Vasmegye, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-01 / 231. szám

Pinay felszólalása az ENSZ-köz­gyű­lés szeptember 29-i délelőtti ülésén New York (TASZSZ). Az ENSZ- közgyűlés szeptember 29-i dél­előtti tel­jes ülésén az általános politikai vitában felszólalt többek között Pinay francia külügymi­niszter. Pinay megjegyezte, hogy a kormányfők között Genfben kialakult személyes kapcsola­tok az új szellem előhírnö­kei voltak az államok viszo­nyában. —­ Eltökélt szándékunk — mon­dotta —, hogy októberben Genf­ben megszilárdítjuk azt, amit jú­niusban Genfben elértünk. Ez kötelességünk mind saját ma­gunkkal, mind más népekkel szemben. Franciaország képviselője ma­gasztalta az Északatlanti Szövet­séget, azt erősítgette, h­ogy ez a szövetség „biztosítja a Szovjet­unió számára azokat a teljesen méltányos garanciákat, amelyek­nek megköveteléséhez joga van."­ Pinay a továbbiakban kijelen­tette, hogy a párizsi egyezmények „hozzájárulnak a békés együtt­éléshez.“ Bejelentette, hogy el­lenzi „Németország egységének fokozatos helyreállítását a szö­vetségi köztársaság és Kelet-Né­­metország közötti kapcsolatok fejlesztésének útján." Pinay azt mondotta, hogy az általános és ellenőrizhető leszerelés „állandó célja a francia külpolitikának", és hogy „a külügyminiszterek ezt a kérdést ugyancsak fel fogják vetni Genfben. Figyelembe kell majd venniök a kormányfők által előterjesztett terveket, valamint a leszerelési albizottság munkájá­nak eredményeit.“ ★ V. M. Molotov az ENSZ-köz­­gyűlés X. ülésszakán részvevő szovjet küldöttség vezetője szep­tember 29-én ebédet adott Ang­lia, Franciaország és az Egyesült Államok küldöttsége tiszteletére. Az ebéden megjelentek Mac­Millan angol külügyminiszter, Pinay francia külügyminiszter, Wadsworth, az Egyesült Államok állandó ENSZ-képviselőjének he­lyettese, valamint a Szovjetunió Anglia, Franciaország és az Egye­sült Államok ENSZ-küldöttségé­­nek tagjai. ★ V. M. Molotov, a Szovjetunió ENSZ-küldöttségének vezetője szeptember 29-én villásreggelin vett részt Dag Hammarskjöldnél, az ENSZ főtitkáránál. A villásreggelin részt vettek még V. V. Kuznyecov, J. A. Malik és A. A. Szoboljev, a szovjet küldöttség tagjai. (MTI) A jugoszláv ipari és kereskedelmi küldöttség látogatásai A közelmúlt napokban 15 tagú jugoszláv ipari és kereskedelmi küldöttség tartózkodott 10 napon át hazánkban. A delegáció tanul­mányozta több ipartelepünk mun­káját és tárgyalásokat folytatott külkereskedelmi vállalatainkkal. A küldöttség tagjai az ÉM Mű­vek, Sztálin város, Pét, az Inotai Alumíniumkohó, Diósgyőr, Deb­recen, megtekintése után nagy el­ismeréssel nyilatkoztak nehézipa­runk, vegyiparunk fejlődéséről. A vendégek ellátogattak a Bala­ton környékére is. Szóba került, hogy látogatásukat rövidesen ma­gyar delegáció viszonozza. (MTI) Sikerrel zárult a Duna-menti államok hajózási konferenciája Budapesten 1953-ban volt a Duna-menti államok hajózási konferenciája, amelyen az egyes országok hajózásának képviselői megkötötték az úgynevezett bu­dapesti hajózási egyezményt. Az egyezmény magában foglalja a vontatás, az árufuvarozás és a díjszabás feltételeit. A Duna-men­ti államok most Bratislavában tartották hajózási konferenciáju­kat és a kétesztendős tapasztala­tok alapján az egyes országok különleges, vagy fontos hajózási érdekeinek megfelelően módosí­tották a budapesti egyezményt. A konferencián a szovjet, a román, a csehszlovák, a bolgár és a ma­gyar hajózási bizottságon kívül részt vettek Jugoszlávia, Ausztria és Nyugat-Németország hajózási képviselői is. A bratislavai hajózási konfe­rencia módosított egyezményét magyar részről Bélai József, a MAHART vezérigazgatója írta alá. A hattagú magyar hajózási bizottság visszaérkezett Budapest­re. (MTI) — A SZOVJET ÚJJSÁGÍRÓK Jugoszláviában tartózkodó cso­portja folytatja tanulmányútját. A legutóbbi napokban Dalmáciá­ban, Horvátországban és Szlové­niában jártak.­­ AZ OLASZ HATÁRRA megérkeztek az Ausztriából ki­vont első amerikai csapategysé­­gek. A több mint ötezer főnyi katonaság Vicenzában és Vero­nában állomásozik majd. Magyar államférfiak üdvözlő táviratai A Kínai Népköztársaság fenn­állásának hatodik évfordulója al­kalmából Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke Mao Ce-tung elvtárs­nak, a Kínai Népköztársaság el­nökének, Hegedűs András, a Ma­gyar Népköztársaság Miniszter­­tanácsának elnöke Csou En-laj elvtársnak, a Kínai Népköztársa­ság Államtanácsa elnökének üd­vözlő táviratot küldött. (MTI) Harc Németország egységéért Berlin (TASZSZ). Nyugat-Né­­metországban fokozódik az a moz­galom, amely tárgyalásokat kö­vetel a Német Szövetségi Köztár­saság és a Német Demokratikus New York (TASZSZ). Williams, a Christian Science Monitor bon­ni tudósítója jelenti, hogy „nem­ kellene ezt a bonni kormányra hagyniok". Berlin (MTI): Walter Ulbricht, Németország Szocialista Egység­pártja központi bizottságának el­ső titkára, miniszterelnökhelyettes beszédet mondott Lipcsében a néptulajdonban lévő Vas- és Acél­művek dolgozóinak üzemi gyűlé­sén. Ulbricht hangsúlyozta, hogy a Moszkvában aláírt szerződés a Német Demokratikus Köztársaság megerősítését és a béke biztosí­tását szolgálja. — A moszkvai egyezmény—mon­dotta Ulbricht — az egész német népnek újból megmutatja, hogy Németország jövőjét a Német Demokratikus Köztársaság teste­síti meg. Ulbricht utalt arra, hogy a né­met népnek fokoznia kell harcát a párizsi szerződések ellen, az európai kollektív biztonsági rend­szer megteremtéséért, mert csak ily módon lehet Németország egye­sítésének alapfeltételeit megte­remteni. Köztársaság kormánya között. Ezt bizonyítják a többi között különböző nyugat-németországi lapok közleményei is. A Mannheimer Morgen című lap véleménye szerint a Német De­mokratikus Köztársasággal vanó tárgyalások további elutasítása nem erősíti, hanem gyengíti Nyu­­gat-Németország helyzetét. A Neue Rheinzeitung hangsú­lyozza, hogy a fennálló helyzet „kompromisszumot tesz szüksé­gessé”. A Neue Rheinzeitung azt is hangsúlyozza, hogy Nyugat-Né­­me­tor­szág részvétele az Északat­lanti Szövetségben nem elősegíti hanem akadályozza Németország egységének helyreállítását. A müncheni Deutsche Woche véleménye szerint minél gyorsab­ban bocsátkozik tárgyalásokba a Német Szövetségi Köztársaság kor­mánya, annál gyorsabban oldódik meg Németország újraegyesítésé­nek sürgető kérdése. Sok nyugat-németországi köz­életi személyiség — különböző po­litikai irányzatok hvei —, szin­tén­ síkra száll a két német ál­lam hivatalos képviselőinek tár­gyalásai mellett. Községeink jó részében már, elkészültek a tervek arra vonat­kozólag, mire fordítják az 50 szá­­­alékos békekölcsön-részesedést, ami a mostani jegyzés után ma­rad a faluban. Rébahidvégen pél­dául orvosi rendelőt építenek, Telekesen napközi otthont hoznak létre. Győr váron 300 méteres út­szakaszon a vízlevezető árkot­ csövezik alá, az úttörőzenekar részére hangszereket vásárolnak,­ és kijavítják a kuruc emlékmű­vet, így fejlődnek, gyarapodnak a községeink a jegyzett összeg­ nyomában:2 ★ ★ Új technika a mezőgazdaságban A szovjet ipar napról napra új gépekkel látja el a szovhozokat és kolhozokat. Ilyen új gép a „KOK- 2” burgonyabetakarító kombájn, amely kiássa, a szártól és földtől megtisztítja és kosarakba rakja a burgonyát. A gépet a „DT—54”-es traktor kardántengelye hozza moz­gásba. A kombájn ásólapjai két burgonyasort szántanak fel egy­szerre. A burgonyabetakarító kombájn négy hektárral végez na­ponta. Ellátására 5—6 tagú bri­gád szükséges. ' , A „KOK—2“ burgonyabetakarító kombájn munka közben OKTÓBER 2-ÁN ÉJJEL MEGSZŰNIK A NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁS A nyári időszámítás bevezeté­séről szóló minisztertanácsi hatá­rozat értelmében október 2-án éjjel megszűnik a nyári idő­számítás. Ennek megfelelő­en október 2-án éjjel 3 óra­kor az órákat 2 órára kell vissza­igazítani. (MTI)­­ A FRANCIA MUNKÁSOK csütörtökön újabb 25 üzemben harcolták ki követeléseik telje­sítését és béremelést értek el. — CSOU EN-LAJ, a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke és külügyminisztere csütörtökön fogadást adott a nemzeti ünnep­re Kínába érkezett külföldi ven­dégek tiszteletére. A fogadáson több mint 2200 személy vett részt. — VISSZAUTAZOTT a Szov­jetunióba a SZOT elnökségének meghívására hazánkban járt szovjet delegáció. — A KOREAI RÁKOSI MÁ­TYÁS KÓRHÁZ táviratban je­lentette, hogy a VI. Békekölcsön­­jegyzés során 35 magyar egész­ségügyi dolgozó 75.800 forintot jegyzett. — FIRENZÉBE utazott Pomg­­rácz Kálmán, a fővárosi tanács el­nöke és Rostás István, a fővárosi tanács elnökhelyettese a világ fő­városai polgármestereinek októ­ber 2-án kezdődő kongresszusára.­­ AZ INDIAI ÁRVÍZKÁRO­SULTAK számára átadta a Ma­gyar Vöröskereszt gyógyszeraján­dékát dr. Kós Péter indiai ma­gyar követ az Indiai Vöröskereszt alelnökének. — A ROMÁN NÉPKÖZTÁR­SASÁG nagy nemzetgyűlését október 2-ra összehívták. — A BONNI KORMÁNY Geh­len, volt náci tábornok közremű­ködésével hírszerző szolgálatot szervez. — COCKEROFT, a brit atom­­erőhivatal vezetője közölte Adenauerral, hogy a brit ipar hajlandó atomreaktorokat és más, atomerőművekhez szükséges felszereléseket szállítani Nyugat- N­émetországnak. 1955. okt. 1. Szombat. Hatéves a Kínai Népköztársaság H­at esztendő telt el 1949 ok­tóber­­, a Kínai Népköz­­társaság kikiáltása óta. Kína éle­te azóta gyökeresen megváltozott. A győzelmes népi forradalom megsemmisítette a külföldi impe­rialisták uralmát, s a félfeudális, félgyarmati Kínát független, népi demokratikus állammá tette. A külföldi monopóliumok és a ve­lük szövetséges kínai nagybur­zsoázia kezében lévő ipari és ke­reskedelmi vállalatok, bankok és vasutak a nép tulajdonába men­tek át. A föld a dolgozó parasz­toké lett. A nagybirtokjogi átala­kulások felszámolták a kínai reakció legerősebb támaszát, a földbirtokos osztályt, megszilár­dították a munkás-paraszt követ­séget és kedvező feltételeket te­remtettek a termelőerők fejlődé­séhez.­ A hosszas háborúk, s az impe­rialisták és a Kuomintang-klikk garázdálkodása következtében el­pusztult nemzetgazdaságot 1949- től 1952-ig helyreállították és megteremtették az előfeltételeket a tervgazdálkodáshoz. Azóta az átmeneti időszak feladata a szo­cialista iparosítás, a mezőgazda­ság fokozatos szocialista átalakí­tása. Mint Mao Ce-tung rámuta­tott, a szocialista társadalom fel­építéséhez — a helyreállítás há­rom esztendejét követően — há­rom ötéves tervre van szükség. A régi Kína fejletlen iparának szám­adatai igen szerények. 1949-ben mindössze 246.000 tonna öntött­vasat és 158.000 tonna acélt gyár­tottak. Pedig az ország iparosítá­sa elképzelhetetlen a kohászat, energetika, gépgyártás, bányászat és a vegyipar fejlesztése nélkül. Az ötéves terv teljesítése hatal­mas lépést jelent a szocialista iparosítás útján. Csaknem kétszere­sére növekszik öt év alatt az ipari termelés, 126,5 százalékkal nő a termelőeszközök gyártása. Az el­ső ötéves terv folyamán az ipar fejlesztésére szánt anyagi eszkö­zöknek közel kilenctized részét nehézipari vállalatok építésére és átalakítására fordítják. Tizenöt erőmű épül és újjáépítik a híres fengmani vízierőművet. 31 nagy bányát helyeznek üzembe, fokoz­zák a kőolaj és a színesfémek ki­termelését. Két új autógyár, egy traktorgyár, két nehézgépgyár és egy elektrotechnikai vállalat épül. Az acélgyártás 1957-ben már 4.120.000 tonnás évi eredményt ér el, tehát több mint háromszoro­san túlszárnyalja az­ 1952. évi színvonalat. A villamosenergia termelése 1957-ben 2,2-szer any­­nyi lesz, mint 1952-ben volt. Kí­nában a múltban nem gyártottak teherautót. 1957-ben a tehergép­kocsigyártás 4000 járművet ad a népgazdaságnak. A­z első ötéves terv folyamán nagyszámú könnyűi­pari üzem, többek között 39 nagy tex­­tilgyár épül; sok fontos vasútvo­nalat építenek, többek között a csining-erk­enit, amely a Moszkva­­—Peking vasútvonalat több mint ezer kilométerrel rövidíti meg. Tovább folyik a 3000 kilométe­res Lancsou—Urumcsi—Alma-Ata vasútvonal építése. A kínai nép óriási munkát végez a folyók megfékezésére. Már évek óta nagy öntözőművek épülnek a Huai-fo­­lyón. Az áradások megakadályo­zására és az energiaforrások ki­használására nagy munkálatok folynak a Hoangho-folyó mentén, ahol Kína földművelésre alkalmas területének 40 százaléka fekszik. Sok százezer hektár szűzföldet törnek fel az ötéves terv folya­mán. Ezen a téren jó példát mu­tat a szovjet segítséggel épített „Barátság” állami gazdaság, amelynek dolgozói már közel 23 ezer hektár szűzföldet törtek fel. Az ötéves terv végére jelentős fejlődés következik be az ipari és kereskedelmi vállalatok szocializá­lása terén. Az ország parasztgaz­daságainak egyharmada mezőgaz­dasági szövetkezetekbe tömörül, ami megteremti az alapot az egész mezőgazdaság szocialista átalakí­tásához. 1957-ben az állami, szö­vetkezeti és vegyes vállalatok a kínai ipar össztermelésének 87,8 százalékát adják majd. A népi Kína jelentős sikereket ér el a kulturális építkezés te­rén.­ Főiskoláin sok százezer népi származású szakembert képeznek ki a népgazdaság különböző ága­zatai számára. A munkások mil­liói és a parasztok tízmilliói ta­nulnak esti iskolákban. Fejlődik a némi irodalom és művészet. e­rősen megnőtt a Kínai Nép­­­­köztársaság nemzetközi te­kintélye. Ma már a burzsoá politi­kusok sem tagadhatják, hogy tel­jesen ostoba és reménytelen a népi Kína „el nem ismerésének”­ politikája. Az 1954. évi genfi és 1935. évi bandungi konferencia megmutatta a Kínai Népköztár­saság fontos nemzetközi szerepét. A kínai nép békevágyáról és a nemzetközi feszültség csökkenté­sére irányuló erőfeszítéséről ta­núskodnak a Genfben most folyó kínai—amerikai tárgyalások is. Hiába mesterkednek az amerikai —angol—japán gyarmatosítók, Kí­na ma már önálló és függe­tlen po­litikát folytat. Elmúlt az az idő, amikor Kína sorsát Washington­ban, Londonban és Tokióban dön­tötték el. Kína óriási nemzetközi tekintélyű nagyhatalom. A Szov­jetunióval együtt a szocializmus 900 milliós táborának élén áll. Erőforrásai kifogyhatatlanok. Ma­ga előtt látja napfényes szocialis­­­ta jövőjét és kész kitartóan, szor­galmasan és lelkesen küzdeni ér­te. A népi demokratikus országok családján belül a kínai—magyar kapcsolatok is évről évre szélesed­nek és mélyülnek. Magyar turbi­naszerelők dolgoznak a Kínai Nép­­köztársaságban és kínai nyers­anyaggal dolgoznak magyar ipar­­vállalatok. Az elmúlt években járt Kínában a Magyar Állami Népi Együttes és viszonzásul kínai kul­turális és sportküldöttségek for­dultak meg hazánkban. A két nép egyet akar: békében élni és miha­marább felépíteni a szocializmust. Ezért szívből köszönti a magyar nép a hatéves Kínai Népköztár­saságot kikiáltásának napján és további sikereket kíván jövője építésében. Mi épül az 50 százalékból?

Next