Vas Népe, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-01 / 27. szám

(Folytatás az 1. oldalról.) emelkedett­­és­ elérte a 24 milliót. Az ellenforradalom a termelő­szövetkezetek többségéiben tönkre­tette a baromfitenyésztést, amit 1957-ben csak kis mértékben tud­tunk helyreállítani. A fő feladat az­­ állat­tenyésztés­ben az 1958. évben ugyanúgy, mint a növénytermesztésben, a terméshozamok növelésével és a termelési költségek csökkentésé­vel többet és olcsóbban termelni. Az állattenyésztés egyes ágaiban a legfőbb feladatok a következők: a szarvasmarhatenyésztésben a jó- , minőségű tenyész- és vágóállatok számának, a vágómarha átlagsú­lyának és a borjúszaporulatnak a­ növelése, valamint a meddőség csökkentése. A termelőszövetkezetekben el kell érni, hogy a tehén­sűrűség száz holdanként az eddigi 1,3 darabról legalább 7 darabra emelkedjék. A sertéstenyésztésben az átla­gos vágósúly csökkentése nélkül ■ lényegében meg kell rövidíteni a h­íz­atási időt. Törekedni kell a ser­­t­­enyésztést összekapcsolni a tehenészetekkel, mert a fölözött te­i felhasználása a sertéstenyész­tésben jelentősen megnöveli a ho­zamokat. A termelőszövetkezetnél fontos feladat a sertésállomány kialakítása. A juhtenyésztésben a mennyiségi emelés mellett a mi­nőség javítására kell törekedni. A baromfiállomány fejlesztése érde­kében 1958-ban legalább 22 milió naposcsibét kell keltetni, nagy gondot kell fordítani a többi ba­romfi tenyésztési ág, különösen a víziszárnyas és pul­ vktatenyész­tés, fejlesztésére. Az értékesítésről szólva minde­nekelőtt megállapította a minisz­ter, hogy a mezőgazdaság 1957. évi exporttervét 108,5 százalékra teljesítette, de az előirányzat 15— 20 százalékkal kisebb volt az elő­ző évinél. Emellett egyes fontos termékekben — bacon sertés, vá­gott baromfi, tojás, hüvelyes­magvak, téli alma —­­jelentős volt az elmaradás. A népgazdaság érdeke meg­követeli, hogy a jövőben rész­leteiben is teljesítsük az ex­porttervek­et. A mezőgazdasági termékeket a beadási kötelezettség eltörlése után az állami felvásárlási rend­szer keretében biztosítottuk. Meg­állapítható, hogy az új rendszer­rel sikerült biztosítani a lakosság zavartalan ellátását az ipar nyers­anyagellátását és lényegében kielé­gítettük az exportigényeket is. Ez a rendszer kedvezően hatott a pa­rasztság politikai hangulatára és termelési kedvére is. A miniszter a továbbiakban a termelőszövetkezetek kérdésével foglalkozott. ■Hazánkban jelenleg — mondot­ta többek között — a szocializmus építésének, dolgozó népünk jelen­legi életszínvonala fenntartásának és további­­növelésének, valamint a munkás-paraszt szövetség elmé­lyítésének, a proletárdiktatúra megszilárdításának döntő előfelté­tele a mezőgazdaság szocialista át­­szervezése. Az ellenforradalom le­verése óta tett párt- és kormány­­intézkedések következtében ér­tünk el eredményeket. Az ellenfor­radalom által szétszórt termelő­szövetkezetek közül már mintegy 1150 új­jáalakult. A múlt év de­cember 31-én 2607 mezőgazdasági termelői szövetkezet működött 126.101 taggal, 1.191.842 hold össz­területen, illetve 884.251 ho­ld ,szántóföldön. A termelőszövetke­zetek többsége az elm­últ évben szervezetileg és gazdaságilag meg­szilárdult. Sokat javult a munka­­fegyelem, a termelőszövetkezetek ter­mésátlaga lényegesen megha­ladta az egyénileg gazdálkodó parasztokét. Az egy munkaegység értéke átla­gosan eléri a 39 forintot a­­ múlt évi 33 forinttal szemben. Az elért eredmények azonban nem homályosítják el a termelő­szövetkezetek fejlesztésével, a me­zőgazdaság szocialista átszervezé­­sével kapcsolatban azt a negatí jelenséget, hogy a ter­előszövet­kezeti morgan­om számszerű fejlő­dése nem kielégítő. A ksparcellás gazdálkodás már elavult, a mező­gazdaság szocialista átszervezése objektív szükségesség, ami elől nem lehet hosszabb ideig kitérni. Számunkra a mezőgazdaság szocialista átszervezése létkér­dés, mert a ma fennálló kettősség, amely szerint az iparban a ter­melés szocialista alapon folyik, ugyanakkor a mezőgazdaságban még ma is szétaprózott egyéni gazdaságok vannak túlsúlyban, so­káig nem tartható fenn. Ez az állapot már évek óta aka­dályozza a népgazdaság egészséges fejlődését. Ennek ellenére a me­zőgazdaság szocialista átszervezé­se érdekében nem folyik megfe­lelő felvilágosító munka. . Olyan illúziót kelteni a dol­gozó parasztokban, hogy egyéni parcellák ,önök időkig fennmarad­hatnak, nem más ú­­, iránt a dolgozó parasztság becsapása, ami semmi­képpen sem egyeztethető össze a párt politikájával. Az a párt- vagy állami funk­cionárius, aki erről nem be­szél nyíltan és őszintén a­ dol­gozó parasztoknak és nem tesz meg mindent, ami elősegíti a termelőszövetkezetek fejlődé­sét, a mezőgazdaság szocialista átszervezését, nem szereti iga­zán a dolgozó parasztságot. A termelőszövetkezeteik­ fejlesz­tését, a mezőgazdaság szocialista átszervezését azonban nem­ kap­kodva, hanem nyugodtan, megfon­toltan, s nem a dolgozó paraszt­ság akarata ellenére, hanem, a ve­le való megegyezés alapján, vele együtt kell megvalósítani. Fel kell számolni minden bürokratikus módszert, amely ellentétben é­l a lenini önkéntességgel. Ugyanak­kor látni kell azt is, hogy ,a termő­­­őszövetkezeti mozgalmat nem bízhatjuk a spontanításra, mint ahogy azt a revizionisták mond­ják. A szocializmus építése nem történhet spontán módon, csak a párt és az állam tervszerű befo­lyásolása és irányítása útján. Termelőszövetkezeti mozgal­munk gyorsabb ütemű fejlődésé­nek egyik legfontosabb feltétele, hogy a jelenleg működő mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek mi­nél előbb korszerűen felszerelt,­­sok árut termelő és állandóan nö­vekvő jövedelmezőségű nagyüze­mel­ legyenek. Azt a célt kell ki­tűznünk, hogy a termelőszövetke­zeti tagok jövedelme a közeljövő­ben — néhány éven belül — mintegy 25—30 százalékkal meg­haladja a jól gazdálkodó közép-­­ parasztok jövedelmét. Ennek ér­dekében biztosítani kell, hogy­­a ter­melőszövetkezetek mind a növénytermesztésben, mint­ az állattenyésztésben sokkal jobban használják ki a nagy­üzem lehetőségeit, s nagyüzemi keretek között tény­­­­leg nagyüzemi módszerekkel is , dolgozzanak. Sokkal tervszerűb-­­­bé kell tenni a termelőszövetke- - zetek beruházását. Fokozott fi­­i gyelmet kell fordítani a saját , erőből történő beruházások nö-­­­velésére, s ezeknél nagy gondos- i ságnak, takarékosságnak kell ér- , vényesülnie. Rendet kell terem-­­ teni minden termelőszövetkezet-­­­ben a munkaszervezés és a jö­­­vedelemelosztás terén is.­­ Külön kell beszélni a terme­­j­élcsoportokról, amelyeknek szá-­­­ma mintegy 900, területük 250­­ ezer hold. Ezeknél-: fejlődését a­­ múltban nemcsak az akadályozta,­­ hogy elhanyagoltuk őket, h­anem­ az is, hogy a számukra biztosí­tott kedvezmények nem a közös gazdálkodást, hanem egyéni gaz­daságaikat­­ erősítették. Áttérve a gépállomások mun­kájára hangsúlyozta a miniszter, hogy a mezőgazdasági terme­lés fejlesztésének, a termelőszö­vetkezetek megerősítésének és a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének fontos feltétele a gépállomások rendszerének erősítése, munkájuk állandó javítása. A párt és a kormány világosan tisztázta, hogy a mezőgazdasági termelés gépesítésének fő formá­ja a gépállomások rendszere. Az eredmények mellett a leg­­főbb hiba abban mutatkozik, hogy a gépállomások nem nyúj­tanak kellő szakmai és politikai segítséget a termelőszövetkezetek­nek és nem éreznek kellő fele­lősséget a termelőszövetkezetek­ben végzett munkáért. A gépállo­másoknak időben és jó minőség­ben végzett gépi munkán túlme­­nőleg szakmailag és politikailag is segíteniük kell a termelőszövet­kezeteket. Szorosabbá kell tenni a terme­lőszövetkezetek és­ a gépállomá­sok dolgozóinak kapcsolatát. Elő kell segíteni, hogy a termelőszö­vetkezetekben dolgozó traktorosok mielőbb belépjenek a termelőszö­vetkezetekbe,­­de az ilyen trakto­rosok továbbra , is a gépállomás teljes jogú dolgozói maradnak. Az állami gazdaságokról szólva megállapította a miniszter, hogy ezek 1957-ben fennállásuk óta a legjobb eredményt érték el. A gazdaságok , mintegy 20 százaléka abszolút nyereséggel zárta az évet. Áttérve a földrendezés kérdé­sére kiemelte: minden túlzás nél­kül elmondható, hogy ekkora feladatot a földreform óta föld­­rendezés terén nem hajtott vég­re az államapparátus. A földren­dezéssel kapcsolatos munka 2969 községet és várost érintett, az ország községeinek több mint 90 százalékát. Az eljárás az ország területének 8, a szántóterület 12,3 százalékát érintette. Ebben az évben — mondotta befejezésül — a mezőgazdasági termelés össztermelési értékét az 1957. évihez mérten 4,6 százalékkal kell növelni. A növénytermesztésben biztosíta­ni kell legalább az 1957. évi szín­vonal tartását, az állattenyésztés­ben pedig az elmúlt évivel szem­ben 11,4 százalékos termésnöve­­kedést kell elérni. VAS NÉPE 1958. február 1. Szombat Pénteken Lengyelországban megkezdődtek a tanácsvl­asztások Varsó (MTI). Lengyelországban a tanácsválasztások napja ugyan­ február 2, de a nagyüzemi válasz­tási körzetekben pénteken kora haj­nalban, az ország egyes részein pedig már közvetlenül éjfél után megkezdődtek a tanácsválasztá­sok.­ A Varsói lapok első olda­lon közlik a választások menetét, első eredményeit. A jelölőlistákra a nép legjobbjait vették fel, a párt és a nép államának odaadó híveit, régi munkásmozgalmi har­cosokat, mérnököket, technikuso­­kat, munkásokat. (MTI) Nyugat-Németországban kijelölték a rakétatámaszpontok helyét A bonni külügyminisztérium ki­jelölte azokat a pof­tokat, ahol atomrakétatámaszpontokat létesí­tenek. Eszerint rakétatámaszpon­tok lesznek nem csupán Bajoror­szágban, hanem Hessen tarto­mányban és Észak-Rajna-Vesztfá­­liában is. A megfelelő építési mun­kálatok máris megkezdődtek. A berrni NATO-légierő eddig már 14 katonai repülőtérrel rendelkezik. Ezeket a repülőtereket más NATO államok légierői is használják. Minit a Berliner Zeitung jelenti, amerikai atomszakértők megerő­­sítette­k azokat a híreket, amelyek szerint éles atombombáikkal ellá­­­tott amerikai repülőgépek rend­szeres őr­járati repüléseket végez­nek Nyugat-Európa felett. Az atombombákat a nyugatnémetor­szági Rajna-Pfalz tartományban, Dalin közelében levő raktárakban őrzik. A bombákat, mielőtt az őr­járat repülőgépeibe szerelnék, mintegy kétórás munkával illesz­tik be. (MTI) Franciaország 655 milió dollár új külföldi kölcsönt kapott Felix Gaillard francia minisz­terelnök csütörtökön este 200 új­ságíró előtt közölte, hogy Fran­ciaország megállapodásokat kö­tött az Egyesült Államokkal, az Európai Fizetési Unióval és a Nemzetközi, Valutaalappal, s e megállapodások értelmében 655 millió dollár kölcsönt kapott ide­gen devizában. A kiadott hivatalos közlemény szerint a kölcsön biztosítja Fran­ciaországot az infláció és a visz­­szaesés ellen és ezek kihatása­­ határozott javulást hoz majd Franciaország pénzügyi helyzeté­ben. A Combat­­megállapítja, hogy a 655 millió dollár Francia­­ország becsületét és szavát köte­lezi el. A baloldali sajtó arra mu­tat rá, hogy Gaillard — a Libera­tion szavaival­­— „a kilövőpályák béreként" kapta dollárjait. Az Humanité megírja, hogy az Eu­rópai Fizetési Unió által Fran­ciaországnak nyújtott 250 millió dollárból Adenauer Németorszá­ga 100 milliót vállalt magára. Ezek a dollárok drágák lesznek Franciaországnak — írja a lap. Ismét elhalasztották az amerikai mesterséges hold kilövését A Cape Canaveral-i kísérleti központtal érintkezésben álló szakértők az AFP jelentése sze­rint csütörtökön a koraesti órák­ban még azt mondották, jó kil­­átások vannak arra, hogy a pén­tekre virradó éjszaka kilövik az amerikai mesterséges holdat. Emlékezetes, hogy a kísérletet a szerdára virradó éjszaka a ked­vezőtlen időjárási viszonyok mi­att elhalasztották. Az AFP pénteken hajnali hí­rével már arról számol be, hogy a hadsereg mesterséges holdjá­nak kilövését ismét elhalasztot­ták.. A hírügynökség szerint na­gyon valószínű, hogy a mestersé­ges holdat hordozó Jupiter C- rakétát a közeljövőben kilövik. Jelenleg a légkör felső rétegei­ben uralkodó heves szélviharok gátolják a kísérletet. Jóllehet a sajtónak semmiféle hivatalos tá­jékoztatást nem adtak, feltehető, hogy még néhány nap eltelik, amíg a légköri viszonyok annyi­ra megjavulnak, hogy a kísérlet lehetővé válik. (MTI) — BONNBAN óvatos optimiz­mussal ítélik meg a moszkvai ne­­met—szovjet tárgyalások kilátás«­,­it. Politikai megfigyelők azt hi­szik, hogy a tárgyalások eddigi jó lefolyása hatással lesz a jövendő poli­tika­i érintkezésre is, amely t­v­tán már belátható időn belül lét­rejöhet Bonn és Moszkva között. AZ HUMANITÉ felelős ki­adója és egy újságírója, Alain Gu­erin ellen a független szakszerve­zetek szövetsége­ bűnügyi eljárást indíttatott amiatt, hogy a magyar­­országi események idején a Fran­cia Kommunista Párt székházá­nak felgyújtását követően, az Hu­­manité a jobboldali szakszer­vezek­ tagjait vádolta meg a gyújtoga­­tással. A szakszervezeten kívül 6, név szerint megnevezett fasiszta is rágalmazási pert indított az Hu­rránké ellen. Egy távoli ország:VENEZUELA Ez év január végén megdöntöt­ték az 1952. decemberében kato­nai államcsíny segítségével hata­lomra került Jimenez elnök dik­tatúráját. Az önkényuralom elle­ni lázadás Caracas fővárosban, La Guaira kikötőben és Puerto Ca­­bello, továbbá Maracay, Cabimas, Valencia, Marquetia, Barinas vá­rosokban robbant ki. A Venezuela Dél-Amerika északi partjain elterülő 20 tagállamból álló szövetségi köztársaság, terü­lete 912.000 négyzetkilométer, la­kosainak száma 6 millió fő. A la­kosság 80 százaléka mesztic (in­dián-fehér keverék), 11 százaléka kreol és fehér. A Magyarország­nál tízszg nagyobb területű or­szág nagy részét trópusi őserdők borítják. Természeti kincsei kö­zül legjelentősebb a kőolaj. Az olajmezők a Maracaiboi-öböl kör­­r­nyékén és az Orinoco folyó tor­kolatától északnyugatra találha­t­­ók. Az ország a Föld olajterme- I lésében jelenleg a második helyet foglalja el. 1956-ban 131 millió tonna olajat hoztak felszínre. Vi­lággazdasági jelentőségűek ugyan­csak a Ciudad Bolivar városától délre elterülő óriási vasérc-tele­pek is, amelyeknek évi termelése ■ megközelíti a 10 millió tonnát.

Next