Vasárnapi Ujság – 1921

1921-02-13 / 3. szám - Pedlow kapitány (arczképpel). Vámbéry Rusztem 30. oldal / Élet- és jellemrajzok

VASÁRNAPI ÚJSÁG. PEDLOW KAPITÁNY. Ralph Waldo Emersontól, az Egyesült­ Álla­­­mok legnagyobb bölcsészétől, származik megjegyzés, hogy a természet az a tényező, a a­mely mellett minden egyéb eltörpül. Ame­­rikában az emberi alkotások méretei mégis szinte kongeniálisan alkalmazkodtak a termé­­szet alkotásaihoz. Érthető­ tehát, hogy az euró­­pai képzeletben a korlátlan lehetőségek or­­szága gigászi arányaival tükröződik. Felhő­=­karczolók és ch­icagói vágóhidak, a Niagara­ és a Grand­ Canyon, trösztök és dollárfejedelmek, a Congress Library és Coney Island, a Missis­sips és a prairiek végtelensége, áruházak és újságvállalatok, a mammut-gejzír és az óriás Rockaway osztriga egyaránt szilánkjai annak a nagyító tükörnek, a­mely az ú=világ lakói számára az Unió reflex sugarait egységes be­­nyomássá sűríti. De a kép mégis hü, a való­­ság nem marad mögötte a képzeletnek s úgy látszik, hogy az embernek és a természetnek egymást túllic­itáló versenyében mindinkább az előbbi kerekedik felül. Társadalmi intézményeiben is lépést tar­­tottak az Egyesült­ Államok a róluk alkotott európai képzetekkel. Arra a határtalan, való­­ban amerikai méretű nyomorúságra volt szük­­ség, a­melybe Közép-Európát a háború dön­­tötte, hogy közvetlen tapasztalásból megis­­merjük az amerikai társadalom egyik legtö­­kéletesebb szervezetét, a jótékonyságot, a­mely arról tanúskodik, hogy az amerikai tár­­sadalom hatalmas testének egyes szerveivel, a teremtő ag­gyal, az alkotó karokkal és a vérkeringést szabályozó forgalommal arányos méretekben fejlődött ennek a testnek legne­mesebb szerve , a szív is. Blackstone — a XVIII. század angol Ver=­bőczyje — a Common Law (közönséges jog) szabályait összefoglaló művében elmondja, hogy az angol jog szerint nem szolgálhat a lopás mentségéül, hogy azt valaki szükségből követte el, és e szabályhoz a következő büszke magyarázatot fűzi: Különösen ebben az or­­szágban nem lehet az ilyen kétes kifogásnak helyt adni, mert törvényeink kellő módon gon­­doskodnak a szegényekről s még a legnélkü­­lözőbb idegen sem­ kerülhet oly helyzetbe, hogy lopással legyen kénytelen életét fentar­­tani. Anglia nagy turistájának ez az optimiz­­musa nyilván nem volt mentes a túlzástól és bár az Egyesült­ Államok a régi angol szegény­­ügyi törvények (Poor Laws) elvei alapján szer­­vezett szegényügyi igazgatást sokban tökéle­­tesítették is, Blackstone feltevése még a mi­­­énknél tökéletesebb új­ világban sem fedi telje­­sen a valóságot. Ha a nyomor nagy problémát lát, a­mely az egyik oldalon az ember fizikai és szellemi fogyatékosságaiban, a másikon a ter­­melési rendünkkel együttjáró munkanélküli­­ségben gyökerezik, a tengerentúl sem sikerül­­hetett megoldani, mégis az angolamerikai esz­­mevilágnak köszönhetjük a jótékonyság szer­­vezettségének gondolatát, a­mely tervszerüsé­­get vitt az emberszeretetnek csapongó árada­­tába és ilykép maximálissá fokozta az állami és magánjótékonyság eredményeit. Azoknál a kötetekre rúgó felsorolásoknál,­­ a­melyek ma­­gánosok és egyesületek, egyházak és alapít­­ványok jótékony intézményeiről, mint az ame­­rikai nép páratlan emberszeretetének tanui jeleiről, számot adnak, ékesebben szól az a tény, hogy a föld kerekségén fennálló kb. 300 jótékonysági szervezet közül 200 az Egye­­sült­­ Államok számos feladat és Kanada földjén van. Ama közt, a­mely a Charity Or­­ganisation Society-kra hárul, a legjelentősebb, hogy az oly sokfajta emberi szenvedés mind­­egyike enyhítést találjon és a segítség a leg= * Warner: American Charities (2. kiadás) 1908.; Devine: Principles of relief 1910. ; Henderson : Mo= dern methods of charity 1904.; Bliss: Encyclope= dia of Social Reform 1908. stb, rövidebb és legbiztosabb úton jusson el oda, a­hová szánták. De talán még ennél is fon­­tosabb eredménye a jótékonysági szervező egyesületnek, hogy a jelszót, a­melyet elő­­ször Bostonban alkalmaztak , not alms, but a friend (nem alamizsnát, hanem barátot), a jó­­tékonysági tevékenység vezető gondolatává sikerült emelniök. Nem alamizsnát, hanem barátokat küldtek az amerikai jótékonysági szervezetek a testi és lelki nyomorúság keserves Golgotáját sintó­ közép-európai népek segítségére is. Barátokat, a­kiknek emberi mivolta nagy költő honfitár­­suknak , U­­ alt Whitman-nek szavaiban kifeje­­zett mélységes igazságról tanúskodik : whoe=­ver walks a furlong without sympathy, walks to his own funeral drest in his shroud (a­ki csak egy negyedmérföldet is rokonszenv nél­­kül jár az élet útján, saját temetésére indul halotti leplébe burkolva). Az amerikai jóté­­konysági szervezeteknek nálunk időző apos­­tolai az élet eleven útján haladnak, életet va­­­rázsolva az enyészet ngarán. Két amerikai szervezet működik ezidő szerint hazánkban : az egyik az American Relief Administration, a másik az amerikai Vörös Kereszt, a­mely­­nek képviselője, Pedlow kapitány, közel egy évi ittléte alatt szinte legendás alakká, elvont for­galommá szellemült, nemcsak azok szemében, a­kik munkájának áldásait élvezik, hanem az egész magyar közvélemény elő­tt, a­mely há= latesten vesz tudomást fáradhatatlan műkö­­déséről. Ez az osztatlan érdeklődés, a­mely csupán visszfénye a magyarság iránt tanusí­­tott rokonszenvnek, indokolja, hogy ma, min­den arczképét bemutatjuk, az emberrel is foglalkozzunk, a­ki az Amerikai Vörös Ke­­reszt szimbóluma mögött rejtőzik. Pedlow kapitány ötvenhárom éves, őszes, kemény vonású, szűkszavú katona, de kék szemeiből a jóság egész tengerének bőbeszédű­­sége szól hozzánk. Pedlow kapitány eredete Írországban, Moore Tamás és Mc­Swiney hazájában született is némileg megmagya­­rázza a karakter keménységének és a kedély lágyságának sajátságos vegyülékét. Szülei kéz­­művesek voltak, iskoláit a Lurgan College- ben végezte s harminczkét év előtt került az Egyesült­ Államokba mint üzletember. De már ekkor élénk érdeklődést tanúsított a kórházi ágy és a gyermekjóléti intézmények iránt. Ezt az érdeklődést emelte gyakorlati jelen­­tőségre a háború, a­melyben Pedlow kapi­­tány mint önkéntes vett részt. Működése a tábori ambulancziák és a kisegítő kórházak A NÉPRAJZI MÚZEUM TÁRGYAI ÖSSZEZSÚFOLVA. A MÚZEUM­ EGYIK KIÁLLÍTÁSI TERME, MELYBE BEESETT A HÓ ÉS BECSUROG A VÍZ A NÉPRAJZI MÚZEUM PUSZTULÁSA A JANUÁRI NAGY HAVAZÁSKOR.

Next