Vasárnapi Ujság – 1898
1898-06-05 / 23. szám - Az Unió-ünnep Kolozsvártt (képpel) 398. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
398 Másnap pedig kiállítás nyílt meg az Unióra vonatkozó emléktárgyakból. A kiállításon Erdély ama főurai, akik ötven év előtt a közügyek elővitelén fáradoztak s azok a főúri hölgyek, akik az Unió kimondásához a hangulatot előkészítették, egykorú képekben vannak bemutatva. Az erdélyi főúri hölgyek által ötven év előtt készített «Uniólobogó »-t is nagy pietással nézi a közönség. yf* *r:-r :. "és>«MwstHa A Garay-albumból. A GARAY-SZOBOR MINTÁJA SZÁRNOVSZKY FERENCZTŐL. AZ ÜNIO-ÜNNEP KOLOZSVÁRTT. Mint az 1848-iki nagy események egyikének ötvenéves fordulóját, Erdélynek Magyarországgal való egyesülését ünnepelték lelkesen május 30-ikán Kolozsvártt, ugyanazon teremben, hol félszázaddal ezelőtt az erdélyi utolsó törvényes országgyűlés lélekemelő jelenete, az unió kimondása ment végbe. Az egységes Magyarország ünnepén a kormányt báró Dániel kereskedelmi miniszter képviselte. A képviselőház és főrendiház több tagja is megjelent; Budapest főváros részéről Láng és Kullmann tanácsosok. A Petőfi-társaság képviselőjéül Bartók Lajos alelnök. És összegyűlt nagy számban Erdély előkelősége, s nem hiányzottak a hadsereg képviselői sem. Az idő kellemetlen volt, az eső szakadt, pedig az ünnepély egy részének, a redut falába illesztett emléktábla leleplezésének a szabadban kellett végbemenni. A redut termében délelőtt 10 órakor gyűlt össze az ünneplő közönség. Itt díszgyülés volt, melyet Kolozsvár városa tartott. A városi hatóság tagjai díszmagyar ruhában jelentek meg, a karzatot hölgyek foglalták el, köztük özvegy báró Bánffy Dánielné, a miniszterelnök édesanyja, és özvegy báró Bánffy Albertné, kik az Unió kimondásakor is jelen voltak. Gróf Béldi Ákos főispán és Albach Géza polgármester mondták a megnyitó beszédeket, dr. Márki Sándor egyetemi tanár és dr. Groisz Gusztáv képviselő történelmi visszaemlékezéseket tartottak. A díszgyülés ezután levonult az utczára, hol az esőben is nagy sokaság várt az emléktábla leleplezésére. Az ünnepély eme részét az egyetemi ifjúság rendezte. Pajtzzák egyetemi joghallgató szavalt alkalmi költeményt, utána pedig Bartók Lajos adta elő ünnepi ódáját. Ditrói Nándor egyetemi hallgató mondott még beszédet s erre lehullt a lepel az épület első emelete alá illesztett emléktábláról. Rajta ez a felirat: Az erdélyi országgyűlés itt határozta el az unió létesítését Magyarországgal 1848. május 30. Állíttatta ez emléktáblát a kolozsvári egyetem ifjúsága 1898. Délután lakomát tartottak a városi lövöldében. A felköszöntők egymást érték. A főispán és polgármester után báró Dániel miniszter, Hegedűs Sándor a város egyik képviselője, Lung György budapesti városi tanácsos, Palkovics altábornagy, Groisz Gusztáv képviselő, Szász Károly ref. püspök, Bartók Lajos, Sándor József, stb. beszéltek. Este a várost kivilágították, a színházban pedig műkedvelők tartottak előadást s az Unió allegóriáját élő képben is bemutatták. VASÁRNAPI UJSÁG. 23 SZÁM. 1S9., 45. ÉVFOLYAM. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A Garay-album. A Garay-album Garay János emlékszobrának leleplezése ünnepére» czimmel díszes kiállítású és gazdag tartalmú emlékkönyvet szerkesztett Bodnár István jeles vidéki iró, a szegzárdi Garay-szoborbizottság megbízásából. A negyedrét alakú s 160 lapra terjedő díszművet Vaszary János által rajzolt papirtábla borítja, melynek előlapján a Garay szobrának másolata, hátlapján pedig Szegzárd vázlatos képe látható színes nyomásban. A nagy gonddal s nagy számú kiváló irónk közreműködésével szerkesztett emlékkönyv mintegy harmincz prózai és verses költeményt foglal magában, melyekhez a költő több rendbeli képmásán kívül több érdekes, Garayra és Szegzárdra vonatkozó kép csatlakozik. Az írott közlemények közül fölemlítjük Perczel Dezső belügyminiszter előszavát, Jókai Mórnak a «Kont»-ra való s kézirati hasonmásban közölt rövid visszaemlékezését, s magának a szerkesztőnek több czikkét, melyek tömör rövidséggel, de magvas tartalommal és nemes előadással ismertetik Garay költészetét, leveleit, Háry Jánosát, a most leleplezett szobrot és annak készítőjét, Szárnovszkyt. A képek közül Zichy Mihálynak az «Obsitos» hősét ábrázoló rajzát emeljük ki, melyet az album heliogravur (fénymetszetű) mellékletben közöl, s közli egyszersmind a kitűnő művésznek e rajzhoz készített első vázlatát is. Garay költeményeihez még Csók István, Garay Ákos, Faragó, Márk Lajos, Szikszay festőinktől találunk csinos illusztrácziókat, allegorikus rajzot Hirsch Nellitől, és több Garayra és Tolna megyére vonatkozó képet. Az egészben véve irodalmi nyereségnek mondható emlékkönyvet, melynek tiszta jövedelme a szobor költségeinek törlesztésére van szánva, melegen ajánljuk a művelt olvasóközönség figyelmébe és pártolásába. A mű bármely hazai könyvárus útján megszerezhető fűzve 3 frtért, díszkötésben 5 frtért; a szoborbizottságnál Szegzárdon megrendelve 2 frt és 4 frt. Az albumból álljon itt a következő pár mutatvány: Állj soká te érczszobor, s a te szótalan, hideg vonásaid mindig arra tanítsák és lelkesítsék a váltakozó nemzedékeket, a minek élő képmásod oly meleg szivel s oly ékesszavúan volt lantosa: a honszeretetre! Perczel Dezső. Garay János. Hősökről dalolt ő ! Szemei világát Gyöngítette folyton a múlt ragyogása. De mikor a magyar elbukott és rab lett: Megvakult, hogy többé gyászunkat ne lássa! Költő, nemes költő, aki dalaidból Néped homlokára koszorúkat fontál: Szobrodnál díszőrség az egész magyarság, Nemcsak az a harmincz, kinek élén Kont áll! 1898 május 3. Ábrányi Emil. Arany János ifjúsága. írta Gyöngyösy László. 158 lapra terjedő füzetben a szerző részben ismeretlen adatokat mond el Arany János családjáról, a költő gyermekkoráról, neveltetéséről, diákéveiről, szinészkedéséről, stb. Nem egy helyt összevegyíti a pragmatikus irodalomtörténeti és a szájhagyomány forrásaiból vett adatokat, s néhol úgy látszik, mintha a szerző valami regényes történetet írna. Aki azonban a nagy költő élettörténetével behatóbban kíván megismerkedni, érdekkel olvashatja Gyöngyösy László e kis művét is. A tanulmány előadása és nyelve egyaránt eltérnek a rendes irodalmi tanulmány előadásától és nyelvétől, s van a szerzőnek bizonyos tulajdonsága arra, hogy a szájhagyomány adatait jóizű közvetlenséggel, elevenen mondja el, de nem egy helyt keresve keresi a népieskedést. A kötet ára 1 frt 20 kr. Atyámfiai. Elbeszélések. írta Móra István. Az «Atyámfiai» czimű kötet húsz elbeszélést, rajzot foglal magában, tárgyát főkép a pusztai, pásztori életből merítve. Móra István kiváló tehetségű iró, népet, annak lelkületét, gondolkozásmódját jól ismeri s jól eltalálja a hangot, a mely alakjaihoz illik. Először a «Vasárnapi Újság»-ban megjelent verseivel tűnt fel, de most bebizonyította, hogy mint elbeszélő is méltó a figyelemre. Kár, hogy a különféle zárszavakat és kifejezéseket kelleténél sűrűbben, mintegy keresve használja, ami művei élvezhetőségét határozottan zavarja. Pedig Móra István nem tartozik azok közé, akik ilyesmire vannak szorulva, hogy műveiknek népies zománczot kölcsönözzenek, tud ő e nélkül is magyarul és népiesen jól irni. A csinos kiállítású kötet Singer és Wolfner kiadásában jelent meg, ára 1 frt 50 kr. Budapest régiségei. Szerkeszti dr. Kuzsinszky Bálint. V-ik füzete jelent meg ezen derék műnek, a mely hivatva van székes fővárosunk eddigelé meglehetős homályba borúlt múltjára fényt deríteni. A jelen füzet a Budapest régi története körül nagy érdemeket szerzett Havas Sándor életrajzát s buvárlatainak méltatását tárgyalja, azután az úgynevezett «Mátyás templom»-ról ad terjedelmes közleményt. E szerint fővárosunk eme gyönyörű «Kont, a kemény vitéz.» Az volt az általános hatás, az volt az országos diadal. Nem kisebb művész szavalta Garay balladáját, mint Egressy Gábor. S mi többiek, fiatalok, mind utána szavaltuk. Nem volt fiatal ember, aki Garay Kontrát, a kemény vitézt valahol el ne szavalta volna. E ballada hangja egyszerű, mesterkéletlen, de rövid mondásaiban erő van, tűz és igazság. Tárgya örökké rokonszenves marad, a míg magyar szivekben a szabadság szeretete él. Én még élő tanúja vagyok annak a kornak, melyben Garay Kont balladája bejárta az országot, mindenütt felélénkítve az alvó közlelkületet s bizonyságot tehetek róla, hogy magyar költő művének soha ennél nagyobb hatása nem volt. Üdvözlet a honfiaknak, kik ötven év multán a költő alakját élczben megörökíték. Budapest, 1898 márczius 28. Dr. Jókai Mór: A Garay-albumból. SZÁRNOVSZKY MŰTERMÉBEN, GARAY SZOBRÁNAK MINTÁJA MELLETT.