Vasárnapi Ujság – 1879

1879-08-03 / 31. szám - Audiométer 31. szám / Természettudomány; ipar; gazdaság - Phonomotor 31. szám / Természettudomány; ipar; gazdaság

£!). SZÁM. 1879. XXVI. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI T­.TSÁG. ** 413 fölismerni, melyek máskülönben egészen elkerü­lik a vizsgálódó orvos tekintetét. A másik eszköz, melyet itt (2. ábra) bemu­tatunk, szintén Richardson londoni orvos műve: az audiométer. Arra szolgál, hogy az ember hal­lási képességet fokokban meg lehessen általa ha­tározni. Egy fa­ talapzaton két fémlemez van alkalmazva: A és B, melyek egy villanyos bat­tériával D-vel állanak összeköttetésben s egy­mástól skálával ellátott rud által vannak elvá­lasztva. Azon huzal, mely az A lemeztől a battériáig vezet, meg van szakítva s egy mikro­phonon vezet keresztül, melyet F kulcsnak le­nyomása vagy föleresztése által ki lehet nyitni és el lehet zárni. Az említett A és B lemezeken kívül van még egy harmadik is, C, mely az előbbiekhez hasonló, s a fokokkal ellátott rúdon föl és alá tolható. Ez utóbbi C lemez egy telephonnal áll összeköttetésben. Ha már most a mikrophon valamely kicsiny hangot adó testtel hozatik kap­csolatba, az a H telephon által lesz hallható, midőn az F kulcs nyitva van. A­mint azonban a C lemezt a rúdon idébb vagy odébb toljuk, a hang nem lesz egyforma erős, s B közelében lesz egy oly pont, hol egyáltalában semmi han­got sem hallani. Midőn tehát arról van szó, hogy valakinek hallási képességét illetőleg annak nagyságát kell megítélni, e pont felől lassanként addig kell A felé tolni a lemezt, a­meddig a han­got hallani fogja. Hogy pedig meg lehessen róla győződni, miként a hangot valóban hallotta és nem csak képzelte, az F kulcsot be lehet egy ujj­nyomással zárni, mikor egyszerre minden hang megszűnik. Bemutatunk itt egyúttal egy harmadik ké­szüléket is, mely­ Edisontól származik s phono­motor nevet visel. Arra való, hogy meg lehessen általa mutatni, miként a hang is átváltoznatik mozgásba, sőt még erőműtani dolgokra is föl­használható. A hang rezgésbe hozza egy telephonnak a lemezkéjét, mely összeköttetésben áll egy kis pe­czekkel. A peczek egy forogható s szélein rézsut fogakkal ellátott kerekre nyomul rá, úgy, hogy midőn a peczek e­gy mozdulatot előrefelé tesz, előrefelé nyomja a kereket is, ellenben a hátra­felé való mozdulatnál a kerék rézsut fogán lesik­lik. Oly módon, a mint az a zsebórák felhúzásá­nál is történik. Hangos beszéd által a telephon lemeze gyors rezgésbe jön, s magát a kis kere­ket is forgásba hozza mint egy malomkereket. Tehát némely nagyszájú emberről a szó szoros értelemben valósulhat, hogy ugy kerepel mint egy malomkerék. Irodalom és művészet. Petőfi halálának 30-ik évfordulója alkalmából a la­pok adatokat közölnek műveinek elterjedéséről.E sze­rint Petőfi munkáiból eddig nálunk mintegy 120,000 példány adatott ki; Németországban, Ivertbeny számí­tása szerint, nyolcz kiadásban 27,000 példány. A más nyelveken megjelent Petőfi-fordítások között van 4 franczia, 2—2 angol, lengyel, szerb, 1—1 olasz, spanyol, dán, hollandi, cseh finn, vlám stb. Ez idő szerint tehát alig van már európai nemzet, melynek irodalma Petőfit ne ismerné. Megemlítjük még, hogy a költőnek 1811-ből való daguerrotyp arczképét baleset érte. A kép tulajdonosa ugyanis meg akarta tisztítani, s vízzel kezdték mosni, mi­nek következtében a kép elmázolódott. Klösz fény­képész a daguerrotypot kijavította, s a kijavított kép­ről fényképeket készített s forgalomba hozza. E fénykép-másolatokon látszik, hogy az eredeti már nagyon halovány, s tusrajzzal kellett láthatóvá tenni legnagyobb részét. Petőfi ez arczképét a Va­sárnapi Újság hozta nyilvánosságra először 1869-ki folyamának első számában. Uj regény Jókaitól. Jókai Mórnak először a Hon tárczájában megjelent történelmi regénye: „Szabadság a hó alatt, vagy a Zöld Könyv", az Ath­e­naeum kiadásában könyvalakban is megjelent, négy kötetben. Ara mind a négy kötetnek 5 frt. Jókai e regényében az orosz életet, a lengyel szabadsági tö­rekvéseket s ama nagy mozgalmakat rajzolja, melyek az északi kolosszt belülről renditik meg. Ajánlása fölösleges. Ugyancsak az Athenaeum kiadásában jelent meg Lermontoff széles körben ismeretes s világhírű írányregénye, vagy inkább korrajza : „Korunk hőse". Az orosz eredetiből fordították Ruby M. és Tim­kó I. A szellemes orosz író e műve szintén lapban jelent meg először, könyv alakjában is sok olvasóra s szives fogadtatásra számithat. Ara­b frt. Madách Ember Tragoediája ötödik kiadásban. Örvendetes jelenség. Nem csak a férczmüveknek, idegfeszítő olvasmányoknak, sikamlós regényeknek s botrányhajhász politikai gúnyiratoknak van tehát közönsége, vevője és olvasója, hanem magvas s iga­zán költői műnek is, mint az Ember Tragoediája. Nálunk ritka könyv — ha csak nem tankönyv — ér ötödik kiadást; egy pár klasszikusunk, mint Kisfa­ludy Károly, Zrínyi — ért még többet; de reméljük Madách is ér még. A kiadást csínnal s szabatosan adta az Athenaeum. Ara 1 írt 50 kr. A Magyar Lexikonból a 32—33. füzetek jelentek meg legújabban. Tartalmuk Birma szótól Bolíviáig terjed. Lassú haladás, de türelemmel kell várnunk a végét. A szerkesztőség, a borítékon folytatott apró polémiái közt, lapunk egy alkalommal tett azon megjegyzésére, hogy ,,ha igy halad, tíz év is eltelik, míg a lexikon be lesz fejezve", azt feleli, hogy be lesz négy év alatt. Lássuk, az ily lexikonok arányai különböző nyelvekben is ugyanazok maradnak. A Broockhaus-féle Convers. Lexikonban a Bolívia szó a harmadik kötet közepénél valamivel előbb esik ; a munkának tehát (tizenöt kötet) a hatodrészében. Ha a Somogyi­ Lexikonnak harminczh­árom füzet a hatodrésze, az egész mű mintegy 200 füzetre fog terjedni. Havonként két füzet jelenvén meg, ez 100 hónapot vagyis nyolcz évet és négy hónapot tesz. Úgy látszik, az igazsághoz mégis közelebb jártunk, csakúgy találomra, mint a szerkesztőség. Az alapos­ság s terjedelmesség szép dolog, de arra még na­gyobb tudományos apparátus és szakerők olyatén csoportosulása kellene, mint a külföldi, hasonló na­gyobb lexikonokat létrehozza. Egy embererővel s névtelen segítségekkel, jobb lett volna az eredeti, ötven füzetes, kisebb terv mellett maradni. Most a nagy terjedelem mellett is csúsznak be oly hibák, mint az, hogy Bocskay István, az erdélyi fejedelem is kimaradt. A Bocskay-család s egyes tagjai nyolcz kisebb czikkben vannak tárgyalva, Györgynek a fiai közt a fejedelem, István, is föl van sorolva, de róla aztán nem szól külön czikk. — Kisebb hiba, de az is hiba, hogy Blair Hugo „ Aesthetikai s rethorikai lecz­kéi" cz. művénél nincs fölemlítve, hogy a nevezetes an­gol író e fő műve magyarra is le van fordítva Kis János által s két kötetben megjelent még a harminczas években.­­ A mostani két füzet mellékletei: a házi nyúl nevezetesb fajai, s népviseletek, két-két táblán, az utóbbiak színezve. Kár, hogy a mellékletek köz­lésében semmi rendszer nincs. Egy-egy füzet ára mindig 30 kr. A „Koszorú", a Petőfi-társaság havi közlönye, augusztusi füzete következő érdekes tartalommal jelent meg: „Dugonics eposzi kísérletei" Endrődi Sándor tanulmánya, „Ábrándozónak" költemény Torkos Lászlótól, „Heine dalaiból" Balázs Sándor­tól, „A legszebb asszony Halmoson", elbeszélés Vér­tessy Arnoldtól, „Jézus az izlam szerint" dr. Hatala Pétertől, „Téli utazás e század elején" töredék Dé­ryné naplójából, „Petőfi" visszaemlékezés a költő halálának 30-ik évfordulója alkalmából s magyará­zat a segesvári csata e füzethez mellékelt térképé­hez, Szana Tamástól; „A falu költője" ugyancsak Szanától; „Nagyné­ Benza Ida" (a művésznő sikerült fénynyomatú arczképével) Törs Kálmántól s végül Irodalmi szemle. A „Koszorú" Rautmann Frigyes kiadásában jelen meg, s ára egy füzetnek 80 kr. A „Magyar Kompass" czimü pénzügyi évkönyv, melyet Mihók Sándor szerkeszt, évről-évre növekszik tartalomban, szerkesztési gondosságban, s 1879-diki évfolyama, mely most jelent meg, megfelelhet nagy mérvű igényeknek is. A nagy S-rét alakú könyv 352 lapra terjed s nem csak kimerítő képét nyújtja a magyar és horvát pénzintézeteknek, iparos részvény­társulatoknak, szövetkezeteknek, biztosító- és vasut­társulatoknak, de a főbb adatokat érdekes csoportok­ban is bemutatja, s több uj rés­szel is gyarapodott. A derék kézikönyv díszes kiállításban jelent meg, s ára 3 frt 60 kr. ,,Az orvosi tudomány ujabbkori haladásáról és népszerűsítésének szükségéről" czim alatt egy kis ér­tekezés jelent meg dr. Scheiber J. H.-tól, mint kü­lön lenyomat a „Természettudományi Közlöny"-ből. Szerző ezen értekezésében az egészségtannak az isko­lákban taníttatását s nyilvános egészségtani előadá­sok tartását sürgeti. ..Gyöpre magyar!" ez a czime az ismeretes Mo­kány Bérczi által elkövetett legújabb tettnek. Kortes­adomák, kortes dalok s beszédek szemen szedett gyűj­teménye. Többnyire már a Borsszemjankóból isme­retes, de sok ujjal is bővítve. Vasvellával összehányta Duhaj Marczi; elejébe csördít nömes Mokány Bér­czi. A modor ismeretesebb, mintsem jellemeznünk kellene. Ara 1 frt. ..Csitt-csatt" czim alatt Buschmann F. uri­utczai könyvnyomdájában 12 ivnyi terjedelmű gyűj­temény jelent meg, mely francziából fordított pikáns rajzokat tartalmaz. Ara 1 frt 50 kr. A nemzeti szinház szünideje augusztus tizedi­kéig tart, de nem lehetetlen, hogy még akkor nem kezdhetik meg az előadásokat, mert a nézőtéren tetemes javítgatásokat tesznek: szélesbítik a zárt­székek közti bejárót, a páholyokat, ülőhelyeket újra bevonják, és szellőztető készülékről is gondoskod­nak. Szünidő alatt a drámai műsor számára Paulai­ igazgató több jó fordított újdonságról gondoskodott, s ő maga Shakespeare „Vízkereszt" színművét ren­dezte előadásra. Az opera igazgatója Erkel Sándor Párisban járt, s megnézte az új dalműveket. Az ope­rának az őszi idényben több érdekes vendége lesz ismét, köztük Wilt asszony és Krausz kisasszony Bécsből. A hallétnél szintén készülődnek; szinre hozzák Taglioni híres „Satanellá"-ját, továbbá Deli­bes legújabb hallétjét mindjárt a párisi előadás után. Vendégszereplések a hallétnél is lesznek : Linka k. a. Audiométer. Ph­onomotor.

Next