Vasárnapi Ujság – 1901

1901-02-10 / 6. szám - Gróf Butler János. Barabás Miklós festménye a Ludovika-akadémiában 6. szám / Arczképek, Hazaiak - Ifj. Bernáth Zsigmond 6. szám / Arczképek, Hazaiak - Pekár Gyula 6. szám / Arczképek, Hazaiak - Szana Tamás 6. szám / Arczképek, Hazaiak - Vilhelmina hollandi királynő és férje Henrik mecklenburg schwerini herczeg 6. szám / Arczképek, Külföldiek - A gróf Butler János története (képekkel). Bernáth Dezső 81. oldal / Élet- és jellemrajzok - A budai korcsolyázó-egylet jégpályájáról. Goró Lajos rajza 6. szám / Időszerű illusztrácziók - A Képzőművészeti Társulat téli kiállításából: Spányi Béla: Őszi hangulat. Hazatérés az őszi szántásról. - Munkácsy Mihály: Anyai örömök / Műtárgyak - A sandringhami kastély 6. szám / Táj- és uti képek; épületrajzok, Külföldiek - Motoros szán 6. szám / Természettudomány; ipar; gazdaság

Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI ÚJSÁG és POLITIKAI ÚJDONSÁGOK (a Világkrónikával) együtt­­ egész évre 24 korona félévre 12 « 6. SZÁM. 1901. BUDAPEST, FEBRUÁR 10. 48. ÉVFOLYAM. Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG egész évre 16 korona A POLITIKAI ÚJDONSÁGOK­­ egész évre 10 korona , egés­z félévre 8­­ félév Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó. (a Világkrónikával)­­ egész A GRÓF BUTLER JÁNOS TÖRTÉNETE. M­­­IKSZÁTH Kálmán tollából közelebb hagyta el a sajtót egy kedves, szép regény, «Egy különös házasság», mely egyúttal száz év előtti hazai közállapotainknak korrajza is. A költő regényének főalakjait az életből, a valóság­ból vette. Még vannak, a­kik személyesen ismer­ték Bernáth Zsigmondot, sőt vannak talán, a­kik emlékezhetnek gróf Butler Jánosnak magas, karcsú alakjára, simára borot­vált arisztokratikus keskeny ar­czára is; én magam is emléke­zem, — bár homályosan, — be­tegségtől akkor már megrogyott alakjára. A regény cselekménye sem mese, és ha nem is egészen úgy, mint a­hogy azt a költő elénk állította, — de mégis va­lóban megtörtént dolog az, hogy gróf Butler János, a dúsgazdag fiatal mágnás önhibáján kívül, szándéka és akarata ellenére kényszeríttetett egy oly házas­ságra, a melynek lánczait halá­láig sem birta magáról lerázni. Majdnem egy évszázad tünt le azóta; óriási változásokon ment át az ország és nemze­tünk ; erőszakos rázkódtatások és aztán a gyorsított haladás ekéje alaposan felforgatták a társadalmat; megérleltek sok elvetett magot; de sok fényes virágot is takartak a feledés hantja alá. Butler János em­léke azonban fenmarad, — ha másutt nem,­­— törvény­könyvünkben és azon nagyszerű alapítványaiban, melyeket sárospataki református főisko­­­lára és a Ludovika Akadémiára tett, a­hol most is évente húsz fiatal ember kap az ő jóvoltá­ból ellátást és kiképeztetést. Az egymást gyorsan követő események hamar a feledés po­rával borítják az elhunytak em­lékét ; könnyen feledjük az elő­döket, — nem hálátlanságból, de mert a mindennapi élet küz­delmei között nem érünk rá érdemeikre gondolni. Azt hiszem mégis, hogy nem lesz érdektelen, ha emlékét fölelevenítem, ha megkísérlem röviden leírni párdányi gróf Butler János élete folyását, s az ő, Mikszáth Kálmán által költőileg feldolgozott kierőszakolt házasságának történetét. A szereplők már mind rég porladoznak, nem bánthat már senkit, ha történetüket most el­mondom, — elmondom pedig úgy, a mint azt a szereplőktől elbeszélni hallottam és a mint egy csomó régi levélben írva találtam. Butler Jánosnak előde Butler Walter, izlandi származású ember volt, a­ki 1620 táján mint közember lépett be a német császári had­seregbe ; később mint tiszt szolgált Wallenstein alatt, a ki őt 1631-ben egy dragonyos ezredé­nek parancsnokává nevezte ki. Ez a Butler Walter volt kezdeményezője azon összeeskü­vésnek, melynek Wallenstein 1634-ben Eger­ben áldozatúl esett, s ezért jutalmúl kapta Butler Walter a császártól a grófi rangot s ado­mányúl a torontálmegyei párdányi uradalmat. Honosítva azonban csak 1715-ben lett a­­ Butter-család, mely aztán a XVIII. század folyamán összeházasodott s atyafiságba került a Petheő-, Laczkovics-, Vécsey-és Barkóczy-, Perényi-családokkal. A Butler-család azonban nem volt szapora s a XVIII. század végén már csak Lajosnak fia, József képviselte nemzetségét. József gróf is ké­sőn nősült s már az 1800. év tavaszán elhalt; — még előbb elhúnyt nejétől, báró Barkóczy Lujzától csak egy gyermeke ma­radt, az akkor még csak 11 éves gr. Butler János. Óriási vagyon volt a fiú öröksége: a toron­tálmegyei 70 ezer holdas pár­dányi uradalmon kívül Sza­bolcs-, Heves-, Zemplén-, Ung-és Bereg megyében több mint mégegyszer ennyi. Az örök­hagyó gróf Butler Lajos vég­rendeletében árván maradt fia gyámjává és gondnokává barát­ját, Fáy Ferenczet, a debre­czeni kerületi tábla elnökét ne­vezte ki. Fáy Ferencz komoly, nagytudományú ember és lel­kes hazafi volt, s úgy ő, mint nála 12 évvel ifjabb neje, Ber­náth Anna művelt és rendkí­vül lelkes honleány, örömmel vették házukhoz a gondjaikra bízott tehetséges és nagyre­ményű gyermeket, kit az ország díszéül reméltek fölnevelhetni. Ez száz évvel ezelőtt történt. Lázban volt akkor egész Európa. A franczia forradalom eszméit vezette diadalútjokon I. Napo- GRÓF BUTLER JÁNOS. — Barabás Miklós festménye a Ludovika Akadémiában.

Next