Vasárnapi Ujság – 1876

1876-12-31 / 53. szám - Illyés Bálint. Szabadsághős felett 847. oldal / Költemények

848 VASÁRNAPI UJSÁG. Grand Miklós és Kovács Antal adnak ki Buziá­son „Magyar méh" czimmel. Vidéki lapjaink száma meg az „Udvarhelyi Híradó" cz. társadalmi heti­lappal szaporodik, melyet Szakács Mózes tanár fog szerkeszteni Székely-Udvarhelyt, s ára egész évr­e 4 frt. A „Természet" czimű természettudományi és földrajzi ismereteket terjesztő népszerű lap 9-ik évfolyamára hirdet előfizetést Berecz Antal tanár. A minden hó 1-én és 15-én megjelenő lap előfizetési ára egész évre 4 ft. Az 1875-ki párisi földrajzi kiál­lításon dísz­oklevéllel és másodosztályú éremmel kitüntették e közlönyt. A beküldött 1876-iki egész évfolyamban úgy magától a szerkesztőtől, mint több más szakférfitól számos érdekes közleményt talá­lunk, s e lapot bízvást ajánlhatjuk az illető tudo­mányok kedvelőinek figyelmébe. Az egyházi lapirodalom köréből azt a változást jegyezhetjük föl, hogy a Kolozsvárit megjelenő „Erdélyi protestáns közlöny" szerkesztésétől Szász Gerő visszalépvén, a lap vezetését Szász Domokos vette át mint szerkesztő és laptulajdonos; s az első szám a szerkesztő tájékoztató czikkén kívül Szász Károly, Sámi László, Szilágyi Sándor , stb. tollá­ból ad közleményeket; ára egész évre 6 frt. — A Budapesten megjelenő s dr. Ballagi Mór által szerkesztett „Protestáns egyházi és iskolai Lap", mely első volt az ily irányú lapok közt, és sokáig egy­maga állott a téren, a jövő évvel már 20-ik évfo­lyamába lép. E széles körben ismeretes lap ma is a legterjedelmesebb prot. közlöny, s az összes prot. felekezetek érdekeit egyeztetve szolgálja. Ara egész évre 9 frt. — ,,EmlékkönyV-et szerkeszt Gelléri Mór az 1876-ik évi szegedi országos kiállítás utóhangjául. Az „Emlékkönyv", mely a kiállítás történetén kívül Bakai Nándor, Gelléri Mór és dr. Szabóky Adolftól tartalmaz a kiállításra s ezzel kapcsolatban a magyar iparra vonatkozó szak­közleményeket, 15 ivnyi tarta­lommal, január végén jelenik meg s előfizetési ára 1 forint. — „Népszerű egészségtan­" jelent meg Aigner Lajos kiadásában. A közhasznú füzetet dr. Lőrinczi Ferencz, külföldi szerzők nyomán, főleg népiskolák számára irta, de azért mások is haszonnal lapozgat­hatják. Ára 30 kr. — Uj zenemüvek. Táborszky és Parsch kiadá­sában megjelentek: „Klarinétos az én nótám fújja" sat., csárdás, zongorára szerzé Tisza Aladár, ára 60 kr., „Cirkus-polka" s „Dans la Clairiére" keringő ifj. Fahrbach­ Fülöptől; az elsőnek ára 50, a másodiké 80 kr. — A népszínházban Soldosné fölléptei foly­tonos vonzerővel bírnak. A közelebbi napokban „A talléros pékné" operettet vették elő, mely most ismét az újdonság hatásával bír. A jövő héten adják elő Szigligeti „Kényes Bertók" czimü új népszínmű­vét, melyet a népszínház számára irt, s ezt követi „A kapitány kisasszony", bécsi operette Genétől.­­ A nemzeti színházban Donadio k. a. a kö­zönség nagy tetszése közt folytatja vendégszerep­lését. Decz. 22-dikén lépett föl először a „Sevillai borbélyban" mint Bozina, s a közönség zajosan üdvözölte, mint régibb ismerősét. Aztán az „Alva­járódban és „Hamlet"-ben énekelt, mindig szoron­gásig telt nézőtér előtt, és osztatlan tetszés közt. Egyszerűsége, színdús játéka, s kifejező és finom árnyalatú éneke mindjárt meglepi azokat is, kik először hallják, ajándékozott a temetőben. Toldy síremlékének elkészítése ügyében egy bizottságot alakítottak, melynek tagjai: Pulszky, Ipolyi, Henszlmann, Keleti és Degré.­­ A Petőfi-társaság legutóbbi ülésén 10 rend­kívüli tagot választott, név szerint következőket: Petőfi István, Szabados János, Aigner Lajos, id. Ábrányi Kornél, E. Kovács Gyula, Bartók Lajos, Zalár, Feszt Imre, Neugebauer és Helfy Ignácz. (A három utóbbi Petőfit sikerrel fordította.) A meg­nyitó ülés programmját is véglegesen megállapította a társaság. Hét számból fog állani a következő sor­rendben : 1) Elnöki megnyitó, Jókai Mórtól. 2) „Ideal" költemény, irta s előadja Szász Gerő. 3) „Petőfi és a kritika a negyvenes években" , irta s előadja Pulszky Ferencz. 4) „Petőfiről" költemény, irta Szabados János, előadja Névy László. 5) „Egy okos asszony" rajz, irta s előadja Balázs Sándor. 6) „Petőfi és barátai" irta Kertbeny, előadja Paulay Ede. 7) „A zászló" költemény Ábrányi Emiltől, elő­adja Komócsy József. A nagy gyűlés újév napján d. e. 10 órakor az akadémia nagy termében lesz. 44. SZÁM. 1876. XXIII.ÉVFOLYAM. Közintézetek, egyletek. — A Kisfaludy-társaság decz. 17-én tartott havi ülésén gr. Széchen Antaltól Gyulai Pál olvasott föl „Shakespearei tanulmányok" czim alatt érdekes értekezést, melyben Szechen a nagy britt költőtől nem a németek föltétlen bámulásával és vak tiszte­letével, hanem szelleme helyes felfogásával szól, saját őszinte benyomásai szerint. A tetszéssel foga­dott értekezés után Győry Vilmos a svéd Runeberg „Karácsony-est" czimü költeményének első részét olvasta föl, mely egy holtnak hitt katona visszatéré­séről szól. Szász Károly a jövő ülésre halasztotta felolvasását „Salamon" czimű nagy hőskölteményé­ből. — Következtek a folyó ügyek. A titkár jelenti, hogy a főváros hatósága Toldy hamvainak sírboltot Mi ujság? — Mai számunkkal veszik olvasóink a „Vasár­napi Ujság" 1876. évi folyamának tartalomjegy­zékét. — Kossuthhoz Czeglédről egy számos tagu küldöttség megy Barracconneba, hogy személyesen adják át neki a képviselői mandátumot, mel­lyel e hó 27-én tisztelték meg Czegléd választói egyhangú­lag. A küldöttség ezenkívül ünnepélyesen felkéri Kossuthot, hogy tekintetbe véve az ország jelenlegi viszonyait, térjen haza, s az országgyűlésen fog­lalja el helyét. Másrészt a czeglédi választás némely eseményeiről is föl akarják világosítani, mert úgy tapasztalták Kossuthnak egy magánleveléből, hogy a czeglédi választás felől rész informatiót kapott, nevezetesen azt, hogy nevét csak párt­taktikából használták föl. A küldöttség tagjainak számát 100—120-ra tervezik. — Abdul-Kerimnek a díszkardot vivő kül­döttség január első napjaiban indul el, s Triesztből tengeren megy Konstantinápolyba, hol a küldöttség tisztelkedni fog a szultánnál, Mitház pasánál, Fazli pasánál és Klapka tábornoknál. — Petőfi Sándornak a kolozsvári múzeum számára megvétetni szándékolt karrarai márvány mellszobrára az udvartól érkezett be az első ada­kozás a bizottság pénztárnokáh­oz. Ugyanis beérke­zett 25 frt, melyhez a királyné társalkodónője Ferenczy Ida k. a. 5 frttal, báró Nopcsa főudvar­mester 10 frt s Rónay Jáczint püspök, Mária Valeria főherczegnő nevelője szintén 10 frttal járultak. — Dr. Horváth Árpád a budapesti egyetemi könyvtár igazgatóságáról lemondván , működése alól január elsején fölmentetik. — A zimonyi távirda-hivatal által a szerb-török h­áboru ideje alatt kifejtett rendkívüli buzgalomért több külföldi, angol, franczia és orosz lapok levele­zői köszönő és elismerő nyilatkozatot intéztek Takács János magyar kir. országos főtávirda-igaz­gatóhoz.­­• Szilveszter éjszakáján a fővárosban a gáz­lámpák egész reggelig égni fognak. A hatóság azért rendelte el ezt, mivel köztapasztalás szerint Szil­veszter estélyéről igen sok ember csak hajnalban szokott haza térni. — A jégzajlás a Dunán decz. 28-án nagy mérvben beállott, s a gőzösöknek hirtelen kellett menekülni az újpesti kikötőbe. A városligeti tavon is erős jég képződött s igy a korcsolyázás már köze­lebb kezdetét veheti. — Ritka hideg. Szent-Pétervárott e hó 22-én reggel 37.s Celsius (30.2 Béaumour) fok volt­­, hideg. Ilyen fagy deczemberben 1753 óta nem volt Péter­­várott. 120 év óta csakis január hóban tudnak ehhez hasonló hideget, igy 1868-ban, mikor a hideg 38 C. volt. A nagy h­ideg folytán Pétervárott a legtöbb iskolát is bezárták addig, mig a hideg leg­alább 20 fokra változik. — Sok tengeri szerencsétlenség történt decz. 20—25 közt a skót partok környékén. Egy Dun­deeból érkezett sürgöny szerint a skót tengerpar­tokon 120 hajó jutott zátonyra vagy csapatott sziklához s az ezeknél szerencsétlenül járt emberek száma 200-ra tehető. Különösen sok hajótörtés tör­tént a decz. 22—23 közötti éjjel, mikor is száz ember veszett el. A megsemmisült hajók között­több német hajó is volt. Stonehavennél, Peterhead­nál, Lossiemouthiál s más parti városnál számos­hajó tökéletesen elsülyedt. — Sikkasztás: Szegzárdo­n a borkereskedő­részvény társulat pénztárában a felügyelő bizott­ság tizenkétezer forintnál nagyobb hiány nyomára jutott. Az összeget Sánta István, az intézet vezér­igazgatója sikkasztotta el. — Bankócsinálók. Egész szövetséget fedeztek föl Bécsben, mely 1873 óta 10, 5 és 1 frtos bankjegye­ket gyártott és terjesztett. Nagy mennyiségben bocsátották a forgalomba és főleg a mult évben sok embert kényes helyzetbe hoztak, kiknél itt-ott fölfedeztek egy-egy hamisítványt. Végre sikerült kézrekeríteni a banda egyik tagját, Eisert Árpádot Pozsonyból, ki egy öt forintos fölváltásán rajta­vesztett s hasztalan volt tagadása, rábizonyult a pénzhamisítás bűne , s vele volt társát is befog­ták. Eisert lakásán nem találtak ugyan hamisít­ványt, de igen festékeket, rajzeszközöket. A vizs­gálat kideríté a többit. A bankjegyeket Eisert rajzolta és egy kőnyomdász állíta ki, s már három év óta szerencsével folytatták az üzletet. — Nagy tolvajbandát fogdosott össze a kar­czagi rendőrség Karczagról, Madarasról és Szt.­Imréről. Eddig húszan vannak befogva, kik az első vallatásnál 400 darab juh, 37 darab sertés, 50 darab juh ellopását s több tanya feltörését beszél­ték el. — Postarablás. Karácsony estéjk­én arán­sebes és Orsova közt megtámadták a postako­csit, melyen többen utaztak. A kocsis a támadásra­elfutott, de az utasok ellenállása a rablók támadá­sát meghiúsította.­­ Ismét meglövödöztek egy gőzhajót a szerb partokról, Belgrád alatt, egy faluban. A „Hilde­garde" gőzösre lőttek, de este történt s a sötétben nem lehetett megkülönböztetni sem az irányt, a­honnan a lövés jött, sem a golyó nyomát nem lehe­tett megtalálni. Így a legifjabb szerb merénylet nincs konstatálva.­­­ A konstantinápolyi konferenczia még eddig csupán egy gyűlést tartott, s a másodikat folyvást halogatja, mert azon már hozzá kellene látni a komoly és kényes kérdésekhez. Az előleges tanács­kozások eddigi eseményeit az újabb hírek azzal a nevezetes magyarázattal bővítik, hogy Oroszország épen nem mondott le Bulgária megszállásáról, é­s mivel Belgium nem hajlandó e zsandár szerepre, ő maga, az orosz, állja a gátat ismét. Szerbiába már meg is érkezett Xikitin orosz tábornok Cser­najeff helyére, s a katonákhoz intézett beszédben elmondta, hogy az orosz czár parancsára ő veszi át a h­advezérséget. Salisbury marquis az előleges tanácskozások után közölte a szultánnal a megálla­podásokat, s állítólag kijelentette, hogy ha a porta el nem fogadja a konferenczia megállapodásait,, az angol követ ott hagyja Konstantinápolyt, az angol hajóhad pedig a besikai öbölt. A szultán azt válaszolta, hogy ő mint alkotmányos uralkodó nem felelhet előbb, míg minisztereit meg nem hallgatja. Első eset, hogy egy szultáni alkotmányos uralkodó­nak nevezi magát, de decrz. 23-ika óta a török birodalomnak alkotmánya van, a vallások egyen­jogúságával és a miniszterek felelősségével. Több angol lap c­áfolja- mintha Salisbury fenyegette volna a szultánt arra az esetre, ha a konferenczia határozatait el nem fogadja. De minden arra mu­tat, hogy Salisbury az angol álláspontot közelebb hozta az oroszokéhoz. A hírek, melyek a békére nézve épen nem kecsegtetők, most egymást köve­tik. A konferencziára előlegesen megállapított 33 pontból Mithád pasa 25-öt nem talált elfogad­hatónak. Említik Savfet­ pasa külügyminiszter azon mondását is: „Ha két tollúnkat akarják kitépni, vagy két fogunkat kiütni, eltűrjük, de ha fejünket akarják leütni, akkor mégis csak job­ban tesszük, ha védelmezzük magunkat." Köz­ben a hadi készülődések folynak török és­ orosz-

Next