Vasárnapi Ujság – 1884
1884-07-13 / 28. szám - Báró Zesner ezredes eleste 1849-ben. Dudás Ödön 447. oldal / Történelem; régészet és rokontárgyak
448 «E levélke által értesültünk Wyss tábornok előremenetéről és ahhoz képest megtettük további intézkedéseinket.» Eddig az emlékirat az esetről. DUDÁS ÖDÖN. VASÁRNAPI ÚJSÁG. == 27. SZÁM. 1884. xxxi. ÉVFOLYAM. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A magyar tengerpartról diszszel kiállított és jól irt ismertetés jelent meg dr. Kenedi Gézától ily czim alatt: «4 Quarnero, Fiume és Abbazzia». A kötet 185 oldalra terjed, több illusztráczió is emeli élénk tartalmát, s térkép tünteti elő a Quarnerót. A magyar tengervidékről minduntalan sokat hallunk, egyre többen is látogatják, leírást azonban nem lírtunk róla. Kenedi könyve kedvet tud ébreszteni e szép vidékre való utazáshoz, s egyszersmind útitársul kínálkozik azoknak, kik elmennek, elvezetve a legszebb helyekre, s megismertetve pontonként, történetével, lakóival, művelődési viszonyaival, s átalában ama tudnivalókkal, melyekről tájékozást nyerve, az érdeklődés csak fokozódik. Az egész partrész életét lefesti, s Fiuméról egész hazafias melegséggel szól. Gyakorlati értéke mellett mint olvasmány is érdekes. A Fiuméba való utazással kezdi, s azután az átalános benyomásokat adja, majd a tenger sajátságairól, állatvilágáról, a halászatról, hajózásról ír vonzón. A Quarnero népének, viseletének, foglalkozásának, népköltészetének ismertetése után terjedelmesen írja meg a tudnivalókat Fiuméról, lakói műveltségéről, emlékeiről, kikötőjéről, kereskedelméről, történetéről; továbbá a magyar tengermellékről: Tersatto, Portore és Buccari, Zeng, Carlopago, s a tengermellék története következik. Abbazzia és az osztrák részekről szóló jegyzetek egészítik ki a kötetet, mely gr. Zichy Ágost fiumei kormányzónak van ajánlva, a Légrádytestvérek adták ki s ára 2 frt. Alkibiadesz czimü öt felvonásos tragédia jelent meg Koroda Pál tehetséges fiatal költőtől. Az ókor ingatag jellemű, kalandokat kereső Alkibiadeszét a költők és drámaírók átalában kegyelik. Koroda előszeretete annyira ment iránta, hogy a görög Don Juant egész könnyű szerrel festi, s férfias, elmés tulajdonait elég cserének tartja a jellemtelenségért, melyben drámai pályafutását feltünteti. Alkibiadesz amint itt hazája ellen fordul és Spártával szövetkezik Athén ellen, nem a tragédia nehéz indulatú embere, hanem egy üres szívű, közönséges világfi (meglehet hogy ilyenre czéloz benne a szerző), aki sehogy sem tudja betölteni azt a helyet, melyet a költészet a tragikai alakoknak kijelöl. Ezt a hibát nem enyhíti a darab cselekvénye sem, mely tarka, de vékony s kevés benne az, a mi a színpadon megtestesülhet és életet, érzelmet, képviselhet. A gondos és csinos nyelv legjobb részét teszi e műnek, mely mint könyv és olvasmány a tehetség elég figyelemreméltó sajátságaival bir. Ára 1 frt 50 kr. Uj eredeti opera. Sárosi (Schauer) Ferencz, a nemzeti színház karnagya, befejezte Abencerage czimü dalművét, melyet három évvel ezelőtt az «Atala» sikere után nála a nemzeti színház igazgatósága megrendelt, s azt a napokban az igazgatóságnak átadta. Az opera 4 felvonásra terjed s szövegét Chateaubriand hasonló czimü elbeszélése után Bartók Lajos irta. (A képzőművészet remekei» czimü diszes vállalatból a harmadik kötet hatodik füzete hagyta el a sajtót, öt képpel. Ezek: «Bacchus» szobormű; «Jupiter és Antiope», Tiziantól; «A szerelem kertjében», Rubenstől; «Jézus születése» Corregiotól; «Női arczkép», Van Dycktől. A Divald műintézete által műgonddal készített képekhez Szendrei János írt most is kimerítő szöveget. A füzet ára 1 írt 20 kr. Balaton-album. A Balaton-egylet, hogy a magyar tengert minél szélesebb körben ismeretessé tegye, Balaton-albumot fog kiadni, mely Weinwurm Antal fővárosi fényképész által felvett harmincz darab fényképet fog tartalmazni. E képekből a Balatonegylet 500 példányt rendelt meg. Kérelem az 1848-49-iki honvédtisztikarhoz. «A magyar hadsereg tisztikara 1848—1849» czimü munkám 14 évi folytonos adatgyűjtés mellett immár annyira haladt, hogy annak első kötetét a legközelebbi napokban sajó alá adom. E kötet Guyon, Kiss Pál tábornokok, Berzsek, Eszterházy gróf, Janik, Kosztolányi, Németh, Waldberg, Zámbelly ezredesek, Antos, Bozó, Sulyok alezredesek, Bethlen gróf, Demcsa, Gfeller, Kiss-Szecsey, Kovács Ernő, Margittay, Rezsny, Szilágyi stb. őrnagyok és pedig 2 tábornok, 7 ezredes, 3 alezredes, 26 őrnagy, 20 százados, 21 főhadnagy és 21 hadnagy, összesen tehát 100 tiszt élet- és működésrajzát, továbbá a 7-ik honvédzászlóalj és a 4-ik sz. Sándor orosz nagyherczeg nevét viselt huszárezred történetét s teljes tisztikarát foglalja magában. Hazai sajtónkban éveken át többször tett felkérésemet még egyszer bátor vagyok megujitani. A szabadságharcz életben levő törzs- és főtiszteit, az elhaltak rokonait s egyáltalán mindazokat, kik idevonatkozó adatokkal birnak, kérem, legyenek szívesek ezeket nekem mielőbb megküldeni. Pacsér (Bácsmegye), 1384 julius 2. Dudás Ödön. Útmutató, a magyar és közös közlekedési vállalatok hivatalos menetrendkönyvéből megjelent a julius-augusztusi kötet. Az utazási időszakban igen hasznos kalauz, mert minden legkisebb állomás menetrendje megvan benne, a fürdők rendkívüli menetrendjével együtt. Ára 50 kr. Magyar könyvészet, jegyzéke az 1883-ban megjelent uj vagy utólag kiadott magyar könyveknek és térképeknek, az alakok, lapszámok, megjelenési helyek, kiadók és árak fölemlítésével és tudományos szakmutatóval. A «Csak szorosan» könyvkereskedősegédek egylete megbízásából, a Magyar könyvkereskedők egylete részére összeállították Koczányi Béla és Zunft Adolf. Főleg a könyvárusoknak nyújt tájékozást. Függelékül egész terjedelmében közli Szinnyei Józsefnek az 1884-iki magyar hírlapirodalomról oly gondosan készített és lapunkban megjelent kimutatását. A könyv ára 1 frt. Vidéki lapok. Veszprémben e hó 6-án Veszprémi Közlöny czim alatt Lévay Imre főgymnáziumi igazgató szerkesztésében katholikus hetilap indult meg. Ára egész évre 4 frt. — A «Halasi Újság», melyet Korda Imre liczeumi tanár alapított, s nagy gonddal, ügyesen szerkesztett több éven át, — pártolás hiányában megszűnt. Zeneművek: Táborszky és Parsch kereskedésében «Tizennégy eredeti népdal» zeneműjelent meg Tompa Mihály költeményeire; énekhangra zongorakísérettel szerzé és id. Ábrányi Kornélnak ajánlja Hoós János zenetanár. Ára 1 frt 50 kr. A népszínház ismét föleleveníté a Jules Verne regénye után készült «Utazás a föld körül» czímű látványosságot, mely az előbbi években már sok tele házat szerzett a színháznak. E hó 11 -én adták újra, s úgy látszik, most is lesz vonzó ereje. A budai színkört a szebb idők beálltával most már többen látogatják. Csóka társulata pedig jó, összevágó előadásokról és tarka műsorról gondoskodik. Képzőművészeti hírek. Feszty Árpád jeles fiatal képírónk két nagyobb képet fest Krisztus életéből. Egyik «Hazatérés a Golgotáról;» a másik az angyalt ábrázolja, ki Krisztus születését hirdeti a pásztoroknak. — Margitay Tihamér elkészült József nádor nagy arczképével, melyet a közoktatásügyi miniszter rendelt meg a műegyetem számára. A kép élet nagy alakban tünteti föl az intézet első pártfogóját, a jászkun kapitányok egyenruhájában. Jó hatású és művészi berendezéssel festett kép, s a művész sok nehézséget győzött le, mikor a nádorról fenmaradt gyarló festmények után ily életteljes és kifejező arczképet alkotott. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A középiskolai országos tanáregyesület közgyűlése e hó 7-én nyílt meg, s az ország minden részéről nagy számmal érkeztek tanárok a gyűlésre. Előtte való este a redoutban gyűltek össze ismerkedésre, az üléseket pedig az állami felsőbb leányiskola termében tartották. Ez már a tizennyolczadik évi közgyűlése volt az egyesületnek. Berecz Antal, az állami felsőbb leányiskola igazgatója elnökölt, ki tíz év óta áll az egyesület élén, s megnyitó beszédében e tíz év történetének tanulságait és az iskolai ügy, valamint az egylet hatáskörének fejlődését sorolta föl. Saját czéljaiból pedig kiemelte azt a törekvését, hogy az egyesület ne képviselje sem az egyik, sem a másik jellegű tanintézetek különös érdekeit, hanem legyen az országos középiskolai tanügynek orgánuma, minden jól felfogott érdekeinek részrehajlatlan szószólója. Az utóbbi években középiskolai tanügyünk sokat fejlődött, sok fontos kérdés merült föl és az egylet mindannyiszor tevékeny részt vett a tárgyalásokban. Az elnök rámutatott az egyleti közlönyre, mely hű tükre a végzett munkának. A reáliskolák és gimnáziumok tanterve, a szolgálati utasítás, a középiskolai törvényjavaslat, az érettségi vizsgálatok új szabályozása s az egyes fontosabb tanügyi kérdések élénken foglalkoztatták az egyletet. Megindították az ifjúsági iratokat, melyeknek munkatársaiul megnyerték Jókai Mórt, Szász Károlyt, Herman Ottót, Beöthy Zsoltot és több jeles tanférfiút. Az elnök beszéde végén köszönetet mondott Trefort Ágost közoktatásügyi miniszternek az egylet iránt tanúsított érdeklődéséért, egyszersmind bemutatta a minisztérium képviselőjét , dr. Klamarik János osztálytanácsost, ki üdvözlő beszédében hangsúlyozta középiskolai tanügyünk egységét, melyet az új törvény proklamált először. Dr. Brózik Károly, az egyesület titkára, terjesztette elő az évi jelentést. Egy év alatt száznál több új tag lépett az egyesületbe, s tizenhét vidéki városban kört kívánnak alkotni. A tagok jelenlegi száma 866. Mayer József pénztárnok jelentése szerint a lefolyt egyesületi év bevétele 4149 frt, kiadása 3572 frt; összes követelés hátralékos díjakban 1466 frt. A segélyző alap vagyona 3211 frt. Tavalyi kiadása 320 frt volt. A jövő évi bevétel 3995 frtban, a kiadás 3734 frtban állapíttatott meg. A közgyűlés köszönetet mondott a választmánynak működéséért. Kuncz Elek aradi igazgató tartott ezek után értekezést e czím alatt: «Inkább csak tanítsunk vagy neveljünk-e középiskoláinkban?» Helyteleníti azon általánosan dívó felfogást, hogy a középiskola főczélja a magasabb szakoktatáshoz való előkészítés. A mostani tanrendszerben nélkülözve látja a nevelést, s az erkölcsi irányú fegyelmezést. Ennek orvoslása végett óhajtja, hogy a középiskolák alsóbb osztályaiban alkalom nyújtassák a tanulóknak arra, hogy a tanulást az iskolában tanáraik felügyelete alatt végezzék s az erkölcsi irányzást és fegyelmezést a családból az iskolába kívánja helyezni. Az értekezést több felszólalás követte, azonban vita tárgyává nem tették, hanem azt határozták, hogy a tanügyi közlönyökben és a vidéki körökben foglalkoznak vele. Másnap folytatták a gyűlést. Ekkor Szerencse Menyhért egri cziszterczita rendű tanár tartott felolvasást «A tanári hivatás és a tanár személyiségének befolyása a tanulók individualizmusának produktív kifejlesztésére» czimmel. Azt fejtegette, hogy a tanár ne legyen rideg tudós, mert egyénisége nagy befolyással van a növendékre , vegye szeretettel körül tanítványait. Végül az ifjúság körében sűrűn jelentkező öngyilkosságokra is fölhívta a figyelmet. Az értekezéshez többen hozzászóltak, azután pedig az alapszabályok némely pontját változtatták meg. A harmadik napi gyűlésen dr. Roth Samu tartott előadást a felsőbb nép- és középiskolák legújabb tantárgyairól. Malmosi Károly az iskolai értesítőkről adott elő jelentést, s a gyűlés kimondta, hogy az értesítőkben ne közöljenek szaktudományi értekezéseket, se a tanulók osztályozását ne adják ki. Elhatározták, hogy a jövő évi közgyűlést az országos kiállítás alkalmából ismét Budapesten tartják. Végül a tisztikart választották meg. Maradtak az eddigiek: Berecz elnök, Hofer Károly alelnök és Brozik titkár. A gyűlést a Hungáriában tartott ebéd fejezte be. Gyűlés alatt gazdag tanszer-kiállítás is volt a leányiskola két termében. A Franklin-társulat, az Eggenberger- és Lampel-czég, Calderoni és társa, Feuwel gyáros, több osztrák czég és hazai intézet küldött tárgyakat. A gazdag kiállítást nagy érdeklődéssel nézték. Az iparmúzeum és az állami ipariskola díszes középületet nyernek. A népszínház mögött építik a palotát, homlokzatával a nagy körútra, két oldalrésszel pedig a Csokonai- és népszínház-utczákra. Az egyesített két intézetet Hegedűs Károly igazgatása alá helyezik, a palota pedig Trefort miniszter tevékenységének egyik ujabb emléke. A kereskedelmi akadémia házépítő bizottságának gr. Zichy Jenő képviselő ezer frtot küldött az akadémia építendő uj házára. Uj magyar egyesület New-Yorkban. Magyar társulat (Hungarian Association of the City of N. Y.) név alatt új egyesület alakult, melynek czélja magyar bevándorlókat ingyen munkával ellátni, nekik tanácsokat adni, szóval őket minden lehető módon gyámolítani. Pénzsegélyt a társulat nem nyújt, de aki dolgozni akar, forduljon az egyesület irodájába és ha van állomás üresedésben, elnyerheti. A társulat irodája 112 New-Church Street s a Castle Garden közelében van. Elnöke Kleinman Manó (dr. Kármán egyetemi tanár testvére), alelnöke Klein Ignácz, titkára Schwarz Gyula, pénztárnoka Rossett Mór. MI ÚJSÁG? József főherczeg e hó 10-én Székesfehérvárra érkezett és megnézte a honvédség uj kaszárnyáját. Pauer püspöknél volt szállva, s a püspök is elkísérte a főherczeget a kaszárnyába, hol Hollán Ernő altábornagy, gr. Cziráky Béla főispán, Havranek polgármester, stb. várták a honvédség főparancsnokát, ki nagy megelégedéssel nyilatkozott a szép épületről és beosztásáról. Kijelentette, hogy eddig nincs több ily honvédkaszárnya. A főparancsnokság külön épülete udvarának beültetéséről a főherczeg maga gondoskodik, az alcsuthi parkból. Délben a püspök nagy ebédet adott a főherczeg tiszteletére, ki azután visszatért Alcsuthra. Az országos kiállításra eddig 3340 kiállító je-