Vasmegye, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-01 / 257. szám

Megkezdődött a genfi értekezlet negyedik ülése Genf (TASZSZ). Október 31-én délután 15 órakor megkezdődött Franciaország, Anglia, a Szovjet­unió és az Egyesült Államok­­kül­ügyminiszteri értekezletének ne­gyedik ülése. Az ülésen J. Dulles elnökölt­ . Az előző ülésen hozott határozat értelmében a miniszterek meg­kezdték a harmadik napirendi pont ,— a Kelet és Nyugat közötti kap­csolatok fejlesztése — tárgyalá­sát azzal a céllal, hogy szakértői csoportot alakítsanak e kérdéssel kapcsolatban. Ezután — a megállapodás értel­mében — a miniszterek folytatták az első napirendi pont — az eu­rópai biztonság és Németország — megvitatását. (MTI) A szovjet küldöttség javaslata a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztése kérdésében Genf. A Szovjetunió, az Ame­rikai Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Franciaország kor­mányfői a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztésének kérdé­sére vonatkozó irányelvükben ki­jelentették, hogy tanulmányozni kell ,,azokat az intézkedéseket, beleértve az ENSZ szerveiben és intézményeiben foganatosítható Intézkedése­két, amelyek ■­­a) A népek közötti szabad érinlkezést és békés kereskedel­met akadályozó sorompók foko­zatos kiküszöbölését és b) az érdekelt országok és né­­pek szempontj­ából kölcsönösen előnyös szabad érintkezés és kap­csolatok megvalósítását eredmé­nyezhetnék“. A négy hatalom külügyminisz­terei ennek megfelelően attól a kívánságtól vezérelve, hogy elő­segítsék az államok közötti békés együttműködést, a következőkben állapodtak meg: 1. Rendszabályokat kell foga­natosítani a nemzetközi kereske­delem fejlődésének előmozdításán .Ma, értve ez alatt a Kelet és Nya­kasz közötti nemzetközi kereske­delmet jelenleg gátló akadályok­­és korlátozások felszámolását, to­vábbá a legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazását a kereske­delem és a hajózás kérdéseivel kapcsolatban. 2. A négy hatalom minden tőle telhető intézkedést megtesz, hogy elősegítse valamennyi ország ke­reskedelmi hajóinak akadálytalan áthaladását a nemzetközi jelentő­ségű tengerszorosokon és csator­nákon, valamint a néhány állam­mal való tengeri összeköttetést jelenleg gátló akadályok és kor­­látozások felszámolását. 3. Intézkedéseket kell tenni a nemzetközi tudományos és mű­szaki kapcsolatok kiszélesítésére, nevezetesen az atomerő békés fel­használása terén (a technikában, a mezőgazdaságban, a gyógyászat­ban, stb.) az e kérdésekkel fog­lalkozó Szakemberek értekezle­teinek összehívása útján. A négy hatalom képviselői megfelelő lé­péseket tesznek majd azokban a nemzetközi szervezetekben, ame­lyek a tudomány és a technika terén folytatott nem­zetközi együttműködés kér­déseivel foglalkoznak. Kívánatos, hogy az ezzel kapcsolatos legkö­zelebbi intézkedésként 1956-ban hívjanak össze nemzetközi érte­kezletet az atomerőnek a gyógyá­szat terén történő felhasználása kérdésében. 4. A négy hatalom helyesli, hogy a nemzetközi szakintézmé­nyek (nemzetközi menekültügyi szervezet (IRO) UNESCO, egész­ségügyi világszervezet (WHO), szállítási és közlekedési szervezet, stb.) munkájában valamennyi or­szág részt vegyen, amely ilyen együttműködést kíván. 5. Ezután a következő további intézkedéseket kell tenni, beleért­ve az ENSZ szerveiben és intéz­ményeiben foganatosítható intéz­kedéseket, amelyek elősegíthetik a Kelet és Nyugat közötti kapcso­latok­ megszilárdítását az ipar, mezőgazdaság, kulturális együtt­működés és utazások terén: a) kölcsönösen küldöttségeiket kell cserélni, az ipar, a mezőgazdaság és a kereskedelem képviselőinek kölcsönösem, utazásokat kell ten­niük egymás országaiban tapasz­talatcsere céljából és azért, hogy megismerkedjenek az illető orszá­gok e téren elért eredményeivel; b) ki kell bővíteni az országok közötti kulturális kapcsolatokat abból a célból, hogy szélesebb alapon fejlődjék ki az érintkezés a tudomány és a kultúra munká­­l­ai között és kibővüljön a kultu­rális értékek cseréje. Ennek érde­kében kívánatos, hogy az illető országok’ ’kulturális együttműkö­dési egyezményeket kössenek; c) ki kell bővíteni a sajtóterí­tékek (könyvek, folyóiratok, új­ságok, stb.) cseréjét a tudomá­nyos kutatóintézetek, könyvtárak, tudományos és kulturális egyesü­letek, társadalmi szervezetek és magánszemélyek között; d) intézkedéseket kell tenni a nemzetközi utazások, valamint az államok közötti sportkapcsolatok szélesebb körű kifejlesztésére; e) rendszabályokat kell foga­natosítani a kivándorlási és egyéb előírások terén fennálló, az előbb említett államközi kapcso­latok kibővítését megnehezítő mesterséges akadályok kiküszö­bölésére. (MTI) A három nyugati külügyminiszter különértekezlete Genf (MTI). A három nyugati külügyminiszter Genfben hétfőn délelőtt másfélórás különmegbe­­szélést tartott. A különmegbe­szélésen — mint a londoni rádió különtudósítója jelenti — a kö­zép-keleti helyzetet vitatták meg. Nyugat-németországi küldöttségek látogatása az NDK megfigyelő küldöttségénél Genf (ADN). Nyugat-Németor­­szág különböző részeiből sok kül­döttség tartózkodik jelenleg Genf­ben. Hamburgból és Schleswig- Holsteinből érkezett két nyugat­német nőküldöttség szombaton levelet juttatott el a külügymi­niszterekhez, amely a többi kö­zött hangoztatja, hogy a párizsi szerződések akadályozzák Német­ország újraegyesítését. A nyugatnémet asszonyokat szom­baton fogadta a Német Demokrati­kus Köztársaság kormányának meg­figyelő küldöttsége. Georg Hand­ke államtitkár, az NDK megfi­gyelő küldöttségének vezetője és a küldöttség több más tagja hosz­­szabb beszélgetést folytatott ve­lük, amelynek során megvitatták a valamennyi németet érdeklő feladatokat. Szombaton délután több nyu­gatnémet munkás is felkereste a genfi Regina-szállóban a Német Demokratikus Köztársaság meg­figyelő küldöttségét. A Weser A. G. küldöttei a Né­met Demokratikus Köztársaság megfigyelő küldöttségének tag­jaival folytatott beszélgetésük al­kalmával beszámoltak az elmúlt hónapokban lefolytatott nyugat­németországi sztrájkakciókról és a többi között hangoztatták, hogy Adenauer koalíciós pártjainak a brémai választásokon elszenve­dett veresége a dolgozók növek­vő egységére vezethető vissza.­­ (MTI) A Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége Szófiába érkezett Szófia (TASZSZ). A Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége a Bolgár Népköztársaság Nemzet­gyűlésének meghívására október 30-án Szófiába érkezett. A kül­döttség vezetője N. I. Beljajev, az SZKP Központi Bizottságának titkára, a Szövetségi Tanács man­dátumvizsgáló bizottságának tagja.­­A Szovjetunió Legfelső Taná­csának küldöttségét a repülőtéren, amelyet a Bolgár Népköztársaság és a Szovjetunió állami lobogói dí­szítettek, G. Da­mjanov, a Bolgár Népköztársaság Nemzetgyűlése El­nökségének elnöke, V. Cserven­­kov, a Minisztertanács elnöke, A. Jugov, G.,Trajkov, I. Mihajlov, a Minisztertanács elnökhelyettesei, D. Ganev és B. Taszkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bi­zottságának titkárai, miniszterek, a Hazafias Arcvonal Országos Ta­nácsa állandó bizottságának tag­jai, a Népi Tanács küldöttei, a társadalmi szervezetek képviselői fogadták. Az egybegyűltek szívélyesen üdvözölték a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldötteit. A szófiai úttörők virágcsokrokat nyújtottak át a vendégeknek. F. Kozovszki, a Nemzetgyűlés Elnöki Irodájának elnöke üdvö­zölte a szovjet­ parlamenti küldött­ség tagjait. N. I: Beljajev, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttségének vezetője válaszolt az üdvözletre.­­(MTI) A francia nemzetgyűlés vasárnapi ülése Párizs (TASZSZ). A francia nemzetgyűlésben vasárnap délu­tán megindult a vita egyfelől a kormánynak arról a törvényja­vaslatáról, amely szerint a nem­zetgyűlés meghatalmazása 1958 január másodikén lejárna, más­felől a választási reform kérdésé­ről. A törvényjavaslat szerint a nemzetgyűlést megbízatásának le­járta előtt feloszlatnák és az elő­zőleg kitűzött időpontnál hét hó­nappal hamarabb, december első felében tartanák meg a parla­menti választásokat. A vita annak a jelentésnek megtárgyalásával kezdődött, ame­lyet Paul Ribeyr terjesztett be a nemzetgyűlés általános választó­­jogi bizottsága nevében. Ez a bi­zottság szótöbbséggel (kommu­nisták, szocialisták és MRP) amellett foglalt állást, hogy az új választásokat az arányos kép­viseleti rendszer alapján, egyfor­dulós szavazással kell lebonyolí­tani. A bizottság állást foglalt to­vábbá amellett, hogy 1956 január másodikával érvénytelenítsék a jelenlegi nemzetgyűlés meghatal­mazását (MTI) — GÁZ-SZAKÉRTŐI értekezle­tet tartanak október 31-étől no­vember 1-ig Genfben. Az értekez­leten a magyar kormány képvise­letében dr. Fodor György, a Vegyipari és Energiaügyi Minisz­térium nehézvegyipari igazgatósá­gának vezetője vesz részt. A MAGYAR KIÁLLÍTÁS nyílt Kairóban október 27-én ,A ma­gyar tanulóifjúság élete" címmel. A­­kiállítás megnyitásán az egyip­tomi társadalmi élet több szemé­lyisége is megjelent. — MOSZKVÁBA utazott Vass Istvánné, az MNDSZ elnöke a Nemzetközi Demokratikus Nőszö­vetség irodájának november 2— 5-e között tartandó ülésére. A MAGYAR kulturális küldött­ség utazott Csehszlovákiába hétfőn este Mihályfi Ernő népművelési miniszterhelyettes vezetésével. A küldöttség a magyar—csehszlovák kulturális egyezmény 19­56. évi munkatervének megtárgyalására ment Csehszlovákiába. Ülést tart a Termelőszövetkezeti Tanács A Termelőszövetkezeti Tanács november elsején ülést tart. Az ülésen Tisza József, a Termelő­szövetkezeti Tanács titkára be­számol a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről, a termelő­­szövetkezetek soron lévő felada­tairól. (MTI) A begyűjtési miniszter rendelete a Moricatopsiés egyes kérdéseinek szabályozásáról A kukorica és a napraforgó tö­rése, a burgonya szedése az or­szágban csaknem mindenütt be­fejezéshez közeledik. Ezért a be­gyűjtési miniszter a törés és sze­dés megkezdésére elrendelt egyé­ni bejelentési kötelezettséget megszünteti. A rendelet szerint hátralékos­nak kell tekinteni azt a terme­lőt, aki a kukorica- és a napra­forgótörés végső határidejét kö­vető nyolc, illetve a burgonyasze­dés végső határidejét követő há­rom napon belül nem tesz eleget az állam iránti kötelezettségei­nek — beleértve bármilyen cí­men fennálló tartozását, közte a kukoricaértékesítési szerződésben vállalt kukorica átadását is. A kukorica átvételével kapcso­latban több helyen tapasztalható torlódás a termelőket akadályoz­za a sürgős őszi munkák elvég­zésében. A begyűjtési miniszter ezért úgy rendelkezett, hogy a termelők a kukorica vételjegyzé­se és ellenértékének készpénzben való kifizetése mellett később is beszállíthatják a kukoricát, ha vállalják az állam iránti kötele­zettség teljesítéséhez szükséges kukoricamennyiségnek 1956 ja­nuár 15-ig való tárolását s ezt legkésőbb a törés végső határide­jét követő 8 napon belül bejelen­tik. Kulákok és notórius nem tel­jesítők a tárolásra nem kaphat­nak engedélyt. A vételjegyzett kukorica meny­­nyiségét beszámítják a község begyűjtési tervének teljesítésébe és figyelembe veszik a szabad­piaci jog megadásánál. A vételjegyzett és kifizetett ku­korica az állam­ tulajdona, azt a termelő fokozott gonddal köteles kezelni, mennyiségileg és minősé­gileg hiánytalanul megőrizni és — az átvevő telep öt nappal előbb küldött értesítése alapján — az átvevő telepre beszállítani. A Minisztertanács határozata a szocialista munkaversenyben legjobb eredményt elért ipari tanulóintézetek jutalmazásáról A Minisztertanács a szocialista munkaversenyben legjobb ered­ményt elért ipari tanulóintézetek jutalmazására határozatot hozott. A határozat szerint a Miniszter­tanács a szocialista munkaver­senyben legjobb eredményt elért vas-, építő- és bányaipari, vala­mint a traktoros-gépészképző ta­­nulóintézeteket vándorzászlóval, oklevéllel és pénzjutalommal ju­talmazza. A vándorzászló elneve­zése *A Minisztertanács és a DISZ KV vörös vándorzászlaja”; Az oklevél elnevezése, ,A Minisz­tertanács és a DISZ KV oklevele”; A szocialista munkaversenyben I. helyezést elért intézetek kapják „A Minisztertanács és a DISZ KV vörös vándorzászlajá”-t, ezenfelül elnyerik „A Miisztertanács és a DISZ KV oklevelé”-t és pénzjuta­lomban is részesülnek. A II. és a III. helyezettek elnyerik „A Mi­nisztertanács és a DISZ KV okle­veleit és pénzjutalomban része­­­sülnek. Az I. helyezést elérő intézetek átlagban legfeljebb húszezer, a II. helyezést elérő intézetek átlag­ban legfeljebb 10.000, a III. helye­zést elérő intézetek átlagban leg­feljebb hatezer forint pénzjuta­lomban részesítendők. A Minisztertanács és a DISZ KV vörös vándorzászlajá­-t, a ki-* tüntető okleveleket, valamint a pénzjutalmakat évenként egyszer a tanév végén kell a szocialista munkaversenyben kitűnt iparita­­nuló-intézeteknek átadni. A részle­tes feltételeket a Munkaerőtarta­lékok Hivatalának elnöke állapítja meg. (MTI) Az állami gazdaságok miniszterének utasítása a téli gépjavításokra Az állami gazdaságok minisz­tere utasítást adott ki az 1955—56. évi traktor- és munkagépjavítás végrehajtására. Az utasítás töb­bek között előírja, hogy az álla­mi gazdaságoknak a javítási anyagot és az alkatrészeket fo­­lyamatosan úgy kell beszerezni­ük, hogy a gépeket fennakadás nélkül, határidőre ki tudják ja­vítani. A gazdaságok birtokában lévő szántó-, univerzál- és vonta­tó­traktorok, valamint a tavaszi talajmunkákhoz, növényápolás­hoz, szálastakarmányok betakarí­tásához szükséges munkagépek javítását 1955. november elsején kell elkezdeni és 1956. február 25-ig be kell fejezni. Az őszi szántást végző gépek javítását úgy kell ütemezni, hogy a téli gépjavítás a mélyszántást ne aka­dályozza. Az öntözés és az árasz­­tás céljára szolgáló szivattyúkat és azok hajtóerőgépeinek javítá­sát 1956 április 1-re, a nyári be­takarító gépek (arató-cséplőgép, szalmagyűjtő kocsi, aratógép, cséplőgép, kazalozó stb.) és ezek tartozékainak javítását 1956. má­jus 31-ig kell befejezni. A javítási munkák jobb meg­szervezése és a szakmunkások, traktorosok munkaerejének he­lyes elosztása végett a gazdaságok javítóműhelyeiben meg kell szer­vezni a traktorok és főbb munka­gépek szakosított javítását. En­nek érdekében traktor- és mun­kagéptípusonként három-öt fő­ből álló brigádokat kell szervez­ni, s a brigádokat az évi gépja­vítás folyamán lehetőleg azonos munkában foglalkoztatni. A gépek kifogástalan műszaki átvételéért a gazdaság főmérnö­ke, illetve főgépésze felelős. (MTI) Járay József operaénekes visszatért hazánkba Járay József, a­­közismert ope­raénekes 1949-ben hagyta el Ma­gyarországot és azóta Olaszország­tól Dél-Am­erikáig a fél világot be­járta. Nemrég engedélyt­­kért a magyar hatóságoktól, hogy haza­térhessen. Az engedélyt megkapta és most visszatért hazánkba. Je­lenleg Gencsapátiban, a szülői házban piheni ki az utazás fára­dalmait Nagy tervei vannak. Hangversenyeken, operákban és rádióműsorokban a­karja gyönyör­ködtetni hallgatóit a legszebb és legkedveltebb áriákkal. A haza levegője —­ mint mondotta — megsokszorozza munkakészségét. (MTI) Ünnepségek Herriot lyoni polgármesterségének 50. évfordulója alkalmából Párizs (MTI). Lyonban szomba­ton és vasárnap nagyszabású ün­nepségeket tartottak Edouard Herriot tiszteletére, aki 50 éve Lyon polgármestere. Hanriot-t 1905 november 3-án választották meg első ízben a város polgár­­mesterévé. Az ünnepségeken megjelent Fauré miniszterelnök, Schneller, a Francia Nemzetgyűlés elnöke és igen sok más hivatalos szemé­lyiség. Edouard Henriot-t félszázados polgármesteri működése alkal­mából a világ minden tájért­ táviratokban üdvözölték.

Next