Vasmegye, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-01 / 179. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA VAS MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX. évfolyam, no. szám. Ara 50 fillér 1953. aug. 1. Szombat. A FORINT Hét évvel ezelőtt, 1946 augusztusén a fiatal magyar demokrácia nagyszerű győzelmet ünnepelt: az infláció megfékezését, az új, értékálló pénz megteremtését. Hét évvel ezelőtt azonban még nem volt mindenki számára nyilvánvaló, hogy új pénzünk, a forint értékálló lesz. Nem beszélve a nyíltan reakciós elemekről, akik még a forint megjelenése után is azt jósolgatták, h hogy a stabilizáció nem lesz tartós, előbb-utóbb megbukik a forint — és eme jósolgatásaik valósággá válásáért minden tőlük telhetőst el is követtek — a jóhiszeműek közül is akadtak, akik nem hitték el, hogy dolgozó népünk a munkásosztály és a párt vezetésével képes megvédeni a stabilizáció eredményét. Hét év alatt itt azonban a kételkedők is meggyőződhetek arról, hogy az ellenség jóslatai a forinttal kapcsolatosan is csődöt mondtak. A forint nem bukott meg, a stabilizáció állandósult. Hogy stabilizációnk mennyire szilárd alapokra épült, az már az 1947—48-as gazdasági évben megmutatkozott, amikor is hosszú évtizedek után először volt deficitmentes a magyar államháztartás költségvetése. 1946 óta a magyar dolgozók milliói nagyszerű munkahőstetteket vittek véghez városokban, és falvakban egyaránt. Dolgozóink szorgalmas munkája nyomán nemcsak helyreállítottuk az ország gazdasági életét, hanem a termelés színvonalát jóval a háború előtti fölé emeltük, iparunk például ma már több mint háromszorosát termeli a háború előttinek. Ezek az eredmények tették lehetővé, hogy a forint a világ egyik legszilárdabb valutája lett. Az elmúlt években, a nyugati kapitalista országokban, — például a második világháborúból győztesként kikerülő Angliában — kénytelenek voltak leértékelni a pénzt, a mi forintunk azért szilárd, mert olyan alapokra épül, mint a termelés szakadatlan növekedése, a tervszerű áruelosztás stb. A kapitalista országokban az elmúlt évek során hatalmas méreteket öltött a pénz elértéktelenedése. A végletekig felfokozott ütemű fegyverkezési hajsza a békeipar elsorvadásához, a szántóföldeknek katonai gyakorlóterekké való átalakítása pedig a mezőgazdasági termelés rohamos csökkenéséhez vezetett. S mindebből eredően igen gyors mértékben emelkedtek az árak, a megélhetési költségek a tőkés országokban. Sztambul kormányzója nemrég jelentést küldött a török kormánynak az élelmiszerek árának feltartóztathatatlan drágulásával kapcsolatosan. A jelentés szerint 1950-től 1953-ig a hús ára 60 százalékkal, a főzelék és gyümölcs ára 60—100 százalékkal, a vajó és a zsiré 68 százalékkal, több más élelmiszeré pedig 75 százalékkal emelkedett. Ezek nyilvánvalóan szépített adatok, mégis fényt derítenek a marshallizált Törökország gazdasági helyzetére. Még ennél is nagyobb arányú azonban az árak emelkedése Jugoszláviában,Nyugat-Németországban, Franciaországban, Olaszországban ,és még egy sor kapitalista országban, ahol 5-6 év alatt többszörösére emelkedett egész sor közszükségleti cikk ára. Ezek a tények arról tanúskodnak, hogy a kapitalista országokban a dolgozó ember napról-napra kevesebbet vásárolhat fizetéséből, s ezekben az országokban romlik a pénz. Most nézzük meg, miről tanúskodnak nálunk az elmúlt hetek eseményei. Pártunk politikájának megfelelően kormányunk programmja célul tűzte ki a lakosság ellátásának megjavítását, az árak fokozatos csökkentését. Az elmúlt években túlságosan sokat költöttünk a nehézipar fejlesztésére és egyéb beruházásokra. Ennek következtében emelkedni kezdtek egyes közszükségleti cikkek árai. Pártunk és kormányunk azonban idejében felfigyelt erre és gyors, határozott intézkedéseket tett a drágaság letörése érdekében. Számos iparcikk ára máris csökkent: alacsonyabb a készruhák, méteráruk, cipők, fehérnemüfélék fogyasztói ára. Ugyancsak jelentős árcsökkenés történt az elmúlt évi vagy két év előtti áraihoz viszonyítva a piacon is. Zöldség- és főzelékféléket ma sokkal olcsóbban vásárolhatnak a háziasszonyok, mint az elmúlt évben, vagy 1951-ben. Ugyancsak olcsóbb lett a gyümölcs is. Mindez arról tanúskodik, hogy növekszik a magyar forint vásárlóereje. A pénz igazi értékét a munka teremti meg. Rajtunk múlik tehát, hogy tovább növekedjék a forint vásárlóereje. Ahhoz, hogy még olcsóbban lehessen vásárolni üzleteinkben, az kell, hogy még több és jobb árut termeljenek üzemi munkásaink, még nagyobb lendülettel teljesítsék a begyűjtési terveket mezőgazdasági dolgozóink. Ha a pamutipari dolgozók kevesebb önköltséggel többet termelnek, ezzel elősegítik, hogy olcsóbbá tehesse kormányzatunk a textilárukat. S amikor a pósfai termelőszövetkezeti tagok becsülettel teljesítették a gép alól gabonabeadási kötelezettségüket, ezzel hozzájárultak az élelmiszerárak további csökkentéséhez. Érdemes tehát jól dolgozni, mert ez nemcsak közvetlenül jelent több keresetet az egyes dolgozónak, hanem közvetve is — az árak csökkenésével, a forint vásárlóerejének növekedésével. A forint megteremtésének hetedik évfordulóján elmondhatjuk: értékálló, szilárd pénz a mi forintunk, munkánk nyomán pedig tovább növekszik vásárlóereje. MAI SZÁMUNKBAN: Az Országos Béketanács békenagygyűlése. (2. oldal) — Pártélet: A párt és a dolgozó tömegek kapcsolata Szombathelyen. (3. oldal) — A betakarítási és begyűjtési békeverseny győztesei között akar lenni a kőszegi járás. (3 .oldal) — A békebizottságok hírei. (4. oldal) — A verseny ellenőrzésének megjavításával új eredményeket érhetnek el a Posztógyárban az önköltségcsökkentés terén. (4. oldal) — Bőséges eső öntötte meg kapásnövényeinket. (4. oldal) A kellenesmagasi Haladás tszcs megkapta a gabona, szabadpiaci értékesítésének jogát A betakarítási és begyűjtési békeversenyben hetek óta heves harc folyt az egymással párosversenyben lévő kemenesszentmártoni úttörő és a kemenesmagasi Haladás termelőszövetkezet között. Főleg az utóbbi napokban voltak látható jelei a versenynek, amikor szinte egyforma eredménynyel vívták a harcot az elsőségért. Már úgy látszott, hogy a kemenesszentmártoniak kerülnek ki győztesen, de a magasiak előbb teljesítették gabonabeadási kötelezettségüket. Jó munkájuk jutalmául megkapták a járási pártbizottság és a járási tanács vándorzászlóját, s ezzel egyidőben a begyűjtési miniszter megyei meghatalmazottja megadta nekik a szabadpiaci értékesítés jogát. Csütörtöktől kezdve a Haladás termelőcsoport tagjai szabadon értékesíthetik 25 vagon gabonafeleslegüket. Cséplőmunkásaink versenyállása A megyei tanács legújabb jelentése alapján cséplőgépkezelőink és cséplőmunkacsapataink versenyében a júl. 30-i állapotnak megfelelően a sorrend a következő: 1. Molnár József felelős vezető (celldömölki gépállomás) 1200-as gépénél dolgozó Kecskeméti János cséplőcsapata, 3124 mázsát csépelt el, az egy dobmillimé- i térre eső teljesítménye 260 kiló. 2. Pócza Alajos fele- I fős vezető (büki gépállomás) 1070-es gépénél dolgozó Leitner—Oláh cséplőcsapata, 2511 mázsát csépelt el, egy dobmilliméterre eső teljesítménye 234 kiló. 3. Kocsis Miklós felelős vezető (káldi gépállomás) 1200-as gépénél dolgozó Kutszegi Antal cséplőcsapata, 2500 mázsát csépelt el, az egy dobmilliméterre eső teljesítménye 208 kiló. 4. Csiszár Ferenc felelős vezető (kenyéri gépállomás) 1070-es gépénél dolgozó Ács Sándor cséplőcsapata, 2175 mázsát csépelt el, egy dobmilliméterre eső teljesítménye 203 kiló. 5. Bálint János felelős vezető (lukácsházi gépállomás) 900-as gépénél dolgozó Kercselics István cséplőcsapata 1724 mázsát csépelt el, az egy dobmilliméterre eső teljesítménye 191 kiló. Ellentámadás Kemenesmihályfán Néhány nappal azután, hogy az országgyűlésben Nagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnöke ismertette a kormány programmját, Kemenesmihályfán sokféle beszéd kapott szárnyra. A falu kulákjai félre akarták magyarázni a párt és a kormány legutóbbi intézkedéseit. Szerették volna visszaforgatni az idő kerekét, hogy újra dagadtra tömhessék kulákdolmányuk zsebét és megsapainthassáák a mihályfai határ termésének javát nagybetű csűrjeik megtöltésére. „Nem kell beadni a gabonát“ — hangoztatták. Kovács Sámuelné kulákaszszony pedig, aki Bertalan István alkalmi munkást rászedte annak idején a kulákföld felesbérletben való használatára, most nagyot rikkantott neki: „Jössz-e hozzánk az ősszel cselédnek?“ Szó, ami szó, Mihályién is megnőtt a kulákok szarva. Elszemtelenedtek minden téren, uszítottak a beadás ellen, le akarták beszélni a dolgozó parasztokat a munkáról. Aljas tervük azt volt, hogy a bő gabonatermést — amit az idén takarítanak be — a dolgozó parasztok hagyják kint a mezőn kárbaveszni. Rákosi elvtárs beszéde után aztán ebből a maroknyi söpredékből egyszeriben elszállt a kulákvirtus. Letörték szarvukat. A mihályfai dolgozó parasztok a pártszervezet irányításával ellentámadásba mentek át. A népnevelők felrázták a nem rossz szándékú kétkedőket is a munkára és harcba vetették a falu dolgozó parasztjait a kenyércsatára. Haditervet készítettek. Ez a haditerv képezi a felvilágosító munkájuk gerincét. Bőcze András elvtárs, tanító először is készített egy falutérképet, melyen minden utcát, házat feltüntetett. Piros zászlókkal jelezte azokat a házakat, melyeknek gazdái elcsépeltek és beadásukat teljesítették. Mindjobban elborítja már a térképet a piros zászlók serege. . A népnevelők ezenfelül számbavették, mit kap a falu az állam kedvezményei által. Érvgyűjteményükben felsorakoztatják mindazt, ami már kézzelfogható államunk kedvezményeiből. Először is 144.167 forint bírságpénzt töröltek el a községben. 199 mázsa kukoricabeadási hátralék van a múlt évről, amit a folyó begyűjtés eredményétől függően engednek el. Ebből legalább 50 sürdőt egyenként 150 kilósra hizlalhatnak meg az ősszel a kemenesmihályfai dolgozó parasztok. Húszforintos szabadpiaci áron, sertésenként 3 ezer forint, 50 sertés után 150 ezer forint jövedelemre tehetnek szert. Tima Lajos 5 holdas dolgozó paraszt a géptől teljesítette a beadást. „Az állam kedvezményére úgy válaszolok hogy nem maradok adós vele szemben“ — mondta. Tima gazda. A vételijegy bemutatása után a tanács azonnal törölte a múlt évről fennálló 233 kiló kukorica-, 21 kiló napraforgóbeadási hátralékát. Eddig már 8 gazdának 15 mázsa kukoricát, 5 mázsa burgonyát és 2 mázsa napraforgót engedtek el. Csütörtök reggelig 86 gazda csépelt el és teljesítette gabonabeadását. A cséplésben hátralévők között még 34 olyan gazda van, akiknek hátralékát szintén törlik, mihelyt beadásukat teljesítik. Ezekkel már tudatták ezt a népnevelők. Nem lehet hát egyetlen hátralékos sem a faluban! Somogyi János 18 holdas gazda meg is mondta a terményraktárnál: „Nem ismerünk tréfát azoknál, akik csak meg is mernének próbálkozni a beadás elmulasztásával". Somogyi gazda és a többi szorgalmas dolgozó paraszt nem ok nélkül ügyel arra, hogy mindenki teljesítse a beadást. Eladnivaló gabonájukat a szabadpiacon akarják értékesíteni. Ennek egyetlen előfeltétele: a terv hiánytalan teljesítése. — Mindannyiunk érdeke ezt– mondja őri Géza bácsi, aki 10 holdon gazdálkodik. — Az állam segítségünkre siet, érdekünkben cselekszik, nem lehetünk hálátlanok. A több mint 2000 holdas határú községben van 509 szarvasmarha, 383 sertés, 45 ló, baromfi vagy kétezer. Őri bácsi szavaival élve: „az állatok vizsgálata, gyógyítása sok költségbe verte a gazdaembert“. Egy „gyanús“ jószág vizsgálatáért egyszerre elkértek 18 forintot. Az egész községben az ilyen és ehhez hasonló kiadások több mint 30 ezer forintra rúgtak évente. Van 55 szerződésesen nevelt növendékmarha a faluban. Ezek után darabonként 48 forint költség lenne a „szavatossági vizsgálat“ után. Ezután nem lesz már, csak itt 2640 forint megtakarított pénzük lesz a gazdáknak. Sorolhatnánk így tovább, hogy milyen jövedelemhez jutnak a nemesített vetőmag, műtrágya és a gépi munka használatával. Nem többen, csak 200 holdon legkevesebb 250 mázsával több termést takaríthatnak be jövőre. 150 forintos szabadpiaci áron értékesítve ez is 37.500 forint többletbevételt jelent. A kemenesmihályfai népnevelők és tanácstagok nem kevesebbet, mint 350—400.000 forint többletbevételt számoltak ki. Ehhez jön az adókedvezmény. — Ennek még a duplája is meglesz, ha maradék nélkül végre is hajtjuk az államtól kapott tanácsot — mondja az idős Markovics János, a mihályfai határ mindent tudó őre, dűlőfelelőse. — Ezt mondom, mert vannak még, akiket fel kell ráznunk a munkára. Kiss Gyulát, Németh Sándort meg is szólítottam, hogy hordják be gabonájukat. Nálunk szombat estig nem maradhat kint már egy kéve gabona sem a határban. Három géppel mind elvezetjük pontosan beadjuk az államnak járót, s akkor rászolgálunk az állam adta kedvezményekre! Kerék László A körmendi járásban kiszámították... A körmendi járás területén lévő termelőszövetkezetekben a 10 százalékos beadási kedvezmény 1300 mázsa gabonatöbbletet jelent. Ez a mennyiség kormányunk jóvoltából a termelőcsoportok és a tagok zsákjaiban maradhat. A rádóckölkedi Dózsa termelőcsoportban például a csökkentés munkaegységenként 2 forinttal növeli meg a tagok jövedelmét. Szép Alajos tagnak ez eddigi 400 munkaegysége után máris 800 forint többletet jelent. Ugyanez a helyzet a csoport többi tagjánál is. Államunk gondoskodása a termelőszövetkezetek mellett az egyéni dolgozó parasztoknak is óriási kedvezményt biztosít. A járás területén egymilliókilencszázhetvenezer forint fennálló kártérítést és egyéb hátralékot törölt kormányzatunk. Ez azt jelenti, hogy a járás összes dolgozó parasztját figyelembevéve, egy-egy gazdának 310 forintot lehetne szétosztani ebből az összegből. Ugyancsak számottevő mennyiség a tavalyi gabonahátralékuk a gazdáknak, amit azzal enged el az állam, hogy aki ebben az évben maradéktalanul teljesíti beadási kötelezettségét, annak törlik tavalyi adósságát. Csákánydoroszlón a dolgozó parasztokra kivetett kártérítési összeg 5 ezer forint híján 100 ezer forintra rúgott. Ebből az öszszegből 160 öltöny férfiruhát vagy 450 pár jó minőségű bakancsot lehetne vásárolni. A község dolgozói örömmel fogadták a kártérítések elengedését és jó munkával válaszolnak rá. A községben az 5 I. típusú termelőcsoport versenyben végzi munkáját és ezek az egyénileg dolgozó parasztokkal együtt augusztus 1-re befejezik a cséplést, ezzel egyidőben beadási kötelezettségüknek is eleget tesznek. Jó munkakedvet adott dolgozó parasztjainknak államunk azirányú kedvezménye is, hogy a beadási kötelezettségen felüli gabonát szabadpiacon értékesíthetik. Hegyhátszentmártonban Sipos Árpád közismerten jól gazdálkodó dolgozó paraszt 20 mázsa gabonát visz majd szabadpiacra. A szabadpiaci értékesítés még nagyobb jövedelmet biztosít termelőszövetkezeti tagjainknak. A magyarszecsődi termelőcsoportban az előzetes számítások szerint 8—9 kiló gabona jut egy munkaegységre. A közepes munkaegységet kereső Nyári család az elvégzett munkaegységek alapján 70—80 mázsa részesedésre számít, amiből bőven kerül majd a szabadpiacra. Ugyancsak hasonló eredményt számolnak másutt is a szorgalmas tagok. Novák Kálmán.