Vasárnapi Ujság – 1879
1879-03-16 / 11. szám - Jóczik Jónás levele. Jóczik Jónás 178. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények; vegyesek
180 VASÁRNAPI UJSÁG. 10. SZÁM. 1879. XXVI. ÉVFOLYAM. rek a szemlélőre e első sorban reá magára tesznek. — A III. (jog- és államtudományi) sorozatból: Carrara. A büntetőjog programmjának II. kötete , melylyel a munka teljes. — Beksics Gusztáv fordításában. A büntetőjog elmélete ma kétszeres érdekkel bír nálunk, új büntető-kódexünk életbe léptetésével. A választás, amely e téren épen e műre esett, a lehető legjobb. — Leroy-Beaulieu Pénzügytanából az I. kötet jelent meg, Láng Lajos által fordítva. A második kötet még ez évben meg fog jelenni. — E már is nagy mérveket öltött vállalatot, mely négy év alatt egy kis könyvtárral gazdagította irodalmunkat csupa elsőrangú tudományos s mégis népszerű művekből, nem szükség ajánlani. Aánlja, válogatott jelességén kívül olcsósága is, melylyel egy iv csak 5 krba van számítva. A Budapesti Szemle 38-dik száma (márczius— ápril), vagyis a tizenkilenczedik kötet második fele, a szokásos érdekességü gazdag tartalommal jelent meg. Nagyobb czikkei egy része megkezdett tanulmányok folytatása. Igy Comte Ágost, az újkor nagy bölcsésze, társadalomtani nézeteinek ismertetését, második közleményben folytatja Beöthy Leo, kissé nehézkes alakban, de eszmedúsan; Dante Divina Commediájából a Pokol III. és IV. énekének szigorúan alak- s tartalomba fordítását közli Szász Károly, tájékoztató bevezetéssel s magyarázó jegyzetekkel; Orlay Soma is második közleményben folytatja rendkívül érdekes adalékait Petőfi életéhez, a költő tanuló ifjú korából; s végre második közleményt veszünk Toldy Ferencz hátrahagyott irataiból is, önéletrajziakat a kitűnő tudós gyermekkorára vonatkozólag, melyek korrajzi érdekkel is bírnak az irodalomtörténetin kívül. E folytatások azonban félig sem merítik ki a kötet tartalmát. Legelin Greguss Ágost készülőben levő nagy Shakspere-monográfiájából veszünk egy szakaszt: ,,Sh. jellemzése és szerkesztése módjáról", melyet a kitűnő szerző az akadémiában köztetszés mellett olvasott fel, de itt közöl először. Szintén akadémiai felolvasás volt Keleti Gusztáv jeles czikke Deák Ferencz szobráról. Önálló kisebb tanulmányok, de tárgyaiknál fogva érdekesek s kidolgozásuknál fogva becsesek : Rakovszky Istváné, a keleti kérdés a népjog szempontjából,Blumschli és a belga Jaecquemyns nézeteihez fűzve saját fejtegetéseit; és a Ballagi Gézáé „Az alkotmányos monarchia külképviseleti felségjogáról". A szépirodalmi rovat három kisebb költeményt közöl Vargha Gyulától, melyek közt az „Öreg méhes" a legszebb, de a más kettő (Jártam a világban és Távolból) is valódi érzéseket zengenek, igénytelenül, melegen, igaz hangon. Az Értesítő, számos könyvismertetéssel és bírálattal, ismét oly érdekes mint szokott lenni. — A Budapesti Szemléből két havonként jelen meg egy-egy, a mostanihoz hasonló 14—15 íves füzet; két ilyen tesz egy kötetet. Az évenkénti 6 számára 12 frt. A nemzeti színházban e hó 7-én Szigligeti Edének „A világ ura" czimű öt felvonásos tragédiáját adták elő, az egy év előtt elhunyt nagyérdemű író születésének évfordulója emlékére, melyet a nemzeti szinház ezentúl minden évben kegyeletes ünneppel fog megülni. Az volt a „Világ urá"-nak fölelevenitése is. Szigligeti ez egyik legsikerültebb szomorújátékáé, melyet ez előtt huszonhárom évvel adtak először, amikor is a főbb szerepekben Egressy Gábor, id. Lendvai Márton, Jókainé Laborfalvi Róza, léptek föl. A tragédia csak kétszer vagy legföljebb háromszor adatott elő, szerzője akkor levette a műsorról s elő sem került többé ez év márczius 7-éig. A mű Nagy Constantin életének azt az epizódját veszi tárgyul, midőn a hatalmas „világ ura" méltatlanul kivégezteti derék fiát, Crispust s nejét Faustát is megfojtatja. Az előadás nagy disszel ment végbe, a szinház nézőtere teljesen ki volt világítva s megtelt a legválogatottabb közönséggel. Constantin szerepét Kovács Gyula adta sok igyekezettel, de kissé darabosan s az imponáló méltóság hiányával. Crispus Nagy Imre, Fausta Jászai Mari kezében volt, míg Jókainé egykori híres szerepét, Constantin anyját, a keresztény Helenát Felekiné adta. De a jelentéktelenebb, alig néhány szóból álló szerepek is a nemzeti színháznak első rendű tehetségei kezébe voltak letéve, s még a „népség-katonaság" alakjait is oly erőt adták, mint Vizvári, Újházi, Szigeti Imre, Hetényi stb. A közönség, mely pedig a franczia drámai sziporkák mellett meglehetősen elszokott a komolyabb stylü szinmüvektől, nagy figyelemmel hallgatta az előadást, lelkesen megtapsolta annak sikerültebb helyeit s felvonások végével négyszerötször hívta ki a főbb szereplőket. Múlt hétfőn ismételték az előadást. A népszínházban e hó 12-én a magyar gazdasszonyok egyletének árvái javára jótékony előadás volt. A „Kapitány kisasszony" czímű operettet adták elő, s a főszerepet egy jónevű német énekesnő Szvobodáné-Fischer Friderika játszotta, magyarul tanulva be a szöveget, amit értelmesen is ejtett ki, de persze nem olyan dialektussal, minővel hatni lehet. Az énekrészekben azonban tetszett, gyakran megtapsolták, s koszorút és bokrétákat is kapott. E hó i 1-ikére pedig a szegediek javára volt kitűzve jótékony előadás ,,A szegedi kupec»czímű népszínmű, mely németből van magyarra átdolgozva, s a népszínházban először adják. Hangversenyek az árvízkárosultak javára. A főváros társulatai már megindították a mozgalmat, hogy jótékony előadások által is közrehassanak a segélyösszegek gyűjtéséhez. Az írók és művészek társasága Liszt Ferenczet kérte föl egy hangversenyben való közreműködésre, és Liszt táviratilag válaszolt is már Kolozsvárról. Ez alkalomra Jókai „A bölcső" czimű alkalmi költeményt ír. A Liszt-egylet e hó 18-iki hangversenye jövedelmét szintén az árvízkárosultaknak adja, valamint a nemzeti színház zenekara jövő szerdán tartandó hangversenye bevételét, mely eredetileg a színházi nyugdíjalapnak volt szánva. A békéscsabai színház megnyitása márczius 8-án történt, s az ünnepélyre a vidékről is sokan berándultak. Az előadás a „Hunyadi László" opera nyitányával kezdődött, s aztán Tóth Kálmán prológját olvasták föl, mely nagy hatást tett, és nyomtatásban is szétosztották. Fölépült egy uj kis világ, Lesz itt erdő, mező, virág, Megujul itt minden szebben, Művészetben, költészetben, S zengni fog a haza nyelve, Erővel és tűzzel telve, Ezrek járják majd e helyet, Melyet honszeretet emelt. Legyen ennek százszor áldva Minden köve, minden fája, A mi lett, nem magán czél az: Nem Csabáé, a honé az! A prológ után a dalegylet Kölcsey hymnusát énekelte el szabatos előadással. Következett Szigeti vígjátéka „A falusiak", műkedvelők által előadva. Játszottak : Rimler Nina k. a., Németh Lajosné asszony, Kis László, Fábry Károly, Launer Károly és Jeney Lajos. Valamennyien nagy mértékben kiérdemelték a közönség tapsait, mely virághalmazzal borította el őket. Az előadást táncrestély fejezte be. Az uj szinház nem igen tágas, de diszes ; két sor páholya van sötét vörös alapszínnel, a földszinti ülőhelyek piros bársonnyal borítva. A rendes előadásokat Krecsányi színtársulata kezdi meg benne. Liszt Kolozsvárt. Liszt Ferencz gr. Zichy Géza kíséretében e hó 10-én Kolozsvárra érkezett, a jótékony egylet hangversenyére. A világhírű művészt a legnagyobb kitüntetésekkel fogadták, s gr. Eszterházy Kálmán főispán, a polgármester s a városi hatóság több tagja köszöntötte az indóháznál, a dalegyletek énekeltek, este pedig fáklyás szerenáddal tisztelték meg. Liszt csak látogatóba ment Kolozsvárra, míg gr. Zichy Géza a hangversenyben való közreműködés végett utazott, de az e hó 12 én tartott hangversenyben Liszt is oda ült a zongorához s két darabot játszott. Liszt tudvalevőleg visszavonult a nyilvánosság elől, s csak nagyon kivételes az alkalom, mikor a közönség hallhatja. Közintézetek, egyletek. A magyar tud. akadémia márcz. 10-iki ülésén Szilágyi Sándor felolvasta Balassa Bálint életrajzát, melyet Szilády Áron irt a költőnek a történelmi társulat által kiadott műveihez. Hogy Balassa költő lett, arra kiváló befolyással bírt Bornemisza Péter egykori udvari papjuk, kiváló tudós s egyházi költő, anyja Sulyok Anna patriarchalis alakja s a családjukat ért csapások s atyja fogságba vettetése, melyek dalait borongókká tették. Szerencsétlen házassága Dobó Krisztinával még jobban hatottak kedélyére, de ebből az időből valók legszebb dalai. Verseinek eddig csak igen kis része volt ismeretes, de az 32 kiadást ért. A többieket a költő maga meg akarta égetni, csak titokban mentették meg. Balassa 1551-ben Szolnokon született és 1594-ben Esztergom ostrománál esett el. Nagy érdekű volt Thaly Kálmán ismertetése az első hazai (latin nyelvű) hírlapról. Czime volt e lapnak „Mercurius veridicus ex Hungaria", s a Károlyi grófok levéltárában talált Thaly 1865-ben egy számot belőle, mely 1708 augusztus haváról volt keltezve, s közölte magyar fordításban 1866-ban a Vasárnapi Újságban. A XVII-ik század utolsó negyedében hazánkban még csak egyes időhöz nem kötött röpívek nyomattak, a török háború nevezetes eseményeiről. Ugyanekkor keletkezett Bécsben a mai hivatalos „Wiener Zeitung" elődje, a „Wienerisches Diarium". E félhivatalos hirlap a Rákóczy alatt fegyverkezett magyarokról ferdített és koholt közléseket bocsátott világgá s belőle merítettek a németországi többi hírlapok. Hogy tehát a külföldi államok a magyar dolgokról megbízhatóbb forrásból meríthessenek: Rákóczy egyik tábornagya gr. Eszterházy Antal jött azon eszmére, miszerint ők magok nyomassanak egy magyar szellemben, de a külföld kedvéért latin nyelven szerkesztett hírlapot. Össze is állított s kinyomatott próbára Kassán mindjárt egy számot 1705. április 14-én. Rákóczy elfogadta az eszmét s megszületett a legelső hazai újság. Eleinte Kassán, majd Lőcsén, utóbb Bártfán, legvégül ismét Kassán nyomatott. 1705. nyarától kezdve mint hetilap jelent meg, utóbb a háború hanyatló éveiben havi közlönnyé változván által. 1705. és 1708-ból egy-egy nyomatott szám maradt fenn belőle a gróf Károlyi levéltárban; s egyéb számok fogalmazatai 1705., 1706. és 1710-ből a vörösvári és királyi kamarai levéltárban. Gróf Bercsényi is sokat emlegeti e hírlapot leveleiben. Sok szám Lengyelországba küldetett ki belőle; értekező ott remél még többet fölfedezhetni. A „Mercurius" 6 évig folyt, úgymint 1705. tavaszától 1710. végéig, vagy 1711. tavaszáig. Tartalmát a vezénylő tábornokoktól beküldött s a fejedelmi kanczellárián latinra fordított és összeszerkesztett becses haditudósitások, olykor némi diplomácziai értesítések képezik. Megszűnése után 10 év folyt le, míg Bél Mátyás meg meré a második hazai hírlapot, a „Nova Posoniensiá" -t (1721—1722) indítani. Megemlítjük itt, hogy az akadémia első osztálya fölkérte Szász Károlyt, hogy az akadémiai közülésre, illetőleg az Eötvös-szobor leleplezésére írjon ünnepi ódát. A költő, ki az osztályértekezleten pályahirdetést óhajta, vonakodott e megbízásnak megfelelni, de végre is engedett az osztály ismételt fölkérésének. A magyar írók segélyegyleti számára Lévay Henrik két darab százforintos aranyjáradék kölcsönkötvényt küldött, ezzel az egylet keletkezésekor tett kétszáz forintos alapítványát négyszáz forintra emelve. A Petőfi-társaság márcz. 9-iki havi ülésén legelőször Szana Tamás olvasta fel Wagner Lajos pozsonyi tanár ismertetését Petőfi Sándor költeményeinek cseh fordításáról, mely a Schulz Nándor-féle nemzeti költészet gyűjteményének második kötetét képezi, s 1871-ben jelent meg. Tuma 89, Brabek 31 költeményt fordított le. A fordítások egy része — különösen az elbeszélő nemből — sikerültnek mondható ; a fordításokon azonban, noha egy részük magyarul is tudó cseh író fordításából került, megérzik, hogy másod forrás után németből készültek. A cseh fordítás előszava Petőfi költészetének nemzeti irányát utánzandó például állítja a cseh írók elé. Ezután Komocsy József olvasott föl három hangulatteljes szerelmi költeményt. A harmadik felolvasás egy rajza volt Tors Kálmántól „Bundás báró" czim alatt, mely egy szentesi milliomos paraszt, Bagi József életét rajzolja sok érdekes adomával. Végül E. Kovács Gyula szavalta el Ábrányi Emil „Vágy" czimű költeményét. Az írók és művészek társasága vasárnap tartott választmányi ülésében elhatározta, hogy a tiszai árvíz által sújtottak fölsegélyezésére még e hó folytán művészi estélyt fog rendezni. Ugyanez ülésen a Vasárnpi Újság 25 éves jubileuma is szóba jövén, a választmány elhatározta, hogy a társalgóterem számára Pákh Albert Izsó által készített mellszobrát megszerzi. Mi újság? A Vasárnapi ljság fennállásának huszonöt éves évfordulója alkalmából összeállított közleményeink egy részét magában a főlapban, másik részét egy külön íven veszik olvasóink, melyet mint rendkívüli mellékletet mai számunkkal küldünk szét. Ez alkalomból a „ Vasárnapi Újság" legelső munkatársaitól, Jókai Mórtól és Gyulai