Vasárnapi Ujság – 1888
1888-04-08 / 15. szám - Báró Bauer Ferdinánd az új közös hadügyminiszter 15. szám / Arczképek, Külföldiek - Oszkár svéd kir. herczeg és Munck Ebba 15. szám / Arczképek, Külföldiek - Báró Bauer Ferdinánd az új közös hadügyminiszter (arczképpel) 241. oldal / Élet- és jellemrajzok - Vilmos császár családja (képcsoportozat). Volz Tivadar rajza 15. szám / Időszerű illusztrácziók - Székely kapuk (5 kép). - Házvége Hoszszúfaluban; zöldre festett domborúdísz 15. szám / Táj- és úti képek; épületrajzok, Hazaiak - Uj szemző készülék 15. szám / Természettudomány; ipar; gazdaság
15. SZÁM. 1888. BUDAPEST, ÁPRILIS 8. XXXV. ÉVFOLYAM. POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt és 1 egész évre 12 frt , < egész évre 8 frt , _ , • „ .. I egész évre 6 frt Külföldi előfizetésekhez a postailag félévre fi. Csupán a VASARNAPI UJSÁG , Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK: *. „ ... .. ...... , VT ott: fel évre ... D • * J félévre _ 4 • I I félévre 3 « meghatározott viteldíj is csatolandó BARO BAUER FERDINAND AZ UJ KÖZÖS HADÜGYMINISZTER. A KÖZÖS hadügyminiszteri állásról az utolsó időben többször merült föl a hír, hogy megürülni készül. Nem mintha politikai okok tennék szükségessé, hanem azért, mert gróf Bylandt-Bheidt eddigi hadügyminiszter egészségi állapota annyira megrendült, hogy hivatali nehéz kötelességeinek meg nem felelhetvén, ismételve kérni kényszerült fölmentését s kérése végül meg is hallgattatott. Márczius 16-áról van keltezve a császár és király legfelsőbb kézirata, melylyel Bylandt-Eheidt grófot a hadügyminiszteri tárcza vezetése alól saját kérelmére fölmenti s utódjául báró Bauer Ferdinánd táborszernagyot nevezi ki. A fölmentő kézirat hízelgő szavakkal emlékezik meg a távozó hadügyminiszternek a hadsereg körül szerzett kiváló érdemeiről s azok elismeréseül a Szent-István-rend nagy keresztjével tünteti ki. S tegyük hozzá, hogy ámbár magyar szempontból a közös hadsereg sok kifogás alá esik s egészen jogosult a panasz, hogy abban az alkotmányban megszabott dualizmus követelményei nem találnak kielégítést: gróf Bylandt-Bheidt az által, hogy a rendszerből folyó visszásságokat enyhíteni törekedett, nem kis mértékben nyerte meg az uralkodó bizalmán kívül a delegácziók rokonszenvét is. A magyar országgyűlésen fölhangzó panaszok legfőképen arra irányultak, hogy a nemzet óhajtásai nem részesülnek kellő figyelemben s még a közös katonai nevelőintézetekben is mellőztetik az a nevelési rendszer és irány, mely a magyar fiatalságnak is könnyebbé és kedvesebbé tenné a katonai pálya választását s azon az előmenetelt. Mindenki által elismert tény ellenben az, hogy Bylandt hadügyminiszter a monarkhia véderejét addig még el nem ért magas színvonalra emelte. A porosz háború után az általános katonakötelezettség elve lön behozva a hadi szervezetben s a hadi létszám — sorhad és tartalék — 000 ezer főben állapíttatott meg. A gróf Bylandt mindjárt hivatalba lépésével arra gondolt, hogy a sorhad és tartalék létszámát növelve, szervezetileg is oly erőssé tegye, hogy a többi nagyhatalom mellett méltó helyet foglaljon el. Ő vitte keresztül a hadi létszámnak 800 ezer főre emelését, mely szám tíz esztendei tartamra jön megállapítva s aztán sorra vette az összes fegyvernemek újjászervezését, első sorban a tüzérségét, melyet az Achatius-féle rendszerű kitűnő ágyúkkal látott el; a gyalogság újjászervezésénél keresztül vitte a territoriális rendszert, melynek értelmében minden csapat a saját hadkiegészítő területéről ujonczoztatik, s a népfölkelés behozatalával kiterjesztette a katonakötelezettséget teljes tíz esztendővel. Ma már a monarkhia védereje, beleszámítva a sorhadat, a tartalékot, az osztrák landwehrt és magyar honvédséget, a népfölkelésnek a sorhad kiegészítésére alkalmazható első osztályát, a Boszniában és Herczegovinában állomásozó megszálló csapatokat, 1.906,172 főre megy, mely létszámból a valóságos harczos legalább is másfél millió, s mely mögött még a népfölkelés többi osztályai állanak. Természetes, hogy a véderőnek e nagy fokozása a hadsereg költségének is jelentékeny emelkedésével járt s ha nem tekintjük is a fölszerelésre, az uj fegyverek beszerzésére évről-évre rendesen követelt rendkívüli kiadásokat, — 17 milliót tesz az az összeg, melylyel Bylandt alatt a közös hadi budget évenkint növekedett, úgy hogy az ma már a száz millió körül jár. S még itt nincsen megállapodás. A lelépő hadügyminiszter egész sereg műveletet készített elő, melyeknek czélja a véderő további fokozása. A Mannlicher-féle 8 milliméteres kaliberű ismétlő fegyverekkel még sokáig nem lesz fölszerelve az egész hadsereg s ez év végéig csak három, legjobb esetben öt hadtestnek lesz ilyen fegyvere. Tehát ennek a rendelkezésnek végrehajtása is dr. Bauer táborszernagyra, az uj hadügyminiszterre várakozik. De a megállapított hadi létszám tíz évi tartama is lejár a jövő évben, s a létszámot újból kellene megállapítani. Nagyon természetes, hogy bizony nem fogják leszállítani, sőt, mint már hirejár, föl akarják emelni kerek egy millióra. Hogy ez a létszám elérhető legyen, ahhoz vagy az évi ujonczjutaléknak huszonöt százalékkal fokozása, tehát évenkint 20 ezer ujonczczal többnek a besorozása, vagy a sorhadban és tartalékban való szolgálatnak két-három évvel meghosszabbítása lesz szükséges. Ez ismét új, rendkívüli terheket fog hárítani a nép vállaira. Tudjuk, hogy némely sorozó kerületekben a negyedik korosztályt is mérték alá kell állítani, hogy csak az eddigi újoncz jutalék is kikerüljön, annak emelése mélyen bele fog vágni a lakosság életviszonyaiba, s a nálunk különben is túl hosszú tartalékos szolgálat még további meghosszabbítása csak azáltal lesz elkerülhető, ha a szabadságolásokat jelentékenyen megszorítják. Magától értetik, hogy a békelétszám emelkedését is maga után fogja vonni, ami ismét a rendes hadi kiadásokat fokozandja. Már most az elszállásolást, a szükségessé válandó kaszárnyákat, a hadikészletek növekedését, az egyenruha-szaporodást, stb., számba véve: BÁRÓ BAUER FERDINÁND az új közös hadügyminiszter.