhúst, melyet még karácsony­kor vágtak, augusztusban teljesen ép állapotban lehet elfogyasztani. A hus kinézése üde és tiszta fehér, ize pompás, kifogástalan. De ha egy hordót egyszer használat végett fölnyitottunk, a hus nem áll sokáig s hamar el kell fogyasztani, mert a föl­nyitásnál a lég hozzá jutását nem lehet többé meggátolni. Ezért az edények nagyságát egészen ama háztartás szükségletéhez kell alkalmazni, melynek számára a tartalom szánva van. Ez az eljárás, melyet a legegyszerűbb házi nő is köny­nyen megtanulhat, Felső-Ausztriában egy idő óta igen el van terjedve. Végre a nyers hus épentartására Baudet is tett kísérletet phenyl-oldattal s kísérletének ered­ményét a „Moniteur Scientifique"-ben tette közzé. Ugy találta, hogy a hus zárt edényekben hónapo­kig eltartható, ha azt előbb 0.5 százaléknyi vizes phenyl-oldatba mártjuk. Ez eljárás mellett a hus csak épen annyit változik, hogy kissé megbarnul és sonkaizt kap. Baudet ugy véli, hogy félolyan erős oldat is elégséges; továbbá a hus akkor is eltartható, ha ily oldattal megnedvésitett faszén­darabok közé teszik s ajánlja, hogy Dél-Ameriká­ból ily módon elkészített hust szállítsanak Euró­pába; a hust kaucsuk-zsákokba kellene ily módon elrakni és igy egyszerre kaucsukkal is hussal is elláthatnék világrészünket, melynek mindkettőre annyi szüksége van. S. L. Fiumei leveleit. i. Fiume, ápril G: Fiume,, a Quarnero e szép reményekre jogosí­tott kikötője, hazánkba visszakebeleztetése óta már annyi előnyös változáson ment keresztül, hogy jogunk van reményleni, miszerint vasútvo­nalainak megnyílta, kikötői és rakpartjai kiépítése után a belföldi tengerek leglátogatottabb kikötői egyikévé emelkedik. Hogy e remény mihamarább valósuljon, mint tudjuk, tetemes összegek szavaztattak meg a ma­gyar országgyűlésen, s mi több, a „Károlyváros­fiumei vonal" munkálatai azonnal foganatba is vétettek, hogy ezáltal hazánk áldásdús vidéke: az alföld összekapcsoltassék a magyar tengermellék­kel, s hogy kiviteli czikkeink többéne idegen név alatt, hanem mint honi szállítmány vándoroljanak külföldre. A cs. k. szabad, déli vaspályatársulat is vál­lalkozott vonalát Sz.-Pétertől a Fiúméval össze­kötni, a mely vasútnak kiépítése a károlyváros­fiumei-nál sokkal csekélyebb akadályokkal levén egybekötve: jóval előbb elkészülendő vala, és ha emlékezetünk nem csal, még a mult év őszi hó-7 O napjaiban lett volna ünnepélyesen megnyitandó. Akkor az a hír járt, hogy bizonyos okoknál fogva a közlekedés megnyitása pár héttel elha­lasztatik. E hír csakugyan valósult, a mennyiben az őszi hónapokat nemcsak a tél folyton kesergő napjai válták föl, hanem már a tavasz is benyi­tott szelid mosolyával s az ünnepélyes megnyitás­ról még mi hirt sem tudunk, sőt ha a nép száján repkedő hírnek hitelt lehet adni: a már teljesen fölszerelt vonal talaja félemletesen kezd sülyedni: miből azt a következtetést vonhatjuk, hogy a közlekedés, ezen kő országot átszelő vonalon tu;lni sem lehet, mikor nyilik meg. Mindazáltal a ,,Bi­lancia" legutóbb „Szt.-Péter-Fiumei vasút" czim alatt közlött egyik czikkében azt akarja elhitetni a fiumei polgárokkal, hogy a sz.-péteri vonal meg­nyitása véglegesen julius hó elejére határoztatott. Vederemo! A mi a tengeri forgalmat illeti, itt már min­den haladásnak látszik indulni. A kikötő mocs­kos-zöld vizét sűrűbben szeldelik a gőz- és széltől hajtott jármüvek, sőt az egyetlen molo keskeny hátán néha oly nagy mérvben mutatkoznak a ra­kodó szekerek, hogy elgázoltatás veszélye nélkül szinte lehetetlen a személyszállitó hajókhoz jutni. Nagy lendületet nyert az ipar és kereskedes is; különösen ez utóbbinak vállalkozó szellemű képviselői, Fiume emelkedésének megfelelőleg iparkodnak üzlethelyiségeiket nagy-városias csín­nal és ízléssel berendezni, hogy a majdan Fiú­méba érkezendő idegenek igényeit minden tekin­tetben kielégíthessék. Örömmel tapasztaljuk azt is, hogy a „via governo" boltjai között a nagyobb­szerü raktárak többnyire honi kereskedők kezeiben vannak, kiknek magyar czégtáblái kellemes jelen­ségek gyanánt tűnnek föl ez olasz jelleget homlo­kán viselő városban! . . . . Egyszóval, Fiume hnrezra készül, hogy az elsőbbségi jogot bitorló Trieszttel szembe-zál­hatva, annak kezéből a babért idővel kiragadhassa. Faragó Ödön. Miből és liogy készül a terpentin ? Az észak-amerikai Egyesült-Államok az ottani fenyőfából nyert különböző készítmények­nek (terpentin, kátrány, finom és fekete szurok stb.) oly nagy mennyiségét bocsátják forgalomba, hogy bizonyára nem lesz érdektelen ama termé­nyek készitési módját nagyjában megismertetni olvasóinkkal. Az amerikai fenyőfa-termények legnagyobb részét a déli államokban tenyésző hosszulevelü fenyőfából (déli vagy mocsári fenyő, Pinus aus­ti'alis sive palustris) nyerik. E fa különösen ama, körülbelől száz angol mérföldnyi földterületen tenyészik, mely észak felé egészen Észak-Karolin i határáig terjed, innen az Atlanti-oczeán part­hosszában Északi és Dél-Karolinán és Georgián keresztül Florida államig húzódik, ez államot i mexikói öbölig átmetszi s nyugot felé egészen Louisianáig elnyúlik. Az ipar, melyről szólni akarunk, Newbern­ben, Észak-Karolinában vette kezdetét, hol azt jelenleg is legnagyobb mérvben űzik. Az első munkálatok arra szorítkoznak, hogy durva ter­pentint nyerjenek, a mi nem egyéb, mint a fenyőfa | természetes nedve, melyet rendszerint csakugyan ! terpentinnek vagy terpentinszuroknak is szokt ,k

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék