Vasárnapi Ujság – 1877

1877-06-10 / 23. szám - Petőfi kéziratai 363. oldal / Történelem; régészet és rokontárgyak

23. SZÁM. 1877. xxrv. ÍVFOLYAM. visszagázoltatását oly mély rohanó vízben, hogy a magas kocsiban is megázott minden, oly veszedelmes talajon,hogy 8—10 ember tar­totta oldalt a ferdülésektől. Breaza táján abban a kellemes változatos­ságban részesültünk, hogy a talaj elveszté egyenlő mély sárosságát, itt-ott régi kavics tön­kök maradtak, mellettök térdig érő veszedelmes gödrök — mindez felülről öreg sárral egyenlően betakarva, hogy láth­atlan legyen. Lassú lépés­ben haladva is, hol jobbra, hol balra dőltünk, hogy néha egyik hátulsó kerék nem érte a földet. Ki mert volna itt kocsiban ülni? Mentünk gyalog, oly lassan, hogy kis utitársunk, a 3 éves gyer­mek is bátran velünk tarthatott. És szerencsénk volt, mert csakugyan egy kottyanónál nagy zuhanással feldőlt a két öl magas kocsi, s recsegve gurult szét a sok fenyő­láda, közszem­lére kirakva sárban a béltartalmát. No de egy óra alatt rendben voltunk megint, a konduktor imigy-am­úgy megszegezgette a ládákat, és megszámlálta, hogy meglegyen 25 darab (ő csak ennyiben felelős értük), hogy a brüsszeli csipke sáros lett, meg egy-két karperecz kific­amod­hatott, s kiváltképen az arany­órák egy kis kon­fúziót kaphattak: az a kereskedő baja, mert nem várja meg, míg kiszedik a torpedókat a Dunából. De mind olyan ez a telhetetlen kal­már, még a muszkától is pénzt akarna nyerni! Ennyi szerencsétlenség közt szerencsésen megérkezünk végre negyed napon holj­estre, hol is iszonyú készülődéseket tesznek a czár fogadására. Minket azonban vigasztaljon az a tudat, hogy az oroszok erőditvényeket ezen az uton nem csináltak és a meddig az ut fel nem szárad, teljes biztosságban lehetünk, hogy Pre­deálra nehéz ágyukat nem hoznak, „und mein Liebchen, Avas willst Du noch mehr?" Egy magyar utazó, Petőfi kéziratai. A Petőfi-társaság könyvtára pár hét előtt érdekes kézirathoz jutott D. Keresztes Teréz úrhölgy szívességéből. Petőfi 1845-ben Szalk-Szentmártonban, később pedig Dömsödön idő­zött, s ez utóbbi helyen hagyta e kéziratait, melyekről a „Petőfi társaság Lapja" azt irja, hogy hihetőleg az 1845-ben „Szerelem gyön­gyei" czim alatt megjelent gyűjtemény első fogalmazványai. A költemények különböző nagy­ságú papírdarabokra, részben hivatalos minták tiszta oldalaira vannak irva, s kétségtelen, hogy a nagy költőnek saját kezeirása. Az e kéziratban foglalt 12 költemény közül, melyek egynek kivételével mind föltalálhatók a „Szerelem gyöngyei"-ben — nyolcz csaknem minden utólagos igazítás nélkül került ki a költő tolla alól; egy pótláson s a versszakok sorrendjének egy változtatásán kivül nem sok törlést látni a többin sem. Aránylag legtöbb törlést és javitást találni az „Elnémult a fergeteg . . ." czimü költemé­nyében, melynek eredeti fogalmazatában a kö­vetkező három sorszak volt: Áttekintek a végetlen rónán, És tekintek mult időmön át, S újra érzem mult időmnek minden örömét és minden bánatát. Szivem olyan tele érzelemmel, Csak alig, hogy elviselhetem. Érzelmim közt a legkeserűbb és A legédesebb a szerelem. Szivem igy, megtelve érzelemmel, Egy pohár, a mely csordultig áll. Mig ki nem fut, bár csak kifizetné Akár a lyány, akár a halál! Ezek, ugy látszik, nem nyerték meg a költő tetszését, mert ki vannak törülve, s más három versszakkal helyettesítve, a mint azok a költő összes költeményeiben olvashatók. „A hazáról" czimü szép költeményéből a költő három versszakot később, a költemény egységének előnyére, kihagyott, s ezek össze­gyűjtött költeményeiben nem találhatók. A hi­ányzó versszakok ezek: Oh, h­ogy csak könnyet onthatok. Csak gyáva könnyet a honért! Miért nem hí, miért nem int h­át, Hogy kebelemből ontsak érte vért? VASÁRNAPI ÚJSÁG. Meghalni érted, oli hazám. Habár rettentő kínpadon, Kétszer, háromszor halni meg bár. De érted halni, szent olvaj­tatom! A nemzetek mind zajlanak Európa hangos színpadán . S mily csendes a magyar! hazánkat Ők híréből sem ismerik talán. Petőfi kéziratai közt van „Oh mi szép a" kezdetű dal is, melyet Petőfi nem vett föl sem a „Szerelem gyöngyei"-be, sem későbbi gyűj­teményeibe, s mely a „Petőfi-Társaság Lapjá"­ban most látott először napvilágot, a­honnan mi is átves­szük. Oh mi szép a vándorélet... oh az Irigylendő vándormadarak! Nem tudják ők, nem tudják mi a tél, Egy tavaszból másba szállanak. Vándorolni. .. vándorolni, mint a Fecske, mint a gólya, szabadon, Add e sorsot én nekem teremtem, Hajdan ez volt a kivánatom. Oh mi szép a házi élet... oh az Irigylendő házi madarak ! Mit törődnek ők téllel, tavas­szal? Fészkeikben olyan boldogak. Házasodni, házasodni... élni, Halni a szerelmi lánczokon. Add e sorsot én nekem teremtem! Mostan ez az én kivánatom. 363 Irodalom és művészet. „Bolyongások az olasz ég alatt" czimmel egy tizenegy évre terjedő könyv jelent meg csinos kiállí­tásban Kunosynál, Mezei Ernőtől. Mezei az ifjabb írói nemzedék komolyabb irányú s alaposabb tanul­mányú tagjainak egyike. Van benne élénk észlelő tehetség, összehasonlító képesség és ítélet, s így könyve, mely olaszországi útjában tapasztalt élmé­nyeit és benyomásait foglalja magában, a tartalma­sabbak közé sorozható. Legszebb része az, mely Kossuth­nál tett látogatásáról szól. Nem hallgat­hatjuk azonban el, hogy a nyelv, a­mel­lyel pedig Mezei különben ügyesen tud bánni, e könyv sok helyen nélkülözi az egyszerűséget, dagályos, erő­szakolt vagy épen érthetetlen, a mi azt a benyomást teszi, mintha nem egyenesen a szívből jönne, a mit irva olvasunk. ,,Látjuk a sürgés-forgás, az élénk zajt" irja egy helyt; a livornói szép hölgyeknek pedig érdekesen irván le arczuk sárga színét, mely „olyan a milyent a földből kiásott régi márványon találni", oda veti, hogy ,,az arczok közepe az élet előtörő melege által gyöngéd violára van színezve". Ebből bizony azt is kiolvashatja a malicziozus olvasó, hogy a livornoi hölgyek­­ orra rezes. Különben az efféle hiányokra szemet huny V £lj cl könyv az élvezetesebb olvasmányok közé tartozik. Ara 1 írt 20 kr. Az akadémia könyvkiadó-vállalatában megint három nagy kötet jelent meg szép kötésekben. Be­cses munkák folytatásai: Macaulay ,,Anglia törté­neté"- nek 3 kötete, (fordította Zieh­y Antal), Lewestel ,,A bölcsészet története" 2-dik kötet, (fordította dr. Bánóczi József) s Todd-tal ,,A parliamenti kormány­rendszer Angliában" 2-dik kötet, (fordította Dapsy László.) Ez utóbbi munka befejező harmadik köte­tét novemberben küldik szét, de a­ki előbb kívánja leírni, ha erről értesíti a kiadó hivatalt, már julius­ban megkaphatja. Dr. Lázár Gyula ,,Az ozmán birodalom története" czimű könyve, melyről mult heti számunkban tettünk említést, s melyből közelebb mutatványt is közlünk, már kiadatott, igen szép szinnyomatu borítékban melynek rajzai a török csillagos félhold-jelvén­nyel vannak díszítve. A második kötet sajtó alatt van, s julius elején fog megjelenni. Az Erődi Béla által a török küldöttség látogatá­sáról irt, ,,Csok jasa" czimű emlékkönyv nagyobb terjedelmű lett, mint tervezve volt, s e miatt és hogy a Konstantinápolyból érkezett ujabb adatok is fölvétessenek bele, késett megjelenése pár nappal, de már elhagyta a sajtót, s a fűzött példányok e hét elején megküldetnek az előfizetőknek, a disz­kötésnek pedig 4—5 nappal később. Az emlékkönyv bolti ára 1 frt 25 kr lesz, diszkötésben 2 frt 50 kr, s Mehner Vilmosnál lesz kapható. „A bölcsészet története kezdettől mostanig." Magán- és iskolai használatra készítette Nagy Ferencz, a bölcsészet r. tanára a kecskeméti ref. főiskolában. ()­, Közép- és Uj-kor, egy kötetben. Rövidre összevonva (204 nyolczadrét, tömött nyo­mású lapon) világos és elég teljes átnézetet nyújt­­ felölelt nagy tárgyáról. Iskolai kézikönyvnek közép­tanodán, sőt akadémián is épen elég. S a mívelt közönségnek, ha több ismeretet kiván a tárgy körül, előleges tájékozásul szintén jó szolgálatot tehet. Szerző leginkább Lewest és Uberweget követte előadásában, s így kétségkívül a legjobb úton és szellemben járt el. Tárgyának beosztása is, nagy­jában legalább, helyes. Az ó­kor, jelesen a görög bölcsészet története, a könyvnek mintegy felét fog­lalja el. A középkor, a skolaszticzismus, és az arab bölcsészet, nagyon is futólagosan, mindössze tíz lapon van tárgyalva, végre az uj korban egymás­után vannak ismertetve Bacon, Descartes, Spinoza, Locke, Hume, Leibnitz, Kant, Fichte, Schelling, Hegel, Herbart stb. egész a jelenkorig, a­hol Comte néhány vonással, helyesen, de nagyon röviden van ismertetve, valamint Schoppenhauer is. A könyv czélja kétségkívül rövidséget parancsolt, de e pa­rancsnak a szerző itt-ott inkább engedett, mint óhajtandó lett volna. A könyv ára 1 frt 40 kr. Keresztyén egyháztörténelem. Balogh Ferencz debreczeni h. hitv. kollégiumi hittanár (főleg Giese­ler nyomán) irt egyháztörténelméből most jelent meg a harmadik korszak, mely az egyháznak a pápaságtól függése korát, a Hildebrand (VII. Ger­gely pápa) idejéből Lutherig (1046—1517) tárgyalja. Világos előadás, merev protestáns szellem, elég részletesség, néhol tultömöttség: a mű fény- és árnyoldalai. A nagy­v­adrétben tiz ivre terjedő füzet ára 1 frt. Az illető körök, nem csak az iskolában, hanem azon kivül is haszonnal olvashatják. „Mezőhegyes 1876. kezdetén" czim alatt jelent meg véleményes jelentése a csanádmegyei gazda­sági egylet által a mezőhegyesi állami ménesbirtok viszonyainak tanulmányozására kiküldött szemle­bizottságnak. E jelentést a szemlebizottság részle­tezett megállapodásainak alapján Papi Balogh Péter egyleti titkár állította össze. A 209 lapra terjedő kötet kapható a szerzőnél Mezőhegyesen. Hírlapok. A K. Jósika Kálmán által szerkesztett katholikus politikai hetilap, a ,,Magyar Korona" jövő hó elsejétől fogva kis­ alaku napilappá változik át, s ez uj napilapna­k ára egy évre 10 frt lesz.­­• Kolozsvártt a ,,Magyar Polgár" most már napon­kint kétszer jelenik meg ; első eset vidéken, új zeneművek. Rózsavölgyi és társa kiadásában megjelent: „Dobsinai jégbarlang", ábránd, zongo­rára szerzé és Aust­ius Jenő urnak, a barlang felfe­dezőjének ajánlja P. Nagy Albert, ára 1 írt, — és ,,Horgony-polka'', zongorára szerző Csicseri Ferencz, ára 50 kr. A nemzeti színházban e héten Rosen Gyulának ,,Azok a férfiak'." czimű négy felvonásos vígjátékát adták Huszár Imre fordításában. Rosen osztrák író s Magyarországot is ismeri, a mennyiben innen nősült, mikor Nagyváradon rendőrbiztos volt a Bach-idő alatt. Akkor Dufeknek hitták, a­mi elég csehül hangzik arra, hogy az ember német író legyen. Így virított ki aztán Stosen. Az e héten elő­adott darab nem első műve, s elég ügyes techniká­val van irva, bár anyaga, a melyből, és elemei a melyekkel dolgozik, ugyanazok, melyeket előbbi munkáiban is föltalálhatni. „Azok a férfiak" kedélyes s eléggé szórakoztató német bolondság, sok ferde alakkal és mulatságos helyzetekkel. Van benne egy papucshős (Morland), a kit a felesége megtesz kis időre pünkösdi királynak a házban, de a ki szabad­ságával visszaél s visszamászik a papucs alá. Van vőlegény (Valter), a­ki mindig számolgat, mennyibe kerül a mosás, zöldség, cseléd stb. s az eredmény­hez alkalmazza változó szándékát, nősüljön-e, ne-e. Van még néhány ismert színpadi alak: naiv leány, (Franciska),a­ki meghódít egy nőgyülölőt(Rollmann), van nő (Helind), a­kit férje (Haberland) elhanyagol s a­ki aztán jó keményen, — de ártatlanul — meg­tréfálja férjét. Van aztán egy derék orvos (Sander), aki mindenkinek talál orvosságot, s egy kiállhatatlan pletyka vénasszony (Schraubné).—A bécsies, könnyű humor uralkodik a darabon, mely mulattat, nevettet, de mélyebb benyomást nem tesz. A nemzeti színház művészei: Újházi a papucsvitéz, Halmi a számvető gavallér, — Szathmáriné asszony, a pletyka tanár

Next