Vasmegye, 1954. május (10. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-01 / 103. szám
TANÁCSAINKRÓL A PÁRTKONGRESSZUS ELŐTT Agyar Dolgozói Pártja közelgő III. kongresszusa külön napirendként tárgyalja meg az államigazgatás helyzetét és feladatait, ezen belül tanácsaink munkáját. Egész dolgozó népünk, de közli a beérkező cikkeket, különösen a tanácsapparátus leveleket, amelyeknek írói a sói nagy »«•»• kongresszus ezirányu munkáfordulnak e tanácskozás felé. ját kívánják előrevinni csere. A Vasmegye folyamatosan vételeikkel, javaslataikkal. A járási tanácsok instruáló munkájáról Nagyon örültem, amikor megtudtam, hogy a pártkongresszus második napirendi pontjában az államigazgatást, a tanácsok munkáját és feladatait tárgyalja. Kondorfa dolgozó parasztsága azzal is készül a III. pártkongresszusra, hogy a tavaszi munkát gyorsan befejezi, az állam iránti kötelezettségnek eleget tesz. községünkben 114 dolgozó paraszt tett vállalást. Jelenleg első helyen állunk a járás községei közt folyó versenyben, ugyancsak elsők vagyunk a begyűjtési és adófizetési terv teljesítésében. Eredményeink elérésében komoly szerepe van annak, hogy a községi tanács a törvények és rendelések végrehajtásába egyre inkább bevonja a község lakosságát, mind több támogatást nyújtanak a tanácsnak az állandó bizottságok. Eredményeink még nagyobbak lehetnének. Eddigi tapasztalatunk ugyanis az, hogy a járási tanács ellenőrző, segítő munkája nem eléggé mély és alapos. A kiküldött instruktorok leginkább még most is csak érdeklődnek, mi újság. Ha mi nem mondunk különösebbet, már mennek is tovább. A kiküldött elvtársak sokszor ridegek, fölényesek, a problémák tisztázása helyett gyakrabban csak utasítást kapunk, a felületességre jellemző például, hogy nemrégiben valami kulákféle névtelen levélben bejelentést tett a vb-elnök ellen. A járás kiküldöttei minden alapos vizsgálat nélkül, a feljelentés tartalmát széjjelvitték a faluban. Ez csak ártott a tanács tekintélyének, meg mint kiderült, a bejelentés teljesen alaptalan volt. Szeretném, ha a pártkongresszus a járási tanácsok ellenőrző, instruáló munkájára olyan határozatot hozna, ami a járási kiküldötteket arra késztetné, hogy a községi tanácsok dolgozóiban a jó munkát végezni akaró, de problémákkal küzdő embereket lássák. Azt várom a kongresszustól, teremtse meg annak feltételét, hogy a községi tanácsok hangját, javaslatait, bírálatát a felsőbb tanácsszervek jobban meghallgassák, ellenőrzésük pedig valóban segítő, elvtársias legyen. Szőke Jánosné, a kondorfai tanács elnöke A tanácsok és ási iskolák kapcsolata A magyar dolgozó nép életének társadalmi, z- gazdasági, politikai és kulturális fejlődésében igen jelentős állomás volt a tanácsok életrehívása. A kezdeti nehézségek leküzdése után tanácsaink fejlődését, izmosodását mutatja, hogy ma már nem kizárólag termelési-begyűjtésikérdésekkel foglalkoznak, hanem kulturális, oktatásügyi, nevelési feladatokkal is. A mi tanácsunk a tanácsülések és az oktatási állandó bizottság révén jó kapcsolatot tart fenn az oktatásügyi intézményekkel. Ma már a pedagógusok és a tanulóifjúság problémáit, azok megoldását társadalmi kérdésnek, a tanácsok is szívügyüknek, feladatuk szerves részének tekintik. Ez vezette a celldömölki községi tanácsot is, amikor az oktatás-nevelés — különösen a fegyelemre nevelés — kérdését társadalmi feladattá igyekezett kiszélesíteni. Az oktatás ügyeit tanácsülésen önálló napirendi pontként tárgyalta és erre az oktatási intézmények vezetőit meghívta. A tanácsok és az iskolák közötti kapcsolat javítása terén azonban még vannak tennivalóink. Mindkettőnek még közelebb kell kerülnie egymáshoz. Ha a tanácsok és az iskolák kapcsolata jó, ez megmutatkozik az iskolán kívüli kultúrmunkában, a tanulók kimaradása elleni küzdelemben, a javuló fegyelemben és tanulmányi előmenetelben, az “Építsük, szépítsük iskoláinkat ! “ -mozgalom erősítésében, a pedagógusok lakás- és egyéb ügyeinek megnyugtató intézésében, stb., a gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális élet minden vonatkozásában. Mi, pedagógusok, ígérjük, hogy a község életének minden megmozdulásában továbbra is színellélekkel részt veszünk. Családlátogatások során nevelőmunkával segítjük a mezőgazdaság fejlesztéséről hozott párt- és kormányhatározat megvalósítását is. Úttörőink a tanuláson túl készséggel végeznek társadalmi munkát, fémgyűjtést, cserebogár- és kolorádébogárirtást, bekapcsolódnak a facsemeték ültetésébe, az utcák parkosításának mozgalmába, a termelésben élenjárók köszöntésébe, nyáron a kalászgyűjtésbe stb. A pedagógusok és a tanulók minden igyekezetükkel azon vannak, hogy a tanácsok munkáját előbbre vigyék. Mi azt várjuk a pártkongresszustól, hogy megvilágítja közös munkánk további feladatait, mert igényeljük és kérjük a tanácsok segítségét, hogy összefogással sikerre vigyük pártunk és kormányunk célkitűzéseit. Szabó József, CelMűmark, leányiskola-igazgató Növelni kell a tanácsok tekintélyét L¥ uszholdas középparaszt vagyok, két fiammal műveljük földjeinket. Állampolgári kötelességemet mindenkor híven teljesítettem, ezért többször részesültem elismerésben, dicséretben, a kormányprogramm megjelenése óta egyre inkább érzem, hogy érdemes mindent megadni a földnek a több és jobb termés eléréséért. Jól előkészített földbe elvégeznem a kalászosok, a cukorrépa és a burgonya vetését, most a kukoricát ültetem. A pártkongresszus tiszteletére vállaltam és teljesítettem az első félévi tojás- és baromfibeadásomat, a hízott sertést egész évre beadtam, így kukoricabeadási kedvezményben részesültem, mert csak ősszel lett volna rajtam a sor. Láthatni ebből, hogy énnekem nem volt sok vitám a tanáccsal. De azért esténként, meg vasárnap, amikor mi, gazdák ezekről a dolgokról beszélgetünk, szóba jön hogy a Hl. pártkongresszus bizonyára tisztáz még jónéhány problémát, hogy a törvényesség minden vonatkozásban még szilárdabb legyen és hogy mi, egyéni gazdák még biztonságosabban megtaláljuk számításunkat a gazdálkodásban. A törvényesség megtartása és megkövetelése ad tekintélyt a tanácsnak. Meg kell követelni az állampolgári fegyelmet, de örökre meg kell akadályozni azt, ami a múlt években előfordult. Ha eleget tettünk kötelességeinknek, akkor is jött a tanács, hogy adjunk még be. Amikor méltatlankodtunk, a községi tanács azt válaszolta, hogy a felsőbb szervek megváltoztatták a tervet. Milyen terv az, amit minduntalan változtatni kelll Az ilyen intézkedések csökkentik a községi tanács tekintélyét, de a felsőbb szervekét is. Az sem szolgálja a helyi tanács tekintélyeinek növekedését, ha mi azt látjuk, hogy a községi tanács a felsőbb szervek és intézmények függvénye, holott őt mi választott vezetőnknek ismerjük. Azt várjuk tehát a kongresszustól, hogy lépjen fel a túlzott összpontosítás ellen, mert a tanács csak így válhat területe vezető szervévé. Horváth Kálmán, Egyházasrádóc A tanácsok és a földmívesszövetkezetek együttműködéséről a salta dolgozó parasztjai tudatában vannak, hogy pártunk politikája, a kormányprogram il elősegíti az egész dolgozó nép, ezen belül a dolgozó parasztság életszínvonalának gyorsabb emelését. E felismerés eredményezi, hogy községünkben jól halad a tavaszi munka, a tojás- és baromfibeadás áprilisi tervét 120 százalékra, sertésbeadási kötelezettségünket 130 százalékra teljesítettük. A kormányprogramra, a sok segítség dolgozó parasztságunkat fokozottabb termelésre ösztönzi. A termelési bizottság kezdeményezéseire felszámoljuk az elavult termelési módszereiket és most már a parasztgazdaságok nemcsak saját gazdasági és háztartási szükségleteiket igyekeznek kielégíteni, hanem a beadáson felül mennél több terméket adnak a szabadpiacra. Községünkben rátértek a szervestrágyázás mellett a műtrágya használatára. Ebben az évben 42 vagon mésziszapot igényeltünk talajunk termőerejének fokozására, a megnövekedett termelési kedvet bizonyítja az is, hogy minden talpalatnyi földet jól megműveltünk. A személyes érdekeltség révén dolgozó parasztjaink szívesen versenyeznek. Pinkamindszenttel vagyunk hosszúlejáratú versenyben a munkákban 6s a beadásban. Havonta értékeljük az eredményeket, a legutóbbi értékelésnél Vasalja került ki győztesen. A kongresszusra tett 80 felajánlást már becsülettel teljesítették a gazdák. Én is örömmel szereztem tudomást arról hogy pártunk III. kongresszusa külön napirendi pontban foglalkozik a tanácsok munkájával és feladataival. Szeretném felhívni a figyelmet egy körülményre, amiben sok hiba van nálunk: a tanács és a földművesszövetkezetek közti kapcsolatban, együttműködésben, a földművesszövetkezet igen gyakran figyelmen kívül hagyja a tanács észrevételeit, javaslatait, pedig a tanács a dolgozó népet jelenti, képviseli, így a gyakorlatban az a helyzet, mintha a földművesszövetkezetnek semmi köze sem volna ahhhoz, amit a község dolgozó népe a tanácson keresztül előterjeszt az életszínvonal emelésére, igényei kielégítésére az áruforgalom és más téren. A földművesszövetkezet jogilag különálló szervezet. Azt hiszem azonban, hogy mivel az államhatalom helyi szerve a tanács a földművesszövetkezetnek figyelembe kell vennie , a tanács észrevételeit és aszerint kell működnie. Nagy érdeklődéssel várjuk a pártkongresszust, amely a többi között bizonyára határozott választ ad erre a kérdésre is. Horváth László, községi tanácselnök FIAI ÉLEI*n dolgozók harcostársa, segítője: a pártsajtó A párt Központi Vezetősége 1953 júniusi, októberi és decemberi határozatai, az új szakasz politikai és gazdasági célkitűzései népszerűsítésében, megmagyarázásában igen nagy szerepet tölt be a pártsajtó. A propaganda- és az agitációs munka megjavítására irányuló párthatározatok jó végrehajtásában is nagy feladatot vállalnak a kommunista újságok. Ilyenformán szocialista építésünk, jelenlegi időszakában, a belső pártélet megjavításában, a termelőmunka új sikereinek elérésében, a nemzetközi erőviszonyok javunkra, a béke javára történő új meg új eltolódása ismertetésében, a párt és dolgozó tömegek kapcsolatának mind szorosabbra fűzésében megnövekedett a pártsajtó jelentősége. Dolgozó népünk elsősorban a párttól, a párt szervezeteitől, tagjaitól, a népnevelőktől vár választ arra a sok elvi és gyakorlati kérdésre, ami fejlődésünk távlatait vagy a napi munkát illetően minduntalan felmerül. Ezért növekszik szüntelenül a pártsajtó olvasóinak és levelezőinek tábora, ezért veszik kézbe az előfizetők és olvasók fokozódó bizalommal, és merítenek belőle egyre több tanulságot, útmutatást. A párt számos sajtóterméke — a párt központi lapja, folyóiratok és más pártkiadványok — között igen fontos helyet foglal el a párt megyei lapja. A nemzetközi és belpolitikai helyzet, a megjelenő határozatok és rendeletek ismertetésén túl, a megyei lap foglalkozik közvetlenül a mi megyénk politikai, gazdasági, kulturális problémáival, ez ismerteti az építőmunka helyi sikereit, módszereit, ez harcol legközvetlenebbül a helyi fogyatékosságok mielőbbi kijavításáért, elsősorban ez kíséri figyelemmel a mi megyénk dolgozói életkörülményeinek alakulását, a pártszervek és szervezetek, a tanácsok és a tömegszervezetek, egész társadalmi életünk menetét. Ennek tudható be, hogy a Vas megyét összehasonlíthatatlanul többen olvassák, mint a felszabadulás előtt bármely más lapot. Felismerték a megye dolgozói: a párt lapja , minden dolgozó lapja, harcostársa, segítője, amelyből értékes ismereteket meríthet. Különösen fontos, hogy a falu dolgozóinak mennél nagyobb tömegeit vonjuk be a lap olvasótáborába. Fontos ez azért, mert jelenlegi fő feladatunk a mezőgazdaság nagyarányú fejlesztése. És fontos ez — hosszabb távlatokat tekintve —, mert rendszeres újságolvasás nélkül el sem képzelhető a falu és a város közötti kulturális különbségek fokozatos eltüntetése, a falu kulturális felemelése. A pártsajtó legjobb szervezője maga a lap. Ha jó, érdekes, hasznos az újság, akkor többen, szívesebben olvassák. Ám pártunk szervezeti szabályzatában az alapszervezetek feladatai között szerepel „a pártirodalom, a sajtó rendszeres terjesztése". Szoros összefüggésben áll ez a pártszervezetek egyéb feladatainak jó megoldásával. A pártsajtó a vezetés szerves része. S mert a pártsajtó terjesztése az alapszervezetek kötelessége, magától értetődik, hogy a pártbizottságok kötelessége is akár közvetlenül, akár pedig úgy, hogy segítik, ellenőrzik az alapszervezetek ezirányú tevékenységét. A körmendi járási pártbizottság például igen helyesen nem valami „külön", kizárólag „agitprop-feladatnak“ tekinti a pártsajtó terjesztését. A lap járási szervezőjét fontos pártmunkásnak tartja, aki pártmegbizatást végez a járásban. A sárvári járási pártbizottság nyomatékkal felhívta az instruktorok figyelmét, mennyire megkönnyíti munkájukat a pártsajtó terjesztése. Az instruktorok ebben a járásban arra törekednek, hogy a népnevelők egyben sajtóaktívák is legyenek. Említésreméltó elismerése a megyei pártlapnak, ahogy a kőszegi járási pártbizottság vélekedik az újságról. Itt köztudomásúan a falvakban nemrég még a „hideg talaj-elmélet“ volt divatban és ez gátolta az időszerű mezőgazdasági munkák jó végrehajtását. A JB-n elmondták: a megyei lap következetessége felszámolta ezeket a téveszméket, és most ez a járás is lépést tart a megye többi járásával a mezőgazdasági munkákban. Ez a kiragadott példa is felhívja a figyelmet arra, milyen segítséget nyújt mezőgazdasági szaktanácsaival az újság. A pártsajtó elterjedtségét illetően azonban még korántsem lehetünk megelégedve. Nagyon egyenetlenek az eredmények. Csörötnek községben például 21 előfizetője van a megyei pártlapnak, a közeli Rábagyarmaton azonban egy sincsen. A lakosság számát tekintve kicsiny Tormáspusztára 20 Vas megye jár, de a nagy Bérbaltavár községbe csak egy. Ezek a számok jellemzik, mennyire nem helyes azoknak a nézete, akik szerint már „telítettség“ van a sajtó területén. Néhol az értetlenség gördít akadályt a pártsajtó terjesztése elé. A nemeskereszturi tanácselnök régóta haragszik egy ott jogos bírálat miatt —ennek hatása, hogy a községbe alig jár a megyei lap. Egyes üzemekben — mint például a szombathelyi Takarógyárban, Pamutiparban — úgy vélekednek a pártvezetők: nekik nem feladatuk a sajtó terjesztése, ,,hiszen az újság most már a lakásra jár“. Akárhová jár, a dolgozók politikai fejlődéséért a pártszervezet a felelős. Ezt ismerte fel a kőszegi JB segítségével az olmódi pártszervezet. Ebben a községben igen kis létszámú a pártszervezet, nincsen politikai iskola. De a politikai ismeretek bővítésére olvasó kört szerveztek, amire nagy érdeklődéssel járnak el a dolgozók. Más helyeken — köztük a legtöbb gépállomáson — is eredményesen működnek olvasókörök. Követendő példa ez. A példányszám emelésén túl azonban mindenütt arra kell törekedniük a pártszervezetek vezetőinek, hogy megtanítsák a még kezdő olvasókat az újságolvasásra, az egyes cikkek közti összefüggések felderítésére, a helyes tájékozódásra a politikai helyzetben, s szaktanácsok felhasználásában. A Szovjetunió Kommunista Pártja évtizedes tapasztalatai szerint a jó népnevelő legbiztosabb támasza a pártlap, amit legtöbbször magánál tart, aminek szavára — mint a párt szavára — hivatkozik. Mindenekelőtt tehát a népnevelőmunka politikai tartalma fellendítéséhez, gazdagításához, a helyi politika kialakításához tanácsos felhasználni a helyi pártlapot. A dolgozó nép, a pártszervezetek előtt álló nagy feladatok jó végrehajtásában használjuk fel megnövekedett mértékben a pártsajtót. Munkánk eredményességét, nagy célkitűzéseink megvalósítását segítjük ezzel elő. 1954 május 1. Szántat, 1 3