Vasmegye, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-01 / 180. szám

Is napokban befejeződik az aratás Jól halad a hordás • Megkezdődött a cséplés Maholnap befejeződik megyénk­ben az új termés betakarítása. Az állami gazdaságok, a termelőszö­vetkezetek, a gépállomások és az egyénileg dolgozó parasztok min­den erőt a gabona betakarítására összpontosítanak, s a kedvezőtlen időjárás ellenére szép eredménye­ket értek el a szempergési száza­lék csökkentésében. A gépállomások kombájn­­i és aratógépei mintegy 10 ezer holdról takarították be a ter­mést. Különösen dicséret illeti azokat a kombájnosokat és aratógépkezelő­ket, akik — amikor csak lehetett — vasárnap is arattak. * A celldömölki és a sárvári já­rásban talán ma — a zab kivéte­lével — végeznek az aratással. A körmendi és a szentgotthárdi já­rásban is szépen előrehaladtak a kenyérgabona betakarításával, csupán egy­két helyen van még lábon­álló búza. De rövidesen ezeken a helyeken is betakarni az új termés. Vannak helyek azonban, ahol még lábon álló rozsot is találni. Ez nem idő­járás okozta lemaradás, hanem rossz munka­szervezéstől adódik. Így áll a helyzet a Bögötei Álla­mi Gazdaság pusztalányi üzem­egységében, ahol kb. 15—20 hold rozs még arattatlan. De a mai napon — ha az idő engedi —­ itt is végeznek az aratással. Ezzel egyidőben a celldömölki és a sárvári já­rásban megkezdődött a behor­­dás, osztagolás és a cséplés. Pápócon, Kenyériben, Répcelakon, Vámoscsaládon, Ostffyasszonyfán, Kosszúperesztegen és több más községben, termelőszövetkezetben teljes ütemben halad a cséplés. Ugyanakkor megindult ez a mun­ka a vasvári és a szombathelyi járásban is. Az aratással egyidő­ben megkezdett tarlóhántás is len­dületesen halad. A Kenyéri Gépállomás eddig közel 2000 hold tarlót szán­tott fel, aminek nagy százalékát bevetet­ték másodnövénymaggal. A me­gye dolgozó parasztjai eddig több mint 12 ezer holdon vetettek má­­sodnövénymagot. Ezekben a napokban tehát még fokozottabb erővel kell munkál­­­­kodnunk a jövő évi kenyérnek­­való betakarítása érdekében. A gépállomások, a termelőszövetke­zetek, s az egyéni gazdák vonta­tókkal és fogatokkal, valamint te­herautókkal hordják osztagba a learatott termést és azt rövid időn belül csépeljék el, hogy minél előbb biztonságos helyre kerüljön a gabona. Eddig 2043 mázsa gabonát gyűjtöttünk be megyénkben A cséplés megindulásával egy­időben megkezdődött a gabona­beadási kötelezettségek teljesí­tése is. A megyei begyűjtési hi­vatal értesítése szerint eddig 2043 mázsa gabonát adott be dol­gozó parasztságunk az államnak. A legtöbbet a celldömölki járás­ban adták be, ahol eddig 386 mázsát szállítottak a magtárakba. A sárvári járásból 379, a szent­gotthárdiból 443 mázsát adtak be. A nagy cséplés ezen a héten indul meg, s ekkor nagyobb ütemet vesz a gabonabeadási kö­telezettségek teljesítése is. Ölbőn és Magyarszecsődön is szerelik a villanyt Az idén már 7 Vas megyei köz­ségben végeztek a belső villany­­szerelési munkálatokkal a Vas megyei Villanyszerelési Vállalat dolgozói. Most újabb két község, Ölbő és Magyarszecsőd villamo­sításán dolgoznak. Elhatározták: alkotmányunk ünnepére ebben a 2 községben is végeznek a szere­léssel, hogy a dolgozó parasztok örömére mielőbb kigyúlhasson a villanyfény. Élénk versengés kez­dődött az augusztus 20-ra tett fel­ajánlások mielőbbi teljesítése ér­dekében az egyes munkahelyeken. Legutóbb Abert Imre és Vigler József szerelők érték el a leg­jobb eredményt: 198, illetve 175 százalékos teljesítménnyel büsz­kélkedhetnek. Ölbő és Magyarszecsőd villamo­sítása után más falvakba költöz­nek a vállalat szorgalmas szerelői. Még ez évben újabb három köz­ségbe, Sorkifaludra, Sorkikápol­­nára és Szalafőre is el akarják juttatni a munkát megkönnyítő, kultúrát hozó villanyáramot. Szép eredmények a sertéshizlalásban Az utóbbi hetekben és hónapok­ban egyre jobb eredményekkel büszkélkedhetnek a Vönöcki Ál­lami Gazdaság sertéstenyésztői. Május hónapban például a hízók­nál sertésenként napi 0,98 kiló volt a súlygyarapodás. Ekkor el­határozták a sertéstenyésztők, hogy a takarmány jobb megvá­lasztásával, a helyes falkálítás­­sal, az etetési idő pontos betar­tásával tovább növelik eredmé­nyeiket. Elhatározásukat tett kö­vette. Júniusban már 1,06, július­ban pedig — az eddigi számítá­sok szerint — 1,2 kilóra növelték a napi súlygyarapodást. Az ered­mények elérésében nagy érdeme van Nagy Sándornak, a „Kiváló állattenyésztő’­ jelvénnyel kitün­tetett brigádvezetőnek, alá mind szakmai, mind egyéb téren sokat segít az etetőknek. ------- 1— ÚJ MÓDSZERREL A mozdonyok külső rétegének rozsdásodását és a belső vízkő­réteget eddig vízkeverő lég­kalapáccsal távolították el a Szombathelyi Járóműjavító Vál­lalatnál. Jelenleg újfajta mód­szeren kísérleteznek. Ragó Bálint légüzemlakatos készített egy 92 milliméter átmérőjű, hatcsapos acéllappal felszerelhető forgó­korongot. E kis készüléket a lég­csiszológépre szerelte. S a korong forgása közben a csapokon lévő acéllemezek kilengenek és letisz­títják a felületet. Így a munka könnyebb és gyorsabb is. Ha a kísérlet eredményesen zárul, ak­kor az egész üzemben alkalmaz­zák. 1 ' -A » Vég Béla, Urbán Ernő felszólalása, Hegedűs András vitaösszefoglalója (2. oldal) Non György, a Népköztársaság legfőbb ügyészének beszámolója (3—4. oldal) MAI SZÁMUNK 6 OLDAL .......................... ....................................................... Az országgyűlés keddi ülése Az országgyűlés kedden délelőtt a Minisz­tertanács elnökének beszámolója feletti vitával folytatta munkáját. Az ülésen megjelentek a párt és a kormány vezetői közül Apró Antal, Erdei Ferenc, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Kiss Károly, Marosán György, Mekis József, Szalai Béla, Bata István, Gáspár Sándor, Piros László, Rónai Sándor, Egri Gyula, Vég Béla, valamint a Minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezető­je és tagja. Az ülést néhány perccel tíz óra után Rónai Sándor, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg. Be­jelentette, hogy a Minisztertanács elnökének be­számolója feletti vitában Vég Béla, Rchátz Imre, Földvári Rudolf, Kiss Imre, Molnár Ernő és Urbán Ernő képviselők jelentkeztek felszó­lalásra. A vitában elsőnek Házi Árpád, az állami ellenőrzés minisztere szólalt fel. Házi Árpád. A szocialista demokrácia fejlődésének meggyorsításában kiemelkedő szerepük van a tanácsoknak Házi Árpád bevezetőben hang­súlyozta, hogy Hegedűs elvtárs vázolta azokat a feladatokat, amelyek az állami munka továb­bi megjavítása érdekében pár­tunk Központi Vezetőségének út­mutatása alapján soron következ­nek. A tennivalók között igen je­lentős helyet foglal el az állami munka megjavítása, demokratiz­musának továbbfejlesztése. — A szocialista demokrácia fejlődésének meggyorsításában kiemelkedő szerepük van a ta­nácsoknak — mondotta. — A la­kosság által demokratikusan meg­választott tanácsoknak, a taná­csok végrehajtó bizottságainak, állandó bizottságainak úgy kell megszervezniük munkájukat, hogy állandó és élő kapcsolatot tartsanak fenn a széles dolgozó tömegekkel és e kapcsolatot ál­landóan fejlesszék és erősítsék, ennek segítségével vonják be az összes hazafias erőket az állami ügyek intézésébe. E fontos cél megvalósítása érdekében a tanácstagok és a ta­nácsok végrehajtó szervei állan­dóan és gondosan tanulmányoz­zák a lakosság szükségleteit és ezek kielégítésének lehetőségeit. A továbbiakban szólt a helyes községpolitikai munkáról, amely­hez már jelentős anyagi alapot biztosítottunk, majd elmondotta, hogy a tanácsi munka további javításának az is feltétele, hogy a megyei, járási tanácsok is ad­ják át az alsóbb tanácsi szervek­nek azokat a hatásköröket, ame­lyek átadása a munka megjaví­tását, a bürokrácia megszünteté­sét, a lakosság szükségleteinek jobb kielégítését szolgálja. — A községpolitikai munkában azonban még jelentős hiányossá­gok vannak — hangsúlyozta ez­után, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a hazafiságból, álla­munk iránti szeretettől származó lelkesedés, kezdeményezés és ál­dozatkészség jelentősen kiegé­szítheti, megnövelheti az állam teremtette feltételeket és erőfor­rásokat. Számos példát sorolt fel ennek alátámasztására, majd hangsúlyozta: — A tanácsok mun­kájában a jó tapasztalatok fej­lesztésével, általánosításával el lehet és el kell érn­ a hibák gyors felszámolását. Nekünk, or­szággyűlési képviselőknek ebben kell elsősorban tevékeny segítsé­get adnunk a tanácsok munkájá­hoz. A demokratizmus fejlesztésé­nek útjából — amint pártunk Központi Vezetősége meghatároz­ta — el kell távolítanunk min­den fékező és gátló tényezőt, meg kell szüntetnünk azokat a bürokratikus vonásokat, amelyek az állami munkában még meg­találhatók — mondotta, majd hangsúlyozta: az állami munká­ban el kell érnünk, hogy a veze­tés közelebb kerüljön a végrehaj­táshoz, a végrehajtó szervek pe­dig a széles dolgozó tömegekkel egybeforrva végezzék munkáju­kat.­­ Nekünk, országgyűlési kép­viselőknek is egy emberként kell munkánkat végeznünk a szocia­lizmus építésének további sike­reiért, a szocialista demokrácia fejlesztéséért. (Taps.) Rchátz Imre országgyűlési képviselő szólalt fel ezután, majd Földvári Rudolf országgyű­lési képviselő következett szólásra, ötéves tervben meghatározott fel­adatait elsősorban a legfontosabb beruházási feladatait. A Minisztertanácsnak — Borsod me­gyei tapasztalataink szerint — be­hatóbban és gyorsabban kellene pozitív választ adni több olyan kérdésre, amelyeket falusi válasz­tóink tesznek fel nekünk és raj­tunk keresztül a Minisztertanács­nak is — folytatta, s több olyan kérdést említett, amelyek a kis­­parasztságot érintik, s amelyek megoldására eddig nem történt in­tézkedés a kormány részéről.­­ Úgy vélem, ebben sokat nyom a latban az, hogy a Minisztertanács egyes tagjainak nincs elég szemé­lyes tapasztalata, élménye ilyen ügyekről, magyarán szólva nem fordít elég gondot és időt a Mi­nisztertanács saját határozatainak helyszíni ellenőrzésére, a lakosság­gal való kapcsolatainak kellő erő­sítésére. Nem kérünk mi lehetetlent a Minisztertanácstól, nem kérjük egyszerre minden orvoslását, csak az elmúlt években elkövetett hi­bák lehetőségeinkhez mért kijaví­tását. Megyei tapasztalataink alapján — folytatta — a Minisztertanács­nak a jövőben kevesebb, rövidebb és megfontoltabb határozatokat kell hoznia. Javasoljuk, hogy a Minisztertanács ellenőrizze alapo­san a minisztériumok és az orszá­gos szervek munkáját, mert ezek is sok határozatot és rendeletet küldözgetnek még ma is. A jövőben ne engedje meg a Minisztertanács, hogy egyes mi­nisztériumok és országos szervek egyes rendeletei ellentétben állja­nak a Minisztertanács és a Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsa hatá­rozataival vagy megsértsék a helyi tanácsok hatáskörét. A Minisztertanács ne feledkez­zék meg a jövőben sem az állam­­polgári kötelességek teljesítésének ellenőrzéséről, az állami fegyelem szakadatlan erősítéséről. Ezt azért tartottam szükségesnek hangsú­lyozni, mert itt-ott hallani olyan hangokat, hogy a szocialista de­mokratizmus kibontakoztatásának korszakában nincs már szükség minderre, magyarán szólva nincs szükség adófizetésre és begyűjtés­re, munkafegyelemre, állami fe­gyelemre és így tovább. Nem fe­lejthetjük el egy pillanatra sem, hogy szilárd, szocialista állami fe­gyelem nélkül nem lehet szó szo­cialista demokráciáról sem. Bízom népi kormányunkban, az általunk és bizalmunkból válasz­tott kormányunkban, hogy példát fog mutatni az eddig elkövetett hibák következetes és gyors ki­javításában is. Ezt olvasom ki a Mi­nisztertanács beszámolójában ta­pasztalható határozottságból és őszinte önbírálatból is. A Minisz­tertanács beszámolóját helyesnek, jónak, reálisnak tartom, azt el-­­­ogadom és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. (Nagy taps.) (Folytatás a 2. oldalon.) Földvári Rudolf: A Minisztertanácsnak a jövőben kevesebb, rövidebb és megfontoltabb határozatokat kell hoznia Bevezetőben arról szólt, hogy a Minisztertanács beszámolója és az abban vázolt program megfelelt dolgozó népünk várakozásának. A Minisztertanács beszámolója határozottan, de józanul jelölte meg, hogy a kormány milyen to­vábbi intézkedéseket akar tenni a Központi Vezetőség júliusi határo­zatai alapján a szocialista demok­rácia továbbfejlesztése és kibonta­koztatása, a népjólét további eme­lése, politikai, gazdasági és kultu­rális fejlődésünk meggyorsítása érdekében. Helyesen és példamutatóan jár el a Minisztertanács akkor, amikor a dolgozó népünk által választott, népünk akaratát megtestesítő és képviselő országgyűlés elé terjeszti rendszeresen — elbírálás és ellen­őrzés céljából — a munkájáról szóló beszámolóját. Itt az ideje, hogy a tanácsok végrehajtó bizott­ságai is ilyen rendszeresen és kö­vetkezetesen számoljanak­­ be te­vékenységükről az őket megvá­lasztó tanácsoknak, hogy kövessék ebben is a Minisztertanács példá­ját. Ezután a Minisztertanács eddigi tevékenységének főbb hiányossá­gairól szólt. — A Borsod megyei idei tapasztalatok azt mutatják — de úgy tudom, ez országos probléma is —, hogy építőiparunk mai fel­­készültsége és helyzete nem jelent száz százalékos garanciát arra nézve, hogy építőiparunk a máso­dik ötéves terv beruházásaiból az előirányzott árért és a meghatáro­zott időre felépíti mindazt, amit országunk vár és követel tőle. Ez nemcsak az Építésügyi Miniszté­rium hibája. Tapasztalataim sze­rint ebben szerepet játszanak ter­vező és beruházó szervezetünk és más minisztériumok komoly hibái is. Ezért — véleményem szerint — a Minisztertanácsnak lehetőleg rövid idő alatt meg kellene terem­teni minden feltételét annak, hogy építőiparunk az előírt időre és minőségben teljesítse a második

Next