Vasárnapi Ujság – 1881

1881-08-21 / 34. szám - Békey Imre 34. szám / Arczképek, Hazaiak - Gáspár János 34. szám / Arczképek, Hazaiak - Molnár Aladár 34. szám / Arczképek, Hazaiak - Bu-Amema az algiri lázadók vezére 34. szám / Arczképek, Külföldiek - Az országos tanitógyűlés elnökei (Békey Imre és Gáspár János arczképével) 531. oldal / Élet- és jellemrajzok - Garfield a kórágyon a «Fehér ház»-ban 34. szám / Időszerü illusztrácziók - Idyll az erdőben.(Böhm Pál festménye) 34. szám / Műtárgyak - A cseh nemzeti szinház Prágában az augusztus 12-ki tűzvész előtt 34. szám / Táj- és úti képek; épületrajzok, Külföldiek - Liverpoolban lefoglalt pokolgép 34. szám / Természettudomány; ipar; gazdaság

Előfizetési föltételek: VASÁRNAPI ÚJ­ ISÁG és f egész évre 12 írt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt : \ félévre ... 6 > / egész évre 8 írt \ félévre ... 4 * Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó. Csupán a VASÁRNAPI UJSÁG Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK f egész évre 6 írt­­ félévre 3 " 34-ik szám 1881. BUDAPEST, AUGUSZTUS 21. XXVIII. évfolyam. AZ ORSZÁGOS TANÍTÓ-GYŰLÉS ELNÖKEI. A BUDAPESTEN most ülésező országos tanitó­gyülés, melyen a közoktatásügyi kormány­­ által külön meghívott tanfelügyelőkön és képző-intézeti tanítókon kivül 200 tanító-egylet képviselője foglal helyet és tanácskozik a ma­gyarországi tanügyet és a magyarországi taní­tókat leginkább érdeklő számos ügy fölött, nagy jelentőségű momentum a hazai kultura törté­netében. Ez előtt is voltak átalános tanító-gyü­lések s azok között különösen az 1874-ki rend­kívül népes is volt; de mivel azok tisztán társadalmi úton jöttek létre s inkább «ős­gyűlé­sek» voltak , határozataik inkább fü­ggöttek a vé­letlentől, mint a jelenlegi gyűléséi, melyet a kor­mány hívott össze s mely tulnyomólag képviseleti alapon nyugszik. Igaz ugyan, hogy a jelen orsz. tanító­gyűlést egybehívó miniszteri rendelet a tanácskozások tárgyát és menetét sok tekintet­ben korlátozta, főleg azon czélzattal, hogy a vitatkozásoknak nagyobb eredménye legyen, de másrészről nagy jelentőségűvé tette a minisz­teri rendelet e gyűlést az által, hogy a törvény s az eddig fennállott szabályrendeletek keretét kiegészítve, nemcsak a községi és állami, de a felekezeti tanítók képviselőit is meghívta azok egyenjogúságát a tanácskozásokban bizto­s­­ítva, a magyar tanítók összeségének, mint tes­tületnek, jogait elismerte. A­mit eddig a magyar tanítók az egyetemes tanító­gyű­léseken, mint magánosak igyekeztek megtenni, mostani gyü­lések, mint az állam által elismert félhivatalos testület teheti meg s működését és szakszerű nyilatkozatait a kormány hivatalos úton is figyelembe venni szándékozik. A felekezeti, nemzetiségi, sőt részben tan­ügyi politikai kérdések által is eddig elkülöní­tett tanítói testületnek jelen hivatalos egyesítése tehát kétségen kívül határkövet képező ese­mény lesz hazánk közoktatásügyének fejlődé­sében, s ha az orsz. tanitó­gyülések — mint tervezve van s mint reméljük is, — időről időre újból összejönnek s megerősödve, minden köz­oktatásügyi kérdésben tanácsadó szaktestületek gyanánt működnek a kormányhatalom mellett , a jelen első tanitógyülés szereplői s különösen elnökei iránt a későbbi nemzedék is köszönettel tartozand. B­É­KEY IMRE, GÁSPÁR JÁNOS.

Next