Vasárnapi Ujság – 1891

1891-11-08 / 45. szám - Vaszary Kolos Balaton-Füreden. Sziklay J. 742. oldal / Élet- és jellemrajzok. - A radai templom (képpel) 742. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; mütárgyak - Az uj herczegprimás üdvözlése 742. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények

744 VASÁRNAPI UJSÁG­­ nak?» — «El». —­ «Nos, akkor engedelmes­kedjék !» A köztársasági tisztek bántó szavakkal támad­tak rá Ramelre. — «Szenvedj most, eleget kínoz­tál másokat te is !» — «Én nem kínoztam senkit», felelt Ramel, — «de büntetni tudtam, a­kik meg­érdemelték.» Ugyanakkor kezét kardja markola­tára tette, de most az egész banda rajta esett, kardját eltörték, magát földre rántották és von­szolták ; egy altiszt, kit pár nappal előbb áris­tomba tétetett, rárohant, hogy megölje. Augereau közbelépett. «Hagyjátok, ne öljétek meg, igérem, hogy holnap főbe lövetem.» Mond­ják, hogy ugyanakkor vállrojtját letépte. De az nem igaz. Egy néger inasa védelmére sietett, de kardcsapásokkal borították el. Kamelt pedig a Templeba larczolták. Rövid néhány óra elég volt a fructidor 18-iki államcsíny befejezéséhez. Ellenállás sehol sem volt, senki sem emelte karját a nemzetgyűlés védelmére. Páris népe kifáradt volt már a forra­dalmi demonstrácziókban, mindenki békét s nyu­galmat óhajtott, a hangulat teljesen apathikus volt. Mikor másnap reggel Augereau végig tán­czoltatta lovát Páris utczáin, széles övvel derekán, csákóján háromszínű tollal, mindenki közönyö­sen nézte. Az éj hőse Barras volt. La Reveillére egész éjjel be volt zárkózva, senkit sem bocsátott magához. (Folyt­, következik.) egyike. Nem csoda, ha bensőség dolgában párat­lan volt az ő ünnepeltetése. Szerdán este volt a jubiláris előadás, de már dél­előtt családias jellegű ünnepély folyt le a művésznő lakásán. Pályatársai küldöttségileg keresték fel s Újházi Ede, a küldöttség szónoka, mint «szin­laphordó» kopogtatott a művésznő ajtaján s át­nyújtotta neki a jubiláris est szinlapját. A mű­vésznő kedves mosol­lyal köszönte meg pályatársai e gyöngéd figyelmét. Megmutatta nekik azt a kitün­tetést is, mely nem érkezett ugyan olyan magas helyről, mint az aranykereszt, de szintén nem ki­csinylendő forrásból eredt. Ugyanis hat éves kis uno­kája, Pali, lepte meg pár sornyi levéllel, melyet az­zal kezdett, hogy: «Nemcsak a király, hanem én is kitüntetem a nagymamát». A kis Pali még azt is megírta piczi levelében, mennyire örül a kis unoka, hogy ilyen nagymamának lehet az unokája. S mint a művésznő maga megjegyezte, ennek a második «kitüntetésnek» is ugyancsak megörült. Este a színházi ünneplés a színfalak mögött folyt le. A művésznőt, a­ki a «Nagymama» első felvonás­beli lila selyem ruhájában jelent meg, zajos éljenzés fogadta. Zichy Géza gróf intendáns volt az első szónok, a­ki szép beszéd kíséretében átnyújtotta a királyi kitüntetést, a koronás arany keresztet. Paulay Ede a nemzeti szinház igazgatósága ne­­­­vében babérkoszorút nyújtott át. Mihályfi, a nem­zeti szinház tagjai részéről nagy pelud­e etuitbe foglalt arany emlékérmet, a művésznő arczképével, melynek egyik oldalán ez olvasható: «50 év», a má­sik oldalán . «A nemzeti szinház tagjai Prielle Kor­lok arra az időre vissza, mert az olvasó közönség oly szívesen pártolással s az akkori kritika oly szokatlan kitüntetéssel fogadta első fellépésemet, hogy az ne­kem mindig dicsekvésem lesz. Azóta szép idő folyt el, de azt hiszem, szives Olvasó, hogy hozzám való jóságodat sikerült megőriznem. Régibb költemé­nyeim már egészen elfogyván a könyvpiaczon, ez­úttal «Dalok" czim alatt összes munkáimat egy nagyobb kötetben egybefoglalva adom ki. E kötet­ben együtt lesznek a «Költemények», «Ujabb köl­temények» s az azóta írt, kötetben még meg nem jelent versek.» A kötet már sajtó alatt van s novem­ber derekán fog megjelenni; — előfizetési ára: fűzött példányonkint 2 frt. díszesen kötött példá­nyonkint 3 frt. Az előfizetések november hó 10-ig a a «Pallas» irodalmi és nyomdai részvénytársaság könyvkiadó hivatalához küldendők­«A kis művész rajz és festő könyve» czim alatt csinos képeskönyvet adott ki a Franklin-társulat, melyet rajzolgatni szerető gyermekek bizonyára kedv­vel fognak forgatni. Egyszerű rajzmintákkal kezdő­dik, s a kinek kedve van hozzá, mire az utolsó lap­hoz ért, embert, állatot, madarat, szóval sokfélét megtanul festeni. A könyvben szines képek vannak, mellettük üres rajzlapok, melyeken a szines képnek csak a váza van meg s a kis festőre van bizva az elkészítése. A díszesen kiállított képes könyvnek ára 80 kr. «Falusi könyvtár». A Franklin-társulat köz­hasznú vállalatának, a «Falusi Könyvtár»-nak két IRODALOM ÉS­ MŰVÉSZET. A «Budapesti Szemle» novemberi füzete meg­jelent s a közérdekű czikkek egész sora van benne. Imre József «Az ifjúság testi nevelése az iskolában» értekezése nyitja meg a füzetet, melyben szomorúan konstatálja, hogy a mi ifjúságunk nem elég erős és egészséges, mert jelenlegi közoktatási rendszerünk­kel össze van kötve a testi élet elnyomása és az egészséghez szükséges tényezők elhanyagolása. E baj megszüntetésére ajánlja, hogy a tanárok buzdítsák növendékeiket a tanuláson kívül a testerősítésre. De egyúttal ajánlja, hogy meg kell változtatni a testi nevelés eszközét, a testgyakorlást. A mostani német iskola-tornázás helyett be kell hozni az angoloknál szokásos játékokat, melyeket ajánl az is, hogy sza­bad levegőn történnek s a gyermek kedélyét is moz­galomba hozzák. A következő czikkben dr. Pisztory Mór folytatja «Az arany valuta behozatala Német­országon» czimű hosszabb tanulmányát. Huszár Imre «Egy franczia követség Keleten» czimű érde­kes közleményéből a harmadik folytatás jelent meg. Földes Béla «Költségvetési kérdések» czímmel igen aktuális czikket irt, melyben a költségvetési jog né­hány fontosabb tételét kellő világításba helyezi. May­er F. K. «Jenatsch György» czimű regénye ebben a számban véget ért. Van a füzetben két po­lemikus czikk : Simonyi Zsigmond és Wolf György vitatkoznak egymással a magyar helyesírásról s míg amaz a helyesírás reformját sürgeti, Wolf az aka­démia jelenlegi helyesírását védelmezi. A czikkek bizonyára hozzájárulnak ahhoz, hogy helyesírásunk kérdése végre megoldassák. A füzetben Gyulai Pál­nak «Piroslik a cseresznye» kezdetű versén kívül még Láng felső w «Az énekesek» czimü költeménye van, Szász Béla fordításában. «Értesítő» rekeszti be a tartalmas füzetet, mely három történeti munkáról mond szakszerű bírálatot. A «Budapesti Szemle» egy füzete 1 frt, egy évi folyamának ára 12 frt. Prielle Kornélia jubileuma. A magyar művészet történetében egyedül­ áll az a jubileum, melyet szer­dán ült a nemzeti színház: Prielle Kornélia ötven éves művészi pályájának jubileumát. Egyszerű és szerény volt ez az ünnepély, de a legnagyobb mértékben megható. A színházlátogató közönség­nek öt évtized óta bálványa ez a nagy művésznő, a­ki mind­máig bámulatosan megőrizte ifjúságát, mű­vész naivitását, pezsgő szellemét. Ha őt látjuk, nem ves­szük észre ezüst haját, az ő ragyogó fegyverei: a mélység, őszinteség, báj, ízlés és utolérhetetlen finomság annyira lekötik szivünket, lelkünket. Egy fél század nagy idő, de fölötte nyomtalanul suhant el, s a­mikor a színpadon megjelen, ma is olyan üde, friss, harmatos a kedélye és játéka, mint fényes mű­vészi pályája kezdetén, s nemcsak a közönség sze­reti őt, de pályatársainak nagy serege is, mert az ál­dott lelkű Kornélia a legjobb szívű teremtések néh­ának». Majd Odry Lehel nyújtotta át az opera­színház tagjainak ezüst babérkoszorúját, Szirmai a népszínház tagjai, Nagy Imre a drámai és énekmű­vészeti akadémia igazgatósága, Lukácsy Sándor a vidéki színészegyesület részéről adott át babérkoszo­rút, míg a színiiskolának a «Nagymamában» sze­replő tagjai részéről Márkus Hana kisasszony csi­nos beszéd kíséretében virágcsokrot nyújtott át. Erre következett a jubiláris előadás, Csiky Ger­gely­­ Nagymamán-ja, melynek Szerémi grófné sze­repe a művésznő legújabb és egyik legfényesebb ala­kítása. A gyöngéd, jó szívű és derült alak teljesen illik egyéniségéhez s Prielle Kornélia művészete tel­jes fényében ragyogott. A zsúfolásig telt nézőtér egész estén át tapsolt, éljenzett s a kihívásnak nem volt se vége, se hos­sza. Előadás után a Frohner­szállóban fényes lakoma rekesztette be az emlékeze­tes ünnepélyt. Vajda János arczképe. A téli műtárlatra, mely nov. 15-én nyilik meg, Vajda János jeles költőnk arczképét festette meg Endrey Sándor fiatal festő. A kép Vajda Jánost otthon házias ruhában, kényel­mes bőr karszékben üldögélve s kezében könyvvel, tollal, gondolatba merülve ábrázolja. Szabó Endre költeményei: Szabó Endre ismert költőnk «Dalok» czimmel költeménykötetet ad ki, melyre előfizetést hirdet. Előfizetési felhívásában, hivatkozva visszavonultságára, így ír: «Ennek az a következménye, hogy az újabb áram­latban szépen magamra maradtam és ha most mű­veimet összeszedve ki akarom adni, megint csak Te rád szorulok, tisztelt Olvasó, a­ki nekem már két izben olyan jól segítettél; egyszer, mikor 1876-ban «Költeményeimet», másszor pedig mikor 1879-ben «Ujabb költeményeimet» adtam ki. Hálásan gondo­lj füzete jelent meg. A 40-ik füzet «A kis gyümölcs­termelő» Pali bácsitól, mely kérdések és feleletek alakjában népies modorban vezet be az okszerű gyü­mölcsfatenyésztés és gyümölcsészet titkaiba. A 41 -ik füzet «A száraz építészet elemei» gazdák, építészek és gazdasági tanintézetek hallgatói számára, Mika Károlytól, 130 ábrával. Egy-egy füzet ára 50 kr. Döntvénytár. A «Jogtudományi Közlöny» szer­kesztősége kiadásában megjelenő «Döntvénytár»-ból, mely a m. kir. kúria, budapesti Ítélőtábla és pénz­ügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határoza­tait tartalmazza, a 29-ik kötet jelent meg. A 372 lapra terjedő kötetet a Franklin-társulat nyomdája állította ki, s ára 2 írt. A «Görög és latin remekírók» vállalatból, me­lyet a m. t. akadémia klasszika-filológiai bizott­sága ad ki, új kötet jelent meg. A kötet czíme «Cato bölcs mondásai» latinul és magyarul. Szövegét meg­állapította, fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta: dr. Németh­y Géza. A kötet ára 60 kr. Az Osztrák-Magyar monarchia írásban és kép­ben czimü népismertető vállalatból a 143-ik füzet je­lent meg közelebb. E füzetben véget ér az osztrák tengermellék leírása. Báró Czoerning Károly az ipar és kereskedelem állását, Guttenberg Hermán az er­dészet lassú térfoglalását a puszta karszton, Hugues Károly a gazdasági életet ismerteti, Paszlavszky Jó­zsef és Arató Gyula fordításában. Rajzokat a hajózás, erdő- és földmivelés feltüntetésére Charlemont Hugó és Lichtenfels Ede készítettek hozzájuk. Aztán megkezdődik Dalmáczia leírása tájképekben. Noé Henrik jellemzi a szárazföldet. A czikket Király Pál fordította s Schindler Jakab készített hozzá rajzot. Az Athenaeum kézi lexikonából, melyet dr. Acsády Ignácz szerkeszt, megjelent a második füzet, A PANNONHALMI FŐMONOSTOR. A DÉLRE FEKVŐ KÁPOLNA.

Next