Vasmegye, 1954. május (10. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-01 / 103. szám

TANÁCSAINKRÓL A PÁRTKONGRESSZUS ELŐTT A­gyar Dolgozói­ Párt­­ja közelgő III. kon­gresszusa külön napirendként tárgyalja meg az államigaz­gatás helyzetét és feladatait, ezen belül tanácsaink munká­ját. Egész dolgozó népünk, de közli a beérkező cikkeket, különösen a tanácsapparátus leveleket, amelyeknek írói a sói nagy »«•»• kongresszus ezirányu mu­nká­fordulnak e tanácskozás felé. ját kívánják előrevinni csere. A Vasmegye folyamatosan vételeikkel, javaslataikkal. A járási tanácsok instruáló munkájáról N­agyon örültem, amikor megtudtam, hogy a párt­kongresszus második napirendi pontjában az államigazgatást, a tanácsok munkáját és feladatait tárgyalja. Kondorfa dolgozó parasztsága azzal is készül a III. pártkongresszusra, hogy a tavaszi munkát gyorsan befejezi, az állam iránti kötele­zettségnek eleget tesz. községünkben 114 dolgo­zó paraszt tett vállalást. Jelenleg első helyen állunk a járás községei közt folyó versenyben, ugyancsak elsők vagyunk a begyűjtési és adófizetési terv tel­jesítésében. Eredményeink elérésében komoly szerepe van an­nak, hogy a községi tanács a törvények és rendelé­sek végrehajtásába egyre inkább bevonja a község lakosságát, mind több támogatást nyújtanak a ta­nácsnak az állandó bizottságok. Eredményeink még nagyobbak lehetnének. Eddigi tapasztalatunk ugyan­is az, hogy a járási tanács ellenőrző, segítő munkája nem eléggé mély és alapos. A kiküldött instruktorok leginkább még most is csak érdeklődnek, mi újság. Ha mi nem mondunk különösebbet, már mennek is tovább. A kiküldött elvtársak sokszor ridegek, fö­lényesek, a problémák tisztázása helyett gyakrabban csak utasítást kapunk, a felületességre jellemző pél­dául, hogy nemrégiben valami kulákféle névtelen levélben bejelentést tett a vb-elnök ellen. A járás kiküldöttei minden alapos vizsgálat nélkül, a fel­jelentés tartalmát széjjelvitték a faluban. Ez csak ár­tott a tanács tekintélyének, meg mint kiderült, a bejelentés teljesen alaptalan volt. Szeretném, ha a pártkongresszus a járási taná­csok ellenőrző, instruáló munkájára olyan határoza­tot hozna, ami a járási kiküldötteket arra késztetné, hogy a községi tanácsok dolgozóiban a jó munkát végezni akaró, de problémákkal küzdő embereket lássák. Azt várom a kongresszustól, teremtse meg annak feltételét, hogy a községi tanácsok hangját, javaslatait, bírálatát a felsőbb tanácsszervek jobban meghallgassák, ellenőrzésük pedig valóban segítő, elvtársias legyen. Szőke Jánosné, a kondorfai tanács elnöke A tanácsok és ási iskolák kapcsolata A magyar dolgozó nép életének társadalmi, z­- gazdasági, politikai és kulturális fejlődésé­ben igen jelentős állomás volt a tanácsok éle­trehí­­vása. A kezdeti nehézségek leküzdése után tanácsaink fejlődését, izmosodását mutatja, hogy ma már nem kizárólag termelési-begyűjtési­­kérdésekkel foglalkoz­nak, hanem kulturális, oktatásügyi, nevelési felada­tokkal is. A mi tanácsunk a tanácsülések és az ok­tatási állandó bizottság révén jó kapcsolatot tart fenn az oktatásügyi intézményekkel. Ma már a pedagó­gusok és a tanulóifjúság problémáit, azok megoldását társadalmi kérdésnek, a tanácsok is szívügyüknek, feladatuk szerves részének tekintik. Ez vezette a celldömölki községi tanácsot is, amikor az oktatás-nevelés — különösen a fegyelemre nevelés — kérdését társadalmi feladattá igyekezett kiszélesíteni. Az oktatás ügyeit tanácsülésen önálló napirendi pontként tárgyalta és erre az oktatási in­tézmények vezetőit meghívta. A tanácsok és az iskolák közötti kapcsolat ja­vítása terén azonban még vannak tennivalóink. Mindkettőnek még közelebb kell kerülnie egymáshoz. Ha a tanácsok és az iskolák kapcsolata jó, ez meg­mutatkozik az iskolán kívüli kultúrmunkában, a ta­nulók kimaradása elleni küzdelemben, a javuló fe­gyelemben és tanulmányi előmenetelben, az “Épít­sük, szépítsük iskoláinkat ! “ -mozgalom erősítésében, a pedagógusok lakás- és egyéb ügyeinek megnyug­tató intézésében, stb., a gazdasági, társadalmi, po­litikai és kulturális élet minden vonatkozásában. Mi, pedagógusok, ígérjük, hogy a község életé­nek minden megmozdulásában továbbra is színel­­lélekkel részt veszü­nk. Családlátogatások során neve­lőmunkával segítjük a mezőgazdaság fejlesztéséről hozott párt- és kormányhatározat megvalósítását is. Úttörőink a tanuláson túl készséggel végeznek társa­dalmi munkát, fémgyűjtést, cserebogár- és kolorádé­­bogárirtást, bekapcsolódnak a facsemeték ültetésébe, az utcák parkosításának mozgalmába, a termelésben élenjárók köszöntésébe, nyáron a kalászgyűjtésbe stb. A pedagógusok és a tanulók minden igyekezetük­kel azon vannak, hogy a tanácsok munkáját előbbre vigyék. Mi azt várjuk a pártkongresszustól, hogy megvilágítja közös munkánk további feladatait, mert igényeljük és kérjük a tanácsok segítségét, hogy összefogással sikerre vigyük pártunk és kormányunk célkitűzéseit. Szabó József, CelMűmark, leányiskola-igazgató N­övelni kell a tanácsok tekintélyét L¥ uszholdas középparaszt vagyok, két fiammal műveljük földjeinket. Állampolgári kötelessé­gemet mindenkor híven teljesítettem, ezért többször részesültem elismerésben, dicséretben, a kormány­­programm megjelenése óta egyre inkább érzem, hogy érdemes mindent megadni a földnek a több és jobb termés eléréséért. Jól előkészített földbe elvégeznem a kalászosok, a cukorrépa és a burgonya vetését, most a kukoricát ültetem. A pártkongresszus tiszteletére vállaltam és teljesítettem az első félévi tojás- és ba­romfibeadásomat, a hízott sertést egész évre beadtam, így kukoricabeadási kedvezményben részesültem, mert csak ősszel lett volna rajtam a sor. Láthatni ebből, hogy énnekem nem volt sok vitám a tanáccsal. De azért esténként, meg vasárnap, amikor mi, gazdák ezekről a dolgokról beszélgetünk, szóba jön hogy a Hl. pártkongresszus bizonyára tisztáz még jónéhány problémát, hogy a törvényes­ség minden vonatkozásban még szilárdabb legyen és hogy mi, egyéni gazdák még biztonságosabban meg­találjuk számításunkat a gazdálkodásban. A törvé­nyesség megtartása és megkövetelése ad tekintélyt a tanácsnak. Meg kell követelni az állampolgári fegyel­met, de örökre meg kell akadályozni azt, ami a múlt években előfordult. Ha eleget tettünk kötelessé­geinknek, a­kkor is jött a tanács, hogy adjunk még be. Amikor méltatlankodtunk, a községi tanács azt válaszolta, hogy a felsőbb szervek megváltoztatták a tervet. Milyen terv az, amit minduntalan változtatni kelll Az ilyen intézkedések csökkentik a községi ta­nács tekintélyét, de a felsőbb szervekét is. Az sem szolgálja a helyi tanács tekintélyeinek növekedését, ha mi azt látjuk, hogy a községi tanács a felsőbb szervek és intézmények függvénye, holott őt mi vá­lasztott vezetőnknek ismerjük. Azt várjuk tehát a kongresszustól, hogy lépjen fel a túlzott összpontosítás ellen, mert a tanács csak így válhat területe vezető szervévé. Horváth Kálmán, Egyházasrádóc A tanácsok és a földmí­vesszövetkezetek együttműködéséről a salta dolgozó parasztjai tudatában vannak,­­ hogy pártunk politikája, a kormány­program il elősegíti az egész dolgozó nép, ezen belül a dolgozó parasztság életszínvonalának gyorsabb emelését. E felismerés eredményezi, hogy községünk­ben jól halad a tavaszi munka, a tojás- és baromfi­­beadás áprilisi tervét 120 százalékra, sertésbeadási kötelezettségünket 130 százalékra teljesítettük. A kormányprogramra, a sok segítség dolgozó parasztságunkat fokozottabb termelésre ösztönzi. A termelési bizottság kezdeményezéseire felszámoljuk az elavult termelési módszereiket és most­ már a paraszt­­gazdaságok nemcsak saját gazdasági és háztartási szükségleteiket igyekeznek kielégíteni, hanem a be­adáson felül mennél több terméket adnak a szabad­piacra. Községünkben rátértek a szervestrágyázás mellett a műtrágya használatára. Ebben az évben 42 vagon mésziszapot igényeltünk talajunk termő­­erejének fokozására, a megnövekedett termelési ked­vet­ bizonyítja az is, hogy minden talpalatnyi földet jól megműveltünk. A személyes érdekeltség révén dolgozó parasztjaink szívesen versenyeznek. Pinka­­mindszenttel vagyunk hosszúlejáratú versenyben a munkákban 6s a beadásban. Havonta értékeljük az eredményeket, a legutóbbi értékelésnél Vasalja került ki győztesen. A kongresszusra tett 80 felaján­lást­ már becsülettel teljesítették a gazdák. Én is örömmel szereztem tudomást arról hogy pártunk III. kongresszusa külön napirendi pontban foglalkozik a tanácsok munkájával és feladataival. Szeretném felhívni a figyelmet egy körülményre, amiben sok hiba van nálunk: a tanács és a föld­­művesszövetkezetek közti kapcsolatban, együttműkö­désben, a földművesszövet­kezet igen gyakran figyel­men kívül hagyja a tanács észrevételeit, javaslatait, pedig a tanács a dolgozó népet jelenti, képviseli, így a gyakorlatban az a helyzet, mintha a földműves­­szövet­kezetnek semmi köze sem volna ahhhoz, amit a község dolgozó népe a tanácson keresztül előterjeszt az életszínvonal emelésére, igényei kielégítésére az áruforgalom és más téren. A földművesszövetkezet jogilag különálló szervezet. Azt hiszem azonban, hogy mivel az államhatalom helyi szerve a tanács a földművesszövetkezetnek figyelembe kell vennie , a tanács észrevételeit és aszerint kell működnie. Nagy érdeklődéssel várjuk a pártkongresszust, amely a többi között bizonyára határozott választ ad erre a kérdésre is. Horváth László, községi tanácselnök FI­AI ÉLEI*­n dolgozók harcostársa, segítője: a pártsajtó A párt Központi Vezetősége 1953 júniusi, októberi és decembe­ri határozatai, az ú­j szakasz po­litikai és gazdasági célkitűzései népszerűsítésében, megmagyará­zásában igen nagy szerepet tölt be a pártsajtó. A propaganda- és az agitációs munka megjavításá­ra irányuló párthatározatok jó végrehajtásában is nagy feladatot vállalnak a kommunista újságok. Ilyenformán szocialista építésünk, jelenlegi időszakában, a belső pártélet megjavításában, a terme­lőmunka új sikereinek elérésében, a nemzetközi erőviszonyok ja­vunkra, a béke javára történő új meg új eltolódása ismertetésében, a párt és dolgozó tömegek kapcso­latának mind szorosabbra fűzésé­ben megnövekedett a pártsajtó je­lentősége. Dolgozó népünk elsősorban a párttól, a párt szervezeteitől, tag­jaitól, a népnevelőktől vár vá­laszt arra a sok elvi és gyakorlati kérdésre, ami fejlődésünk távlatait vagy a napi munkát illetően minduntalan felmerül. Ezért nö­vekszik szüntelenül a pártsajtó ol­vasóinak és levelezőinek tábora, ezért veszik kézbe az előfizetők és olvasók fokozódó bizalommal, és merítenek belőle egyre több ta­nulságot, útmutatást. A párt számos sajtóterméke — a párt központi lapja, folyóiratok és más pártkiadványok — között igen fontos helyet foglal el a párt megyei lapja. A nemzetközi és belpolitikai helyzet, a megjelenő határozatok és rendeletek ismer­tetésén túl, a megyei lap foglal­kozik közvetlenül a mi megyénk politikai, gazdasági, kulturális pro­blémáival, ez ismerteti az építő­­munka helyi sikereit, módszereit, ez harcol legközvetlenebbül a he­lyi fogyatékosságok mielőbbi ki­javításáért, elsősorban ez kíséri figyelemmel a mi megyénk dol­gozói életkörülményeinek alaku­lását, a pártszervek és szerveze­tek, a tanácsok és a tömegszerve­zetek, egész társadalmi életünk menetét. Ennek tudható be, hogy a Vas megyét összehasonlíthatatla­nul többen olvassák, mint a fel­­szabadulás előtt bármely más la­pot. Felismerték a megye dolgo­zói: a párt lapja , minden dol­gozó lapja, harcostársa, segítője, amelyből értékes ismereteket me­ríthet. K­ülönösen fontos, hogy a falu dolgozóinak mennél nagyobb tö­megeit vonjuk be a lap olvasótá­borába. Fontos ez azért, mert je­lenlegi fő feladatunk a mezőgazda­ság nagyarányú fejlesztése. És fontos ez — hosszabb távlatokat tekintve —, mert rendszeres új­ságolvasás nélkül el sem képzel­hető a falu és a város közötti kul­turális különbségek fokozatos el­tüntetése, a falu kulturális fel­emelése. A pártsajtó legjobb szervezője maga a lap. Ha jó, érdekes, hasz­nos az újság, akkor többen, szí­vesebben olvassák. Ám pártunk szervezeti szabályzatában az alap­szervezetek feladatai között szere­pel „a pártirodalom, a sajtó rend­szeres terjesztése". Szoros össze­függésben áll ez a pártszervezetek egyéb feladatainak jó megoldásá­val. A pártsajtó a vezetés szerves része. S mert a pártsajtó terjesz­tése az alapszervezetek kötelessé­ge, magától értetődik, hogy a pártbizottságok kötelessége is akár közvetlenül, akár pedig úgy, hogy segítik, ellenőrzik az alap­szervezetek ezirányú tevékenysé­gét. A körmendi járási pártbizott­ság például igen helyesen nem valami „külön", kizárólag „agit­­prop-feladatnak“ tekinti a párt­sajtó terjesztését. A lap járási szervezőjét fontos pártmunkás­nak tartja, aki pártmegbizatást végez a járásban. A sárvári járási pártbizottság nyomatékkal felhív­ta az instruktorok figyelmét, mennyire megkönnyíti munkáju­kat a pártsajtó terjesztése. Az instruktorok ebben a járásban ar­ra törekednek, hogy a népneve­lők egyben sajtóaktívák is legye­nek. Említésreméltó elismerése a megyei pártlapnak, ahogy a kő­szegi járási pártbizottság véleke­dik az újságról. Itt köztudomású­an a falvakban nemrég még a „hideg talaj-elmélet“ volt divat­ban és ez gátolta az időszerű me­­zőgazdasági munkák jó végrehaj­tását. A JB-n elmondták: a me­gyei lap következetessége felszá­molta ezeket a téveszméket, és most ez a járás is lépést tart a megye többi járásával a mezőgaz­dasági munkákban. Ez a kiraga­dott példa is felhívja a figyelmet arra, milyen segítséget nyújt me­zőgazdasági szaktanácsaival az új­ság. A pártsajtó elterjedtségét ille­tően azonban még korántsem le­hetünk megelégedve. Nagyon egyenetlenek az eredmények. Csö­­rötnek községben például 21 elő­fizetője van a megyei pártlapnak, a közeli Rábagyarmaton azonban egy sincsen. A lakosság számát tekintve kicsiny Tormáspusztára 20 Vas megye jár, de a nagy Bér­­baltavár községbe csak egy. Ezek a számok jellemzik, mennyire nem helyes azoknak a nézete, akik szerint már „telítettség“ van a sajtó területén. Néhol az értet­lenség gördít akadályt a pártsaj­tó terjesztése elé. A nemeskereszt­­uri tanácselnök régóta haragszik egy ot­­­t jogos bírálat miatt —­­ennek hatása, hogy a községbe alig jár a megyei lap. Egyes üze­mekben — mint például a szom­bathelyi Takarógyárban, Pamut­iparban — úgy vélekednek a párt­vezetők: nekik nem feladatuk a sajtó terjesztése, ,,hiszen az új­ság most már a lakásra jár“. Akárhová jár, a dolgozók politi­kai fejlődéséért a pártszervezet a felelős. Ezt ismerte fel a kőszegi JB segítségével az olmódi párt­­szervezet. Ebben a községben igen kis létszámú a pártszervezet, nin­csen politikai iskola. De a poli­tikai ismeretek bővítésére olvasó kört szerveztek, amire nagy ér­deklődéssel járnak el a dolgozók. Más helyeken — köztük a leg­több gépállomáson — is eredmé­nyesen működnek olvasókörök. Követendő példa ez. A példányszám emelésén túl azonban mindenütt arra kell tö­rekedniük a pártszervezetek ve­zetőinek, hogy megtanítsák a még kezdő olvasókat az újságolvasás­ra, az egyes cikkek közti össze­függések felderítésére, a helyes tájékozódásra a politikai helyzet­ben, s szaktanácsok felhasználá­sában. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja évtizedes tapasztalatai szerint a jó népnevelő legbizto­sabb támasza a pártlap, amit legtöbbször magánál tart, aminek szavára — mint a párt szavára — hivatkozik. Mindenekelőtt tehát a népnevelőmunka politikai tar­talma fellendítéséhez, gazdagítá­sához, a helyi politika kialakítá­sához tanácsos felhasználni a helyi pártlapot. A dolgozó nép, a pártszerveze­tek előtt álló nagy feladatok jó végrehajtásában használjuk fel megnövekedett mértékben a párt­sajtót. Munkánk eredményessé­gét, nagy célkitűzéseink megvaló­sítását segítjük ezzel elő. 1954 május 1. Szántat, 1 3

Next