Vasárnapi Ujság – 1914

1914-06-28 / 26. szám - A patricius. Regény. Írta John Galsworthy. Angolból Kendeffy Katinka 517. oldal / Regények; elbeszélések; genreképek - Jeleseink exhumálása a kerepesi temetőben. Markó Miklós 517. oldal / Történelem; régészet és rokontárgyúak

49. SZÁM. 1914. 61. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 517 szomjas Haynau elől. 1849 októberében akasz­tófán végezték ki az Újépület udvarán. A tö­rött nyakcsigolyás hatalmas koponya a többi csontokkal a régi váczi-uti temetőből került 1868-ban a kerepesi-uti temetőbe s most har­madszor került új sírhelyre. Szülőföldje, Zala vármegye közönsége a vértanú miniszter élet­nagyságú szobrát most ős­szel leplezi le Zala­egerszegen. Lisznyai Gyula, Károly és Vachott Sándor költők sírja mögé temették el az 1864-ben elhunyt Remellay Gusztáv ifjúsági irót, kinek a lelkes magyar nők emeltek díszes síremléket. A Mikszáth Kálmán rácsos síremléke előtt elterülő 9-es sírtáblába a következő exhumált jeleseinket temették el másodszor: Czakó Zsig­mond kiváló drámaírót, a­ki 1847-ben öngyil­kos lett. Melléje helyezték az 1858-ban elhalt Sajó Szentpéteri Zsigmondot, Udvarhelyi Miklóst, Hegedűs Lajost és a bájos Hegedűs Linát, a Nemzeti Színháznak az ötvenes évek­ben kiváló művészeit. Csontjaikat részben fosz­lányossá lett díszmagyarban találták meg. Fölásták és ide helyezték Kise Antal lovas­sági tábornokot és Földváry Sándor 1848,'49-es honvédezredest, Damjanich rettenthetetlen 3-ik zászlóaljának parancsnokát és Földváry And­rás honvédet. Mellette nyugszik az 1866-ban elhunyt Kiss Károly hadtani tudományi író. 48-as honvédezredes és Az írók és hírlapírók sorából ide helyezték Zilahy Károlyt és Zilahy Imrét, a «Vasárnapi Újság» munkatársait, továbbá az 1864-ben el­hunyt Récsey Emil egyetemi tanár, írót, ké­sőbb a «Pesti Napló» szerkesztőjét. Ide hoz­ták át az Elek Gusztáv huszárezredes által 1864-ben párbajban agyonlőtt Reviczky Szevér publiczistát, kinek diófakoporsójában tok között megtalálták a halált okozó a cson­golyót. Mellette fekszik az 1864-ben elhalt Tasner Antal író, akadémiai tag, gróf Széchenyi István titkára. Áthelyezték az 1865-ben elhunyt Kempe­len Győző hirlapiró és tanügyi iró, Buday József és Szinovácz György jogi iró, hétsze­mélynök földi maradványát. Ez utóbbi mellé került a hires Böszörményi László orsz. kép­viselő, a ki mint az ellenzéki «Magyar Újság» szerkesztője sajtófogságban halt meg 1869-ben. Újra hantolták el Mosonyi Mihályt, az 1870-ben elhalt hires zeneszerzőt és Grötzer József karnagyot, Ernyei Antal rókusi fősebészt, Machik Lajos tanácsnokot, Appiano József pesti polgármestert, Gaál József szépirodalmi irót és Börner József természettudóst, Major Béla írót, Karácsonyi Mihály kir. táblabírót és Győri Sándor mérnököt, akadémiai tagokat, Kiss Nagy Bálintot, a Nemzeti Múzeum tudós őrét, Károlyt, a pestvidéki törvényszék első elnökét. A körülbelül négyezer gazdátlan követ június végén árverezik el. Kiásásra sir­ke­rül mintegy harminczezer holttest a kilencz sírtáblából. A tömérdek szétmállott csontot egy-egy nagy ládába gyűjtve, július elsejétől kezdve esténkint zárt furgonokban kiszállítják a kőbányai központi temetőbe, hol emeletes­ház-mélységű gödörbe kerül szegény-gazdag elfeledett csontja egyaránt. Markó Miklós: A PATRICZIUS. Regény. Irta John Galsworthy. — Angolból Kendeffy Katinka. Első rész: L Világosság áradt szét a hatalmas teremben — mely oly magas volt, hogy faragott mennyezete nem tárta fel minden titkát a kutató szem előtt — és a hajnal töprengő, hideg kíváncsi­ságával, útra kelt az Idő e fantasztikus tár­házában. A világosság, — melyet nem kísért emberi szem előítélete, furcsa képtelenségeket fedezett fel — mintha fényt akarna árasztani a történelem szenvedély nélküli, higgadt me­netére. Mert ebben az ebédlő teremben, — mely a legnagyszerűbbek egyike volt Angolország­ban — gyűjtötte össze a Caiadoc-család szá­zadok óta trófeáit és létének bizonyítékait. E körül a terem körül leromboltak, újra épí­tettek, javítottak mindent, úgy hogy Moukland Court többi része most egyöntetű látványt nyúj­tott. Itt azonban érintetlenül hagyták az ősi monasztikus építők munkáját s öntudatlanul beléhelyezték a lelküket. Mert itt szembenézett a világossággal sok megható bizonyítéka annak az emberi óhajnak, hogy — örökké éljen, elő­dök testét védő hüvelyek, hitének furcsa bizo­nyítékai, fétisei egy sorban azokkal a tanujelek­kel, hogy bánt el velük az Idő lelkiismeretfur­dalást nem ismerő keze. AZ ALAPFALAK MEGÁLDÁSA. AZ ALAPKÖVET ELHELYEZIK, JANKOVICS BÉLA KÖZOKTATÁSI MINISZTER AZ ÜNNEPÉLYEN. A PAPSÁG KÖRÜLJÁRJA AZ ÉPÜLŐ TEMPLOMOT. A SZEGEDI FOGADALMI TEMPLOM ALAPKÖVÉNEK LETÉTELE. — Jelfy Gyula feltételei.

Next