Vasárnapi Ujság – 1902
1902-01-12 / 2. szám - A német császár fiai (képpel) 27. oldal / Élet- és jellemrajzok - Nógrád visszafoglalása (képpel) 27. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak - Szilveszter éjjele a budapesti főpostán. Hegedüs Alajos 27. oldal / Természettudomány; ipar; kereskedelem és rokon
1. SZÁM. 1902. 49. ÉVFOLYAM. tanulmányait, szülővárosában levéltárossá választották meg huszonhárom éves korában. Egy év múlva, 1871-ben a szamosújvári kerület képviselőjévé választotta a huszonnégy éves ifjút, aki akkor már publiczisztikai működésével is magára vonta a figyelmet. Mint képviselő szerkesztője lett a «Magyar Lapok» czímű ellenzéki politikai napilapnak, 1880-tól fogva pedig két évig a «Magyarország és a Nagyvilág» czímű képes hetilap szerkesztését vezette. Alapos jogi és történeti képzettsége volt; egy ideig magántanári előadásokat is tartott a budapesti egyetem jogi karán. Történeti tanulmányai főleg Szamosújvár történetére s az örménység múltjára vonatkoztak, s ezt tárgyalja «Szamosújvár város és az örmény nemzet történeti múltja» czímű nagyobb munkája is, melylyel száz arany pályadíjat nyert s melyet szülővárosa az ezredévi ünnep alkalmából díszes kiállításban adott ki. Ezenkívül Molnár a középkor történetéről is írt és adott ki nagyobb önálló munkát. Magyarra fordította Laboulaye «Az állam és határai» czímű művét, valamint az Akadémia könyvkiadó vállalata számára Boissier Gastonnak Rómáról és Pompejiről írt munkáját. Sayous Eduárd nevezetes munkáját a magyar nemzet történetéről szintén ő ültette át irodalmunkba. 1884 óta szülővárosa folyton megválasztotta képviselőjének, több választáson egyhangúlag. Tagja és jegyzője volt több bizottságnak, 1892 óta pedig állandóan a ház egyik jegyzője ; több éven át titkára volt a hirlapirók nyugdíjintézetének is. Halálát régebbi szívbaj okozta, mely az utolsó időben annyira roszabbodott, hogy ágyban kellett maradnia. A szívbajból vizkórság képződött, mely néhány nap alatt megölte az életerős férfiút. Szamosújvár városában, valamint mindenfelé az országban, ahol ismerték, általános részvétet keltett halála. Szamosújvár hatósága kijelentette, hogy a maga halottjának tekinti és holttestének szülővárosába szállításáról s eltemetéséről gondoskodik. A holttestet szerdán, január 7-én reggel szentelték be a budapesti gyászházban. A szertartáson nagy számban jelentek meg az elhúnyt képviselőtársai és barátai, köztük Széll Kálmán miniszterelnök, Wlassics Gyula, Plósz Sándor és Hegedűs Sándor miniszterek, gróf Apponyi Albert, a képviselőház elnöke, Wekerle Sándor, a közigazgatási bíróság elnöke és még számosan mások. A temetést Szamosújvárott január 8-án tartották, mely alkalomra a képviselőház nevében a környékbeli kerületek képviselői s a ház jegyzői karának két tagja jelentek meg. NÓGRÁD VISSZAFOGLALÁSA: Negyvenkét évig volt már Nógrád vára török kézben, midőn az ostrom alá vett őrség nem tarthatván magát, feladta a várat a keresztény seregnek. Pap Henrik azt a jelenetet festette meg, mikor a török átadja az ostromlóknak Nógrád vár kulcsait. Szemben áll egymással a két sereg, de már nem mint harczolók. Mátyás főherczeg és Pálffy Miklós remek paripák hátáról néznek le a tömegre s velük szemben megtörve indúlnak tovább a legyőzött török urak. Egyformán szép csoportozat mind a kettő. A magyar és a török vitéz öltözéke gazdag, mind a kettőn sok az arany, sok a szin, de ez teszi a csoportozatokat változatossá és a művész ecsete alatt a szinek szép összhangba olvadnak. Deli férfialak Pálffy és a főherczeg s művészi izlés nyilatkozik meg abban is, hogy a levert ellenséggel se bánt el méltatlanúl a festő. Katonákat festett meg bennük és nem legyőzötteket. Imponáló szép szál emberek s hatalmas az a galambősz fej, a mellyel Perhat pasa kiválik a tömegből. A kulcsok átadása a vár tövében megy végbe. A törökök már kivonultak. Hatalmas tömegük a vezérek mögé sorakozik s rajtuk túl komoran néz le rájuk a vár, a hosszú rabság és dicsőséges fölszabadulás néma tanúja. A képet az eredeti festmény után a «Könyves Kálmán» műintézet reprodukálta, művészi kivitelben. Hogy pedig a közönségnek módjában legyen megszerezni ezt a képet a műintézet különösen olcsó árat szabott. A 100 cm. hosszú és 52 cm. széles kép, passepartout nélkül, aranyozott keretben (11871 cm.) 64 korona, amely összeget havi részletekben is lehet törleszteni. VASÁRNAPI ÚJSÁG. A NÉMET CSÁSZÁR FIAI. A német császár hat fiát zsenge koruk óta a legszigorúbb katonai nevelésben részesíti. A 19 éves trónörökös, Frigyes Vilmos aki tavaly Bécsben is járt a porosz hadseregben főhadnagyi rangot visel, s a 13-ik osztrákmagyar huszárezred ezred-tulajdonosa. Jelenleg a bonni egyetemen tanul. Öccse, Eitel Frigyes berczeg 18 éves, most mint hadnagy egy porosz gárda-ezredben szolgál. A harmadik fiú Adalbert herczeg 16 éves, tengerésztiszti vizsgáit az elmúlt évben kitűnő sikerrel tette le. Ágost Vilmos herczeg 13 éves, Oszkár herczeg 12 éves, a legfiatalabb Joachim herczeg 10 éves. A német császári herczegeknek más európai fejedelmi ivadékokkal ellentétben nincsen külön udvartartásuk, s a trónörökös összes szolgálati személyzete is csak két inasból áll. 27 SZILVESZTER ÉJJELE A BUDAPESTI FŐPOSTÁN. Rendkívüli sürgés-forgás van az év utolsó éjjelén a főpostán. Az óriás épület minden ablaka világos. Ezrével meg ezrével hozzák a leveleket, melyekben a főváros lakosai szerencsét kívánnak egymásnak az új évre. Felviszik a levélcsomagokat az első emeletre, hol a levélkézbesítő-osztály van. Az összes Budapestre érkező leveleket ez az osztály kézbesíti. Ha valami idegen körülnéz és látja az itt elhelyezett rengeteg sok levelet, biztosra veszi, hogy ezt nem lehet nyolcz—tíz nap leforgása előtt kézbesíteni. Pedig nem úgy van. A posta az egész tízévi forgalmat három nap leforgása alatt lebonyolítja. Azaz legkésőbb január harmadikán már mindenki kézhez kapja szerencsekívánságokat tartalmazó levelét. Éjjel-nappal szakadatlanul dolgozik a személyzet. Deczember 28-ikán kezdődik meg a rendkívüli forgalom és fokozódik január 2-ikáig. Érdekes, hogy dolgozzák fel azt a rengeteg anyagot. A pályaudvarból nagy zsákokban érkeznek be a levélcsomagok, melyeket az asztalokra kiürítnek. Az asztalt körülállják a tisztviselők és a «rovancsolást» végzik, azaz egy pillantást vetnek minden levélre, hogy jól van-e felbélyegezve, egyidejűleg a levelezőlapokat külön választják a levelektől, mert így könnyebb «betűzni ». Mi az a lebetűzés ? Nem egyéb, mint hogy minden levélre bélyegzővel pár számot nyomnak, melyből megtudhatja a czímzett, mikor érkezett levele a főpostára. A betűzést húsz szolga végzi. Ezek a nagy gyakorlat folytán tisztán és nagyon gyorsan tudnak dolgozni. Átlag egy perez alatt egy szolga 190 levelet betűz le. Ezután következik a levélanyag beosztása kerületek szerint. A közönséges leveleket altisztek, az ajánlottakat tisztek osztják szét. Ezen czélra szekrények vannak felállítva, melyek rekeszekre vannak felosztva és az egyes rekeszekre fel van írva, hogy milyen leveleket tartalmaz. Tíz fiók római számokkal van megjelölve, ezekbe osztják be a város tíz kerületének leveleit. Van azután «Bérlő», «Hivatalos» és «Ismeretlen» czímű fiók. A «Bérlő» fiókba osztják azon leveleket, melyeknek czímzettje a postán fiókot bérelt, hogy oda oszszák be leveleit s ő maga jön el értök. A «Hivatalos» fiókba a hivatalok részére czímzett leveleket osztják. Az «Ismeretlen» fiók tartalmának elintézése sok időt vesz igénybe. Mert ebbe a fiókba sokféle levél kerül. Gyakran előfordul, különösen újévkor, mikor a feladó közönség sok levelet ír, hogy egyikre-másikra elfeledi az utczát vagy házszámot felírni. Például csak ennyit ír : «Kiss Ferencz Budapest», vagy: «Kovács Mihály Budapest», ezek ugyan nagyon «ismerős» nevek, mert sok Kiss Ferencz, meg Kovács Mihály van a fővárosban, de mégse kézbesíthetők. Vannak aztán ebben a fiókban még tarkább czímű levelek is. Például: Külföldről mondjuk Párisból jön a levél, hol a feladó nem tudván magyarul, ennek következtében valami újsághirdetésből ilyenformán írja levelére a czímet: «Ferencz József Rakpart úrnak, Budapest.» Azután előfordulnak — különösen képes levelező-lapokon — tréfás czímek is. A sok közül az ilyenformák a leggyakoriabbak : «Az ég Sodrak Acztu Bellibnettor», ha ezt megfordítva olvassuk, azonnal látjuk, kinek szól. De ez még nem minden. Vannak egész talányszerű czímek, mikor a feladó az utcza helyére egy fát rajzol, nem gondolva azzal, hogy Budapesten van Akáczfa-, Nagy-diófa-, Kis-diófautcza. Hanem azért megpróbálja a posta sorra mind a három helyen kézbesítni. Könnyű a megfejtése az olyan czímnek, hol az utcza helyére egy dob van rajzolva, mert Dob-utcza csak egy van a fővárosban. Éjfélkor a csoportvezető kiadja a parancsot: «Betűzőket átfordítni.» Erre egy pillanatra megáll a húsz betűző szolga, csavar egyet a betűzőn, amely ezentúl 1902, illetve az új évet mutatja. A munka aztán tovább folyik, megkezdik a kerületenként beosztott anyag utczák szerinti beosztását más, ezen czélra szolgáló szekrényekben. Reggel négy órakor bejönnek a levélhordók, kiveszik a szekrényekből azon utczákat, melyekben ők kézbesítenek, aztán tovább osztályozzák a leveleket házszámok, emeletek és ajtók szerint, hogy reggel hét órakor teletömött táskával kiindulhassanak és kézbesíthessék a sok boldogságot és szerencsét kívánó leveleket. Tájékozásul, hogy mily roppant ilyen tájon Budapest levélforgalma, megemlítem, hogy a fővárosban deczember 30-tól január 3-ig ötszáz levélhordó mintegy hét millió levelet kézbesít. Hegedűs Alajos: IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Bartók Lajos: Remény. Emlékezet. Legújabb költemények (1891—1901) Budapest, Franklin-Társulat, 1902. Ára két korona. Épen huszonöt éve annak, hogy Bartók Lajos első költeménykötete «Őrtüzek» czím alatt megjelent, amelyet 1891-ig, úgyszólva két-két évenként egy-egy újabb gyűjtemény követett. Tizennégy év leforgása alatt hét kisebb-nagyobb kötet költeménye került nyilvánosság elé. A legújabbal tíz évi időköz után most köszönt be. Közvetlen előzőjét «Régi Lant»-nak nevezte; ennek «Remény, Emlékezet» czímet adott. Nemcsak a költészet, amelyet különösen a természet festése terén maradandó becsű termékekkel is gazdagított, hanem a szellemi élet sok mindenféle más iránya is lekötve tartja az ő írói lelkületét. Évek óta egy élctlapot szerkeszt; esztétikai, politikai czikkeket ír; egyidőben tagja volt a törvényhozásnak is; mint több dráma írója nevet szerzett «Thurán Anná»-jával, amelyet a tudományos Akadémia a Péczely-díjra méltatott, a Nemzeti Színház drámabíráló bizottságainak most is tagja s e mellett élénk részt vesz a Petőfi-társaság ügyeinek vezetésében mint alelnök. A Társaság huszonöt éves fennállása emlékére most lefolyt közülésén is ő tartotta a megnyitó beszédet, fejtegetve, hogy az itthon talajából kell merítni az írói lelkesedést. És ez az ő egész költői működéseinek a jellege is. Kezdő író korában, amely a kiegyezést követő közjogi küzdelmek időszakával esik össze, a politika által fölvetett napi események izgatják benyomásokra fogékony lelkét. A gúny és a satyra az eleme ; a politika izzó pártküzdelmei közt időnként túl is menve élesség tekintetében a szélon. A poéta finom lelkülete később nyer benne megnyilatkozást. A fenyves örökzöldje szólaltatja meg azt. A mindennapi élet salakos légköréből a szabad természet, erdő és hegy világába menekül s a Kárpátok zúgása, nesze és némasága aztán emelkedett és költői lélekre valló gondolatokat hoznak ki szívéből. Ezzel kapcsolatban szeret a hazai történet könyvében lapozni. Színdarabjaihoz úgyszólva, legnagyobb részt a történelem szolgáltatja a tárgyat. Visszhangra lel benne a csapás, rabság, elnyomatás és ezen hangulatok hatása alatt kel ki a hazafias költemények egész sora a tolla alól. «Remény, Emlékezet» czímen összegyűjtött legújabb kötete is jórészt ilyen irányú. Az elmúlt évtized jelentősebb politikai és történelmi eseményei mégmegszólaltatják őt s gondolatmenete rendszerint összehasonlító kapcsolatba hozza a jelent a régi időkkel. A letűnt kor dicsősége nyugtalanítja a lelkét. Az ezredév ünnepe, a honvédszobor leleplezése, Kossuth elhunyta lelkes szavakra ragadják és ismételten is intéz hazaszeretetre hevítő szózatot egyenesen az ifjúsághoz. E mellett azonban megrezdül benne saját egyéni, belső élete visszhangjául a lyrai húr is. És mindig csak a szabad természet az, amely önmagába mélyeszti őt és mások érzelmeivel is közös hangokat csal ki belőle , mint azt a férfikor delén visszapillantónak ez a költői eszmélkedése is tanúsítja :