Vasárnapi Ujság – 1906
1906-06-24 / 25. szám - Amerikai úti naplómból (képekkel). Gróf Vay Péter 403. oldal / Általános nép- és országisme
25. SZÁM. 1906. 53. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI UJSÁG. 405 alkalmakat nyújtja nekik is az élet, melyekből annyi hasznot hajtani remélnek, mennyit saját képességük elérniök engedni fog. A felnövekedő nemzedéket alig csábíthatják hazatérésre szüleik elbeszélései az otthoni életről a magyar falvakban, a Kárpátok erdős lankáin, vagy az Alföld rónaságain. Bizonyos százaléka azoknak, kik kivándoroltak munkát keresni, itt nyugtot nem találnak az idegen földön, hazatérnek, ha szert tettek egy szerény összegre. De a második nemzedéknél, az Amerikában születetteknél, kik ott nevelkedtek és telve vannak az egyenlőség demokratikus eszméivel, kivételszámba megy, ha egyáltalán elő is fordul, hogy apáik hónába visszatérni vágyódik valamelyikök. Az Unió különböző részeiben való tartózkodásom alatt csodálkozásom tárgya volt, mily rövid idő elég ahoz, hogy a bevándorlók ivadékai, származzanak azok Európa bármely országából, akár a Skandináv Éjszakból, akár a napsugaras Délből, akár Német-, akár Lengyelországból, átváltozzanak merőben új nemzedékké, mely bír valami kevéssel mind a többiből, de egyúttal önálló és sajátszerű, úgy külső megjelenésében, valamint benső tulajdonságaiban. * Amerika lakossága a modern idők egyik legsajátosabb jelensége. Érdekes megfigyelni, mint özönlött ki ezen új országokba s mint özönlik oda ma is még Európa fölöslege. És még tanulságosabb szemmel követni az irányt, melyben az emigráczió hulláma haladt: a britt szigeteken indult meg, onnan Északeurópára származott át, főleg Németországra, később kelet felé terjedett, s jelenleg Ausztriába és Magyarországba ért el, honnan 200,000 lelken felül vándorol most ki évente. E mellett mintha rendszeres dagály és apály uralkodnék e mozgalomban: míg pl. 10—15 év előtt a Németországból kivándorlók száma évente meghaladta a 100,000-et, ma alig rúg fel magasabbra ennek ötödénél. Ha tehát mernénk egy pillantást vetni a jövőbe, azt remélhetnők, hogy — ha politikai és gazdasági harczaink valamelyes megoldásra kerülnek — a kivándorlási özön, mely jelenleg a Kárpátok táján a leghatalmasabb, közvetett útját a délkeleti irányban folytatja, és a Balkán népeiből meríti majd legnagyobb kontingensét. A szakadatlan népességi beözönlés az Egyesült Államokba a XVIII. és XIX. században, kiterjedése és jelentősége tekintetében csakis a népvándorlással hasonlítható össze. Elkerülhetlen, hogy ezen vándorlások néha kárára ne váljanak az illető országoknak vagy egyeseknek. De lehetetlen bókóba verni az emberi akarat szabadságát. És ki a megmondhatója, nem magasabb törvény kifolyása-e, nem a mindenek fölött uralkodó gondviselés kezeművé nyilvánulásának tekinthető-e, hogy vadak és pogányok lakta vidékek ekét czivilizált, keresztény államokká alakíttattak át? Ezen meggyőződést, melynek a gyarmatosítás első idejében uralkodónak kellett lennie, újabban mind határozottabban hangoztatták államférfiai a nyilvánosság előtt. Roosevelt elnök magas etnikai színvonalú beszédeiben mindenkor a legnagyobb súlyt fekteti az egyszerű életmódra és egészséges társadalmi viszonyokra, szoros családi kötelékekre és a vallásos érzület fejlesztésére, mint az állampolgár főkötelességeire és az állam jólétének fő biztosítékaira. De legyen akár elnök, akár munkás, az állam szekerének akár kormányosa, akár vonója, senki el nem zárkózhatik annak beismerése elől, hogy minél nagyobbá, hatalmasabbá válik valamely ország, annál szükségszerűbben kellene benső életének is emelkednie, arányban külső gyarapodásával. Ha első becsvágya volt gazdaggá, a második hatalmassá válnia, a harmadiknak okvetlenül abból kellene állnia, hogy nemesebbé is váljék. A kivándorló hajón bőséges alkalmam nyilt megismerkedni azzal az osztállyal, mely Amerika népességének legnagyobb hányadát adja és mely folyvást szállítja az új jövevények ÜVEGHÁZ. PAVILLONOK. LABORATORIUM A MESTERSÉGES HAJÓVAL. A BUDAPESTI SZŐLÉSZETI KÍSÉRLETI ÁLLOMÁS.