Vasárnapi Ujság – 1897
1897-02-21 / 8. szám - A «Kisfaludy-szinház» Ó-Budán (képpel) 122. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak
8. SZÁM. 1897. 44. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. össze fővárosunkban a világ minden részéből. Ezen nyolcz nap alatt kifejtett munkálkodás eredményéről számol most be az említett nagy munka, mely 7 terjedelmes kötetben mutatja be a végzett munkálkodások eredményét s közli az illető tudósok fejtegetéseit mégpedig egész terjedelemben és az eredeti nyelven. Ezért magyar, német, franczia és angol nyelvű értekezések váltogatják egymást a vaskos kötetekben, amelyeket a szakemberek bizonyára érdeklődéssel és haszonnal forgathatnak. A Történelmi tár, a történelmi társulat és tud. akadémia történelmi bizottságának évnegyedes folyóiratából a január-áprilisi kötet hagyta el a sajtót. Csaknem egészen az «Emlékek a Majthényi urak és bárók családi levéltárából» tölti be, 1451 — 1728 közti időkbeli levelek, följegyzések, számadások. Közli Szerémi. A kötetbe még Beke Antal, dr. Merényi Lajos, Dézsi Lajos, ifj. Kemény Lajos, Veress Endre szolgáltattak kisebb közleményeket. Ara 2 írt 60 kr. Négy évszak, drámai idyll négy képben, irta Hevesi József és Hetényi Béla. A szinmű a mult héten került bemutató előadásra a nemzeti színházban s ezzel együtt szép kiállításban, mint könyv is megjelent Singer és Wolfner kiadásában. Ára 1 írt. Az unitárius szószék, egyházi beszédgyűjtemény, Magyarország ezredéves fennállásának emlékére irták az unitárius lelkészek. Szerkesztette Simó János sepsi-kőröspataki lelkész. Vallásos beszédek, elmélkedések, alkalmi imák gyűjteménye a 480 lapot tevő nagy kötet. Az unitáriusoknak eddig egyházi beszédtársuk nem volt, s e könyvben a felekezetnek úgy szólva egész lelkészi kara képviselve van: 81 beszéddel hetven lelkész. Ferencz József unitárius püspök irt a könyvhöz bevezető s az ő lelkészfelavatásra való beszéde és az ezredév ünnepén hangzott imája nyitja meg a gyűjteményt. Megrendelhető Sepsi-Kőröspatakon Simó János lelkésznél, bérmentes küldéssel együtt 2 frt 95 krért. Nemzeti színház. Febr. 12-ikén a nemzeti színházban eredeti darab bemutatója volt. Hevesi József és Hetényi Béla «Négy évszak» czímen írtak közösen színművet, melyet ők drámai idyllnek neveztek el. A romantikus világ édeskés hangjához és érzelmességéhez fordultak vissza, s négy képben a házaséletből mutatnak be egy szerencsés párt, a tavasz, a nyár, az ősz és tél korszakában, a naptári felosztást az emberi életre vivén át. Filozófus elméket sokszor foglalkoztatott már az emberi élet folyása. A modern írók beérik annak egy-egy epizódjával. Hevesi és Hetényi az idill szivárványos színei elé állították a kiszemelt házaspárt, s ha egy kis borulatot bocsátanak is rájuk, de a boldog emberek képét rajzolják bennök. Cselekvényt nem nyújtanak, ötletek sem sok, de hangulatot igyekeznek kelteni. Az ügyesség nem hiányzik, hogy elfeledtessék az ürességet, s noha igyekezetük csak a harmadik felvonásban éri el czélját, a darabot a közönség elég jól fogadta. Ebben a két főszereplőnek, Csillag Teréznek és Mihályfinak is nagy részük van, kik az emberi élet négy évszakában oly kitünőleg teljesítették feladatokat. Kardos Bandi és Tordai Helén a darab két hőse. Az első képben, mely a «tavasz», ismerkednek meg. A fiatal ember mint önkéntes, hadgyakorlatokon van akkor, Helén pillangót kerget. A második képben már mint férj és feleség jelennek meg. Házi zivatar keletkezik köztük. Az asszonyka közönyt lobbant a férj szemére, aki eleintén szabadkozik, de később haragba jön. Szerencsére egy éhes vendég van a háznál, akit ebédre hívtak meg. Ez a házassági vihar után egy pisztolyt süt el s a házasok külön azt hiszik, hogy a másik öngyilkosságot követett el és egymás karjaiba rohannak. A harmadik felvonás, az «ősz» a legjobb. A házaspár ezüst lakodalmát ünnepli, s Velenczében vannak, ugyanabban a fogadóban, ahol a nászúton megpihentek. Itt a hangulat, a jellemző apróság legjobban összegyűl. A negyedik felvonásban a házasok már öregek, kik unokáikban találják az örömet. Ez a felvonás a karácsonyfa körül foly le. Az egyes szakaszok közt nincs összefüggő tartalom, de látni való, hogy a társszerzők nem is drámai tartalomra törekedtek, hanem helyzetek hangulatára. Csillag Teréz asszony és Mihályfi ábrázolását a közönség jelenetről jelenetre érdeklődéssel kísérte. Az epizód szerepekben Nagy Ibolyka, Rákosi Szidi, Hetényi (az egyik szerző), Faludi kaptak legtöbb tapsot. A szerzőket többször kihívták, kivált a harmadik felvonás után. Pályanyertes színmű: Porzsolt Kálmán, a «Fővárosi Lapok» szerkesztője a nemzeti színház utján ezer korona pályadíjat tűzött ki társadalmi színműre. A beérkezett 26 darab fölött febr. 18-ikán döntöttek. A nagy rész nem ér semmit, de a pályázat nem meddő. A bírálók mint figyelemre méltókat emelik ki a következőket: «Modern Job», «Visszatorlás», «Lea», «Titkos szerelem», «Az Andornakiak», «Titkos sebek» és «A semlegesek». Jóval többet ér ezeknél az «Adorján báró« ötfelvonásos társadalmi szinmű, melyről a bírálat sok dicséretest mond. A felbontott jeligés levélből kitűnt, hogy szerzője dr. Prém József, ki az akadémián is nyert már dijat «Bosnyák Anna» drámájával. Magyar népszínmű Bécsben. A bécsi Rajmundszinházban nagy tetszéssel nézi most esténkint a közönség Csepreghy Ferencznek nálunk oly kedvelt «Piros bugyeláris» czimű népszínművét. Rosen Sándor hazánkfia a fordításban nagyon ügyelt, hogy a népies zamatot, az elmésséget megőrizze benne. Viszont maga a színház mind az előadás részleteiben, mind a szereplők közreműködésében megtette a mivel a sikert biztosíthatja egy jeles terméknek az idegen színpadon. Február 13-ikán adták először, s a bécsi lapok kivétel nélkül teljes elismeréssel írnak a magyar népszínmű értékéről, s a hatásról, melyet a közönségre tett. A magyar dolgok iránt elfogult bécsi sajtó ismételten is foglalkozik öt darab sikerével, s azt írja, hogy estéről estére fokozódik. Új zenemű. Endrődi Sándornak nagy sikert aratott «Kurucz nótái»-ból kettőt, a «Gyönge violának» és «Van egy hamis korcsmárosné» kezdetűeket megzenésítette Bankó Pista, az ismert nevű dalszerző. A zenemű, mely Wekerle Sándorné Molnár Gizella úrasszonynak van ajánlva, Schunda V. József kiadásában jelent meg, s ára 1 frt. A 2 irrrrrrrrrrc A KISFALUDY-SZ S'HÁZ Ó-BIDAN. "i 128 KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A magyar tud. akadémia febr. 15-iki ülése dr. Than Károly elnöklete alatt ment végbe, s két igen érdekes felolvasás foglalta el a figyelmet. Dr. König Gyula, kit a legnagyobb magyar mathematikusnak, a külföldön is nagyrabecsült Bólyai Farkasnak iratai tanulmányozásával bízott meg az akadémia, bemutatta leghíresebb művének a « Tentamen » -nek új kiadását, és fölelevenítette ez alkalomból emlékezetét. Csak a múlt nyáron történt, hogy egy amerikai tudós bejárta Erdélyt és Bólyait illető adatokat kutatott. Irodalmunk is keveset foglalkozott Bolyaival. Olyan czikket, amely a rendkívüli ember életének, pályájának csak megközelítően is helyes képét nyújtaná, nem idézhetünk. A marosvásárhelyi református kollégium történetében Koncz József összeállította életrajzi adatait, Brassai Sámuel pedig az akadémiában tartott emlékbeszédében a «Tentamen» megírásának körülményeit. Bólyai a marosvásárhelyi kollégiumban volt professzor félszázadon keresztül és életirása megrendítően érdekes képét adhatná, hogy nálunk a nem kedvező viszonyok, a szellemi levegő hiánya miatt, mint kallódtak el a legnagyobb lángelmék szinte nyomtalanul. Bólyai a kolozsvári nemzeti színház megnyitására öt tragédiával pályázott, amelyek még a pályázás eldöntése előtt névtelenül nyomtatásban megjelentek. Ezek a tragédiák gyönge drámaírót, de nagy és mély poétát mutatnak, akinél csak a forma kezdetleges, akinél a nyelv nem bírja meg a nagy és fenséges gondolatok súlyát. Fia, János, hasonlóan nagy matematikus volt, de annyira önhitt természet, hogy egy ízben tudományos kérdésben atyjával összekoccanván, őt párbajra hivatta ki. Utána Frölich Izor rendes tag bemutatja az akadémia megbízásából szerzett «Elméleti fizika» czimű művének második kötetét, a «Dinamika» első részét. Hőgyes Endre értekezett ezután «A veszettségellenes védőoltások ujabb eredményeiről és egy definitiv Pasteur-intézet fölállításának szükségességéről». Az 1890—95-ig terjedő 6 év alatt a budapesti ideiglenes Pasteur-intézetben 4914 egyén kapott teljes védőoltást, ezek közül 59 egyénen nem sikerült a védőoltás és kitört a veszettség, ami 1 x>° lo halálozási arányt ad. A 4914 egyén közül 3410 volt az eredeti Pasteur-módszer szerint beoltva, akik közül elhalt 51, tehát 1 '«oo/o, az ő módszere szerint beoltatott 1504 egyén közül elhalt mindössze 8, tehát öss//o. E kedvező eredmény folytán az 1896. év folyamán már tisztán csak a saját módszere szerint folytatta a védőoltást és az így oltott 1605 egyén közül meghalt összesen 2, azaz 0'uo/o. E módszer tehát az eredeti Pasteur-féle módszernél kedvezőbb eredményeket tüntet föl. Hőgyes tanár felhívja ezek után a figyelmet különösen a hazai viszonyokra. Magyarországon a veszettség rendkívül el van terjedve. Árva megye kivételével az összes törvényhatóságok igénybe veszik az intézet szolgálatát; igénybe vették Horvátország, Szerbia, az osztrák tartományok, Bosznia, Montenegró és Románia. Az intézet e növekvő tevékenységével ellentétben van annak kezdetleges állapota. Egy végleges Pasteur-intézet felállítása elkerülhetetlen szükséges és sürgős. Ez az, amit Hőgyes tanár ez alkalommal a nyilvánosság elé hozni kötelességének tart és felhívja segítés végett e fontos ügyben a társadalom, a kormány és a törvényhozás figyelmét. A Petőfi-társaság febr. 14-iki ülésén Petőfivel foglalkozott. Az elnöklő Bartók Lajos ugyanis bemutatta Törökfalvi Papp Zsigmond nyug. járásbirónak följegyzéseit a nagy költőről, kit személyesen ismert, s ki most a társulatnak beküldte Petőfinek hozzá irt két levelét, valamint Szendery Júliának és Térey Máriának neki irt emléksorait megőrzés végett. Bartók Lajos felszólalt, hogy Petőfinek s többi régi költőinknek egyre szaporodó ereklyéi szükségessé tennék egy ereklyetár rendezését. A társaság tulajdonában levő Petőfi-ereklyéket a titkár kénytelen magánlakásán őrizni. A közönség támogatá-