Vasárnapi Ujság – 1879
1879-06-22 / 25. szám - A kiállitásról (Székes-Fehérvár jun. 19.) J. B. 402. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények; vegyesek - A táplálkozás tudományos szempontból. K. T. K. 402. oldal / Természettudomány; ipar; kereskedelem; gazdaság és rokon
25. SZÁM. 1879. xxvi. ÉVFOLYAM. szerint ő felsége is meglátogatja a kiállítást, ami azonban nem valósult. A nagyobb látogatás mellett azonban, mely mindenesetre csak örvendetes jelenség, sok apró kalamitás is fordul elő. A látogató közönségre nézve legalább is bosszantónak kellett lenni, hogy a vasúttársaság nem állított rendelkezésre kellő számú szállítási eszközt. Nem egyszer megtörtént, hogy a közönségnek a harmadrésze, sőt fele is leszorult a vonatról s éjszaka volt kénytelen Budapestre térni, ha nem akart Sz.-Fehérvárott halni meg, ami elég kellemetlen és drága mulatság volt. Ily alkalmakkor boldog volt az olyan ember, aki a harmadik osztályú vasúti kocsiban kaphatott egy állóhelyet, holott kezében volt a megváltott jegy, mely a vasút-társulatot arra kötelezte, hogy ülőhelyet adjon a második vagy épen első osztályú kocsiban. Ez elég rossz vért szült s nem fog tartozni a fehérvári kiállítás kedves emlékei közé. Az ellátás is sok panaszra adott okot. Egyetlen étkező hely volt a kiállítási téren s annak bérlője igyekezett kiaknázni monopoliumát s drága áron adott rossz eledelt, ha ugyan — adott. Mert az is megesett, hogy alig volt valami kapható. Ha a rendező bizottság e tekintetben is életbeléptette volna a verseny elvét, — oly panaszok, minőket most hallunk, nem merültek volna föl s nem vinnék világgá az idegenek, hogy milyen praktikus emberek vagyunk mi magyarok. A kiállítás berekesztését aligha várja valaki nehezebb szívvel, mint az a két alak, aki a Zichy-pavillon előtt szintén kiállítva volt. Csaknem két hónapig lenni kiállítási tárgynak, hajnalban felöltözni s estig egy helyben maradni, a közben bámultatni és nem csinálhatni semmit, bizony nem kis feladat, s legkevésbbé se csodálkozhatunk, ha Juon már epedve sóhajt erdője után s János béres visszavágyik ökreihez, hol kedvére terelheti őket csáléra vagy bajszra. J. B. VASÁRNAPI ÚJSÁG. * * _____ 403 Irodalom és művészet. A „Nemzeti Könyvtár" czimü vállalatból, melyet Abafi (Aigner) Lajos ad ki, ujabban hat füzet jelent meg, a 19—24-ik. A 20-ik Kármán írásait adja folytatólag, s a 24-ik befejezi Kármán munkái első kötetét a mesékkel. A 22. f. befejezi Kazinczy Pályám emlékezetét, mely a nagy reformátor munkái során a harmadik kötetet tölti be e kiadásban (első és második kötet a szintén folyamatban levő versek). A más három füzetben uj gyűjtemények kezdődnek. Az egyikben Zrínyi, és pedig fő művével, a Szigeti veszedelemmel, melyből az öt első éneket vesszük s igy három füzetben majd az egész költemény kezünkben lesz. A 21. és 23-ikban pedig Iitkovics Mihály művei kezdődnek meg, a népies, románczos és egyéb dalokkal, — a Szvorényi-féle kiadás nyomain. A serényen folyó vállalat, kivált ha a kiadás szabatosságára több gond fordittatik mint eleinte, jó hasznot tesz irodalomtörténetünknek s az olvasóközönségnek is, melynek emlékében sok már-már elfeledtet, pedig fenntartásra méltót, ujit meg. Minden egyes füzet árai 30 kr.—E vállalat együvé tartozó füzeteiből most a kiadó, Aigner bekötött példányokat is állított ki, és pedig három kötetet. Az első kötet Kazinczy költeményeinek első részét tartalmazza, a jegyzetekkel 19 iv. Ára kötve 1 frt 80 kr. — A második kötet Mikes Kelemen újonnan fölfedezett beszélygyüjteménye, a ,,Mulatságos napok", 22 iv. Ara 1 frt 80 kr. — A harmadik kötet: Kazinczy Ferencz „Pályám emlékezete" czimü munkája, a variansok jegyzeteivel s tartalomjegyzékkel, 24 iv. Ara 2 frt 10 kr. Mindegyik kötet egyenlően van kiállitva, csinos vászon kötésben. ..A magyarországi Kárpát-egylet Évkönyve" 1879-re is megjelent magyar és német harminczegy ivnyi szöveggel, egy képpel, mely a tarpataki nagy vízesést tünteti föl Divald Károly eperjesi fényképész fölvétele után készült fényképnyomattal s a Magas Tátra geologiai haránt-átmetszetét feltüntető kőnyomattal, mely Matyasovszky Jakabnak a könyvet bevezető „A magas Tátra geologiai vázlata" czímű jeles czikkéhez készült. Ez után következik Siegmeth Károly „Sáros megyei kirándulása", — dr. Pelech E. János szép tanulmánya a hegyi patakok fürge lakójáról „a pisztrángról", — dr. Téry E. Vilmosnak, a merész hegymászónak közleménye: „A Közép-orom első megmászása", —Majláth Bélától „Liptómegye földtani viszonyai", — „Királyi tourista a Tátrában" czímű közlemény, — Scheffer V. Auréltól „Adalékok a szepesi Tátra alhavasi és havasi virányának ismeretéhez", — Weber Samutól „Bányászat a Tátrában", — „Kárpáti mondák", — Lorencz Győzőtől „Néhány átjáró a Tátrán", — Pinder Reinholdtól „A felkai völgyön keresztül a Rovátkán át a nagytarpataki völgybe" — Róth Mártontól „Magassági névjegyzék", — dr. Emericzy Gézától „A tarpataki nagy vízesés." — Végül berekesztik a kötet gazdag tartalmát az egyleti ügyeket érintő közlemények, az összes tagok névjegyzékével, mely az egylet örvendetes gyarapodásáról tesz tanúságot. Az évkönyvet a Kárpát-egyletnek minden tagja megkapja a 2 frt tagsági dij befizetésekor. Az orgona-épitészet és története czim alatt egy kis füzet jelent meg Oláh Károlytól, a nagy-kőrösi ref. tanítóképezde ének- és zenetanárától. A 48 lapra terjedő kis füzet ára 35 kr. Tartalma gondosan van összeállitva, csak a czimre van megjegyzésünk. Magyarul az orgonát nem építik (mint németül: bauen), hanem készítik. Építészet mint szóképzés, bár meglehetősen el van terjedve (s mennyi badarság nincs elterjedve!) nyelvtanilag ép oly rossz, mint ha a szerző azt írná: orgona-tósiímer Miért ne lehetne egyszerűen: építés, vagy készítés. De nekünk már semmi sem jó, ami egyszerű, természetes s közvetetlen. A székesfehérvári orsz. műipar, termény- és állatkiállítás hivatalos katalógusa e héten jelent meg. A végrehajtó bizottság megbízásából összeállította Rubin Simon. A kiállítás térrajzával. E hivatalos katalógus a kiállítás 17 csoportjának egyes kiállítóit és kiállított tárgyait sorolja elő teljes kimutatásban. Van összesen 2916 kiállító. A füzet ára 1 frt. Körmöczbánya és a kincstár közt fönforgó viszályról szóló értekezés jelent meg Gyurgyik Gyula orsz. képviselőtől, bő okmánytárral fölszerelve. A könyv határozottan a bányaváros pártját fogja s több mint 200 lapra terjedő eredeti okmányokkal mutatja ki a kincstárnak e viszályban elkövetett visszaéléseit. Folyóiratok: A ,,Természetrajzi Füzetek" a magyar nemz. muzeum évnegyedes folyóiratának II. és III. füzete (ápril-szeptember) megjelent hat díszes kőnyomatu táblával, melyek közül kettő a szerkesztőnek, Herman Ottónak kezére vall, s érdekes szaktartalommal. A füzetet „Tiz év" czimű közlemény nyitja meg, mely Pulszky Ferencznek a nemz. muzeum tiz évi igazgatásában szerzett nagy érdemeit méltányolja; a további közlemények: Reliquia Petényiana, Chiroptera, Xema Sabinii, Hermán Ottótól; Magyarország kígyói, dr. Károli J.-től; Anophthalmus lelhelyei, Merkl Edétől; Hymenoptera nova, Mocsáry Sándortól; Hemiptera Heteroptera, dr. Horváth Gézától; Myriopoda, Tömösváry Ödöntől; Onobrychis Vasianii Borb., Herman Ottótól ; Cyclamina europaea, Janka Viktortól; Descriptiones plant, nov. Sinkovics L.-től; A Vesikaria microcarpához, dr. Borbás V.-től; Wolnynak, Schmidt Sándortól. A jeles folyóirathoz, melyet ajánlunk a természetrajz barátainak figyelmébe, a külföldi közönség számára német „Revue" van mellékelve, mely a magyar rész czikkeit teljes fordításban vagy kivonatosan ismerteti. — A természettud. társulat folyóiratából, a „Természettudományi Közlöny"-ből megjelent a júniusi füzet; három érdekes előadás van benne: Brehm értekezése a majmokról, Than Károlyé a fertőztelenitő szerekről s Heller Ágostté a májusi hidegekről, s számos apróbb közlemény. — A történelmi társulat közlönyének, a „Századok"-mik juniusi füzetében Thaly Kálmán folytatja hadtörténelmi tanulmányát az 1707-ki Dunántúli hadjáratról ; ezt követi Károlyi Árpád tanulmánya : „Dobó István és Balassa János összeesküvésének történetéhez" és Hunfalvy Pálé : „Bolla Márton, Éder Károly meg az oláh vicolatus Erdélyben", melyet a történelmi társulat egyik közelebbi ülésén olvasott föl a jeles szerző. A történetirodalmi rovatban dr. Ballagi Aladár ismerteti Szabó Károly „Régi magyar könyvtárát". A „Különfélék" rovatában Szerémi közleménye indul meg Trakostyán váráról a 16-dik század végén, adatul Zrínyi a költő életéhez. — Az „Archaeologiai Értesítő" 5-ik számának fő czikke Pulszky Ferencz élvezetes és a mellett szigorúan tudományos czikke a kelták gazdagságára valló fokorói aranyleletről. Czobor Béla, Thallóczy, Szikinczey, Szilágyi Sándor közleményeivel találkozunk még ez uj füzetben. Kodolányi .Egészségtani Lapok" czimü folyóiratának ujabb füzetében ismét több népszerűen irt czikk van, köztök „Egy munkás otthona" czimü érdekes rajz s egy hosszabb tanulmány a hideg viz hatásáról az ember testére. Az érdekes szakközlöny most már harmadéve jelenik meg, havonkint. Előfizetési ára egész évre 4 frt, mely összeg Kocsi Sándor nyomdatulajdonoshoz (Muzeum-körut 10. sz.) küldendő be. Magyar lakóérczek khemiai elemzése. A természettudományi társulat által pályadíjjal koszorúzott értekezés. Irta dr. Hidegh Kálmán. Ára magyar és német kiadásban 20 kr. Uj tankönyvek. Békési Gyula debreczeni tanártól „Latin gyakorlókönyv" jelent meg a gymnasiumok 2-ik osztálya számára Debreczenben Csáthynál. Ára 1 frt. — Mártonfy Mártontól Kassán Maurer Adolfnál megjelent: az elemi népiskolák felsőbb osztályai, ismétlő- és ipariskolák számára szánt magyar nyelvtan. Egy példány ára 60 kr. „A bécsi színházakról színművészeti és színpadi tanulmányt adott ki Molnár György Kolozsvárit ; az 55 oldalra terjedő füzetben egy pár ismert színdarab, a többek közt Antonius és Kleopatra bécsi előadását ismerteti és bírálja. Horváth Attila nagy tehetségű vak zenésztől, kit Liszt Ferencz is ritka zeneszerzői jelenségnek mondott, két magyar népdal jelent meg zongorára és énekhangra. Horvát műveinek elárusítását Hugmayer és Mihailovics vászonkereskedése (Szervitatér Teleki-ház) minden provizió nélkül vállalta el. A két népdal ára 40 kr. A nemzeti színházban az operánál megkezdődött a vendégszereplésük ideje. Legelőször Bak Béla lépett föl a „Varázsfuvolá"-ban, mint Szarasztro, s szép bariton hangjával jobban hatott, mint kezdetleges játékával. Általános vélemény róla, hogy a mi derék Ney Ferenczünkkel egyátalában nem mérkőzhetik. — Ugyancsak ez időben lépett föl Gassi Ferencz is, a pesti születésü hőstenor, ki a bécsi operánál szép szerepkört tölt be s már nálunk is több föllépte után ismeretes. Hatalmas színpadi alak, erős tömör hanggal s átgondolt játékkal. — Női vendégeink is voltak, Igy Bély Hermina, a szini tanodának egykori növendéke s a nemzeti színháznak is tagja és d'Angerii Anna kisasszony, a kitűnő drámai énekesnő, ki Nagyné Benza Ida szerepeiben mutatja be magát, s e jeles művésznő után is tetszik és tele házakat csinál ugy játékával, mint énekével s rokonszenves megjelenésével. A népszínházban e hó 19-én egy újonnan szerződött tag, Erdésy-Bibra Eugenia k. a. lépett föl, ki Berlinben operai szakra készült. A „Kamargó" Operette nehéz czimszerepét énekelte, mint kezdő elég sikerrel. Nem nagy, de rokonszenves és változatos hangja van, s könnyen énekel. Játéka azonban még bizonytalan. Közintézetek, egyletek. A magyar tud. akadémia e hó 16-iki ülésén Poór Antal levelező tag tartotta székfoglaló értekezését „II. Pius pápa s Hunyady Mátyás király" czim alatt. Az értekezés a pápai kúria és a budai királyi udvar közti viszonyt ismerteti. II. Pius pápa (Aenea Silvio Piccolomini) elődei meleg rokonszenvvel viseltettek a keresztény hit hősének Hunyady Jánosnak fejedelmi sarja iránt. II. Piusnak pápává választatásakor azonban a régi jó viszony Fridrik német császár, Mátyás király vetélytársának befolyása s fondorlatai következtében mindinkább kétesebb lett. Ezen epochában hazánknak ernyedetlen barátja volt Carvajale pápai követ Mátyás udvaránál, ki mindvégig Mátyás pártján állott. Bármit tett is a pápa, a derék bíbornokot nem volt képes kétszínű játéka számára megnyerni, sem őt állásától eltávolítani nem volt bátorsága. Végre is a követ, elkeserítve azok által, miket tapasztalt, s mit a magyarok iránti barátságával s meggyőződésével megegyeztetni nem tudott, önként vált meg mindinkább kínossá váló állásától. Második értekező volt Gyárfás István ily czimü értekezéssel: „A jászkunok belélete a XIII. és XIV. században". A régi jász-kunok ugy Ázsiában mint hazánkban beköltözésük után is egy ideig nomád életet folytattak. Kormányzatuk katonai jellegű volt s a védelem módozatain alapult. Egymásközt nemzetségekre voltak fölosztva. A IV. Béla által a kun nemzetségnek adományozott földeket maguk osztották föl egymás között. Ha valamely ág kihalt, a föld a legközelebbi rokonra szállott. Hadjáratok alkalmával, midőn egy, több vagy valamennyi nemzetség fölkelt, közös hdvezér alatt állottak. A hazánkba beköltözött hét kun nemzetség rabszolgáikkal együtt 400,000-re mehetett. Telepitvényeik szállásoknak neveztettek, s ezzel nem ideiglenes lakhely, hanem állandó birtok értendő. 1311-től kezdve falvakra bukkanuak s a jász-kunok házakat, templomokat építettek, a szállásbeli földek nemesi előjogokat nyertek. Bíráskodásuk választott birák által eszkö