Vasas, 1987 (92. évfolyam, 1-12. szám)

1987-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Tanácskoztak szakszervezetünk és az Ipari Minisztérium vezetői Szakszervezetünk és az Ipari Minisztérium vezetői Herczeg Károly főtitkár és Kapolyi László miniszter vezetésével december 16-án megbeszélést tartottak. Áttekintették a Központi Bizottság novemberi határo­zataiból adódó időszerű fel­adatokat. Megvitatták a ko­hó-, gép- és villamosenergia­ipar 1986. évi várható ered­ményeit, az 1987. évi terv fel­adatait. Foglalkoztak a bér- és keresetszabályozás hatásai­val, az egyes gazdálkodó szer­vezetek módosításra vonatko­zó elképzeléseivel. A megbeszélés résztvevői megállapították, hogy a va­sasszakszervezet tevékenysé­gi körébe tartozó ágazatok kö­zül a villamosenergia-ipar és gépipar 1986. évi eredményei összességükben megközelítik a tervezettet. A gépiparban, a műszeriparban és a kohászat­ban mindeddig nem sikerült jelentősebb szerkezetátalakí­tást végrehajtani, s ennek kö­vetkezményeként az export­ban és az importban, a haté­konyság javításában nem­ tud­ták a VII. ötéves terv további éveit kellően megalapozni. A vaskohászat súlyos pénz­ügyi helyzetének rendezése után az ágazatban jelentős szerkezetátalakítási munka indult meg, amelynek kitelje­sedése és következetes végre­hajtása a következő időszak kiemelt feladata. A korszerűt­len termelőeszközök leállítása miatt szükségessé válik a dol­gozók jelentősebb átcsoporto­sítása. A tanácskozás résztve­vői megállapodtak abban, hogy ezt a felelős kötelességet előrelátóan és tervszerűen hajtják végre, s folyamatosan együttműködve segítik az át­helyezési, az elhelyezkedési és az egzisztenciális gondok kölcsönösen megfelelő megol­dását, figyelembe véve más ágazatok helyzetét is. A gépipar és a műszeripar 1987. évi kiemelt tennivalója a külgazdasági stratégiából származó feladatok megoldá­sa és a hatékonyság növelése. Ezt azonban csak a koráb­biaknál gyorsabb szerkezetát­alakítással, tudatosabb piac­építéssel, a műszaki fejlesztés fellendítésével, a kiemelt cé­loknak alárendelt ösztönzés­sel és a munkaerő hatéko­nyabb foglalkoztatásával le­het és kell elérni. Mindkét fél kiemelt fontos­ságúnak tartja, hogy meg­gyorsítsák a Paksi Atomerő­mű IV. blokkjának üzembe állítását. A népgazdaság helyzeté­nek ismeretében a résztvevők hangsúlyozták, hogy támogat­ják azt az állásfoglalást, amely a vállalatokat csak a valós eredményekre alapo­zott, az 1987. II. negyedévtől végrehajtható bérfejlesztések­re szólítja fel. Egyetértenek azzal is, hogy a vállalati irá­nyítás és a szakszervezeti tes­tületek egyik alapvető köte­lessége a bérek és a kerese­tek, valamint a teljesítmények igazi összhangjának megte­remtése, különös figyelmet fordítva az első negyedévi fel­adatok teljesítésére. Szakszervezetünk képvise­lői a korábbi javaslatukat megismételve hangsúlyozták, hogy nagyon fontosnak tart­ják a nehéz helyzetbe került termelő-, gazdálkodó egysé­gek problémáinak gyors ren­dezését, mert a szükséges döntések elhúzódása újabb gondok forrása. Ezt az igényt az Ipari Minisztérium vezetői elfogadták. A résztvevők állást foglal­tak arról, hogy együttesen ké­rik a három iparág dolgozóit az 1987. évi célok mind ered­ményesebb teljesítésére, a nagy októberi szocialista for­radalom 70. évfordulója tiszte­letére kibontakozott munka­versenyben vállalt cselekvő és eredményes részvételre. XCIV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1987. JANUÁR ÁRA 3 FORINT Felavatták Pakson az atomerőmű harmadik blokkját December 18-án felavatták a Paksi Atomerőmű harmadik reaktorblokkját. A nagy jelen­tőségű eseményen többek kö­zött megjelent Németh Ká­roly, az MSZMP főtitkárhe­lyettese, Kapolyi László ipari miniszter, Vagyim Sesztakov, a Szovjetunió Külgazdasági Kapcsolatok Állami Bizottsá­gának elnökhelyettese, Bo­risz Sztukalin, a Szovjetunió, Ondrej Durej, Csehszlovákia és Tadeusz Chechowicz, Len­gyelország magyarországi nagykövete, a város és a me­gye vezetői. Szakszervezetün­ket Herczeg Károly főtitkár képviselte az ünnepélyes ava­táson. A Paksi Atomerőmű Válla­lat vezérigazgatója, Pónya Jó­zsef köszöntötte a megjelente­ket, majd jelentette az ipari miniszternek, hogy az erőmű harmadik blokkja kifogástala­nul működik, a próbaüzem befejeződött és sor kerülhet az átadásra. Az erőmű műkö­dő három reaktor blokkja együttesen a hazai villamos­­energia-termelés egyharma­­dát biztosítja. Az avató munkásgyűlésen Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese mondott be­szédet. Elöljáróban a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és Kádár Já­nos nevében üdvözölte a je­lenlévőket és az építésben részt vevőket. Örömmel emlí­tette, hogy az új blokk időben elkészült és szeptember 28-tól bekapcsolódott az országos hálózatba. Külön kiemelte, hogy a sikeres próbaüzem vé­geztével az elkészült harma­dik blokk november végén már százszázalékos teljesít­ménnyel üzemelt. Az atom­erőmű eddigi teljesítményé­vel elégedettek lehetünk. Az itt termelt energia ráfordítási költsége igen kedvező. Szin­tén kedvező, hogy a Nemzet­közi Atomenergia Ügynökség felmérése szerint a világon üzemelő atomerőművek kö­zött a paksi erőművet a leg­biztonságosabbak között tart­ják számon. Energiahelyzetünkkel az is­mert gondok ellenére elége­dettek lehetünk. A szükséges energiát sikerült biztosíta­nunk, és ebben kiemelkedő szerepe van az atomerőmű dolgozóinak is. Az erőmű épí­tésének szükségességét az élet bizonyította, hiszen az itt termelt áramot másképpen a jelen gazdasági helyzetben nem lehetne biztosítani. Szük­séges a további bővítés is. A negyedik egység megépíté­sét követően halaszthatatlan feladat az atomerőmű további építése. A beszéd további részében Németh Károly kitért a párt Központi Bizottsága novem­beri ülésén elhangzottakra, a XIII. kongresszus határoza­tainak végrehajtására. A szel­lemi és anyagi erőforrások megfelelő felhasználása, a gazdasági fejlődés élénkítése a célunk, fejezte be felszólalá­sát a főtitkárhelyettes. Az ünnepi munkásgyűlé­sen Németh Károly kitünteté­seket adott át az építésben ki­emelkedőt nyújtott szakembe­reknek. Végezetül Herczeg Károly, a vasasszakszervezet főtitkára a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany fo­kozatát Dobi Imrének, a beru­házás szakszervezeti intézőbi­zottság titkárának, ezüst foko­zatát Bocsek Pálnak, a Paksi Atomerőmű Vállalat dolgozó­jának adta át. Ülésezett a központi vezetőség A központi vezetőség tagjai már jó előre megkapták a vasasszakszer­vezet állásfoglalás-tervezetét, amelynek készítéséhez felhasználták az Ipari Minisztérium jelentését is. Az állásfoglalás-tervezet megállapí­totta, hogy a kohászat teljesítményét nagyon hátráltatta a kohász­program indokolatlanul elhúzódó kidolgozása, s így — bár érzékelhe­tő a belföldi értékesítés növekedése — nem tudott minden igényt kielégíteni. A legnagyobb gondot továbbra is a választékhiány, a mi­nőség és a szállítási határidők be nem tartása okozta. Ugyanakkor el­ismerésre méltó, hogy a kohászat költségcsökkentő intézkedésekkel növelni tudta eredményeit, illetve a Lenin Kohászati Művek és az Óz­di Kohászati Üzemek számottevően csökkentette veszteségét. A gépipar — az ismert nehézségek ellenére is — túlteljesítette konvertibilis exporttervét. Figyelemre méltó ez azért is, mert emellett nagyban növelte belföldi értékesítését. Mindez azonban több vállalat­nál nem jelentette a teljesítmény maximumát. A termelést gátló kül­ső és belső okok felszámolásával, a hatékonyabb ösztönzések körülte­kintőbb tőkésimport-elosztásával, a kooperáció, az üzem- és munka­­szervezés javításával, nagyobb eredmények elérésére is képesek a vállalatok. A vasasszakszervezet központi vezetősége 1987. január 5-i ülésén megvitatta a kohó-, gép- és villamosenergiaipar múlt évi eredménye­it, a vasas ágazat és a szakszervezet idei feladatait. Az ülésen részt vett Kapolyi László ipari miniszter és Nagy Sándor, a SZOT titkára. Az állásfoglalás-tervezet megállapította, hogy a szűkös beruhá­zási lehetőségek a műszaki fejlesztést is akadályozták. Továbbra is lassú volt a struktúraváltás, a szelektív fejlesztés. 1986-ban tovább nőtt azon vállalatok száma, amelyek pénzügyi gondokkal küzdöttek. Viszont elismerésre méltó, hogy a villamosenergia-ipar biztosítani tudta az ország ellátását. Az atomerőművi term­eléstervezetnél maga­sabb aránya, a szenes erőművek teljesítőképességének maximális ki­használása, az eredményes gazdálkodás nagyban hozzájárult ehhez. A vaskohászatban és a vilamosenergia-iparban 1987-ben előre­láthatólag nő a foglalkoztatottak száma; a szellemi foglalkozásúaké jobban, mint a fizikaiaké. A gépiparban a foglalkoztatottak száma csökken. Az átlagkeresetek növekedése mindhárom ágazatban meghalad­ta a tervezettet. Nagy eredmény és ezért a vasasszakszervezet is so­kat tett, hogy az MVMT-nél emelték a készenléti és ügyeleti díjakat. A vasasszakszervezet központi vezetősége úgy ítéli meg, hogy a kohászat, a gép- és a villamosenergia-ipar idei feladatai igen magas követelményeket állítanak a vállalatok elé. Teljesítésük elengedhetet­len a VII. ötéves terv céljainak megvalósításához. Mindehhez olyan intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik az évek óta tar­tó mérsékelt növekedési ütem megváltoztatását. Ezért jobban ki kell használni a szocialista integráció lehetőségeit, és az irányítás szervei­nek az eddigieknél előrelátóbb fejlesztési terveket kell kidolgozniuk. Kiemelt jelentőségű a Szovjetunióval történő együttműködés, hiszen a szovjet gyorsítási program számos lehetőséget kínál a közös vállal­kozásokra is. A vaskohászatban 1987-ben szükséges a korszerűtlen és gazda­ságtalan tevékenységek visszafejlesztése, a rubelexport növelése, a kölcsönös előnyökön alapuló termékcsere növelése. A gépiparra is nagy feladatok várnak. Ezért olyan gazdasági környezet kialakítására van szükség, amely segíti a műszaki fejlesztést, nagyobb összhangot tud teremteni az export-import szabályozás terén, és hatni tud a szál­lítási fegyelemre, a termékek minőségére is. Továbbra is kulcsproblé­ma a gépiparban a fejlesztési források szűkössége, ami nem biztosítja a struktúra átalakításához szükséges eszközöket. Ezért az eddigiek­nél összehangoltabb, átgondoltabb beruházási, fejlesztési és vissza­­fejlesztési stratégiára van szükség. Emellett nagy erőfeszítést követel, hogy a villamosenergia-fogyasztás növekedése ne haladja meg a 3 százalékot, amiben az ágazat minden vállalatának segíteni kell. Paszternák László titkár szóbeli kiegészítőjében elmondta, hogy a múlt évben a napi feladatok mellett a korábbinál jobban előtérbe került a szakszervezet munkájában az érdekfeltáró, érdekegyeztető, érdekvédelmi tevékenység. A szakszervezet arra törekedett, hogy a vállalatokat érintő országos döntések kialakításába beleszóljon. A vállalati szakszervezeti testületektől, tisztségviselőktől azt igényel­ték, hogy vállaljanak a korábbinál kezdeményezőbb szerepet a gaz­dasági programok kialakításában, az akadályozó tényezők feltárásá­ban. Kapolyi László a vasasvállalatok múlt évi tevékenységét elemez­te. Beszélt a vaskohászatról, amelynek segítése elemi érdeke a nép­gazdaságnak, majd szólt az iparszerkezet átalakításáról, az iparkor­szerűsítés fontosságáról. Hogy jó eredményekre is képes iparunk, azt a közútijármű-programmal, szerszámgépiparunk fejlődésével, hír­közlési berendezéseink és eszközeink korszerűsítésével is bizonyítot­ta. Kiemelt fontosságúnak mondta az elektronizáció széles körű elter­jesztését, az ágazatközi kapcsolatok erősítését, a vállalatok nagyobb piacérzékenységét. A miniszter a fejlesztésről szólva megállapította, hogy 1987-ben az ipar vállalatai csak annak arányában fejleszthetők, amilyen mér­tékben termelésüket növelik. Ezért fontos a vállalatok ésszerű belső átszervezése, a hosszú távú érdekeltség megteremtése, amely végső soron a szerkezet átalakítását is segíti. Ha mindezt elérjük, képesek leszünk megvalósítani 1987-es tervünket, mert a magyar ipar rendel­kezik azzal az erővel, amely a kihívásokra megadja a választ. A miniszter beszédét vita követte. Az Ózdi Kohászati Üzemek szb-titkára például arról beszélt, hogy 600 dolgozójuk elhelyezéséről nem tudnak gondoskodni, és ezért a foglalkoztatásban nagyobb se­gítséget várnak a központi szervektől. A Szolnoki Mezőgép vszb-tit­­kára az eltorzult bérarányokról szólt. Elhangzott az is, hogy csak az ésszerű szabályozók kidolgozásával érhetünk el jobb eredményt. Nagy Sándor, a SZOT titkára felhívta a figyelmet az MSZMP Központi Bizottsága novemberi határozatának arra a gondolatára, hogy elsősorban azokat a hibákat kell megszünteni, amelyekről mi te­hetünk. Ez vonatkozik a gazdaságirányítókra és a végrehatókra egya­ránt. Beszélt a keresetszabályozási rendszer korszerűsítésének szük­ségességéről, a kormány és a SZOT vitáiról. Végül a SZOT-nak arról a tervéről beszélt, hogy a szakszervezeti tisztségviselőknek munka­időkedvezményt kívánnak adni, és a szakszervezeti oktatásban részt vevők továbbra is megkapják a tanfolyam ideje alatt fizetésüket Ezután a tisztségviselők elfogadták az állásfoglalás-tervezetet, majd a vasas központi vezetőségének idei üléstervét vitatták meg. A Vasas lap a Vasas tájékoztató című mellékletében közli a köz­ponti vezetőség ülésének dokumentumát is.

Next