Vasárnapi Ujság – 1901
1901-11-03 / 44. szám - A héjjasfalvi honvédemlék (képpel) 711. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak - Temetőben (képpel) 711. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények - Petőfi-ereklyék (képekkel). Gyüjtötte és irta Kéry Gyula 711. oldal / Történelem; régészet és rokontárgyuak
42. SZÁM. 1901. 48. ÉVFOLYAM. _ - •x '4'^i . gsi^/ fen* -C^JiTA^^ Wí" (/búi*, •1UZS1 «/te- , —-'S jL&Jl* / ^A^ra -ik^K^, «s^r í^te*^) ^i^ta*, ^ sd^-feZ? ^Otát^L^^ye- , » ^^ X v, . r / ^^ JL's ' . f^A^a Pákh Károly nyug. tanártól (Iglóról). PETŐFI LEVELE PÁKH ALBERTHEZ (1844.) Kéry Gyula gyűjtése. A TEMETŐBEN. Megsárgultak már a temető akáczfáinak lombjai. Egy-egy hűvös szellő jön s fvívására csendes nesszel hullanak lefele a hervadt levelek. Lassanként szemfedővel borítják be a roskadó sírokat. A hulló levelek az emberi életet jelképezik. Zöldek, üdék voltak egykor, virágok illatában fürödtek, kedves kis madarak vigan csicseregtek hűs árnyékok alatt s most ime, oda a virág, oda a madár, el kell válni az életadó galytól s lehullani a sáros földre, elkorhadni, semmivé lenni. Az emberi élet is így változik. Az ifjúkor virágai elhullanak, a férfikor örömeit egymásután elűzik a bajok, gondok, jön az öregség, nyomában a halál fagyos szele, megrázza az életfáját és a sír elborít rögével mindent. Csak a szeretetet, az emlékezetet nem tudja elborítni. Ott marad az a szivekben, él, mint a borostyán zöld levele, melyet a tél fagya sem bír meghervasztani. Az emlékezet, a szeretet mégis különösen halottak napján élénkül fel, a kegyelet eme szomorú de szép ünnepén. Megtelnek a temetők gyászolókkal, a legszegényebb is elviszi szerettei nyugvó helyére virágkoszorúját; mécset, gyertyát gyújt a sírokon, mintegy jelképét ama szeretetnek, melynek lángja szivéből, míg csak dobog, soha ki nem alszik. Elhagyják aztán a gyászolók a temetőt, csak könnyeik maradnak ott a sírok hervadt füvein, de viszik magukkal a megnyugovást, a reményt hogy miként a fák levelei tavasszal ismét új életre kelnek, úgy a sirban nyugovók álma sem lesz örök s a hit tanítása szerint bekövetkezik majdan a viszontlátás boldog napja. _ VASÁRNAPI ÚJSÁG. == 711 A HEJJASFALVI HONVEDEMLEK. Október 20-án leplezték le Héjjasfalván a hősi halált halt Zeyk Domokos és honvédtársai dicsőségét megörökítő emlékművet. Zeyk Domokos tudvalevőleg 1849 julius 31-én a segesvári csatában, a melyben Petőfi is elesett, egymaga állott szembe egy csapat kozákkal, többeket megölt s megsebesített közülök s látva, hogy megmenekülésére nincs mód, pisztolyával agyonlőtte magát. A szomorú emlékű csatának egyik legfényesebb epizódja ez s méltán indult meg a hazafias mozgalom, hogy színhelyét művészi emlékművel jelöljék meg. Az emlékoszlop nyolcz méter magasságú obeliszk; az országút felé néző oldalán Zeyk Domokos domborművű mellképe látható, melyet azóta elhunyt jeles szobrászunk, Köllő Miklós mintázott. (Fényképét e domborműnek a «Vasárnapi Újság» mult évi 49-ik számában közöltük.) A mellkép alá a következő négy verssor van vésve: Kozákok ezre körbe fogta, Hogy élve ejtse foglyul őt; Ő küzdött, magát meg nem adva. Aztán saját szivébe lőtt. Az obeliszk másik oldalán öt szintén azon a környéken elesett honvédtiszt neve olvasható : Daczó Zsigmond huszárőrnagyé, Endes Árpád századosé, Gál Sándor, Bors József és Dáné János hadnagyoké; valamennyi derék vitéze volt Bem hadseregének. Az emlékmű Héjjasfalu határában áll, közvetlenül az országút mellett, több elesett s itt eltemetett honvéd sírja fölött, ráccsal körülkerített virágos kis kertben. A leleplezés ünnepélyén megjelent Zeyk Domokos özvegye és fia, Zeyk Gábor volt országgyűlési képviselő s rajtuk kívül nagyszámú közönség. A leleplező beszédet Somogyi Albert földbirtokos,a szoborbizottság elnöke mondotta, kiemelve azt az örvendetes tényt, hogy az emlékmű költségeit nemzetiségi különbség nélkül adta össze a közönség. Gadl Mózes költeményét szavalta el hatással. Ezután alkalmi Kozma Ferencz kolozsmegyei királyi tanfelügyelő méltatta lelkes beszédben Zeyk Domokos és hősi társai emlékét. E beszéd után még Szabó Jenő kézdi-vásárhelyi református lelkész szavalta el ünnepi ódáját és Somogyi elnök átadta az emlékművet Lendvay Sándor főszolgabírónak őrizetre és gondozásra. A jelenvoltak nagy része koszorút és virágot tett le az emlékre. PETŐFI-EREKLYÉK. A Petőfi-Társaság megbízásából gyűjti és közli: Kéry Gyula. Petőfi levele Pákh Alberthez. Az eddig gyűjtött ereklyék között becses és érdekes az a három írott emlék is, a mely Pákh Károly nyugalmazott tanártól, Pákh Albert, a jeles humorista, a « Vasárnapi Újság» megalapítójának testvéröcscsétől való Iglóról. Ezek közül elsőben a költőnek 1844. április 15-én Pestről Debreczenbe Pákh Alberthez írt levelét mutatom be, melynek kapcsán vélem megemlíteni a következőket: szükségesnek Petőfi soproni katonáskodása idején ismerkedett meg Pákh Alberttel, aki akkor az ottani ev. lyceumban tanult, s lelkes tagja és titkára volt az iskolai Magyar Társaság rak. Az irodalom kölcsönös szeretete egymáshoz vonzotta őket. Bizalmasabb ismeretségük voltaképen később, 1843-ban Debreczenben kezdődött. Mikor ugyanis Petőfi, sok csalódás és nélkülö-