Vasárnapi Ujság – 1909

1909-05-16 / 20. szám - Az ezeregyéj mesevilágából (képekkel). Gróf Vay Péter 405. oldal / Általános nép- és országisme - Tavasz a fővárosban (6 kép) 20. szám / Időszerű illusztrácziók - Tavaszi reggel. Jelfy Gyula fölvétele 20. szám / Népviseletek; genreképek - Teknővájó czigányok (3 kép) 20. szám / Népviseletek; genreképek - A magyarországi reformátusok székháza az Abonyi-utczában 20. szám / Táj- és úti képek; épületrajzok, Hazaiak - A postás altisztek és szolgák országos egyesületének háza a Bálint-utczában 20. szám / Táj- és úti képek; épületrajzok, Hazaiak - A VII. kerületi főgimnázium új épülete az István-úton 20. szám / Táj- és úti képek; épületrajzok, Hazaiak - Részletek az Alhambrából (8 kép) 20. szám / Táj- és úti képek; épületrajzok, Külföldiek - Hadi automobilok az angol hadseregben (3 kép) 20. szám / Természettudomány; ipar; gazdaság - Háziipari tanfolyamok Hajduhadházon és Jászberényben (3 kép) 20. szám / Természettudomány; ipar; gazdaság - Csoklyai Fényes Annuska; a Király-színház gyermekprimadonnája 20. szám / Vegyes tárgyúak; illusztrácziók elbeszélésekhez; költeményekhez; térképek; hasonmások - Lady Ernestine Hunt; az angol hadsereg hadnagya; s a női csapatok egyik vezére jelentést fogad egy női káplártól 20. szám / Vegyes tárgyúak; illusztrácziók elbeszélésekhez; költeményekhez; térképek; hasonmások

414 19. SZÁM. 1909. 56. ÉVFOLYAM. mindjobban kiterjeszti az egész föld kereksé­gére, kétszeresen becses egy-egy vidéket és népet találni, mely megőrizte eredetiségét. .. Az arabok 711-ben keltek át a gibraltári szoroson. A szikla, melynek lábánál kikötöt­tek, mai napig viseli vezérök, Tarik nevét. lehet Tark vagy Tarik hegyéből lett a Gib­raltár. Husz év alig telt bele s a félsziget nagy része az arabok birtoka lett. És a da­mascusi Omayya nemzetség hatalmas kalifái lettek Hiszpánia urai. A mór hatalom ekkor érte el zenitjét, és a mór művelődés is ekkor élte virágkorát. Da­mascus volt az, a­mi egykor Carthagó, Athéné majd Róma, nem csak a Földközi-tenger népei­nek sorsát intéző székhely, de az emberiség működésének egyik legcsillogóbb góczpontja. A mi kiválót a Kelet birt, mind ott gyűlt össze. Tudomány, irodalom és művészet egy­aránt gazdag hajtásokat hozott. És viszont Damascusból sugárzottak a többi mór tarto­mányokra a büszke és ragyogó főváros fény­sugarai. Cordova, Murcia, Malaga és a többi al­királyságok folytonos összeköttetésben marad­tak a kalifa székhelyével. Mert szinte hihe­tetlen, milyen csodálatos könnyedséggel utaz­tak e kor emberei a kezdetleges közlekedési módok daczára. Ugyanazon alakokkal a leg­rövidebb idő tartamán belül majd Andalú­ziában, majd Afrikában, vagy Ázsiában talál­kozunk. Mintha idő és tér soha se lett volna képes kiváló egyéniségek tevékenységére gát­lólag hatni. A hatalmas damascusi kalifaságnak is az lett a sorsa, a­mi minden imperializmusé. Kiterjedésében rejlett felbomlásának csírája. Midőn többé nem nőhetett, részeire oszlott. A számos kormányzóságok, alkirályságok meg­annyi önálló birodalommá fejlődtek, így kiál­tották ki magukat független királyokká az Almoravidek, Almohadok, Naszidek, és annyi más barbár előkelő nemzetség fiai. Ez emberek uralkodtak több mint fél évez­reden keresztül Andalúzia, a nyugat örökös tavaszának földje felett. E különböző dinasz­tiák kormányzása alatt fejlődtek ki az egyes királyságok, fejedelemségek. Spanyolország földje megannyi önálló mór udvar birtoka lett, hasonló képet adva, mint a középkori Itália vagy Germánia. És miként otthon, úgy itten is épen a dec­entralizáczió fejlesztette az egyes területeket és az egymás közötti versengés erősen hozzájárult az általános haladás és emelkedés serkentéséhez. Cordova, Malaga, Murcia, Valencia, Szevilla így lettek megannyi gazdag és virágzó szék­városokká, így épültek a még ma annyi év­századok után is büszkén álló Alkazárok, Mel­kiták és Kubák, a­melyek e népnek nemcsak hatalmáról, de műveltségi fokáról is olyan becses bizonyítékul szolgálnak. III. Mind e királyságok között Granada volt a leghíresebb és Granada állott fenn legtovább. A nevezetes város története a­milyen változa­tos, épen annyira érdekes. Szorosan össze van fűződve a cordovai kalifaság sorsával. És mi­dőn amaz 1031-ben megdőlt, emez annak hamvaiból születik nag­gyá. Granada ez időbeli nagyravágyó alkirálya, Zavi ibn Ziri az időpontot alkalmasnak talál­ván, függetlenné proklamálta magát. Leszár­mazottjai pedig rövid időn belül hatalmukat Almeriára és Malagára is kiterjesztették. A Zi­ritektől az Almoravidek, majd az Almohadok ragadták el a kormány pálczáját, míg végre a Naszidek kezébe összpontosult a hatalom. Al-Ahmar, e ház alapítója kétségkívül ki­váló uralkodói tehetséggel volt felruházva, és az általa létesített dinasztia harmadfél századig uralkodott Granadán. Hol harczolva, hol véd-és dac­szövetséget kötve a keresztény uralko­dókkal, midőn már a mórokat mindenfelől kiűzték, az ő trónusuk még ottan állott, el­szántan daczolva az Alhambra aranykupolája alatt. E csillogó romantikus korhoz fűződik Dél-Spanyolország legtöbb költői regéje. A Naszi­dek, a Zegzik, és első sorban az Abenceragok nevéhez van lánczolva mind az a derengő emlékű monda, mely mai napig ott van a nép ajkán. És a régen eltűnt napok hőstetteit esténként száz meg száz hang énekli a Qua­dalquivir partjain. Az Ezeregy éj meséinek utolsó fejezetei Gra­nadában játszódtak le. Az Alhambra vaskapui megett folytak le az utolsó mór udvar napjai. A Torre de Comaras ablakán át ereszkedett a mélységbe Abul Hasan hőslelkű felesége Aisha, hogy fia életét megmentse. A mirtus­udvar virágait ápolta a legendás emlékű Isabella de Solis. És az oroszlán­ udvar medenczéjébe folyt a híres Abenceragok vére. Mint a mese, úgy hangzik Granada törté­nete, és a tündérmeséhez a legpompásabb illusztrácziók még itten állanak. Még ott emel­kedik a hegy lejtőjén a nagy patkóíves kapu a Babesh-Sher­a és a vándor csak úgy mint egykoron, a régi megmohosodott lőréses fala­kon át juthat a királyok palotájába. És még megmaradt annyi század lefolyása után is a páratlan Patio di los arrayanes, az örökzöld mirtuslombokkal szegélyezett első udvar, mely­nek kristálytiszta medenczéjében százszorosan verődik vissza a csodás épület. És áll a páratlan szépségű Sala de ambaja­dores, melynek díszítésénél mindent felhal­moztak, a mivel e nép művészete rendelke­zett, hogy annál nagyobb legyen a hatás, melyet az idegen követekre tenni óhajtottak. A padlózat, melyet a legbecsesebb márvány takar, a falak, melyeket páratlan fayence-bur­kolat díszít, a czédrusfából faragott és gyöngy­házzal kirakott kupoláig. Az építészeti anyag gazdagságát csak a kivitel mesteri befejezett­sége múlja felül. IV. A világhírű oroszlán-udvar, mely nemcsak Granada büszkesége, de az egész világ egyik legpáratlanabb műemléke, a mór királyi udvar középpontja volt. Ebbe a mesés szépségű 124 márványoszloptól körülzárt, aranyozott kiosz­kokkal határolt, csörgedező szökőkutakkal hű­sített udvarba nyitottak a többi lakosztá­lyok is. Középen az igazságszolgáltatás csarnoka tárul, két szépen tagolt helyiségével. Jobbra az annyiszor emlegetett Abencetagok fülkéje állott, hol a szomorú emlékű mészárlás tör­tént. A fehér márvány - medencze feneke a helyiség közepén megőrizte a vérfoltokat, a rettenetes órák örök emlékeűl. Itt ért véget az Abenceragok büszke nemzetsége. Szembe a nem kevésbbé híres Két testvér-nek nevezett lakosztály következik. Hogy az el­nevezés honnét ered, meghatározni nehéz lenne. Mindenki más és másképen magyarázza ezt , és érdekessé talán épen a rejtély­szerűsége teszi. Épen olyan sűrű fátyol borítja a kis kert történetét. Lindaraxa ligetének hívták azt em­lékezet óta. Hogy ki volt azonban Lindaraxa, soha se fog kiderülni. Rejtély marad az Al­hambra többi rejtelmei között. Egy másik felette rejtelmes épületszárny a mélységben hömpölygő Darro felett meredő bástyákon épült sasfészek a szó szorosan vett értelmében. A hatalmas sziklafalak között itt-ott egy kis függő kert húzza meg magát. Alig nagyobbak egy-egy jókora udvarnál, és a virágok olyan dúsan hajtanak, hogy el nem férve, mint a folyondárok, messze függenek alá a mélység felett, tarka színpompások mint egy természetes lobogódíszt képezve. A Torre del Peinador filigránszerű karcsú oszlopokon nyugvó végtelenül kedves csúcsa koronázza mint keresett ellentét a meredek sziklákra épült bástyákat. A remek szépségű kioszk, mely a szultán öltözője volt, még csak nyer művészi értékében. Mert hiszen a mórok nagy mesterei voltak minden időktől fogva hatások és impressziók keltésében. És így bolyonghatnánk órák és órákig foly­tonos meglepetések között, mindenkor tökéle­tes művészi benyomások közepett. Elvándo­rolhatunk a Torre de la Infanta, és Torre de la Cantiva felé, melyek mindenike az arab­művészet egy-egy fényes fejezetét tárja elénk. A szemben lévő dombon egy nem kevésbbé remek Betiro emelkedik. A híres Generaliffe állítólag az Alhambrát tervező és díszítő mű­vészeknek lakása volt. Csoda-e, ha művészibb otthont elképzelni nem lehet? A­mit e nép finomult izlése, és a világ egyik legszebb és legderültebb tája nyújthatott, az mind fel van mesterileg használva. És az egyedüli képhez háttérül az örök hóval fedett Sierra Nevada szolgál — keretét pedig az égbolt sötét azúrja adja meg. De ki tudná leírni azt, a­mi leírhatatlan? Vagy ki merne vázolásába kezdeni a nagy­világ egyik legbájosabb képének? Sőt leírha­tatlan maga az Alhambra építészete, díszítése, és hatása egyaránt. Elmúlott immár két év­tizede, hogy először jártam itten mint fiatal tanuló, azóta visszatértem több ízben és min­den alkalommal azt hittem, hogy először látom az Alhambrát. Meglepett minden, mintha soha se láttam volna. És meglep minden egy napról a má­sikra is. Részletezzem bármilyen szorgalma­san az egyes pontokat, tanulmányozzam bár­mennyire behatóan e művészet szabályait, an­nál jobban belátom, hogy e nép szellemének alkotásait megrögzíteni nem lehet. Az illúzió a megragadó, és azt megmagya­rázni képtelenség. Miként leírni lehetetlen volna a délibábot is. És ilyen folytonosan változó fatamorganaszerű hatások szüntelenül változó hatásai képezik az Alhambra egyedüli varázsát. E mesterek a varázslatok művészei voltak. Kábítani törekedtek és igyekezetök teljes dia­dalt aratott. Az Izlam, mely valóság helyett kábulatba ringatta követőit, világnéz­etének AZ ALHAMBRA LÁTKÉPE.

Next