Vasmegye, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-01 / 52. szám

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének távirata a Hongol Népi Forradalmi Párt megalapításának 35. évfordulója alkalmából A MONGOL NÉPI FORRADALMI PÁRT KÖZPONTI BIZOTT­SÁGÁNAK Ulan­ Bator Kedves Elvtársak! A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és az egész magyar dolgozó nép nevében forró elvtársi üdvözletünket küldjük a Mongol Népi Forradalmi Párt megalapításának 35. évfordulója alkalmából. Teljes sikert kívánunk Önöknek ahhoz a harchoz, amelyet a mongol nép a szocializmus építéséért, a béke megvédéséért vív. Mély meggyőződésünk, hogy a Mongol Népi Forradalmi Párt vezetésével a mongol nép ebben a harcban diadalmaskodni fog. Forró kommunista üdvözlettel: A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE K. J. Vorosilov fogadta Vincent Auriolt K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke február 29-én fogadta Vin­cent Auriol volt francia köztársa­sági elnököt. Vincent Auriol Dejean moszk­vai francia nagykövet és Leley nagykövetségi tanácsos kíséreté­ben jelent meg. Vorosilov és Vincent Auriol között barátságos, fesztelen be­szélgetés folyt le. (MTI) Lazaro Cardenasnak átnyújtották „A népek közötti béke megszilárdításáért“ elnevezésű nemzetközi Sztálin-békedíjat Mexikó (TASZSZ). Mexikóban február 26-án az Ideal filmszín­ház helyiségében ünnepélyesen átnyújtották „A népek közötti bé­ke megszilárdításáért“ elnevezésű nemzetközi Sztálin-békedíj­at La­zaro Cardenas tábornoknak, Mexikó volt elnökének, kiváló társadalmi személyiségnek. A 2500 férőhelyes filmszínház zsúfo­lásig megtelt. Jelen volt sok ki­váló közéleti személyiség, több diplomáciai képviselet vezetője, köztük Kulazsenkov, a Szovjet­unió mexikói nagykövete. Sok­száz ember az utcáról hangszó­rón hallgatta az ünnepséget. Sok társadalmi szervezet és párt képviselői jöttek el, hogy üdvözöljék a kiváló békehar­­cost. Cardenas sokszáz üdvözlő táviratot is kapott. Az ünnepi ülésen Heriberto Jara, a mexikói békebizottság el­nöke üdvözölte a kitüntetettet, majd G. V. Alekszand­rov, a Szov­jetunió népművésze, a nemzetkö­zi Sztálin-díj bizottság tagja át­nyújtotta Cardenasnak a nem­zetközi Sztálin-békedíj okmányát és aranyérmét. (MTI) Angol képviselők bírálata a kormány külpolitikájáról Az angol alsóház hétfőn befe­jezte külügyi vitáját. A hétfői késő éjszakai órákban számos képviselő bírálta a kormány kül­politikáját. Jennie Lee asszony (Bevan fe­lesége) munkáspárti képviselő kö­vetelte, hogy Anglia tettekkel is szálljon síkra a Kínai Népköz­­társaság ENSZ-felvétele és nem­zetközi elismerése mellett. A. N. Benn munkáspárti kép­viselő hangsúlyozta, hogy „a Szovjetunió kezd ipar­ilag hatal­masabb lenni az Egyesült Álla­moknál. És mielőtt a mai nem­zedék kihal, Kína szintén még hatalmasabb lehet“. Hinchingbrooke ko­nzervatív képviselő rámutatott, hogy mi­közben a Szovjetunió politikája egymásután érte el a sikereket, addig „a Nyugat az utóbbi hó­napokban egyetlen eredményes politikai lépést sem tett.‘‘ A külügyi vita befejezése után az angol alsóház kedden hozzákezdett kétnapos hadügyi vitájához. A vitát Walter Monck­­ton hadügyminiszter nyitotta meg. Azt mondotta, hogy „első és legfontosabb célunknak az általános háború megakadályo­zásának kell lennie“, ugyanakkor azonban a továbbiakban főleg arról beszélt, hogy a nyugati ha­talmaknak „elriasztó intézkedése­ket“ kell tenniök hadigépezetük tökéletesítésével. (MTI) Gárdonyi Gézát a történelmi regények tették neves íróvá. Ép­pen ezért — helytelenül — csak mint a régi korok krónikását em­legetik. Pedig Gárdonyi élénken érdeklődött kora társadalmi prob­lémái iránt. Századunk első év­tizedeiben egyik égető kérdés volt az egyház visszaélései elleni küzdelem. A parlamentben ebben az időben folyt a polgári házas­ságkötésért vívott harc. Ekkor írta Mikszáth a Különös házas­ság című regényét. S ezért küz­dött Gárdonyi is A lámpás című kisregényével, egész írói műkö­désének politikailag és íróilag ,s egyik legkiforrottabb művével. Gárdonyi regényének tárgyát a 48-as időkbe vetíti vissza. Ezzel módot talál arra is, hogy bemu­tassa a magyar nép lelkesedését a forradalom eszméi iránt és le­leplezze a köpönyegforgató, nép­ellenes papot, aki — mikor látja, hogy hívei ellene fordulnának, ha Kossuth és március eszméivel szembeszállna — áldását adja a hadba vonuló nemzetőrökre, de elsőként üdvözli a világosi fegy­verletételt, Görgey árulását. Nagy feladatra vállalkozott Sze­gő Zsuzsa és Baksa-Soós László, amikor Gárdonyi regényét szín­padra átdolgozta. A feladatot azonban sikerrel oldották meg. A­­drámában is sikerült meggyűlöl­­­tetni a kákonyi plébánost, aki nemcsak hazaáruló, de erkölcste­lenségében is magában egyesíti az egyház minden álszentségét, romlottságát. Lelkiismeretfurda­­lás nélkül csábítja el a hadbavo­­nult fiatal tanító feleségét, ami­kor azonban ennek következmé­nyét is vállalnia kellene, gyáván megfut. A halottnak vélt tanító visszatértekor az egyház szentsé­gére hivatkozik, ha az felesége el­csábításáért felelősségre vonja. A Déryné­ Színház (Állami Fa­­hisztorház) művészei sikerrel oldot­ták meg a darab előadásának ne­héz feladatát. Különösen Mácsai Emmi alakítása emelkedik ki. A darab első jelenetétől az utolsóig mély átéléssel alakítja a kislány­ból nagylánnyá, majd fiatalasz­­szonnyá érő Iduskát. Szinte nem is játssza szerepét, hanem éli. Az apró finomságokat is kiak­názza Ida jellemének megformá­lásában. Az erkölcstelen, vissza­taszító papot Dékány János vará­zsolja elénk igen szuggesztíven. Minden mozdulatával, szemvilla­násával egy-egy új vonással gaz­dagítja, előbbre viszi a nézőben kialakult ellenszenvet. Nagyobb dicséret nem érhet intrikust ala­kító "színészt,­­mint a közönség egyre fokozódó gyűlölete a báko­­nyi plébános ellen. A­ harmadik felvonás iskolamestere, Hetés György nagyszerű típust alakít. Minden szavát, cselekedetét el­hisszük, hiszen ismerjük korának álszent, vizet prédikáló, bort ívó szokásjogát, melyet vall: mindegy, ki mit tesz, fontos a közvéle­mény. Ha a látszatot fenntartjuk — a többi lényegtelen T. Tóvári Pál meggyőző erővel formálja meg Zöld Mártont, a népével magát azonosító, talpig becsületes falusi bírót, aki mindvégig segít­ a főhőst céljai elérésében. A har­madik felvonásban kedves, ele­ven színfoltot jelent Siménfalvy Ida Bogárnéja, a fecsegő, de sze­­retetre méltó öregasszony. Néha azonban mintha túljátszaná sze­repét, s ezzel veszélyezteti egy kissé a darab drámaiságát, az ál­landóan fokozódó feszültséget. Szőllősy plébános (Tóth Károly) rövid ideig tartózkodik a színpa­don. Friss megjelenése, optimiz­must sugárzó lénye azonban for­dulatot jelent a főhős életében. Ezt a szerepkört jól oldotta meg a színész. Szándékosan hagytuk a végére Kovács Gusztávot, a 48 eszméd­ből táplálkozó, népe szabadságá­ért harcoló lelkes néptanítót, a „lámpást”, aki népének világos­ságot hoz. Surányi Imre alakítása nem mozog, a darab egész folya­mán azonos szinten. Érdekes mó­don nem azokon a helyeken emel­­kedik ki leginkább, ahol a haza­fi, a családjáért mindenre képes férfi, az eszméihez mindvégig hű embert kell megformálnia. Ilyen­kor úgy igyekszik ábrázolni hő­sét, hogy érzelmi túlfűtöttségét visszafojtva beszél. Ez nem min­dig érzékelteti meggyőzően a ben­ne lejátszódó lelki folyamatot. A legkiemelkedőbb alakítást azok­ban a jelenetekben nyújtja, ahol a lelkileg megtört tanítót kell formálnia — a másod­ik és har­madik felvonás zárójelenetében. Felesége, Boris­ka (Kozáry Esz­ter) mér sokkal jobb, őszintébb. Idával való párbeszédes jelenete azonban erőltetettnek tűnik, hang­váltásai a beszélgetés folyamán nem eléggé belülről fakadnak, in­kább külső hatásokkal érzékelte­ti a vergődő asszony pillanaton­ként változó hangulatát. Ettől el­tekintve azonban Kozáry Eszter alakítása jól illeszkedik bele a társulat játékába. Végezetül meg kell még emlí­tenünk a kis Tóth Ilonka ügyes szereplését. Gyermekszínésztől különb alakítást igazán nem is várhatunk, olyan öntudatosan, talpraesetten mozgott, Jancsi sze­repében a színpadon. Mátrai Jó­zsef rendező eredménnyel akná­zott ki minden egyes epizódot, nem kerülték el figyelmét a leg­apróbb rendezői lehetőségek sem. Összevéve élménnyel, tanulság­gal gazdagodva távozhatott a né­ző a Déryné Színház előadásáról. Molnár Edit A LAN­TÁL Gárdonyi színműve a Déryné Színház előadásában A kínai és a jugoszláv sajtó az SZKP XX. kongresszusáról Peking. A Kínai Népköztársa­ság sajtója továbbra is élénken kommentálja az SZKP XX. kongresszusa munkájának ered­ményeit. A Kuangmingzsipao írja: A kínai nép lelkesen üdvözli az SZKP XX. kongresszusának határozatait, amelyek a szocia­lizmus építésében kivívandó új győzelmeken az egész világ bé­kéjének megszilárdításáért foly­tatandó harcra lelkesítik a kínai népet. Kína népe eltökélte, hogy továbbra is szilárdítja a szövet­séget a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal. A Kungzsenzsipao, a Szakszer­vezeti Szövetség lapja „Világtör­ténelmi jelentőségű esemény“ című cikkében írja, hogy az SZKP XX. kongresszusa hatal­masan hozzájárul a kommunista építés ügyéhez, az egész világ bé­kéjének fejlesztéséhez és szi­lárdításához. lelkesítő erőt adott a szovjet népnek, az egész világ dolgozóinak. Belgrád. A Borba hosszabb kommentárban foglalkozik az SZKP XX. kongresszusának munkáj­ával. „Közvéleményünk — kezdi kommentárját a Borba — meg­állapíthatta, hogy a XX. kong­resszus nagy előrehaladásról tett bizonyságot a Szovjetunió bél­és külpolitikájában egyaránt, olyan előrehaladásról, amely nagy jelentőségű a szocializmus ügyére és a nemzetközi viszonyok megjavítására, valamint a vi­lágbéke megszilárdítására nézve. A kongresszus rámutatott arra a nagy igazságra, hogy a békés egymás mellett élés nemcsak szép eszme, hanem reális koncep­ció is, amely megfelel a mai vi­lág feltételeinek és kívánalmai­nak. A békés egymás mellett élésről alkotott felfogást nem valami­lyen ideiglenes fegyverszünet ér­telmében, vagy a különböző tár­sadalmi berendezésű országok passzív egymás mellett létezése szellemében határozta meg, ha­nem az aktív, igazi együttműkö­dés szellemében. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa nagy pozitív nemzetközi ese­ményt jelent s hatása erőtelje­sen érezhetővé válik a nemzet­közi légkör további megjavításá­ra, a népek és országok közele­désére és a szilárd béke kiépí­tésére irányuló törekvéseikben.“ Megalakították az SZKP Központi Bizottságának OSZSZSZK irodáját Az SZKP Központi Bizottsága, az OSZSZSZK köztársasági szer­vei, területi, határterületi párt­szervei, szovjet és gazdasági szer­vei munkájénak konkrétabb ve­zetése és a köztársaság gazdasági és kulturális építésével összefüg­gő kérdések operatívabb megol­dása céljából megalakította az SZKP Központi Bizottságának OSZSZSZK irodáját. Az SZKP Központi Bizottsága OSZSZSZK irodájénak elnöke. N. Sz. Hruscsov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának első titkára, az iroda elnökhelyettese N. J. Beljajev, az SZKP Központi Bi­zottságának titkára. (MTI) * 1 A Minisztertanács elnöke fogadta a távozó osztrák követet Hegedűs András, a Miniszter­­tanács elnöke, február 29-én, szer­dán fogadta Karl Braunias rend­kívüli követet és meghatalmazod minisztert, az Osztrák Köztársa­ság távozó budapesti követét. (MTI) Tüntetések Szudánban a majdnem kétszáz paraszt haláláért felelős rendőri önkény ellen Khartum: jelentés szerint a szudáni Koszti város (Kék Nílus tartomány) környékén paraszt­­megmozdulásokra került sor an­nak következtében, hogy a gya­­pottermelő parasztok a gyapot­jukért kapott ellenszolgáltatás felemelését követelték. Mikor a gyapotrészvénytársaság nem volt hajlandó teljesíteni a követelést, a társaság ültetvényein dolgozó parasztok sztrájkba léptek. A sztrájkol­ók ellen rendőröket küldtek. A rendőrséggel való ösz­­szetűzés következtében sok pa­raszt meghalt és megsebesült. A rendőrség tömeges letartóztatáso­kat hajtott végre, a letartózta­tott parasztok száma meghaladta a 600-at. 285 embert Koszti vá­rosába vittek és az ottani lakta­nya egyik kisebb helyiségébe zárták őket. A túlzsúfoltság és a szellőzés hiánya következtében egy nap leforgása alatt 194 pa­raszt részben megfulladt, részben hőgutától meghalt. A tragikus eset nagy­­felhábo­rodást keltett a szudáni közvéle­ményben. Több politikai párt és parlamenti csoport Kosztiba küldte képviselőit az ügy meg­vizsgálására. Khartumban népes tüntetések zajlottak le. Tiltakozó tüntetések voltak más szudáni városokban is. A szudáni kormány kivizsgál­tatta a Kosztiban lezajlott ese­ményeket. A vizsgálat eredmé­nyeiről kiadott hivatalos közle­mény beismeri, hogy a letartóz­tatott parasztok a túlzsúfoltság miatt megfulladtak. Mint Khartumból jelentik, Koszti főbírája elrendelte két rendőrtiszt, továbbá számos ka­tona letartóztatását, mert bű­nösnek találták őket a letartózta­tott parasztok halálában. (MTI) Újabb összetűzések Algériában Az AFP hírügynökség algériai jelentése szerint a francia csala­patok és a felkelők között az utóbbi 24 órában, újabb összetű­zések zajlottak le. A felkelők ténykedéseinek eredményekép­pen Constantine és Oran megyé­­vel megszakadt a távíró- és táv­beszélő-összeköttetés. Constantine megyében a fegyveres összecsapá­­s­sok során 19 felkelő életét vesz­t­tette. (MTI) Megindul a könyv­barát-mozgalom galmát. Ebbe mindenki bekap­csolódhat, hiszen ahhoz akarja hozzásegíteni az olvasót, hogy jó könyveiket, szép kiállításban és a bolti árnál olcsóbban szerezhes­sen meg. A meginduló könyvbarát-moz­­galom tagjai havonta 15 vagy 25 forintot fizetnek be, s ennek el­lenében hét illetménykötethez jutnak kedvezményes áron. A Művelt Ember Könyvtára című sorozatban havi 15 forint befize­tése ellenében olyan könyvekhez juthat az olvasó, mint Anatols France: A pingvinek szigete. Ger­gely Sándor: Rögös út. Veres Pé­ter: Számadás. Heversdahl: Egy sebészorvos hősi élete című mű­vek. A Szép Könyvek Barátai című sorozatban havi 25 forint befizetés mellett Csokonai: Kul­túra, József Attila: Hazám, Solo­hov: Új barázdát szánt az eke, a Till Eulenspiegel, a XIX. század nagy magyar mesterművei című kötetekhez juthatnak. Mindkét sorozat befizetői a befizetett ösz­­szegnél 25 százalékkal magasabb értékű illetménykötetet kapnak. A könyv­barát­ mozg­al­om rész­vevői ezenkívül is számos ked­vezményhez juthatnak, így a Könyvbarátok Könyvtára című jegyzékbe felvett bármelyik köny­vet a bolti árnál 10 százalékkal olcsóbban kaphatja meg a könyv­­barát-tagsági könyv felmutatása ellené­ben. A címjegyzékbe több mint 400 könyvet vettek fel — a választék tehát bőséges. Új elő­fizető szerzése esetén, külön könyvjutalom, kedvezményes elő­fizetés a Könyvbarát című fo­lyóiratra, kedvezményes belépő irodalmi előadásokra — mindez a könyvbarát-mozgalom részvevői­nek jogai közé tartozik. A könyvbarát-mozgalom iránt már eddig is nagy az érdeklődés megyénkben. Reméljük, hogy ez­zel még nagyobb tábort szerzünk kincsünknek, büszkeségünknek, barátunknak — ma már milliók kenyerének — a könyvnek. . .Szeressétek a könyvet — a tudás forrását!“ — mondta Gor­kij. Valóban, ma már hazánk­ban is egyre nagyobb a könyv, az olvasás szerelmeseinek szá­ma. S aki igazán szereti a köny­vet, azon igyekszik, hogy saját könyvtára legyen. A jó könyvet csak az élvezi igazán, aki újra meg újra előveheti, belelapozhat, olvasgathatja. Éppen ezért írók, kiadók és könyvterjesztők most szervezik a könyvbarátok­­oz­

Next