Vasárnapi Ujság – 1891
1891-11-08 / 45. szám - Vaszary Kolos Balaton-Füreden. Sziklay J. 742. oldal / Élet- és jellemrajzok. - A radai templom (képpel) 742. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; mütárgyak - Az uj herczegprimás üdvözlése 742. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
744 VASÁRNAPI UJSÁG nak?» — «El». — «Nos, akkor engedelmeskedjék !» A köztársasági tisztek bántó szavakkal támadtak rá Ramelre. — «Szenvedj most, eleget kínoztál másokat te is !» — «Én nem kínoztam senkit», felelt Ramel, — «de büntetni tudtam, akik megérdemelték.» Ugyanakkor kezét kardja markolatára tette, de most az egész banda rajta esett, kardját eltörték, magát földre rántották és vonszolták ; egy altiszt, kit pár nappal előbb áristomba tétetett, rárohant, hogy megölje. Augereau közbelépett. «Hagyjátok, ne öljétek meg, igérem, hogy holnap főbe lövetem.» Mondják, hogy ugyanakkor vállrojtját letépte. De az nem igaz. Egy néger inasa védelmére sietett, de kardcsapásokkal borították el. Kamelt pedig a Templeba larczolták. Rövid néhány óra elég volt a fructidor 18-iki államcsíny befejezéséhez. Ellenállás sehol sem volt, senki sem emelte karját a nemzetgyűlés védelmére. Páris népe kifáradt volt már a forradalmi demonstrácziókban, mindenki békét s nyugalmat óhajtott, a hangulat teljesen apathikus volt. Mikor másnap reggel Augereau végig tánczoltatta lovát Páris utczáin, széles övvel derekán, csákóján háromszínű tollal, mindenki közönyösen nézte. Az éj hőse Barras volt. La Reveillére egész éjjel be volt zárkózva, senkit sem bocsátott magához. (Folyt, következik.) egyike. Nem csoda, ha bensőség dolgában páratlan volt az ő ünnepeltetése. Szerdán este volt a jubiláris előadás, de már délelőtt családias jellegű ünnepély folyt le a művésznő lakásán. Pályatársai küldöttségileg keresték fel s Újházi Ede, a küldöttség szónoka, mint «szinlaphordó» kopogtatott a művésznő ajtaján s átnyújtotta neki a jubiláris est szinlapját. A művésznő kedves mosollyal köszönte meg pályatársai e gyöngéd figyelmét. Megmutatta nekik azt a kitüntetést is, mely nem érkezett ugyan olyan magas helyről, mint az aranykereszt, de szintén nem kicsinylendő forrásból eredt. Ugyanis hat éves kis unokája, Pali, lepte meg pár sornyi levéllel, melyet azzal kezdett, hogy: «Nemcsak a király, hanem én is kitüntetem a nagymamát». A kis Pali még azt is megírta piczi levelében, mennyire örül a kis unoka, hogy ilyen nagymamának lehet az unokája. S mint a művésznő maga megjegyezte, ennek a második «kitüntetésnek» is ugyancsak megörült. Este a színházi ünneplés a színfalak mögött folyt le. A művésznőt, aki a «Nagymama» első felvonásbeli lila selyem ruhájában jelent meg, zajos éljenzés fogadta. Zichy Géza gróf intendáns volt az első szónok, aki szép beszéd kíséretében átnyújtotta a királyi kitüntetést, a koronás arany keresztet. Paulay Ede a nemzeti szinház igazgatósága nevében babérkoszorút nyújtott át. Mihályfi, a nemzeti szinház tagjai részéről nagy pelude etuitbe foglalt arany emlékérmet, a művésznő arczképével, melynek egyik oldalán ez olvasható: «50 év», a másik oldalán . «A nemzeti szinház tagjai Prielle Korlok arra az időre vissza, mert az olvasó közönség oly szívesen pártolással s az akkori kritika oly szokatlan kitüntetéssel fogadta első fellépésemet, hogy az nekem mindig dicsekvésem lesz. Azóta szép idő folyt el, de azt hiszem, szives Olvasó, hogy hozzám való jóságodat sikerült megőriznem. Régibb költeményeim már egészen elfogyván a könyvpiaczon, ezúttal «Dalok" czim alatt összes munkáimat egy nagyobb kötetben egybefoglalva adom ki. E kötetben együtt lesznek a «Költemények», «Ujabb költemények» s az azóta írt, kötetben még meg nem jelent versek.» A kötet már sajtó alatt van s november derekán fog megjelenni; — előfizetési ára: fűzött példányonkint 2 frt. díszesen kötött példányonkint 3 frt. Az előfizetések november hó 10-ig a a «Pallas» irodalmi és nyomdai részvénytársaság könyvkiadó hivatalához küldendők«A kis művész rajz és festő könyve» czim alatt csinos képeskönyvet adott ki a Franklin-társulat, melyet rajzolgatni szerető gyermekek bizonyára kedvvel fognak forgatni. Egyszerű rajzmintákkal kezdődik, s a kinek kedve van hozzá, mire az utolsó laphoz ért, embert, állatot, madarat, szóval sokfélét megtanul festeni. A könyvben szines képek vannak, mellettük üres rajzlapok, melyeken a szines képnek csak a váza van meg s a kis festőre van bizva az elkészítése. A díszesen kiállított képes könyvnek ára 80 kr. «Falusi könyvtár». A Franklin-társulat közhasznú vállalatának, a «Falusi Könyvtár»-nak két IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A «Budapesti Szemle» novemberi füzete megjelent s a közérdekű czikkek egész sora van benne. Imre József «Az ifjúság testi nevelése az iskolában» értekezése nyitja meg a füzetet, melyben szomorúan konstatálja, hogy a mi ifjúságunk nem elég erős és egészséges, mert jelenlegi közoktatási rendszerünkkel össze van kötve a testi élet elnyomása és az egészséghez szükséges tényezők elhanyagolása. E baj megszüntetésére ajánlja, hogy a tanárok buzdítsák növendékeiket a tanuláson kívül a testerősítésre. De egyúttal ajánlja, hogy meg kell változtatni a testi nevelés eszközét, a testgyakorlást. A mostani német iskola-tornázás helyett be kell hozni az angoloknál szokásos játékokat, melyeket ajánl az is, hogy szabad levegőn történnek s a gyermek kedélyét is mozgalomba hozzák. A következő czikkben dr. Pisztory Mór folytatja «Az arany valuta behozatala Németországon» czimű hosszabb tanulmányát. Huszár Imre «Egy franczia követség Keleten» czimű érdekes közleményéből a harmadik folytatás jelent meg. Földes Béla «Költségvetési kérdések» czímmel igen aktuális czikket irt, melyben a költségvetési jog néhány fontosabb tételét kellő világításba helyezi. Mayer F. K. «Jenatsch György» czimű regénye ebben a számban véget ért. Van a füzetben két polemikus czikk : Simonyi Zsigmond és Wolf György vitatkoznak egymással a magyar helyesírásról s míg amaz a helyesírás reformját sürgeti, Wolf az akadémia jelenlegi helyesírását védelmezi. A czikkek bizonyára hozzájárulnak ahhoz, hogy helyesírásunk kérdése végre megoldassák. A füzetben Gyulai Pálnak «Piroslik a cseresznye» kezdetű versén kívül még Láng felső w «Az énekesek» czimü költeménye van, Szász Béla fordításában. «Értesítő» rekeszti be a tartalmas füzetet, mely három történeti munkáról mond szakszerű bírálatot. A «Budapesti Szemle» egy füzete 1 frt, egy évi folyamának ára 12 frt. Prielle Kornélia jubileuma. A magyar művészet történetében egyedül áll az a jubileum, melyet szerdán ült a nemzeti színház: Prielle Kornélia ötven éves művészi pályájának jubileumát. Egyszerű és szerény volt ez az ünnepély, de a legnagyobb mértékben megható. A színházlátogató közönségnek öt évtized óta bálványa ez a nagy művésznő, aki mindmáig bámulatosan megőrizte ifjúságát, művész naivitását, pezsgő szellemét. Ha őt látjuk, nem vesszük észre ezüst haját, az ő ragyogó fegyverei: a mélység, őszinteség, báj, ízlés és utolérhetetlen finomság annyira lekötik szivünket, lelkünket. Egy fél század nagy idő, de fölötte nyomtalanul suhant el, s amikor a színpadon megjelen, ma is olyan üde, friss, harmatos a kedélye és játéka, mint fényes művészi pályája kezdetén, s nemcsak a közönség szereti őt, de pályatársainak nagy serege is, mert az áldott lelkű Kornélia a legjobb szívű teremtések néhának». Majd Odry Lehel nyújtotta át az operaszínház tagjainak ezüst babérkoszorúját, Szirmai a népszínház tagjai, Nagy Imre a drámai és énekművészeti akadémia igazgatósága, Lukácsy Sándor a vidéki színészegyesület részéről adott át babérkoszorút, míg a színiiskolának a «Nagymamában» szereplő tagjai részéről Márkus Hana kisasszony csinos beszéd kíséretében virágcsokrot nyújtott át. Erre következett a jubiláris előadás, Csiky Gergely Nagymamán-ja, melynek Szerémi grófné szerepe a művésznő legújabb és egyik legfényesebb alakítása. A gyöngéd, jó szívű és derült alak teljesen illik egyéniségéhez s Prielle Kornélia művészete teljes fényében ragyogott. A zsúfolásig telt nézőtér egész estén át tapsolt, éljenzett s a kihívásnak nem volt se vége, se hossza. Előadás után a Frohnerszállóban fényes lakoma rekesztette be az emlékezetes ünnepélyt. Vajda János arczképe. A téli műtárlatra, mely nov. 15-én nyilik meg, Vajda János jeles költőnk arczképét festette meg Endrey Sándor fiatal festő. A kép Vajda Jánost otthon házias ruhában, kényelmes bőr karszékben üldögélve s kezében könyvvel, tollal, gondolatba merülve ábrázolja. Szabó Endre költeményei: Szabó Endre ismert költőnk «Dalok» czimmel költeménykötetet ad ki, melyre előfizetést hirdet. Előfizetési felhívásában, hivatkozva visszavonultságára, így ír: «Ennek az a következménye, hogy az újabb áramlatban szépen magamra maradtam és ha most műveimet összeszedve ki akarom adni, megint csak Te rád szorulok, tisztelt Olvasó, aki nekem már két izben olyan jól segítettél; egyszer, mikor 1876-ban «Költeményeimet», másszor pedig mikor 1879-ben «Ujabb költeményeimet» adtam ki. Hálásan gondolj füzete jelent meg. A 40-ik füzet «A kis gyümölcstermelő» Pali bácsitól, mely kérdések és feleletek alakjában népies modorban vezet be az okszerű gyümölcsfatenyésztés és gyümölcsészet titkaiba. A 41 -ik füzet «A száraz építészet elemei» gazdák, építészek és gazdasági tanintézetek hallgatói számára, Mika Károlytól, 130 ábrával. Egy-egy füzet ára 50 kr. Döntvénytár. A «Jogtudományi Közlöny» szerkesztősége kiadásában megjelenő «Döntvénytár»-ból, mely a m. kir. kúria, budapesti Ítélőtábla és pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatait tartalmazza, a 29-ik kötet jelent meg. A 372 lapra terjedő kötetet a Franklin-társulat nyomdája állította ki, s ára 2 írt. A «Görög és latin remekírók» vállalatból, melyet a m. t. akadémia klasszika-filológiai bizottsága ad ki, új kötet jelent meg. A kötet czíme «Cato bölcs mondásai» latinul és magyarul. Szövegét megállapította, fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta: dr. Némethy Géza. A kötet ára 60 kr. Az Osztrák-Magyar monarchia írásban és képben czimü népismertető vállalatból a 143-ik füzet jelent meg közelebb. E füzetben véget ér az osztrák tengermellék leírása. Báró Czoerning Károly az ipar és kereskedelem állását, Guttenberg Hermán az erdészet lassú térfoglalását a puszta karszton, Hugues Károly a gazdasági életet ismerteti, Paszlavszky József és Arató Gyula fordításában. Rajzokat a hajózás, erdő- és földmivelés feltüntetésére Charlemont Hugó és Lichtenfels Ede készítettek hozzájuk. Aztán megkezdődik Dalmáczia leírása tájképekben. Noé Henrik jellemzi a szárazföldet. A czikket Király Pál fordította s Schindler Jakab készített hozzá rajzot. Az Athenaeum kézi lexikonából, melyet dr. Acsády Ignácz szerkeszt, megjelent a második füzet, A PANNONHALMI FŐMONOSTOR. A DÉLRE FEKVŐ KÁPOLNA.