Vasas, 1962 (67. évfolyam, 1-12. szám)

1962-01-01 / 1. szám

­ Negyvenmillió forintot költöttek el beruházásokra és felújításokra A Vörös CSILLAG TRAKTORGYÁRBAN A traktorgyáriaknak az el­következő években olyan fel­adatokkal kell megbirkózniuk, amilyenre a gyár 61 éves fenn­állása óta nem volt példa. Az ötéves terv végére ugyanis az évi termelésnek el kell érnie a 6000—6500-as darabszámot Aki ismeri a jelenlegi kapa­citást, felszisszen a számok hallatára. A gyár kollektívája azonban nem. Már az 1961-es évben igyekeztek olyan gazda­sági alapot létrehozni, amelyre nyugodtan támaszkodhatnak az elkövetkezendő években. Ezt mutatja az a csaknem negy­venmillió forint is, amit a múlt esztendőben beruházásokra és felújításokra fordítottak. — Mire költötték a 40 milliót? — kérdeztük Csömör Gyulát, a beruházási osztály vezetőjét — Beruházásainknál és fel­újításainknál mindig a jövő, a nagy cél megvalósítása lebe­gett szemünk előtt. Olyan épü­leteket építettünk és olyan gé­pi berendezéseket, gépeket vá­sároltunk, amelyek az ötéves terv feladatainak végrehajtása, a korszerű gyártás közben el­engedhetetlenül szükségesek. Emellett természetesen a meg­levő épületeink, gépi berende­zéseink felújításával igyekez­tünk jobb munkafeltételeket teremteni dolgozóinknak. — Mondhatna néhányat a je­lentősebb beruházások és fel­újítások közül? — Az elmúlt esztendőben be­ruházásokra és felújításokra 38 millió 758 ezer forint állt rendelkezésünkre. Ebből a vas­öntödés porelszívó berendezés­re 1 millió 300 ezer forintot költöttünk. Úgy gondolom, en­nek sokan örülnek, hiszen sok­éves panasz végére teszünk pontot. Ugyancsak december­ben állítjuk fel az öntvénytisz­títóban azt a lengyel OWTP 300-as, modern öntvénytisztító­berendezést, amellyel a legne­hezebb munkák egyikét, az öntvénytisztítás jelentős részét gépesítjük. Most várjuk a nyu­gatnémet Röpperwerk cég két darab maglövőgépét, amelyet szintén az öntödei munkák megjavítására vásároltunk. — Milyen gépeket vásároltak vagy vásárolnak a gyártás korszerűsítésére ? — Az anyagszállítás meg­könnyítésére és korszerűsítésé­re 12 kézi targonca kerül a műhelyekbe. Az év végén ad­ták át rendeltetésének azt a nagyfrekvenciás edzőberende­zést és fogaskerékedző auto­matát, amelyen fogaskerekek és perselyek edzését végezzük a legkorszerűbb technológiai elvek szerint. Erre is 1 millió 765 ezer forintot fizettünk ki. Néhány korszerű,­­új géppel kívántuk meggyorsítani a ter­melést. Ilyen a BFT—100-as ho­rizontal esztergapad, amelyet a demokratikus német ipar gyártott, s amely a szerszám­üzemünkben dolgozik. A 374-es szovjet függőleges síkköszörű, a normális műhelyünk mun­káját segíti, a T-611 típusú kí­nai h­orizontál-esztergapad pe­dig a nagyforgácsolóban üze­mel. A jövő évi célgépgyártásunk biztosítására több egységfejet vásároltunk. Erre a beruházási banktól 1 millió 300 ezer forint túlfolyósítási engedélyt kap­tunk A pénzből 6 egységfejet, körasztalokat és készülékállvá­nyokat vásároltunk. — Mire fordították a több mint 26 millió forintos felújí­tási keretüket? — A 20 millió 160 ezer fo­rintos összegből a legtöbbet, 4 millió 900 ezer forintot új sze­relőcsarnokunk építkezéseire költöttünk, amelynek kéthar­mad része a­­búst évben ké­szült el. E csarnoknak nagy szerepet szánunk a követke­ző évben. Itt lesz az egységes szereldénk. A gép majd a csarnok egyik végén elindul a szalagon, s amikor a másik fára 1 millió 600 ezer forintot költöttünk. A felújítási ke­ret legnagyobb részét, 11 mil­lió 949 forintot azonban nem építkezésekbe, hanem a TMK által elvégzett munkákba fek­tettük. Főként gépek, gépi­berendezések, daruk közepes és generáljavítása, valamint elektromos hálózatok és jár­művek felújítására költöttük. Ennyit mondott a beruházá­si osztály vezetője, s noha az elköltött 38 millió 758 ezer fo­rintot tételesen nem sorolta fel, mégis láthatjuk: a gond­jaikra bízott pénzt olyan fel­újításokra fordították, ame­lyeknek jótékony hatása az­ elkövetkező évek tervteljesí­téseiben térül vissza. B. B. A D4K traktor „O” szériájának első darabja bejáratás közben. A próbát Weixl István vég­ végén lekerül róla, már cso­­zi. Ez a géptípus lesz az üzem fő gyártmá­nya, amelyből 1965 végére évi 4000 darab magolásra készen lesz. A szt­r­­hagyja el a most épülő modern szerelőcsarnok szalag sorát. kőöntvény tisztítónk felújító­ A kohó- és gépipari minisz­ter és a Vas- és Fémipari Dol­gozók Szakszervezete elnök­sége együttes utasítást adott ki a szocialista munkaverseny­­ről, a termelés tanácskozások­ról, valamint a munkaverseny­ben élenjáró dolgozók és vál­lalatok kitüntetéséről és ju­talmazásáról. A szocialista munkaverseny­­mozgalom, a dolgozók poli­tikai és gazdasági alkotókész­ségét fejleszti. Fontos eszköze, az éves és távlati műszaki­­gazdasági tervek teljesítésé­nek. A tervek elemzése alap­ján meg kell mutatni, hogy :»Élénkebb versenyt hol vannak a terven belül a legnehezebb feladatok, ame­lyek megoldása a gazdasági vezetés rendelkezésére bocsá­tott szabványos, a tervben megadott eszközök segítségé­vel nem, vagy csak nehezen lehetséges. A szocialista m­unkaverseny-mozgalomban rejlő erőt elsősorban ilyen feladatok megoldására kell irányítani. A tervek mennyi­ségi túlteljesítése helyett — amely egyébként is csak mi­nisztériumi engedéllyel esz­közölhető — a minőségi mu­tatók javítására, az egyes gyár­tányok műszaki, gaz­dasági, jellemzőinek korsze­rűsítésére, fejlesztésére kell törekedni. Minden vállalat szakszerve­zeti és gazdasági vezetői ku­tassák a leghatákonyabb és legalkalmasabb versenyfor­mákat, törekedjenek terjesz­tésükre és óvják meg a ver­senymozgalmat a bürokrati­kus túltengésektől. Az erkölcsi, politikai-nevelő munkában, valamint a gazda­sági vezetési tevékenységben arra kell törekedni, hogy a szocialista versenymozgalom nevelő jellege, a dolgozók szo­cialista tudatát formáló ere­je egyre fokozottabban érvé­nyesüljön. Nélkülözhetetlen az anyagi ösztönzés, de emellett fokozottabb jelentőséget kell tulajdonítani az erkölcsi meg­becsülés különböző formáinak ÖNTÉS - FILMEN Csaknem két hónappal ezelőtt rendezték Budapes­ten a II. nemzetközi műsza­ki tudományos filmfeszti­vált. Azok a szerencsés szakemberek, akik látták csaknem az egész világ leg­újabb műszaki tudományos filmjeit, azok azóta is sokat beszélnek a hasznos film­­fesztivál tapasztalatairól. Tíz napig tartott a vetítés és ezalatt a következő jel­legű filmeket mutatták be: A termékeket, gyártmányt ismertető, a termelési fo­lyamatot ábrázoló, az in­ári üzemszervezést bemutató, a munka emberi problémáit, valamint a munkavédelmet és baleset elleni védelmet ismertető témákat. Néhány érdekesebb cím: Az auto­matizált öntöde, Az elekt­romos ív vizsgálata, A fo­lyamatos öntés, A villamos mozdony, Az automatikus galvanizáló berendezés. Ez a néhány cím is érzé­keltetie, hogy milyen hasz­not jelent a vasipar szak­embereinek egy-egy film. Mert mit láthatunk pél­dául Az automatizált öntö­de című angol filmben? Az első képek bemutatták a kisebb öntvények szokásos gyártási eljárását, majd pe­dig megismerhettük az an­­­­golok Hallsworth-rendsze­­rű automatikus öntödéjét A film részletesen foglal­kozott a formázó­gép mű­ködésével és a szállítószala­gon egymás után következő műveletekkel. Külön érzé­keltette a magkészítést és a homokelőkészítést. A film végén a nézők megtudhat­ták azt is, hogy az öntöde automatizálása milyen je­lentékenyen növeli a ter­melékenységet. Az elektromos ív vizsgá­lata című film készítésénél a nagy sebességű filmfelvé­telek felhasználásával le­hetővé vált, hogy a szakem­berek tanulmányozhassák, hogy az argon gázban mi­ként viselkedik az elektro­mos ív. Nyomon lehetett követni az ív pulzációját, az olvadást és az elektródák magatartását az elektromos áram függvényében. Tanulságos a franciák Folyamatos öntés című filmje is. Bemutatta, a fo­lyamatos öntés elvileg ab­ból áll, hogy a folyékony nyersvasat haladás közben fokozatosan megszilárdítják és buga méretre darabol­ják. A kokillát keringő víz­árammal erélyesen hűti és az anyag továbbcsúszását mozgatással segítik elő. Mi a folyamatos öntés előnye? Tíz-tizenötszázalékos ter­melékenységet eredményez, javul a minőség, egysze­rűbb a finomítás és a hő­kezelés. E példák azt bizonyítják, hogy a filmfesztiválon ve­tített filmek forrásai lehet­nek a termelékenység nö­vekedésének, hasznos, má­sutt már kitűnően bevált el­járások átvételének. Éppen ezért a vasipari üzemek­nek fel kell használniuk a lehetőséget arra, hogy a Gépipari Tudományos Egyesület segítségével­­ minél több helyen levetít­sék a műszaki felkészültsé­get és tudást bővítő filme­ket VNSK ÉRDEMES MEGNÉZNI a Magyar Munkásmozga­lom Története című em­lékkiállítást, melyet a SZOT elnöksége a Leg­­újabbkori Történeti Mú­zeum közreműködésével rendezett. A négy történe­ti korszakra osztott kiállí­tás a magyar munkásság harcainak százéves törté­netét eleveníti fel. Megtekinthető január 5 és 15 között naponta dél­előtt 11-től este 7 óráig az Építők Rózsa Ferenc, Mű­velődési Házában (Bp. VI., Dózsa György út 84 a). A szakszervezeti választások elé Egy ilyen országban, mint a miénk, ahol a dolgozó nép hatalmának megszi­lárdításán, a szocialista tár­sadalmi rendszer felépíté­sén dolgozunk, hatalmas feladatok hárulnak a szak­­szervezetre. Hiszen a szak­­szervezetbe tömörülnek úgyszólván az ország összes dolgozói. Az ipari dolgozók 90—95­ százaléka és a pa­raszti dolgozóknak is jelen­tős része. Ez a tömeg össze­tételében is igen sokrétű, éppen az ipar gyors fejlő­dése végett, valamint a me­zőgazdaságban beállt válto­zás következtében. A szakszervezeteknek mozgósítaniuk kell a szer­vezett dolgozók táborát, a termelés fokozására, töké­letesítésére olyan módon is, hogy nevelik a dolgozókat politikailag, szakmailag egyaránt. Nevelő munká­jukkal nagyban hozzájárul­nak az új típusú szocialis­ta ember formálásához. Elő­segítik, hogy az emberek­nek a munka mindinkább életszükségletükké váljon, s hogy a dolgozók szemlé­lete úgy változzon, hogy az egyéni érdeket a közösség érdeke alá tudják rendelni. Megismertetik a szakszer­vezetek a dolgozókkal, hogy a szocialista tulajdonforma minőségileg más, mint a magántulajdon és mozgósí­tanak ennek a tulajdonnak gyarapítására, védelmére. Feladatunk a klasszikus, közvetlen érdekvédelem mellett, hogy mozgósítsuk a dolgozókat a munka terme­lékenységének emelésére, a munkaidő jobb kihaszná­lásával, újításokkal, új munkamódszerek bevezeté­sével, az üzemi demokrácia szélesítésével stb. Lenin mondotta, hogy a munka termelékenysége a legdön­tőbb az új társadalmi rend győzelme szempontjából. Más szóval: csak az a tár­sadalmi rend képes legyőz­ni az előzőt, amely a ter­mékek nagyobb tömegét bocsátja a dolgozók ren­delkezésére, az a társadalmi rend, amely a dolgozók folyton növekvő szükség­leteit ki tudja elégíteni. Ilyen feladatok segítésé­re, elvégzésére csak azok a szakszervezetek képesek, amelyek a kommunista pár­tok vezetését magukévá tet­ték, ennek irányítása alap­ján dolgoznak. A magyar szakszervezetek 1945 óta haladnak ezen az úton, és nyugodtan elmondhatjuk, hogy munkájuk eredményé­vel hozzájárultak az elért politikai és gazdasági ered­ményekhez. Hozzájárultak az új, szocialista vezetők neveléséhez. A gazdasági, az állam- és a pártvezetők sorában igen sokat találha­tunk olyanokat, akik a szakszervezetben járták ki a vezetés iskoláját, sokat találhatunk olyat, aki 1945 előtt ebben a szervezetben ismerkedett meg a marxiz­mus—leninizmussal. Ha csak két feladaton keresztül nézzük a szakszervezetek feladatát, a dolgozók neve­lése és a termelékenység emelésén keresztül, akkor is láthatjuk ennek a szerv­nek hatalmas jelentőségét. Ha ilyen feladatok megol­dását várja a párt és a dolgozó százezrek a szak­­szervezetektől, akkor úgy vélem, érthető, hogy a szak­­szervezeti választásoknak hatalmas jelentősége van a további feladatok megoldá­sa terén. Ehhez még hoz­zá kell tenni, hogy a vá­lasztásokra olyan időben kerül sor, amikor népünk a második ötéves terv meg­valósításán dolgozik. Ami­kor a nemzetközi életben széles méretű harc bonta­kozik ki a béke megvédése, a teljes leszerelés megvaló­sítása érdekében. Amikor fiatal nemzetek jelennek meg a politikai élet po­rondján, hogy követeljék önálló fejlődésük érdeké­ben a gyarmati elnyomás végleges felszámolását. Ilyen nagy jelentőségű ter­vek és feladatok megoldá­sában a szakszervezeteknek sokat kell dolgozniuk. Ezért olyan embereket kell vá­lasztanunk szakszervezeti bizalminak vagy műhelybi­zottsági, szakszervezeti bi­zottsági tagnak, akik képe­sek arra, hogy az előttük ál­ló feladatok elvégzését elő­segítsék és mozgósítsák er­re a szakszervezetbe tömö­rült dolgozókat. Olyan embereket kell vá­lasztanunk, akik népsze­rűek, élvezik a dolgozók bizalmát és a képességeik is megvannak a nagy felada­tok végzéséhez. Olyanokat, akik szilárdan állnak a marxizmus—leninizmus ta­laján és így meg tudják ha­tározni mindig, hogy mi a teendő, mivel tudják az adott időben legjobban elő­segíteni a munkásosztály nagy feladatainak végre­hajtását, a munkásosztály hatalmának megszilárdítá­­sát. Olyan embereket kell megbíznunk ezeknek a fon­tos ügyeknek intézésével, akik érzik a feladatok je­lentőségét. Akik soha nem tévesztik szem elől, hogy a rájuk bízott társadalmi munka alkalmas arra, hogy neveljék a dolgozókat, hogy elősegítsék a munkásha­talom politikai, gazdasági erősödését, valamennyi dol­gozó jólétének emelését. De érezni kell minden válasz­tott szakszervezeti tisztség­­viselőnek, hogy ha nem megfelelően látja el mun­káját, azzal beláthatatlan kárt idéz elő. Éreznie kell, hogy beszámolási kötele­zettsége van választói előtt, akik erkölcsileg elítélik, ha nem úgy végezte a munká­ját, mint azt joggal elvárja tőlük a közösség. Gregor Lukácsné ELNÖKSÉGÜNK HÍBEI Szakszervezetünk elnök­sége megvitatta a villa­mosenergiaipar munkavé­delmi helyzetét és a mun­kavédelmi verseny egyéves tapasztalatait. Ugyancsak ez az elnökségi ülés tár­gyalta a szocialista mun­kaversenyről szóló új ha­tározat végrehajtási utasí­tását. A másik napirendi pontban a Ganz-M­ÁV AG szakszervezeti bizottságá­nak jelentése szerepelt, melyben az üzemükben és kultúrotthonukban fo­lyó agitációs és propagan­da, valamint kulturális munkáról adtak számot. Végezetül megtárgyalták az 1961. évi átlagbér fel­osztását. Az ez évi átlag­bér-felosztást szakszerve­zetünk a KGM-mel egyet­értésben végezte. A javas­latot előzetesen a Központi Bér- és Munkaügyi Bi­zottság is megtárgyalta. 1962-ben az iparigazgató­ságok és a vállalatok, va­lamint kiemelt vállalatok részére az átlagbért úgy fejlesztik, hogy az elmúlt években meglevő iparágak és üzemek közötti arány­talanságokat kiküszöböl­jék. Az egyes iparigazga­tóságok a vállalatok ré­szére ezt a munkát az­darági bérbizottságok be­vonásával végezték Az iparigazgatóságok figye­lembe vették a bérbizott­ságok javaslatait. Például: a kohászati bérbizottság több vállalatnál módosítá­sokat javasolt, melynek fi­gyelembevételével adta ki a Vaskohászati Igazgató­ság az 1962. évi bérfejlesz­tést. Ugyancsak felosztották a műszaki és adminisztra­tív alkalmazottak átlag­­bérfejlesztését is. Az 1962. január 1-ével életbe lépett új alkalmazotti nomenkla­túrával kapcsolatos fel­adatokról a szakszerveze­ti bizottságok titkárai a munkaügyi osztályok veze­tőivel közösen kapnak tá­jékoztatást. 1962. JANUÁR

Next