Vasárnapi Ujság – 1878
1878-06-02 / 22. szám - A vész előjelei. (Bukarest május 21.) 350. oldal / Eredeti levelezések
36 U2 képet Mészöly Gézától, Bischitz Móra a „XV. Lajos Dubarrynál" czimü képet Benczúr Gyulától és Schlauch Lőrincz szatmári püspök Molnár József „Beteg gyermek"-ét. Pállik Bélánál a királyné által megrendelt kép már készülőben van sajnos havasi tájat ábrázol, egy szénakazalnál eszegető birkákkal és szamarakkal. Ama szép kép, mely királyunkat róka vadászruhában, ,,Malia" nevű pompás arabs lován ülve ábrázolja, a gödöllői „Fáczános"-nál, két lovásszal, egy csoporttal, háttérben a királyi kastéllyal s őszi levegővel, már csaknem egészen kész. E képet a király sir Buchanan angol volt nagykövetnek festett ajándékba, de alkalmasint látható lesz a műcsarnokban is néhány napig. VASÁRNAPI ÚJSÁG. Közintézetek, egyletek. A magyar tud. akadémia május 27-ikén összes ülést tartott, mely egyik legkiválóbb, legszorgalmasabb történettudósunk, Szilágyi Ferencz emlékének volt szentelve, kinek életrajzát és arczképét lapunk is közölte. Nagy közönség hallgatta az emlékbeszédet, melyet Szabó Károly olvasott fel, ki ez alkalomra jött fel Kolozsvárról. Az emlékbeszéd ismerteti Szilágyi Ferencznek nagymérvű működését (miről csak az képezhet magának helyes fogalmat, kitudja hogy Sz. F. 21 monographiához gyűjtött 2000 ívnyi anyagot hagyott hátra kéziratban) és életének főbb mozzanatait. E főtárgy után több folyó ügy következett. Fraknói Vilmos titkár bejelenté Kovács Sebestyén Endre lev. tag és Ettingshausen András kültag elhunytát. Az emlékbeszédekről a harmadik osztály fog gondoskodni. Az I. osztály javaslata folytán elhatároztatott, hogy a 400 arany Karácsonyi-dij, melyet a lefolyt öt évben (1871—1876) megjelent legjobb drámai műnek vagy drámai műfordításnak kellett volna kiadni, nem adatik ki, mert erre érdemes munka a mondott időben nem jelent meg. A 400 arany arra fordittatik, hogy Arany János megbizatik Aristophanes vígjátékainak lefordításával, amivel a nagy költő már több év óta foglalkozik. Gyulai Pál titkár bemutatta az I. osztálynak múlt ülésén megvitatott új helyesírási szabályokat. Ezek kapcsán felolvas egy utólag formulázott javaslatot, mely szerint természetrajzi, természettudományi, vegytani szakmunkákban az állati, növényi ásványtani nemek (genusok) a vegytani elemek és az égi testek (Nap, Föld, Hold) nevei nagy kezdőbetűvel íratnának. Szász K. élénken kelt ki e javaslat ellen, mert akkor a többi szaktudományok nomenklatúrájára is ezt az elvet akarnák majd alkalmazni, — a jogászok .Örökösödést, a nyelvészek Főnevet, Melléknevet írnának. Szabó József megjegyezte, hogy a javaslat nem új, mert eddig is tényleg az volt az usus, amit kimondatni javasolnak. Szász Károly újabban is felszólalt és tiltakozott azon felfogás ellen, hogy a „macska," mint genus neve egy rangban legyen a történeti nevekkel. Szavazásra is került a dolog, de egyenlő volt a javaslat pártolóinak és ellenzőinek száma és így a javaslat a 3-ik osztályhoz utasíttatott vissza, hogy az az első osztállyal egyetemben tegyen újabb javaslatot a macska és egyéb nemek rangkérdéséről. A Kisfaludy-társaság május 29-iki ülésén először Szász Károly mutatott be Mikler Samu tanár „Gudrun" fordításából egy részletet, mely az ónémet költeményből azt a részt adja, mikor az elrabolt Gudrun királylányra ráismernek, amint a tengerparton mos, s megmentik a rabszolgaságból. Szász K. még dr. Szemnák Istvánnak Gudrun-tanulmányából is bemutatott egyes részleteket, melyekben a három részre oszló ó-német hősköltemény gondos tanulmánnyal vannak ismertetve. Második felolvasó Beöthy Zsolt volt, ki ismertette Csokonai néhány ismeretlen versét, melyet egy füzetbe összeírva Brankovics György Bécsben talált egy padláson, hol egy régi magyar testőr után maradt. A füzetben némely vers alá Cs. V. M. betűk vannak jegyezve, s ezek csakugyan Csokonai ismert versei, de vannak eddig ismeretlenek is. Beöthy felolvasta az „Egy sirhalom fölött" czimű verset és „A szent Pimpla felé segits" szép ódát, melyek uj és jellemző oldalról is feltüntetik Csokonait. Végül Gyulai Pál mutatta be Orlay Petrich Somának Petőfiről irt emlékjegyzetei második részét, mely három évet foglal magában, a Petőfinek a katonaságtól való elbocsáttatása és Pesten való végleges megtelepedése közé eső három évet (1842—1844.) Igen sok érdekes, jellemző adat van benne a pápai diák-életből s a költő színészi törekvéseiről, mely ábrándból sok nyomor és hányódás-vetődés után józanodott ki. Petőfi két izben nagy veszélyben forgott: 1842. nyarán a napfogyatkozáskor oly erősen nézett a napba, hogy majd elvesztette szeme világát. Más alkalommal majdnem a Tapolcza vizébe veszett. Orlai megczáfolja némelyek amaz állítását, hogy Petőfi tótos kiejtéssel beszélt volna. Petőfi atyja értett tótul, de a magyar szót keményen ejtette; édesanyja kissé aszódiasan beszélt, de Sándor kiejtésében nyoma sem volt a tótosságnak. A felolvasott érdekes adatokat a közönség figyelemmel hallgatta. A magyar orvosok és természetvizsgálók idei közgyűlése elmarad, részben a közegészséget fenyegető veszély miatt, miután az ország délkeleti határán máris felmerült járvány az orvosok legnagyobb részét működési helyéhez köti, másrészt pedig több jeles természetvizsgálónak a Párisban épen augusztus hó végén tartandó tudományos nemzetközi kongresszusokban részvéte következtében. A délmagyarországi történelmi és régészeti társulat május 27-én tartotta évi közgyűlését Temesváron, a megyeház dísztermében. Ormos Zsigmond főispán, a társulat elnöke, Margum, Contra-Margum és Viminacium római várakról tartott tudományos becsű fölolvasást, polemizálva a többi közt ama föltevés ellen, mely szerint a régi Keve vára helyén valaha Contra-Margum állt volna. Ezután a titkár olvasta föl jelentését a társulat egyéves munkásságáról. A felső-magyarországi muzeum-egylet május 26-án tartotta évi közgyűlését Kassán, Loosz József városi tanácsnok elnöklete alatt. Stohr Szilárd titkár felolvasta az 1877-ik évről szóló jelentést, mely az egyesületi élet örvendetes emelkedését konstatálja. Ezután a Kassáról eltávozott Faller bányatanácsos helyébe természetrajzi őrül Baczoni Albert tanárt választották meg. Befejezésül Miskovszky Viktor tanár olvasott fel rövid értekezést: ,,A régi műkincsek meghamisításáról." Az állat- és növényhonosító társaság május 30-án tartotta évi közgyűlését, dr. Szabó József elnöklete alatt. Grubiczy Géza titkár olvasta föl az évi jelentést. E szerint a mult évben az állatkertnek 52,298 látogatója volt s ezek 13,356 frt 15 krnyi belépti dijat fizettek. Az összes bevétel, a főváros által nyújtott 5000 frttal 28,768 frt 78 kr, kiadás 27,054 frt 41 kr. Az állatok száma 424 darabot tett. Érzékeny veszteségek voltak a két oroszlán és egyik tigris elpusztulása, ami az egészségtelen hús miatt történt, de most a főváros megengedte, hogy maga a társulat vágathasson, állatorvosi felügyelet mellett lovakat az állatkertben. Jelenleg van 65 alapitó és 101 évdijas tag. 23. SZÁM. 1878. xxv. ÉVFOLYAM. A dévai állami főreáliskolánál Hunyadmegye közgyűlése kétezer frtos ösztöndíj alapítását határozta el. Az alapítvány Deák Ferencz nevét fogja viselni, s két szegény sorsú jó tanuló segélyezésére fordítják. Egyház és iskola. A hazai öt ref. egyházkerület mult évi konventje, mint annak idején jeleztük, egy népes bizottságot küldött ki kebeléből, előkészületeket teendő az egybeülendő egyetemes zsinatra. E bizottság viszont két albizottságra oszlott föl, melyeknek egyike a mult hó 18-ik s következő napjain tartotta üléseit, Révész Bálint ref. püspök elnöklete alatt Debreczenben. Ez albizottság feladata volt az egyházkerületek számára alkotmány-tervet készitni, tekintettel főként arra, hogy az egyházkerületek egymással lehető szoros kapcsolatba hozassanak; továbbá a régi s részben elavult egyházi kánonokat revideálni s végül az egyházi itélő hatalom gyakorlása módjára javaslatot készitni. Az albizottság e feladatának megfelelt; munkálatát tárgyalás alá veendik az egyes egyházkerületek, s majd az egybeülendő konvent, mely aztán az alkotmányozó egyetemes zsinat elé terjesztendő. Az albizottság munkálkodásában részt vettek a tiszántúli egyházkerületből: Révész Bálint, Révész Imre, K. Tóth Mihály, Kis Áron és Tóth Sámuel; a dunamellékiből: Szász Károly, Fördős Lajos és Molnár Aladár ; a tiszáninneniből: Kún Bertalan püspök és Fejes István ; a dunántúliból: Beöthy Zsigmond ; az erdélyiből: Nagy Péter püspök, Szász Domokos és dr. Kolozsvári Sándor. A kolozsvári egyetemen a jövő tanévre rektornak Imre Sándor, a magyar irodalom és nyelv érdemes tanára választatott meg. Adományok. A „Prot. egyházi és iskolai lap" irja: Török Pál dunamelléki superintendens, megemlékezve azon jótéteményekről, melyeket egykor a debreczeni főiskolában élvezett, 70-ik születésnapja alkalmából Tóth Samu tiszántúli főjegyzőhöz 400 frtnyi összeget küldött, melynek kamatai hovafordításáról ezután fog intézkedni; ugyanő a hódmezővásárhelyi főgymnasium javára 25 frtot adományozott. Szintén ez utóbbi intézet részére Nagy Sándor kir. törvényszéki elnök 200 frtot adakozott. Fehérmegyei Kálozon Boda Mari k. a. esküvője alkalmából 100 frtot tett le a ref. elemi iskola szegény tanulói részére. Mi ujsag Az Eötvös-emlék, mely Ercsiben Eötvös József nyughelyét fogja jelölni, valószinüleg egészen kész lesz szeptemberre. A terv Ybl Miklós felügyelete alatt készült: piramis alakú oszlop, közepén báró Eötvös mellképével karrarai márványból. Az oszlopot alkalmasint a sóskúti bányatársaság fogja készíttetni. A költségből már csak néhány száz forint hiányzik. Ybl, Szász Gyula szobrász és többen a mult hét közepén fából és papírból készült mintát állítottak fel a helyszínen s a jó hatásról meggyőződtek. Ybl szükségesnek tartaná a sírbolt megnyitását és egy ravatal készítését, mert most az Eötvös koporsója a földön fekszik, ami nem jó benyomást tesz a sírbolt látogatóira, kiknek száma évenkint igen nagy. A párisi közmilitást már május 26-ikáig egy milliónál több néző látogatta. A legutóbbi vasárnapon 111 ezer volt a látogatók száma. A kormány fél millió frankot kér a törvényhozástól, közünnepélyek rendezésére, mert —úgymond a kormány előterjesztése — Francziaország az egész világot meghívta az emberi munka legnagyobb manifestácziójára, s a világ minden részéről tömegesen érkeztek a legkészségesebb ajánlatok, és fejedelmek, herczegek, az ipar, a kereskedelem s a művészetek legnagyobb és legszerényebb képviselői egyaránt kimutatták rokonszenvüket Francziaország iránt. Szükséges tehát, hogy a franczia nemzet érzelmei ünnepélyek tartása által kifejeztessenek. A párisi kiállítás nyüzsgő életében a magyar csárda a legélénkebb helyek egyike, s a franczia lapok sokat írnak a kitűnő zenéről, és sokat is panaszkodnak, hogy a csárda oly parányi. Berkes zenekara a csárda tornáczán játszik, s a nagy közönség a szabadban tslong és sütteti magát a forró nappal. „De mivel zene és dal mindig divatban lesz Francziaországban — írja az „Independance Belge"ben Jules Charette, — lassan-lassan a kényelem e tökélet hiányában is valami új, bensőségteljes kötélezetet találunk." Jules Charette oly elragadtatással ír ezután, hogy végre a katonai határőrvidék valamely falujába varázsoltnak képzeli magát, ahol ugyan a csárdát és czigányt aligha találna. Berkes zenekara múlt pénteken a „Figaro" szerkesztőjénél, Villemessant urnál játszott, ki — mint lapjában bevallja — nem merte ezt előre tudatni, mert a meghívók miatt ostromnak lett volna kitéve. Bizalmas társaságot hívott meg, írókat, művészeket. Minden darabjukat ünnepelték — mondja a „Figaro" — kezdve az első darabon az utolsóig, a Rákóczyindulóig, melyet „ördögi verve"-vel adtak elő. Azon pillanatban, midőn rákezdték a híres nemzeti indulót, villamos fényt bocsátottak rájuk, hogy bronzarczaik és festői „honvédruhájuk" sugárzott, mint a finale apotheosisban. A hangversenyt lakoma követte, melyen a czigányok pezsgőzés közben felköszöntőket mondtak Francziaországra, mely őket oly melegen fogadta. A párisi angol klubban is hasonló lelkesedést idéztek elő Berkesek. Jubileum. Gervay Mihály posta főigazgató hivataloskodása negyvenéves ünnepét május 23-án ülték meg a fővárosi postatisztviselők a Szikszay féle termekben. Vagy százhúszan gyűltek össze mindazok, kiket csak nélkülözhetett néhány órára a szolgálat. Voltak toasztok, éljenzés, szózaténeklés. Gervay Mihálynak, ki jelenleg Párisban van az internaczionális postakongresszuson, üdvözlő táviratot küldtek. A budapesti csónakázó egyesület május 29-én csónakversenyt tartott a Margitsziget mellett. Az ünnepély az „Aranka" nevű négy evezős új csónak keresztelésével kezdődött, mely a szokott szertartással ment végbe, a felavató beszéd után egy pezsgős palaczkot törvén el rajta a meghívott keresztanya, Jankovics Miklósné úrhölgy. Az uj csónak és a „Pogány" között kezdődött verseny balul ütött ki a mennyiben ez utóbbi a nagy szél és hullámzó viz miatt felborult s „legénysége" úszva volt kénytelen elérni a partot. A második versenyben az „Egyetértés" nevű négy evezős győzött „Janka" ellen. Végre az egy pár evezős versenyben a „Szikra" nevű előzte meg a „Szellőt." A mulatságot a Margit sziget alsó vendéglőjében táncz fejezte be. A bécsi lóversenyeken a magyar paripák egymásután szedték el a díjakat. Az első versenynapon a múlt vasárnap, még csak a díjak nagyobb részét nyerték el, a második versenynapon, kedden azonban már egytől-egyik magyar paripa nyert. A tiz-