Vasárnapi Ujság – 1877
1877-06-10 / 23. szám - Petőfi kéziratai 363. oldal / Történelem; régészet és rokontárgyak
23. SZÁM. 1877. xxrv. ÍVFOLYAM. visszagázoltatását oly mély rohanó vízben, hogy a magas kocsiban is megázott minden, oly veszedelmes talajon,hogy 8—10 ember tartotta oldalt a ferdülésektől. Breaza táján abban a kellemes változatosságban részesültünk, hogy a talaj elveszté egyenlő mély sárosságát, itt-ott régi kavics tönkök maradtak, mellettök térdig érő veszedelmes gödrök — mindez felülről öreg sárral egyenlően betakarva, hogy láthatlan legyen. Lassú lépésben haladva is, hol jobbra, hol balra dőltünk, hogy néha egyik hátulsó kerék nem érte a földet. Ki mert volna itt kocsiban ülni? Mentünk gyalog, oly lassan, hogy kis utitársunk, a 3 éves gyermek is bátran velünk tarthatott. És szerencsénk volt, mert csakugyan egy kottyanónál nagy zuhanással feldőlt a két öl magas kocsi, s recsegve gurult szét a sok fenyőláda, közszemlére kirakva sárban a béltartalmát. No de egy óra alatt rendben voltunk megint, a konduktor imigy-amúgy megszegezgette a ládákat, és megszámlálta, hogy meglegyen 25 darab (ő csak ennyiben felelős értük), hogy a brüsszeli csipke sáros lett, meg egy-két karperecz kificamodhatott, s kiváltképen az aranyórák egy kis konfúziót kaphattak: az a kereskedő baja, mert nem várja meg, míg kiszedik a torpedókat a Dunából. De mind olyan ez a telhetetlen kalmár, még a muszkától is pénzt akarna nyerni! Ennyi szerencsétlenség közt szerencsésen megérkezünk végre negyed napon holjestre, hol is iszonyú készülődéseket tesznek a czár fogadására. Minket azonban vigasztaljon az a tudat, hogy az oroszok erőditvényeket ezen az uton nem csináltak és a meddig az ut fel nem szárad, teljes biztosságban lehetünk, hogy Predeálra nehéz ágyukat nem hoznak, „und mein Liebchen, Avas willst Du noch mehr?" Egy magyar utazó, Petőfi kéziratai. A Petőfi-társaság könyvtára pár hét előtt érdekes kézirathoz jutott D. Keresztes Teréz úrhölgy szívességéből. Petőfi 1845-ben Szalk-Szentmártonban, később pedig Dömsödön időzött, s ez utóbbi helyen hagyta e kéziratait, melyekről a „Petőfi társaság Lapja" azt irja, hogy hihetőleg az 1845-ben „Szerelem gyöngyei" czim alatt megjelent gyűjtemény első fogalmazványai. A költemények különböző nagyságú papírdarabokra, részben hivatalos minták tiszta oldalaira vannak irva, s kétségtelen, hogy a nagy költőnek saját kezeirása. Az e kéziratban foglalt 12 költemény közül, melyek egynek kivételével mind föltalálhatók a „Szerelem gyöngyei"-ben — nyolcz csaknem minden utólagos igazítás nélkül került ki a költő tolla alól; egy pótláson s a versszakok sorrendjének egy változtatásán kivül nem sok törlést látni a többin sem. Aránylag legtöbb törlést és javitást találni az „Elnémult a fergeteg . . ." czimü költeményében, melynek eredeti fogalmazatában a következő három sorszak volt: Áttekintek a végetlen rónán, És tekintek mult időmön át, S újra érzem mult időmnek minden örömét és minden bánatát. Szivem olyan tele érzelemmel, Csak alig, hogy elviselhetem. Érzelmim közt a legkeserűbb és A legédesebb a szerelem. Szivem igy, megtelve érzelemmel, Egy pohár, a mely csordultig áll. Mig ki nem fut, bár csak kifizetné Akár a lyány, akár a halál! Ezek, ugy látszik, nem nyerték meg a költő tetszését, mert ki vannak törülve, s más három versszakkal helyettesítve, a mint azok a költő összes költeményeiben olvashatók. „A hazáról" czimü szép költeményéből a költő három versszakot később, a költemény egységének előnyére, kihagyott, s ezek összegyűjtött költeményeiben nem találhatók. A hiányzó versszakok ezek: Oh, hogy csak könnyet onthatok. Csak gyáva könnyet a honért! Miért nem hí, miért nem int hát, Hogy kebelemből ontsak érte vért? VASÁRNAPI ÚJSÁG. Meghalni érted, oli hazám. Habár rettentő kínpadon, Kétszer, háromszor halni meg bár. De érted halni, szent olvajtatom! A nemzetek mind zajlanak Európa hangos színpadán . S mily csendes a magyar! hazánkat Ők híréből sem ismerik talán. Petőfi kéziratai közt van „Oh mi szép a" kezdetű dal is, melyet Petőfi nem vett föl sem a „Szerelem gyöngyei"-be, sem későbbi gyűjteményeibe, s mely a „Petőfi-Társaság Lapjá"ban most látott először napvilágot, ahonnan mi is átvesszük. Oh mi szép a vándorélet... oh az Irigylendő vándormadarak! Nem tudják ők, nem tudják mi a tél, Egy tavaszból másba szállanak. Vándorolni. .. vándorolni, mint a Fecske, mint a gólya, szabadon, Add e sorsot én nekem teremtem, Hajdan ez volt a kivánatom. Oh mi szép a házi élet... oh az Irigylendő házi madarak ! Mit törődnek ők téllel, tavasszal? Fészkeikben olyan boldogak. Házasodni, házasodni... élni, Halni a szerelmi lánczokon. Add e sorsot én nekem teremtem! Mostan ez az én kivánatom. 363 Irodalom és művészet. „Bolyongások az olasz ég alatt" czimmel egy tizenegy évre terjedő könyv jelent meg csinos kiállításban Kunosynál, Mezei Ernőtől. Mezei az ifjabb írói nemzedék komolyabb irányú s alaposabb tanulmányú tagjainak egyike. Van benne élénk észlelő tehetség, összehasonlító képesség és ítélet, s így könyve, mely olaszországi útjában tapasztalt élményeit és benyomásait foglalja magában, a tartalmasabbak közé sorozható. Legszebb része az, mely Kossuthnál tett látogatásáról szól. Nem hallgathatjuk azonban el, hogy a nyelv, amellyel pedig Mezei különben ügyesen tud bánni, e könyv sok helyen nélkülözi az egyszerűséget, dagályos, erőszakolt vagy épen érthetetlen, a mi azt a benyomást teszi, mintha nem egyenesen a szívből jönne, a mit irva olvasunk. ,,Látjuk a sürgés-forgás, az élénk zajt" irja egy helyt; a livornói szép hölgyeknek pedig érdekesen irván le arczuk sárga színét, mely „olyan a milyent a földből kiásott régi márványon találni", oda veti, hogy ,,az arczok közepe az élet előtörő melege által gyöngéd violára van színezve". Ebből bizony azt is kiolvashatja a malicziozus olvasó, hogy a livornoi hölgyek orra rezes. Különben az efféle hiányokra szemet huny V £lj cl könyv az élvezetesebb olvasmányok közé tartozik. Ara 1 írt 20 kr. Az akadémia könyvkiadó-vállalatában megint három nagy kötet jelent meg szép kötésekben. Becses munkák folytatásai: Macaulay ,,Anglia történeté"- nek 3 kötete, (fordította Ziehy Antal), Lewestel ,,A bölcsészet története" 2-dik kötet, (fordította dr. Bánóczi József) s Todd-tal ,,A parliamenti kormányrendszer Angliában" 2-dik kötet, (fordította Dapsy László.) Ez utóbbi munka befejező harmadik kötetét novemberben küldik szét, de aki előbb kívánja leírni, ha erről értesíti a kiadó hivatalt, már juliusban megkaphatja. Dr. Lázár Gyula ,,Az ozmán birodalom története" czimű könyve, melyről mult heti számunkban tettünk említést, s melyből közelebb mutatványt is közlünk, már kiadatott, igen szép szinnyomatu borítékban melynek rajzai a török csillagos félhold-jelvénnyel vannak díszítve. A második kötet sajtó alatt van, s julius elején fog megjelenni. Az Erődi Béla által a török küldöttség látogatásáról irt, ,,Csok jasa" czimű emlékkönyv nagyobb terjedelmű lett, mint tervezve volt, s e miatt és hogy a Konstantinápolyból érkezett ujabb adatok is fölvétessenek bele, késett megjelenése pár nappal, de már elhagyta a sajtót, s a fűzött példányok e hét elején megküldetnek az előfizetőknek, a diszkötésnek pedig 4—5 nappal később. Az emlékkönyv bolti ára 1 frt 25 kr lesz, diszkötésben 2 frt 50 kr, s Mehner Vilmosnál lesz kapható. „A bölcsészet története kezdettől mostanig." Magán- és iskolai használatra készítette Nagy Ferencz, a bölcsészet r. tanára a kecskeméti ref. főiskolában. (), Közép- és Uj-kor, egy kötetben. Rövidre összevonva (204 nyolczadrét, tömött nyomású lapon) világos és elég teljes átnézetet nyújt felölelt nagy tárgyáról. Iskolai kézikönyvnek középtanodán, sőt akadémián is épen elég. S a mívelt közönségnek, ha több ismeretet kiván a tárgy körül, előleges tájékozásul szintén jó szolgálatot tehet. Szerző leginkább Lewest és Uberweget követte előadásában, s így kétségkívül a legjobb úton és szellemben járt el. Tárgyának beosztása is, nagyjában legalább, helyes. Az ókor, jelesen a görög bölcsészet története, a könyvnek mintegy felét foglalja el. A középkor, a skolaszticzismus, és az arab bölcsészet, nagyon is futólagosan, mindössze tíz lapon van tárgyalva, végre az uj korban egymásután vannak ismertetve Bacon, Descartes, Spinoza, Locke, Hume, Leibnitz, Kant, Fichte, Schelling, Hegel, Herbart stb. egész a jelenkorig, ahol Comte néhány vonással, helyesen, de nagyon röviden van ismertetve, valamint Schoppenhauer is. A könyv czélja kétségkívül rövidséget parancsolt, de e parancsnak a szerző itt-ott inkább engedett, mint óhajtandó lett volna. A könyv ára 1 frt 40 kr. Keresztyén egyháztörténelem. Balogh Ferencz debreczeni h. hitv. kollégiumi hittanár (főleg Gieseler nyomán) irt egyháztörténelméből most jelent meg a harmadik korszak, mely az egyháznak a pápaságtól függése korát, a Hildebrand (VII. Gergely pápa) idejéből Lutherig (1046—1517) tárgyalja. Világos előadás, merev protestáns szellem, elég részletesség, néhol tultömöttség: a mű fény- és árnyoldalai. A nagyvadrétben tiz ivre terjedő füzet ára 1 frt. Az illető körök, nem csak az iskolában, hanem azon kivül is haszonnal olvashatják. „Mezőhegyes 1876. kezdetén" czim alatt jelent meg véleményes jelentése a csanádmegyei gazdasági egylet által a mezőhegyesi állami ménesbirtok viszonyainak tanulmányozására kiküldött szemlebizottságnak. E jelentést a szemlebizottság részletezett megállapodásainak alapján Papi Balogh Péter egyleti titkár állította össze. A 209 lapra terjedő kötet kapható a szerzőnél Mezőhegyesen. Hírlapok. A K. Jósika Kálmán által szerkesztett katholikus politikai hetilap, a ,,Magyar Korona" jövő hó elsejétől fogva kis alaku napilappá változik át, s ez uj napilapnak ára egy évre 10 frt lesz.• Kolozsvártt a ,,Magyar Polgár" most már naponkint kétszer jelenik meg ; első eset vidéken, új zeneművek. Rózsavölgyi és társa kiadásában megjelent: „Dobsinai jégbarlang", ábránd, zongorára szerzé és Austius Jenő urnak, a barlang felfedezőjének ajánlja P. Nagy Albert, ára 1 írt, — és ,,Horgony-polka'', zongorára szerző Csicseri Ferencz, ára 50 kr. A nemzeti színházban e héten Rosen Gyulának ,,Azok a férfiak'." czimű négy felvonásos vígjátékát adták Huszár Imre fordításában. Rosen osztrák író s Magyarországot is ismeri, a mennyiben innen nősült, mikor Nagyváradon rendőrbiztos volt a Bach-idő alatt. Akkor Dufeknek hitták, ami elég csehül hangzik arra, hogy az ember német író legyen. Így virított ki aztán Stosen. Az e héten előadott darab nem első műve, s elég ügyes technikával van irva, bár anyaga, a melyből, és elemei a melyekkel dolgozik, ugyanazok, melyeket előbbi munkáiban is föltalálhatni. „Azok a férfiak" kedélyes s eléggé szórakoztató német bolondság, sok ferde alakkal és mulatságos helyzetekkel. Van benne egy papucshős (Morland), a kit a felesége megtesz kis időre pünkösdi királynak a házban, de a ki szabadságával visszaél s visszamászik a papucs alá. Van vőlegény (Valter), aki mindig számolgat, mennyibe kerül a mosás, zöldség, cseléd stb. s az eredményhez alkalmazza változó szándékát, nősüljön-e, ne-e. Van még néhány ismert színpadi alak: naiv leány, (Franciska),aki meghódít egy nőgyülölőt(Rollmann), van nő (Helind), akit férje (Haberland) elhanyagol s aki aztán jó keményen, — de ártatlanul — megtréfálja férjét. Van aztán egy derék orvos (Sander), aki mindenkinek talál orvosságot, s egy kiállhatatlan pletyka vénasszony (Schraubné).—A bécsies, könnyű humor uralkodik a darabon, mely mulattat, nevettet, de mélyebb benyomást nem tesz. A nemzeti színház művészei: Újházi a papucsvitéz, Halmi a számvető gavallér, — Szathmáriné asszony, a pletyka tanár