Vasárnapi Ujság – 1880
1880-01-25 / 4. szám - Kompolthy Tivadar. Távol nyugatról 60. oldal / Költemények - A földrajzi társaság közgyülése 60. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények; vegyesek
60 kiadó vállalat 3390 frttal, az országos érdekli kutatásokra és közleményekre 6902 írttal. Heller Ágost a könyvtár felől adott jelentést. A könyvtár 5507 műből áll, több mint 15,000 kötettel. Ez ideig 26,485 frtot fordítottak a könyvtárra. A társulat a világ különböző részeiből 45 társulattal áll csereviszonyban. A könyvtár a lefolyt évben 296 munkával gyarapodott, s 95 tudományos folyóirat található az olvasóteremben. A tiszti jelentéseket a közgyűlés tudomásul vetvén, a pályázatokat hirdették ki, még pedig: 1. az országos segélyből nyílt pályázat utján 2000 forintot növénytani munkára ; 2. a Bugát-alapból titkos pályázat utján 300 forintot geológiai munkára. A pályázat részletesb feltételei később tétetnek közzé. A választmány előterjesztései közül azon indítdítványt, hogy Than Károly lelépő elnök és Takács János lelépő alelnök tiszteleti tagokul választassanak, helyesléssel fogadta a közgyűlés. Az időközben a tisztikar tagjaira megejtett szavazás eredményét az elnök kihirdeti, végül aztán a választmány tagjaira adattak be a szavazatok. Választmányi tagokul az 1880. évre átalános szavazattöbbséggel megválasztattak : állattanra : Frivaldszky János, Kriesch János, Margó Tivadar ; ásvány- és földtanra: Hantken Miksa, Inkey Béla, Krenner József, Szabó József; élettanra : Mihalkovics Géza, Plósz Pál, Rózsahegyi Aladár, Thanhoffer Lajos; növénytanra: Dapsy László, Jurányi Lajos, Klein Gyula, Schlich József; természettanra : Schenzl Guido, Schuller Alajos, Sztoczek József; vegytanra Hidegh Kálmán, Lengyel Béla, Than Károly, Wartha Vincze. VASÁRNAPI ÚJSÁG Kéry Ármin és Gervay Mihály ; pénztárnokká : Finch Henrik, végül még 24 választmányi tag. 4. SZÁM. 1880. XXVII. ÉVFOLYAM. A földrajzi társaság közgyűlése. A földrajzi társaság közgyűlése is e héten volt. E még fiatal társaság a földrajz buzgó művelőit egyesitette, s gyarapszik serény munkálkodásban, és a figyelem fölébresztése által, melyre nemcsak fölolvasásokkal, hanem a „Földrajzi Közlemények" kiadása által is hat. A főposta-épület tanácskozó termében folyt le e hó 22-én a közgyűlés, s tagok és közönség nagy számmal jelentek meg. Hunfalvy János elnök nyitotta meg a közgyűlést, rövid szavakkal, mire Berecz Antal titkár olvasta föl az évi jelentést. Az alapítványi tőke, 1200 frt, magyar földhitelintézeti záloglevelekbe van fektetve. Fölolvasó ülést a mult évben a társulat kilenczet tartott, 16 fölolvasással. A ,,Földrajzi Közlemények" 26 iven jelentek meg. A rendes tagok száma 472. A bevételek 2823 frt 94 frt tettek, a kiadások 8 frttal kevesebbet. A folyó évi költségek 2860 frtra vannak megállapítva. A társaság összes vagyona 2213 frt. A könyvtár 519 műből áll. Ezután Vámbéry Ármin a földrajz körében a lefolyt évben történt mozgalmakról adott jelentést. Különösen három nagyobb expedíczió érdemel tüzetesebb megemlítést. Az első az amerikai, mely Bennet Gordonnak, a New York Herald szerkesztőjének költségén indult az északi sark kutatására, egy másik Markham Albert kapitány vezetése alatt az «Isbjorn» norvég hajón s a harmadik De Bruyne hollandi kapitány parancsnoksága alatt «Wilem Barents» vitorlás hajón indult a jégvilág felé. Afrikába a nemzetközi Afrika-társaság, melynek egyik alosztályát a magyar Afrika-bizottság képezi, két expedicziót indított útnak ; az elsőt vezeti Cambier, a másodikat Popelin. Afrika nyugati partvidékéről egy más expediczió indult el szintén a nemzetközi Afrikatársaság zászlója alatt. Ennek feladata a Kongó torkolatától a folyón fölfelé haladni. Ez expediczió részére Stanleyt is sikerült megnyerni. Az ázsiai földrajz terén egyes nagy fölfedezések és apróbb kiegészítő kutatások váltakoznak egymással. Az elsők közé tartozik Nordensföld szerencsésen bevégzett útja az úgynevezett «Északkeleti átjárás»-on». Az idei kutatások Ázsiában különös érdekkel bírnak ránk nézve, mert azokban egyik hazánkfia, t. i. gróf Széchenyi Béla jelentékeny részt vett és vállalatával a tudományos világ figyelmét magára vonta. Végül megemlékezik Vámbéry még Déchy Mórnak Ázsia magas bérczeiben tett kutatásairól. Az ezután megejtett választáson megválasztattak : elnökké : Hunfalvy János; alelnökökké: Vám- Irodalom és művészet. «Dalok a tengerről,» irta Kompolthy Tivadar. A világlátott s tehetséges fiatal író, kinek első művei, részint tengeri dalok, részint uti rajzok a tengeren túlról, lapunkban jelentek meg, s ki mint tengerész, matróz stb. járta össze az Atlanti- és Csöndes-óczeánt, most összegyűjtve adja ki a költeményeket, melyek nagy részét más égalj alatt a föld túlsó oldalán irta. Néhány szépen sikerült s több csinos hangú van közöttük ; az érzelmesek átalában jobban sikerültek mint a humorosak, bár ezek közt is van egypár meglehetős. Ime egy az elsőbb rendűek közül: Távol nyugatról. i vagyok, Íjenn itt nyugodt, Távol nyugatról, szállj dalom, A déli föld felé A legszebb éden ott virul, A magyar Istené ! Ahol legtisztább lesz az ég S legvirulóbb a táj, Szép kedvesem vár ott reád — Csak szállj dalocska, szállj ! Köszöntsd nevembe szépen őt, És elbeszéld híven: Mily gyönyörű az élet itt S mily boldog a szivem.... Hogy nem parancsol nekem itt Sem eskü, sem király — Hogy, mint te, oly szoba Csak szállj dalocska, szál Mondd, hogy örömben él A legszebb napjaim! Hogy szivem, lelkem oly Mint boldog álmaim! Csongj, ha kérdi: sorsom hogy Mily fordulóra vált.... Tündéri szép — mondd — és csodás ! Csak szállj dalocska, szállj ! Elmondhatod, hogy litt vagyok, Hogy övé a szivem; Ne sirj , ne mondd, hogy szenvedek S hogy megtörött hitem .... Hogy éjen át fejem fölött Sikoltoz a sirály: Hogy sorsom lassú hervadás — Csak szállj dalocska, szállj ! «A német kultura befolyása Társadalmi tanulmány, irta Bárczi Magyarországra». Iván. Második, bővített és átdolgozott kiadás. Szerző a német kultura befolyását hazánk irodalmi, tudományos, politikai, közgazdasági stb. viszonyaira, mint társadalmi kérdést tárgyalja. A német kultúra jelentőségének bírálatába nem ereszkedik ugyan mélyebben s e részben valami eredetiséggel alig dicsekedhetik, de tájékoztatólag szól azon jelenségekről, melyekben annak ránk hatása nyilatkozik. Egyébiránt, hála istennek, a német befolyás ma már nem oly nagy s mindenek fölött nem oly kizárólagos nálunk, mint ezelőtt csak 20—25 évvel is. A franczia és angol miveltség ma már sokkal inkább érvényesül: irodalmunkban, intézményeinkben s á talán minden téren. S ez mindenesetre örvendetes jelenség. Az egyébiránt érdekes röpiratára 1 írt. «Nőtan, vagy az asszonyi hivatás tudománya», intézetek, képezdék, felső- és polgári iskolák s magán használat számára irta az irodalmi és nevelésügy terén ismeretes De Gerando Antonina. Megjelent Kolozsvártt Stein Jánosnál. A 102 lapra terjedő könyv czélul tűzte ki: az erkölcsi miveltséget elméletben is beoltani az ifjú leányok szivébe, már az iskolában. Szól a nő rendeltetéséről, az erkölcstanról, az önmagunk iránti kötelességről, az önnevelésről és folytonos tökéletesedésről; bemutatja a nőt rendeltetési körében, a társadalomban úgy, mint cselédjei körében, stb. A nőnevelő intézetekben bizonyára szívesen fogadott könyv lesz ez, melyet a szerző saját növendékei számára irt. A nőkérdés, hazai viszonyainkra való tekintettel. Irta Somogyi Géza (külön lenyomat az Ált. tanügyi közlönyből). Józan fejtegetések, melyekben a szerző az úgynevezett nő-emanczipáczió ábrándjait s túlzásait czáfolja s arra az eredményre jut, hogy a nő mindenekfölött képeztessék és éljen hivatásának, mely a családalkotás, gyermeknevelés és háziasság. A füzetke ára 25 kr. Kossuth Lajos iratai. Az «Athenaeum»-társulat kéri a Kossuth Lajos «Irataim az emigráczióból» czimü munka gyűjtőit, hogy az előfizetők névsorát lehetőleg e hónap végéig múlhatatlanul beküldjék. Az előfizetők a legutóbbi napokban oly rohamosan érkeztek, hogy azt lehet következtetni, miszerint sokan a kitűzött határidő végnapjaiban vagy azon túl is készülnek jelentkezni, tehát későbben, mint midőn a nyomatandó példányok számát meg kell határozni. Arany Jánostól íjt költeményt, egy balladát, fognak bemutatni a Kisfaludy-társaság legközelebbi ülésén. Petőfi olaszul. Guiseppe de Souches berezeg a palermói tudományos akadémia elnöke, Petőfi költeményei közül már nem egyet fordított le olasz nyelvre. A berezeg közelebb egyik még eddig kiadatlan Petőfi-forditását küldte meg a Petőfi-Társaságnak. «Magyar vasúti évkönyv», második évfolyam, 1879-ről. Szerkeszti Vörös László, közmunka- és közlekedési miniszteri titkár. Kiadótulajdonos Mihók Sándor, kapható Kilián György egyetemi könyvárus által, 328 lap, ára 2 frt 50 kr. Ez évkönyv közli a vasúti és hajózási vállalatok ismertetését, azok történeti, statisztikai és forgalmi adataival, az engedélyezési okmánnyal, a szelvénybeváltási, kötvénykisorsolási és kötvénybeváltási határnapokat, stb. Átalában szorgalmasan és gonddal összeállított adatok gyűjteménye s az egyes vállalatok viszonyainak megismerésére czélszerűen használható kézikönyv. A Kisfaludy-társaság évkönyve a mult évről megjelent. Ez már a 14-ik kötet s 16 nyolczadréti ívre terjed. Ára kemény fűzésben 2 írt. Tartalma a mult évről szóló hivatalos közleményekből és érdekes szépirodalmi munkálatokból, köztük a tavalyi közülés tárgyait képezett értékes művekből áll. A philioxeráról kiadott füzet, melyet Herman Ottó írt, már tízezer példányban kelt el, s most hogy a természettudományi társulat újra nyomatja, kéri azokat, kik megrendeléseket akarnak tenni, értesítsék a társulat titkári hivatalát (régi Lloyd-épület, hogy mennyi példányt óhajtanak; egy példány ára öt krajczár. Nyertes pályamű. A hazai iparpártoló egylet által kitűzött pályázaton a jutalmat, öt versenyműközül, a «Nagy termelés és munkafelosztás legyen a jelszó» jeligéjű dolgozat nyerte meg. Szerzője : Galgóczy Károly. A munkát magyar és német nyelven az egylet fogja kiadni, s minden tagjának küld egy példányt. Füzetes vállalatok. A «Magyar Lexikon»-ból újabban a 44. és 45. füzeteket vettük, melyek tartalma a Cent szótól a C'iotat szóig terjed. A 44. füzethez «Gazdasági gépek Clayton és Shuttleworth gépgyárából», a 45-dikhez Ázsia térképe van mellékelve. Minden füzet ára 30 kr. — A Ribáry-féle „ Képes világtörténet" -ből (kiadja Mehner) öt újabb füzet látott napvilágot, a 22—26-ik, melyek a görögök történetét tartalmazzák; mindenik füzet több képpel és a szövegbe nyomott ábrával; egy-egy füzet ára 30 kr. Gonda Béla az általa buzgón, kellő szakképzetséggel szerkesztett «Gazdasági Mérnök» czimű szaklapot újévtől kezdve hetilappá alakította át. Az «Üstökös» szerkesztését Szabó Endre vette át; Jókai azonban tulajdonosa és munkatársa marad az általa alapított élctlapnak. «Bihari Gazda» czimmel havi szaklap indult meg Nagyváradon; szerkesztője Gobóczy Károly gazd. egyleti titkár, főmunkatársa Vass Jenő. A lap az egyesületi tagoknak ingyen küldetik meg, idegeneknek előfizetési ára egész évre 1 frt 20 kr. Uj zeneművek. «Az éneklő gyermekvilág» czimmel Budapesten a Rózsavölgyi-czégnél hasznos zenefüzet jelent meg ; ötven népdal, melyeket Bognár Ignácz irt át énekhangra zongorakísérettel; ára 1 forint 50 kr.; a gyermekvilág használatára igen jó kiadás. — Kolozsvártt Stein Jánosnál «Chou-Chou» czimű keringő jelent meg ifj. Salamon Jánostól, ára 1 frt. A nemzeti színházban fölelevenítették Auber régi dalművét a «Fra Diavolo»-t, melyben Nádayné asszony tetszés közt énekelte Zerlina élénk szerepét. Ez előadás mellett egy ballet-egyvelegben lépett föl utoljára Zimmermann Josefa k. a. tánczosnő, kinek könnyűd, kellemes tánczát mindig tapsolták. A tánczművészet előkelőbb papnője azonban Cerale Lujza k. a., a bécsi dalszínház első tánczosnője, ki először e hó 20-án mutatta be magát a «Sylvia» balletben, ki bravourral és az orsó gyorsaságával tánczol, mozdulatai szépek, s átalában a ballet barátjait már első fölléptével ugy meghódította, hogy második játékára egészen megtelt a színház. — A drámai előadások