Vasárnapi Ujság – 1880

1880-10-10 / 41. szám - Vajda János. Rozamunda. I. II. 679. oldal / Költemények - A műcsarnok őszi kiállítása 679. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények; vegyesek

680 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 31­. SZÁM. 1880. XXVII. ÉVFOLYAM. II. Mert lelkem oly tükör, a melyben Legszebbnek látod magadat; Gyönyörködöl az istenképben, Minőnek szerelmem mutat; Mert szép vagy ott, mint a dicsőség, Hóditó, mint a diadal; Tekintetedben angyalfönség, Mitől imává lesz a dal, Ezért lejársz hozzám az égből, Hogy ez arany visz-sugarak Rád özönölve a lelkemből Fü­rös­szék hiúságodat, Oh hát e kölcsönös fényesség Legyen választó átok itt, Mely arczodon s szivem mélyén ég, Engem megöl, téged vakít ? Hát csak bátor, bár kedves, drága, Tükröd maradjak én neked, Kit soha, bármi hőn sóvárgja, Félvén, nem ér lek­elleted ? Hát lelkem fénye, tisztasága Legyen számomra kárhozat. S ki isten voltodat nem látja, Szerelmedet majd annak add? Ez hát a rend a mindenségben ! Te is olyan vagy, mint a nap, Tündöklő a végetlenségben, Melytől minden fényt visszakap ; De kebléhez nem fér, csak az, ki Rá homályt vet, ronda folt; Mig hátul a föld megkeríti. Arczára csúsz a satnya hold ? — Petőfi költeményei német fordításban. Aigner vállalkozása, Petőfi lyrai költeményeit s jelesen sze­relmi dalait, többek közreműködésével, minél jobb fordításban adni a német közönség kezébe, magában véve szerencsés gondolat volt. Oly változatos h­angu­latú, csapongó szellemű, oly gazdag és árnyalatos költőt mint Petőfi, egy ember alig fordíthat le telje­sen­­ jól. Többek egyesülése által lehet remény, hogy egyiknek egy, másiknak más sikerülve jobban, mindnyája kisérleteiből a legjobbat lehet összeválo­gatni. A most Liebesperlen von A. Pét­ifi, mit Bei­trägen namhafter Übersetzer» czim alatt megjelent, 374 lapon mintegy 220 szerelmi költeményt tartal­mazó kötet a reményt csak részben valósította. A «namhafte Übersetzer» közt, egy eddig tudtunkra legalább ismeretlen nevű fordító Farkas Miksa fog­lalja el az aránytalanul legnagyobb tért; az egész kötetnek jóval több mint fele tőle van ; a többiek: Neugebauer, Kolbenheyer, Gernerth, Adolf von der Haide, Aigner, A. Molitor, Sternberg, s még egy pár más név, csak a Farkas Miksa nevet váltogatják fel­fel, mely az egészen mint uralkodó szin vonul át. . Farkas M. fordításai pedig igen különböző értékűek ; nagyon sikerülteket nagyon bágyadtak váltanak föl. Fordításainak s a többiekének is egy közös nagy h­ibájuk, hogy míg a költemények tartalmát, a gon­dolatokat és szavakat elég híven adják vissza, a köl­tői szesz java részét elpárologtatják. Gyakran meg­változtatják az eredeti formáját, azzal rythmusát, az­zal hangját, azzal az általa költött hangulatot. A ma­gyar olvasó, a ki jóformán könyv nélkül tudja Petőfit, némely verset félig is elolvas, mig eszébe jut az eredeti s nagy fejtöréssel rájő, hogy melyik is akar ez lenni; pedig a Petőfi anyaga hiven van adva benne. Egészben véve mégis nyereségnek tartjuk e gyűjteményt; sok jó van benne s nem egy, a­mi az eddigi fordítóknak kevésbbé sikerült, épen Farkas Miksa urnák jobban. Nem idézünk példákat, magyar lapban német könyvet részletesen bírálni nem lehet czélunk. Még csak a kötet czime ellen van kifogá­sunk. Petőfi szerelmi versei egy kisebb cyklusát «Szerelem gyöngyeinek» nevezte ; ha most németül ezt olvassuk «Liebesperlen von Petőfi» méltán csak arra a cyklusra gondolunk. Csalódunk. Az Aigner gyűjteménye Petőfi valamennyi szerelmi dalát, Zsu­zsikától kezdve Júliáig, fölveszi magába , köztük a szerelem gyöngyeit is, de fel szintúgy a cypruslom­bokat is : a czim tehát félrevezet s nem helyes. Miért is Petőfinek czifra, dicsekvő czimet szerezni ? Nem elég volna : Gedichte, vagy hát Liebesgedichte von Petőfi ... ? A kevés dis­szel (szürke papiron, sűrű nyomással) kiállított kötet ára 2 frt = 4 márka. Óhajtunk neki minél nagyobb elterjedést. . Magyar regénycsarnok-' czim alatt Aigner fü­zetes vállalatot indított meg, melyből kéthetenkint jelen meg egy-egy füzet. A két első füzet most jelent meg, csinos kiállításban, s egyszerre két művet kezd meg: Jókaitól ,,Asszonyt kisér, istent kisért" czimű regényt, mely, mint a nagy regényírónak minden műve, megkapó, humoros előadásával nagyban le­köti az olvasó figyelmét; s Kazár Emiltől „A semmi, ha valamivé lett" czimű egykötetes társadalmi re­gényt, melyben ez egyik legjobb elbeszélő írónk ér­dekesen szőtt mesével gondos irályt párosít s válasz­tékos művet nyújt a közönségnek. Egy-egy füzet ára 30 kr. Előfizethetni egész évi folyamra (24 füzet) 7 frt 50 krjával, félévre 3 frt 75 krjával. Ez a re­génytár, ugy látszik, azt a vállalatot igyekszik pó­tolni, melyet mult tavas­szal az írók és művészek társaságában egyesült erőkkel terveztek, de a­mely aztán — mint nálunk annyi sok szép terv — idő folytán elaludt. Kossuth ,,Iratai" második kötetének kéziratai megérkeztek Budapestre Helfy Ignácz képviselőhöz, ki azokat okt. 4-én sajtó alá adta. Az első kötet fran­czia fordítása Párisban e napokban fog megjelenni Pitti és társa kiadó czégnél. Kossuth ehhez a franczia közönség számára külön előszót írt. Gr. Teleki Sándor a napokban végezte be „Em­lékeim" czimű művének harmadik kötetét, melyet sajtó alá rendezve a Petőfi-társaságnak be is küldött. Az érdekes mű megjelenése november hóra várható. „A budapesti egyetemi könyvtár czimjegyzéke.­­Az egyetemi könyvtár igazgatósága kiadta az 1879-ik évi gyarapodásról szóló jegyzékét. E szerint a mult évben 1842 művel (2951 kötet) gyarapodott a könyvtár, melynek csak 5000 frt átalány van megszavazva s az adakozások csekély mértékben folynak. A könyvtár a mult évben 263 nap volt nyitva s ez idő alatt 42,213 olvasó 54,270 munkát használt. A leltározás gy­rsan halad, habár a hely alkalmatlan volta miatt sok kellemetlenséggel jár. Szilágyi Sándor könyvtári igazgató a kultuszminisz­terhez intézett jelentésében szükségesnek mondja, hogy a könyvtári épület egy részét elfoglaló állami minta-gymnázium onnan kiköltözzék. A czimjegy­zék külön szakok szerint s ezenkívül betűrendben is felsorolja a könyveket. Ara 50 kr. ..Világos előtt­­ czim alatt Molnár György is­mert szinigazgató terjedelmes kötetet adott ki a szabadságharczra vonatkozó emlékeiből. Maga is részt vett e h­arczokban, s mint szemtanú­k­, elég elevenen idézve föl a nagy idők egyes emlékeit, közbe genre-rajzokat adva és foglalkozva az akkori szinügyi viszonyokkal is. A kötet Szabadkán Schle­singer nyomdájában csinos kiállításban jelent meg, s ifj. Nagel Ottó budapesti könyvkereskedése utján vagy szerzőnél megrendelve (Szabadkán) kapható f frtért. A második kötet a tavaszra jelenik meg. ..A becsület szegénye", Makróczy János fiatal író népszínműve, mely a népszínház játékrendjén van, önálló­­an is megjelent az Aigner-féle «Magyar könyvesház»-ban ; ára 60 kr. Folyóiratok. A Petőfi-társaság havi közlönye a «Koszorú» októberi füzete fénynyomatban közli Petőfi szüleinek arczképét, Orlai Soma egykorú rajza után. Ugyanaz a kép ez, melyet lapunk ko­rábban közölt. A füzet tartalmát nagy részben a társaság közelebbi ülésének érdekes tárgyai teszik : Ábrányi Emiltől «A pap szerelme» czimü költői be­szély; P. Szath­máry Károlytól «Mátyás király tudo­mányos és művészi köre» ; Várady Antaltól «Az utolsó garas» czimü rajz. Elbeszélést Balázs Sándor irt bele «Az apa és fia» czim alatt. A könyvbirála­tok közt Bodnár Zsigmond a Führer «Magyarta­lanságok betűrendben» czimü füzetéről és az orth­o­logusok túlzásairól szól. Irmei Ferencz pedig Ha­raszti «Csokonai Mihály »-ról irt tanulmányát bírálja, azt mutatva ki, hogy Haraszti­ túlságosan magasz­talja Csokonait. Közöl a füzet Petőfinek ama drámai töredékéből is, mely lapunk utján vált ismeretessé. — A „N­emzeti nőnevelés" czimü havi folyóiratból, melyet a sugáruti tanítónőképző-intézet tanítói ad­nak ki, megjelent a szeptemberi füzet. A paedagogiai tartalmú közleményeken kivül Simonyi Zsigmond nyelvészetről s Lád Károly a népek táplálkozásáról irnak czikkeket. E füzeteknek általában nagy érde­mük, hogy mintaelőadásokat rendesen közölnek. Egy füzet bolti ára 60 krajczár. Füzetek: Dr. Toldy László külön kis füzetben kiadta „Szluha László emlékezete és a Zrinyi-könyvtár" czimü értekezését, melyet a történelmi társulat május­h­avi ülésén olvasott fel; ára 20 kr. — A fővárosi statisztikai hivatal ált­a kiadott „Statisztikai havi fü­zetek" ez idei folyamából most jelent meg az augusz­tusi füzet, mely a gimnáziumok és reáliskolák 1877—1880-ik évi statisztikáját, a folyó év első felé­ben történt üzletnyitások és üzletmegszüntetések kimutatását, a népesedésről, forgalomról stb. szóló havi jelentéseket s az ezekhez való táblázatokat közli; egyes szám­ára egy forint. — „A dohányról és dohányzásról" czimmel Stern József egy kis füzetet adott ki, melyben előadja a dohányzás rövid törté­netét, ártalmasságát és inti főleg a fiatalságot, h­ogy ne kapjon oly mohón a dohányon. Erkel uj operáját a «Névtelen hősöket» szorgal­masan tanulják a nemzeti színházban, hogy novem­ber elején bemutathassák. Az opera szövegét tudva­levőleg Tóth Ede irta s a szabadságharczból van merítve. Az opera főszerepeit Nádayné, Perotti és Odry éneklik. Valószínű, hogy az első előadás no­vember 7-ikére meglesz. E napon tölti be az agg zeneköltő hetvenedik születésnapját. A Petőfi szobra. Huszár Adolf műtermében tö­kéletesen elkészült agyagban, s most kezdik gyászbe önteni, hogy azután érezben örökittessék meg. Hogy hol fogják érczbe önteni, az még nem bizonyos ; a művész azonban azzal a gondolattal foglalkozik, hogy itt Budapesten létesitsik érczöntőt, hanem ez na­gyon sok akadályba ütközik. Székely Bertalan jeles történeti festőnk s a min­tarajztanoda tanára, hol az anatómiát adja elő, a fes­tészeti anatómiáról érdekes müvet irt, mely közelebb kerül sajtó alá. Zichy és Munkácsy ujabb festményei. A «Kisér­tetek órája» czimü nagy temetői képet Zichy Mihály még e hóban bevégzi, mert e hó végén már huza­mosb időre Oroszországba­ utazik. Közelebb a mű­vészt zalai műtermében a «Niva» czimű orosz köz­löny kiadója látogatta meg, ki két vizfestményt, Gogol egyik regényéből merítendő epizódokkal, rendelt meg nála. A «kisértetek órája» a télen az osztrák műegyletben lesz bemutatva, esti világítás mellett. — Munkácsy most egy nagyobb festményen dolgozik, mely Pilátust tünteti föl. Oly jeles mű­nek tartják, hogy a művésznek sokan azt a tanácsot adták, legyen franczia állampolgárrá s akkor e mű­vével megnyerheti a «nemzeti díjat». Közintézetek, eg­yletek. A magyar tud akadémia e hó­ 4-én tartotta első ülését­ a szünidők után, s ezúttal összes ülés is volt, aztán pedig a nyelv- és széptudományi osztály ülésezett. Az összes ülésen gr. Lónyay elnökölt ki megem­lékezvén az akadémia érdemes alelnökének Csengery Antalnak elhunytáról, indítványára elhatározták, hogy a jövő nagygyűlésen az elhunyt fölött Gyulai Pál tart emlékbeszédet. Kraknói főtitkár bejelentette azután Zlinszky Imre halálát. Az elhunyt fölött a második osztályban tartanak emlékbeszédet. A tit­kári jelentések közt volt az is, hogy ő felsége az akadémia nagygyűlése választásait (ezek közt Csen­gerynek alelnökké történt választását) helyben­hagyta. Gr. Széchenyi Bélától egy levelet olvasott föl a titkár, mely tudatja hogy a gróf a czenki le­véltárban gr. Széchenyi István életére vonatkozó iromárokat talált, s azokat elküldte. Ez iratok ama bizottságnak adattak ki, mely Széchenyi leveleinek rendezésére van kikü­ldve. Ezután Pulszky Ferencz elnöklete alatt az osz­tály­ülés következett, melyen Vámbéry «A hunnok és avarok nemzetiségéről» tartott felolvasást, egy nagyobb műve egyik részletét mutatván be abban. A Fekete-tenger északi részeiről az 5-ik szá­zadban Nyugat-Európa felé özönlő népekről azt sem tudni, maguk adták-e maguknak ezt a nevet, vagy a byzancziak ? Ma is vannak Ázsiában nagy számmal népek, melyek nem értik azokat az elnevezéseket, a­melyeket mi adtunk rájuk. A perzsa kunnak, a kirgiz kozáknak hívja magát. A felolvasó érdekesen fejte­gette, hogy a hunn és avar nép török eredetű. Ennek bebizonyítására a tulajdonnevekből, a törzsek s csa­ládok nevéből indul ki, kutatásait mindama nevekre alapítja, a­melyek a hunnoknál feltalálhatók. A következő nevek török jellegére nézve pél­dául semmi kétség sem forog fenn: Munzuk = zászló, Irnakh = ifjú, Bajan = hatalmas, Tagma = bajtárs, Osbarsz = oroszlán, Dengizik = heves stb. De a ne­vek kifü­rkészése is sok nehézségbe ütközik, mert a görög és arabs íróknál elferdítve találjuk. A görög írók ismertették a hunnok erkölcseit, szokásait, val­lási szertartásait. Ha ezeket összehasonlítjuk a teke­turkomannok, kirgizek szokásaival, erkölcseivel, vallási szertartásaival, kitűnik, hogy ezek ugyanazok. A Byzanczban követségben járó hunn a görök irók följegyzése szerint ugyanoly magatartást tanúsított, beszédjének eszmemenete ugyanolyan, mint a teke­turkomanné, kirgizé stb. A byzanczi irók ugy ir­nak a hunnokról, mint a Sali­name ir az északi irán­népről. Kimutatja továbbá a Volga, Ural (Itil,­­Jaik)

Next