Vasárnapi Ujság – 1906

1906-06-24 / 25. szám - Amerikai úti naplómból (képekkel). Gróf Vay Péter 403. oldal / Általános nép- és országisme

25. SZÁM. 1906. 53. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI UJSÁG. 405 alkalmakat nyújtja nekik is az élet, melyekből annyi hasznot hajtani remélnek, mennyit saját képességük elérniök engedni fog. A felnövekedő nemzedéket alig csábíthatják hazatérésre szüleik elbeszélései az otthoni élet­ről a magyar falvakban, a Kárpátok erdős lan­káin, vagy az Alföld rónaságain. Bizonyos szá­zaléka azoknak, kik kivándoroltak munkát ke­resni, itt nyugtot nem találnak az idegen földön, hazatérnek, ha szert tettek egy szerény összegre. De a második nemzedéknél, az Amerikában születetteknél, kik ott nevelkedtek és telve van­nak az egyenlőség demokratikus eszméivel, kivételszámba megy, ha egyáltalán elő is fordul, hogy apáik hónába visszatérni vágyódik vala­melyikök. Az Unió különböző részeiben való tartózko­dásom alatt csodálkozásom tárgya volt, mily rövid idő elég ahoz, hogy a bevándorlók ivadé­kai, származzanak azok Európa bármely orszá­gából, akár a Skandináv Éjszakból, akár a nap­sugaras Délből, akár Német-, akár Lengyel­országból, átváltozzanak merőben új nemze­dékké, mely bír valami kevéssel mind a többiből, de egyúttal önálló és sajátszerű, úgy külső meg­jelenésében, valamint benső tulajdonságaiban. * Amerika lakossága a modern idők egyik leg­sajátosabb jelensége. Érdekes megfigyelni, mint özönlött ki ezen új országokba s mint özönlik oda ma is még Európa fölöslege. És még tanul­ságosabb szemmel követni az irányt, melyben az emigráczió hulláma haladt: a britt szigete­ken indult meg, onnan Északeurópára szárma­zott át, főleg Németországra, később kelet felé terjedett, s jelenleg Ausztriába és Magyaror­szágba ért el, honnan 200,000 lelken felül ván­dorol most ki évente. E mellett mintha rendszeres dagály és apály uralkodnék e mozgalomban: míg pl. 10—15 év előtt a Németországból kivándorlók száma évente meghaladta a 100,000-et, ma alig rúg fel magasabbra ennek ötödénél. Ha tehát mer­nénk egy pillantást vetni a jövőbe, azt remél­hetnők, hogy — ha politikai és gazdasági har­czaink valamelyes megoldásra kerülnek — a kivándorlási özön, mely jelenleg a Kárpátok tá­ján a leghatalmasabb, közvetett útját a dél­keleti irányban folytatja, és a Balkán népeiből meríti majd legnagyobb kontingensét. A szakadatlan népességi beözönlés az Egyesült­ Államokba a XVIII. és XIX. században, kiterje­dése és jelentősége tekintetében csakis a nép­vándorlással hasonlítható össze. Elkerülhetlen, hogy ezen vándorlások néha kárára ne válja­nak az illető országoknak vagy egyeseknek. De lehetetlen bókóba verni az emberi akarat sza­badságát. És ki a megmondhatója, nem ma­gasabb törvény kifolyása-e, nem a mindenek fölött uralkodó gondviselés kezeművé nyilvá­nulásának tekinthető-e, hogy vadak és pogá­nyok lakta vidékek ekét czivilizált, keresztény államokká alakíttattak át? Ezen meggyőződést, melynek a gyarmatosítás első idejében uralkodónak kellett lennie, újab­ban mind határozottabban hangoztatták állam­férfiai a nyilvánosság előtt. Roosevelt elnök magas etnikai színvonalú beszédeiben minden­kor a legnagyobb súlyt fekteti az egyszerű élet­módra és egészséges társadalmi viszonyokra, szoros családi kötelékekre és a vallásos érzület fejlesztésére, mint az állampolgár főkötelessé­geire és az állam jólétének fő biztosítékaira. De legyen akár elnök, akár munkás, az állam szekerének akár kormányosa, akár vonója, senki el nem zárkózhatik annak beismerése elől, hogy minél nagyobbá, hatalmasabbá válik valamely ország, annál szükségszerűbben kel­lene benső életének is emelkednie, arányban külső gyarapodásával. Ha első becsvágya volt gazdaggá, a második hatalmassá válnia, a harmadiknak okvetlenül abból kellene állnia, hogy nemesebbé is váljék. A kivándorló hajón bőséges alkalmam nyilt megismerkedni azzal az osztál­lyal, mely Amerika népességének legnagyobb hányadát adja és mely folyvást szállítja az új jövevények ÜVEGHÁZ. PAVILLONOK. LABORATORIUM A MESTERSÉGES HAJÓVAL. A BUDAPESTI SZŐLÉSZETI KÍSÉRLETI ÁLLOMÁS.

Next