Vasárnapi Ujság – 1880
1880-10-10 / 41. szám - Vajda János. Rozamunda. I. II. 679. oldal / Költemények - A műcsarnok őszi kiállítása 679. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények; vegyesek
680 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 31. SZÁM. 1880. XXVII. ÉVFOLYAM. II. Mert lelkem oly tükör, a melyben Legszebbnek látod magadat; Gyönyörködöl az istenképben, Minőnek szerelmem mutat; Mert szép vagy ott, mint a dicsőség, Hóditó, mint a diadal; Tekintetedben angyalfönség, Mitől imává lesz a dal, Ezért lejársz hozzám az égből, Hogy ez arany visz-sugarak Rád özönölve a lelkemből Fürösszék hiúságodat, Oh hát e kölcsönös fényesség Legyen választó átok itt, Mely arczodon s szivem mélyén ég, Engem megöl, téged vakít ? Hát csak bátor, bár kedves, drága, Tükröd maradjak én neked, Kit soha, bármi hőn sóvárgja, Félvén, nem ér lekelleted ? Hát lelkem fénye, tisztasága Legyen számomra kárhozat. S ki isten voltodat nem látja, Szerelmedet majd annak add? Ez hát a rend a mindenségben ! Te is olyan vagy, mint a nap, Tündöklő a végetlenségben, Melytől minden fényt visszakap ; De kebléhez nem fér, csak az, ki Rá homályt vet, ronda folt; Mig hátul a föld megkeríti. Arczára csúsz a satnya hold ? — Petőfi költeményei német fordításban. Aigner vállalkozása, Petőfi lyrai költeményeit s jelesen szerelmi dalait, többek közreműködésével, minél jobb fordításban adni a német közönség kezébe, magában véve szerencsés gondolat volt. Oly változatos hangulatú, csapongó szellemű, oly gazdag és árnyalatos költőt mint Petőfi, egy ember alig fordíthat le teljesen jól. Többek egyesülése által lehet remény, hogy egyiknek egy, másiknak más sikerülve jobban, mindnyája kisérleteiből a legjobbat lehet összeválogatni. A most Liebesperlen von A. Pétifi, mit Beiträgen namhafter Übersetzer» czim alatt megjelent, 374 lapon mintegy 220 szerelmi költeményt tartalmazó kötet a reményt csak részben valósította. A «namhafte Übersetzer» közt, egy eddig tudtunkra legalább ismeretlen nevű fordító Farkas Miksa foglalja el az aránytalanul legnagyobb tért; az egész kötetnek jóval több mint fele tőle van ; a többiek: Neugebauer, Kolbenheyer, Gernerth, Adolf von der Haide, Aigner, A. Molitor, Sternberg, s még egy pár más név, csak a Farkas Miksa nevet váltogatják felfel, mely az egészen mint uralkodó szin vonul át. . Farkas M. fordításai pedig igen különböző értékűek ; nagyon sikerülteket nagyon bágyadtak váltanak föl. Fordításainak s a többiekének is egy közös nagy hibájuk, hogy míg a költemények tartalmát, a gondolatokat és szavakat elég híven adják vissza, a költői szesz java részét elpárologtatják. Gyakran megváltoztatják az eredeti formáját, azzal rythmusát, azzal hangját, azzal az általa költött hangulatot. A magyar olvasó, a ki jóformán könyv nélkül tudja Petőfit, némely verset félig is elolvas, mig eszébe jut az eredeti s nagy fejtöréssel rájő, hogy melyik is akar ez lenni; pedig a Petőfi anyaga hiven van adva benne. Egészben véve mégis nyereségnek tartjuk e gyűjteményt; sok jó van benne s nem egy, ami az eddigi fordítóknak kevésbbé sikerült, épen Farkas Miksa urnák jobban. Nem idézünk példákat, magyar lapban német könyvet részletesen bírálni nem lehet czélunk. Még csak a kötet czime ellen van kifogásunk. Petőfi szerelmi versei egy kisebb cyklusát «Szerelem gyöngyeinek» nevezte ; ha most németül ezt olvassuk «Liebesperlen von Petőfi» méltán csak arra a cyklusra gondolunk. Csalódunk. Az Aigner gyűjteménye Petőfi valamennyi szerelmi dalát, Zsuzsikától kezdve Júliáig, fölveszi magába , köztük a szerelem gyöngyeit is, de fel szintúgy a cypruslombokat is : a czim tehát félrevezet s nem helyes. Miért is Petőfinek czifra, dicsekvő czimet szerezni ? Nem elég volna : Gedichte, vagy hát Liebesgedichte von Petőfi ... ? A kevés disszel (szürke papiron, sűrű nyomással) kiállított kötet ára 2 frt = 4 márka. Óhajtunk neki minél nagyobb elterjedést. . Magyar regénycsarnok-' czim alatt Aigner füzetes vállalatot indított meg, melyből kéthetenkint jelen meg egy-egy füzet. A két első füzet most jelent meg, csinos kiállításban, s egyszerre két művet kezd meg: Jókaitól ,,Asszonyt kisér, istent kisért" czimű regényt, mely, mint a nagy regényírónak minden műve, megkapó, humoros előadásával nagyban leköti az olvasó figyelmét; s Kazár Emiltől „A semmi, ha valamivé lett" czimű egykötetes társadalmi regényt, melyben ez egyik legjobb elbeszélő írónk érdekesen szőtt mesével gondos irályt párosít s választékos művet nyújt a közönségnek. Egy-egy füzet ára 30 kr. Előfizethetni egész évi folyamra (24 füzet) 7 frt 50 krjával, félévre 3 frt 75 krjával. Ez a regénytár, ugy látszik, azt a vállalatot igyekszik pótolni, melyet mult tavasszal az írók és művészek társaságában egyesült erőkkel terveztek, de amely aztán — mint nálunk annyi sok szép terv — idő folytán elaludt. Kossuth ,,Iratai" második kötetének kéziratai megérkeztek Budapestre Helfy Ignácz képviselőhöz, ki azokat okt. 4-én sajtó alá adta. Az első kötet franczia fordítása Párisban e napokban fog megjelenni Pitti és társa kiadó czégnél. Kossuth ehhez a franczia közönség számára külön előszót írt. Gr. Teleki Sándor a napokban végezte be „Emlékeim" czimű művének harmadik kötetét, melyet sajtó alá rendezve a Petőfi-társaságnak be is küldött. Az érdekes mű megjelenése november hóra várható. „A budapesti egyetemi könyvtár czimjegyzéke.Az egyetemi könyvtár igazgatósága kiadta az 1879-ik évi gyarapodásról szóló jegyzékét. E szerint a mult évben 1842 művel (2951 kötet) gyarapodott a könyvtár, melynek csak 5000 frt átalány van megszavazva s az adakozások csekély mértékben folynak. A könyvtár a mult évben 263 nap volt nyitva s ez idő alatt 42,213 olvasó 54,270 munkát használt. A leltározás gyrsan halad, habár a hely alkalmatlan volta miatt sok kellemetlenséggel jár. Szilágyi Sándor könyvtári igazgató a kultuszminiszterhez intézett jelentésében szükségesnek mondja, hogy a könyvtári épület egy részét elfoglaló állami minta-gymnázium onnan kiköltözzék. A czimjegyzék külön szakok szerint s ezenkívül betűrendben is felsorolja a könyveket. Ara 50 kr. ..Világos előtt czim alatt Molnár György ismert szinigazgató terjedelmes kötetet adott ki a szabadságharczra vonatkozó emlékeiből. Maga is részt vett e harczokban, s mint szemtanúk, elég elevenen idézve föl a nagy idők egyes emlékeit, közbe genre-rajzokat adva és foglalkozva az akkori szinügyi viszonyokkal is. A kötet Szabadkán Schlesinger nyomdájában csinos kiállításban jelent meg, s ifj. Nagel Ottó budapesti könyvkereskedése utján vagy szerzőnél megrendelve (Szabadkán) kapható f frtért. A második kötet a tavaszra jelenik meg. ..A becsület szegénye", Makróczy János fiatal író népszínműve, mely a népszínház játékrendjén van, önállóan is megjelent az Aigner-féle «Magyar könyvesház»-ban ; ára 60 kr. Folyóiratok. A Petőfi-társaság havi közlönye a «Koszorú» októberi füzete fénynyomatban közli Petőfi szüleinek arczképét, Orlai Soma egykorú rajza után. Ugyanaz a kép ez, melyet lapunk korábban közölt. A füzet tartalmát nagy részben a társaság közelebbi ülésének érdekes tárgyai teszik : Ábrányi Emiltől «A pap szerelme» czimü költői beszély; P. Szathmáry Károlytól «Mátyás király tudományos és művészi köre» ; Várady Antaltól «Az utolsó garas» czimü rajz. Elbeszélést Balázs Sándor irt bele «Az apa és fia» czim alatt. A könyvbirálatok közt Bodnár Zsigmond a Führer «Magyartalanságok betűrendben» czimü füzetéről és az orthologusok túlzásairól szól. Irmei Ferencz pedig Haraszti «Csokonai Mihály »-ról irt tanulmányát bírálja, azt mutatva ki, hogy Haraszti túlságosan magasztalja Csokonait. Közöl a füzet Petőfinek ama drámai töredékéből is, mely lapunk utján vált ismeretessé. — A „Nemzeti nőnevelés" czimü havi folyóiratból, melyet a sugáruti tanítónőképző-intézet tanítói adnak ki, megjelent a szeptemberi füzet. A paedagogiai tartalmú közleményeken kivül Simonyi Zsigmond nyelvészetről s Lád Károly a népek táplálkozásáról irnak czikkeket. E füzeteknek általában nagy érdemük, hogy mintaelőadásokat rendesen közölnek. Egy füzet bolti ára 60 krajczár. Füzetek: Dr. Toldy László külön kis füzetben kiadta „Szluha László emlékezete és a Zrinyi-könyvtár" czimü értekezését, melyet a történelmi társulat májushavi ülésén olvasott fel; ára 20 kr. — A fővárosi statisztikai hivatal álta kiadott „Statisztikai havi füzetek" ez idei folyamából most jelent meg az augusztusi füzet, mely a gimnáziumok és reáliskolák 1877—1880-ik évi statisztikáját, a folyó év első felében történt üzletnyitások és üzletmegszüntetések kimutatását, a népesedésről, forgalomról stb. szóló havi jelentéseket s az ezekhez való táblázatokat közli; egyes számára egy forint. — „A dohányról és dohányzásról" czimmel Stern József egy kis füzetet adott ki, melyben előadja a dohányzás rövid történetét, ártalmasságát és inti főleg a fiatalságot, hogy ne kapjon oly mohón a dohányon. Erkel uj operáját a «Névtelen hősöket» szorgalmasan tanulják a nemzeti színházban, hogy november elején bemutathassák. Az opera szövegét tudvalevőleg Tóth Ede irta s a szabadságharczból van merítve. Az opera főszerepeit Nádayné, Perotti és Odry éneklik. Valószínű, hogy az első előadás november 7-ikére meglesz. E napon tölti be az agg zeneköltő hetvenedik születésnapját. A Petőfi szobra. Huszár Adolf műtermében tökéletesen elkészült agyagban, s most kezdik gyászbe önteni, hogy azután érezben örökittessék meg. Hogy hol fogják érczbe önteni, az még nem bizonyos ; a művész azonban azzal a gondolattal foglalkozik, hogy itt Budapesten létesitsik érczöntőt, hanem ez nagyon sok akadályba ütközik. Székely Bertalan jeles történeti festőnk s a mintarajztanoda tanára, hol az anatómiát adja elő, a festészeti anatómiáról érdekes müvet irt, mely közelebb kerül sajtó alá. Zichy és Munkácsy ujabb festményei. A «Kisértetek órája» czimü nagy temetői képet Zichy Mihály még e hóban bevégzi, mert e hó végén már huzamosb időre Oroszországba utazik. Közelebb a művészt zalai műtermében a «Niva» czimű orosz közlöny kiadója látogatta meg, ki két vizfestményt, Gogol egyik regényéből merítendő epizódokkal, rendelt meg nála. A «kisértetek órája» a télen az osztrák műegyletben lesz bemutatva, esti világítás mellett. — Munkácsy most egy nagyobb festményen dolgozik, mely Pilátust tünteti föl. Oly jeles műnek tartják, hogy a művésznek sokan azt a tanácsot adták, legyen franczia állampolgárrá s akkor e művével megnyerheti a «nemzeti díjat». Közintézetek, egyletek. A magyar tud akadémia e hó 4-én tartotta első ülését a szünidők után, s ezúttal összes ülés is volt, aztán pedig a nyelv- és széptudományi osztály ülésezett. Az összes ülésen gr. Lónyay elnökölt ki megemlékezvén az akadémia érdemes alelnökének Csengery Antalnak elhunytáról, indítványára elhatározták, hogy a jövő nagygyűlésen az elhunyt fölött Gyulai Pál tart emlékbeszédet. Kraknói főtitkár bejelentette azután Zlinszky Imre halálát. Az elhunyt fölött a második osztályban tartanak emlékbeszédet. A titkári jelentések közt volt az is, hogy ő felsége az akadémia nagygyűlése választásait (ezek közt Csengerynek alelnökké történt választását) helybenhagyta. Gr. Széchenyi Bélától egy levelet olvasott föl a titkár, mely tudatja hogy a gróf a czenki levéltárban gr. Széchenyi István életére vonatkozó iromárokat talált, s azokat elküldte. Ez iratok ama bizottságnak adattak ki, mely Széchenyi leveleinek rendezésére van kiküldve. Ezután Pulszky Ferencz elnöklete alatt az osztályülés következett, melyen Vámbéry «A hunnok és avarok nemzetiségéről» tartott felolvasást, egy nagyobb műve egyik részletét mutatván be abban. A Fekete-tenger északi részeiről az 5-ik században Nyugat-Európa felé özönlő népekről azt sem tudni, maguk adták-e maguknak ezt a nevet, vagy a byzancziak ? Ma is vannak Ázsiában nagy számmal népek, melyek nem értik azokat az elnevezéseket, amelyeket mi adtunk rájuk. A perzsa kunnak, a kirgiz kozáknak hívja magát. A felolvasó érdekesen fejtegette, hogy a hunn és avar nép török eredetű. Ennek bebizonyítására a tulajdonnevekből, a törzsek s családok nevéből indul ki, kutatásait mindama nevekre alapítja, amelyek a hunnoknál feltalálhatók. A következő nevek török jellegére nézve például semmi kétség sem forog fenn: Munzuk = zászló, Irnakh = ifjú, Bajan = hatalmas, Tagma = bajtárs, Osbarsz = oroszlán, Dengizik = heves stb. De a nevek kifürkészése is sok nehézségbe ütközik, mert a görög és arabs íróknál elferdítve találjuk. A görög írók ismertették a hunnok erkölcseit, szokásait, vallási szertartásait. Ha ezeket összehasonlítjuk a teketurkomannok, kirgizek szokásaival, erkölcseivel, vallási szertartásaival, kitűnik, hogy ezek ugyanazok. A Byzanczban követségben járó hunn a görök irók följegyzése szerint ugyanoly magatartást tanúsított, beszédjének eszmemenete ugyanolyan, mint a teketurkomanné, kirgizé stb. A byzanczi irók ugy irnak a hunnokról, mint a Saliname ir az északi iránnépről. Kimutatja továbbá a Volga, Ural (Itil,Jaik)