Vasárnapi Ujság – 1904
1904-11-13 / 46. szám - Petőfi lakása Székesfejérvárott 790. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak
790 VASÁRNAPI UJSÁG. ezt azon, az akadémia egész fejlődését élénk színekkel ecsetelő emlékirat kiemeli, melyet az intézet százötven éves fennállásának jubileuma és az új épület felavatásának kettős ünnepélye alkalmából a közös hadügyminisztérium kiadott. Höck igazgatósága alatt több mint száz növendék nyerte kiképeztetését az akadémiában, köztük több magyar. Volt növendékei közt nem egy van, akik a tudomány vagy a politika valamely terén jelentős szerepre jutottak, így Hammer-Purgstall József báró, ki mint a Keletnek, a keleti népek nyelveinek és irodalmának ismertetője és történésze, e tudományokban a legjelesebb kutatók egyike volt. A politika és diplomáczia terén Höck igazgatósága alatt az intézetnek egy más növendéke vált ki: Thugut Paulai Ferencz báró. Nagy hírét a sikeres diplomácziai tárgyalások egész sora alapította meg; az ő műve volt egyebek közt a bukovinai fejedelemség megszerzése. Kaunitz herczeg halála után ő lett a külügyminiszter. Höck igazgatóságának egyik legfontosabb intézkedése az akadémia új tantervének kidolgozása és életbeléptetése volt. Az intézet, mely eleinte főképen azért létesült, hogy a konstantinápolyi követségnél és a török birodalom határállomásain szükséges tolmácsok kiképzésére szolgáljon, mind szélesebb alapra fektette tanrendszerét. A Höck által kidolgozott tantervben a keleti, franczia és olasz nyelveken, valamint azon tárgyakon kívül, melyek az általános műveltség megszerzésére irányultak, az összes jogi tárgyak mellett kereskedelmi szakmák is szerepelnek. Az akadémia feladatát ekkor már úgy jelölték meg, hogy hivatalnokokat neveljen, kik Konstantinápolyban és egyáltalán a Levantéban «az állam szükségleteinek tökéletesen megfelelő módon alkalmazhatók legyenek.» Ebben az időben tehát az intézet működésében csaknem kizárólag a Keletre fordította gondját. Az idők folytával azután ez a működési kör mindinkább kitágult, úgy hogy az egykori keleti akadémia most már mint újjászervezett konzuli akadémia arra van hivatva, hogy konzulokat neveljen, akik a világ bármely táján sikerrel képviselhetik kereskedelmi érdekeinket. A november 3-ikán lefolyt ünnepélyen tartalmas beszédben ismertette südenhorsti Zwiedinek Gyula báró az intézetnek történetét, az Akadémia átalakulását és mostani feladatát. Zwiedinek báró ifjú korának nagy részét a Keleten töltötte, később a nyugateurópai államok udvarainál fontos missziókat teljesített és jelenleg a közös külügyminisztérium első politikai előadója. Már 1854-ben, az akadémia százéves fennállásának ünnepén is ő mondta a megnyitó beszédet. 1892 óta van, mint a közös külügyminisztérium kiküldöttje az akadémia felügyeletével és gondozásával megbízva s lényeges szerepe volt az intézet átalakításában is. Zwiedinek báró után quintenbachi Pidoll Mihály báró, az akadémia eddigi igazgatója mondott beszédet, melyben rámutatott arra, hogy Goluchowski gróf, közös külügyminiszter szabott irányt az intézet modern konzuli akadémiává való átalakulásának. Az akadémia tanrendszere ugyancsak Goluchowski gróf irányítása folytán teljesen átidomult, a paritás azon követelményei szerint, hogy mint közös intézmény, államjogi jellegének és a magyar nemzet jogos igényeinek megfeleljen. Pidoll beszédje végén kiemelte, hogy az akadémia új fényes otthonát a király kegyének köszöni, ki a felejthetetlen Rudolf trónörökös védnöksége alatt szerkesztett «Az osztrák-magyar monarchia írásban és képben» czimű nagy mű jövedelmét az akadémia új épülete emelésére szentelte. A felavatási ünnepélyen a magyar kormány részéről Iieronymi és Berzeviczy miniszterek vettek részt. Az új palota Bécs IX. kerületében, az úgynevezett Waisenhausgasseban magas, egészséges talajon levő telken épült fel. Az építést Baumann Lajos építészeti főtanácsos a Mária Terézia-korszak barokk stílusában végezte és az épület így egyszersmind az intézet megalapítójának idejére is emlékeztet. Az új épület áll egy főépületből, melynek négy emeletét egy széles főlépcső és egy melléklépcső köti össze, két szárnya pedig a kertbe nyúl. A főépület minden oldalról szabadon áll, az utcza felől azonban kétoldalt egyemeletes pavillonok emelkednek, melyeket oszlopcsarnokok kapcsolnak össze a főépülettel. A főhomlokzat előtt terjedelmes kert terül el. A főépület első emeletén vannak a tantermek, szertárak, gyűlési és vizsgálati termek, irodai és könyvtárhelyiségek stb.; a második és harmadik emeleten a növendékek lakosztályai, amelyek mindegyike egy kicsiny, a folyosóra nyíló előszobából, tágas, kétablakos szobából és egy hálófülkéből áll; továbbá szolgálati helyiségek a prefektusoknak stb. A magas HÖCK FERENCZ APÁT, A KONZULI AKADÉMIA EGYKORI IGAZGATÓJA. BÁRÓ THUGUT FERENCZ KÜLÜGYMINISZTER, A KONZULI AKADÉMIA EGYKORI NÖVENDÉKE. BÁRÓ HAMMER-PURGSTALL JÓZSEF, A KONZULI AKADÉMIA EGYKORI NÖVENDÉKE. 411. SZÁM. 1904. 51. ÉVFOLYAM. földszinten van a nagy étterem, billiárdterem, olvasószoba, továbbá az akadémia igazgatójának és egy prefektusnak lakása, társalgószoba, valamint az intézet gazdasági hivatala. A mélyföldszinten vannak a konyhahelyiségek, szolgaszemélyzet lakosztályai, valamint a szükséges mellékhelyiségek. Az egyik pavillonban betegosztály van, a másikban lakások egy hivatalnok és szolgák számára. A kert szintjén, a főépület hátsó homlokzatának hosszában van földszintes épület, amely a torna- és vívótermet, valamint a fürdőhelyiséget foglalja magában. Az építés 1902 augusztusában kezdődött s 1904 szeptember végén fejeződött be. PETŐFI LAKÁSA SZÉKESFEJÉRVÁROTT. Emléktáblával jelölték meg november 6-ikán Székes-Fejérvárott a házat, ahol Petőfi az 1842 iki télen lakott, mikor először lépett színpadra, Szabó József színtársulatánál. Mint a költő életrajzából ismeretes, gyalog ment Pápáról Fejérvárra, s ott Magyar György csizmadia-mesternél együtt lakott egy öreg szűcslegénnyel. 1843 január 10-ikéig, mikor Szabó színtársulatával Kecskemétre vitte sorsa. Az emléktáblával megjelölt földszintes ház Szent-István- és Petőfi-utcza sarkán áll. A költő a szegényes szobája már nincs meg, mert a ház többféle átalakításon ment keresztül. Az emléktábla leleplezésének ünnepélyére a fővárosból is sokan elmentek. A Magyar Tud. Akadémiát Badics Ferencz és Zolnai Gyula, a Kisfaludy-Társaságot Ferenczi Zoltán, a Petőfi-Társaságot Szarai Tamás és Prém József képviselték, kik koszorúkat is vittek. Az ünnepély első része a színházban folyt le. Jelen voltak gróf Zichy Jenő, báró Fiáth Pál főispán, Ruhr Ferencz tábornok és több törzstiszt. Kiskőrös, a költő szülővárosa is képviseltette magát. Ünnepi beszédet mondtak : Havranek József polgármester, Ferenczi Zoltán és Zalay Mihály főgimnáziumi igazgató. A színházból a közönség a Petőfi-házhoz vonult, hol ifjabb Fiáth Imre szavalta Fillipp István főgimnáziumi tanár alkalmi költeményét. A közeli házakon lobogók Jengtek. A kis házat is földíszítették. Hogy elég magasan legyen a márványtábla, az eresz alá kellett illeszteni. Épen delet harangoztak, mikor Havranek József polgármester beszéde alatt levették a takarót a faragott kőből való keretbe illesztett fekete márványtábláról, mely aranyos betűkkel figyelmeztet egy nagy költő itteni nyomaira. Az emléktáblát Havranek Antal szobrász készítette. A keret alsó részén lant és kard látható, a felirat pedig ez: Itt lakott vándorszínész korában Petőfi 1842. november 9. — 1843. január 10. Az ünnepélyt követő lakomán dr. Badics Ferenca felolvasta a betegeskedő költőnek, Endrődi Sándornak egy hozzá küldött kis alkalmi költeményét, mely így hangzik : A székesfejérvári Petőfi-házra. A költők királya: Petőfi lakott itt, E szerény kis házban néhány hónapig. — Ma immár állandóbb s nagyobb a lakása: Petőfi nemzete szivében lakik. Ahol csak járt, ahol egy dala zengett: Boritsa hála s hódolat jele ! Márványnyal kell jelölni minden léptét. Ha tesszük, nem is az ő dicsőségét: A magunkét építjük fel vele! IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. «Lobogó szerelmek.» Kemechey Jenő, az ismert iró és hírlapíró e czim alatt tizenegy elbeszélését gyűjtötte össze egy kötetbe. A falusi magyar urak életét, mulatságait, virtuskodásait, szerelmeit irja le sok melegséggel. Érezni minden elbeszélésén, hogy nemcsak ismeri embereit, hanem szereti is azt a fajt s azt a társadalmi kört, amelyből valók s a magyar föld szépségeit ép oly élénk érdeklődéssel figyeli, mint a magyar lélek változatait. Egyik-másik elbeszélésében a léleknek meglepő finomságait hozza felszínre, másokban pedig a humor iránti érzéke kelt figyelmet. S valamennyi tiszta, fordulatos, kifejező magyar nyelven van írva. A kötet csinos kiállításban, a «Budapesti Hírlap» kiadásában jelent meg ; ára 2 korona. «Végzetes tévedés», Brniczkyné Bajza Lenke két kötetes regénye most jelent meg a Lampel- Wodia-