Vas Népe, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-02 / 206. szám

A Hruscsov-nyilatkozat visszhangja PEKING N. Sz. H­ruscsovnak, a szovjet minisztertanács elnökének a Pravda tudósítójának kérdéseire adott válaszai az atomfegyverkí­­sérletek beszüntetésére vonatko­zóan a kínai közvélemény és saj­tó érdeklődésének középpontjá­ban állanak. Több kínai lap első oldalon közli Hruscsov válaszai­nak részletes kivonatát. A Da­­gan Bao vezércikkében azt írja, Hruscsov világosan kijelentette, hogy az Egyesült­ Államok,, és Anglia kormányának a kísérle­tek egy esztendőre történő be­szüntetéséről szóló nyilatkozatai nem mutatják azt, hogy e két kormány követni akarja a Szov­jetunió példáját. VARSÓ A. Zyc­o Warszawy hangsúlyoz­za, elérkezett az ideje az atom- és hidro­génfegyver-kísérletek végérvényes beszüntetésének. A tárgyalások célja sem lehet más. BUKAREST Az összes vasárnapi bukaresti lapok közük a szovjet minisztet­­anács elnökének válaszait a Prav­da tudósítójának kérdéseire. A Scinteia a következő cím alatt számol be ezekről: „Az Egyesült Államok és Anglia kormánya el­utasítja az atomfegyver-kísérletek beszüntetését.“ SZÓFIA Az összes bolgár lapok vasár­napi számukban közüik Hruscsov válaszait a Pravda tudósítójának kérdéseire. Az Otocsesztyen Front szerkesz­tőségi cikkében megállapítja, hogy mindazok, akik a fegyverkezési versenyt és az atomfegyverrel való fenyegetőzést nem tették po­litikájuk alapjává, óriási öröm­mel és megelégedéssel fogadják N. Sz. Hruscsovnak azt a bejelenté­sét, amely szerint a szovjet kor­mány október 31-én kész tárgya­lásokat kezdeni az Egyesült Ál­lmokkal és­ Angliával. DAMASZKUSZ Az összes Szíriai lapok feltűnő helyen köztik azoknak a vála­szoknak a teljes szövegét, amelye­ket N. Sz. Hruscsov adott a Prav­da tudósítójának kérdésér­e. Az As Sam című lap felhívja az ENSZ közgyűlésének küszöbön­­álló ülésszakát, hogy „hallassa döntő szavát az atomfegyverkísér­letek beszüntetése mellett.” „Hruscsov — állapítja meg az Ar Raj al Am című lap — azt akarja, hogy mindörökre véget vessenek az atomfegyverkísérle­teknek.’1 TOKIO A japán sajtó nagy megelége­déssel fogadta Hruscsov nyilatko­zatát. A Mainici című lap üdvöz­li a Szovjetuniónak ezt a lépését és kifejezi elégedetlenségét azzal az állásponttal, amelyet a nyu­gati hatalmak ebben a kérdésben elfoglalnak. DELHI Az indiai közvéleményben és sajtóban a legélénkebb érdeklő­dést váltották ki Hruscsov vála­szai. Ezeket Indiában úgy tekin­tik, mint a szovjet kormány újabb békekezdeményezését. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának ülése Mint az Új-Kína hírügynökség jelenti, augusztus 17-től 30-ig ki­bővített ülést­­ tartott a Kínai Kommunista Párt Központi Bi­zottságának Politikai Bizottsága. Az ülésen megtárgyalták az 1959. évi állami gazdasági tervet, az ipari és a mezőgazdasági termelés helyzetét, a falusi munka, a ke­reskedelem, a művelődéspolitika kérdéseit stt­. Az ülés részvevői hangsúlyoz­ták, hogy 1958-ban a gabonatermés eléri a 300—350 milió tonnát, vagyis 1957-hez képest 60—90 százalékkal emelkedik. .. Az egy lakosra eső gabonatermés­ 500 kilogramm körül mozog. A gyapottermés mintegy 3,5 millió tonna lesz, vagyis az 1957-es szín­vonal több mint kétszeresére emelkedik. Ez a jelentős mezőgazdasági győzelem az ipar gyorsütemű fej­lesztését teszi szükségessé. Az ülé­sen rámutattak, hogy az ipari ter­melésben és az építkezéseknél a legfőbb ágazatokra kell tenni a hangsúlyt. Az iparban a központi kérdés az acél-, nyersvas- és gép­gyártás. Tekintettel a nagy bel­földi acél- és vaskeresletre vala­mint a lakosságnak a vas- és acéltermelésben kifejtett erőfeszí­téseire, szükséges és lehetséges a vas- és acéltermelés ugrásszerű fejlesztése. Az 1958. évi állami gazdasági terv értelmében az idén 6.200.000 tonna acélt kell gyár­tani, vagyis 850 ezer tonnával töb­bet, mint az elmúlt évben. Ez a mennyiség azonban nem elegendő, így a párt felhívta a népet, biz­tosítson 1958-ban 10.700.000 torma acélt, vagyis kétszer annyit, mint 1957-ben. A politikai bizottság ezután az 1959. évi állami gazdasági terv főbb mutatószámaival foglalkozott Élénk vita alakult ki az ülé­sen a falusi népi kommunák meg­alakítása körül. Az ülés részvevői megállapították, hogy a kis me­zőgazdasági termelőszövetkezetek nagy népi kommunákba való egyesítése, amelyekben az ipar, a mező­gazdaság, a kereskedelem, a közoktatás és a honvédelem kér­dései egységes egészbe forrák össze, s a társadalmasítás maga­sabb színvonalra emelkedik, a­­szükségszerű irányzat, amely a falusi termelés rohamos fejlődése és a parasztok tudatossága foká­nak gyors emelkedése eredménye­ként indult meg. • • A népi kommuna a legjobb szervezeti forma a szocialista építés meggyorsítására és a kommunizmusba való átme­netre. Ez lesz az elkövetkező kommu­­nista társadalom alapvető társa­dalmi egysége. NEMZETKÖZI SZEMLE HiiHiimimimmiiNiHiiiiMiiiiim­miinMmmiiiiHiHi­iimiiiiiiiHiiimiaumiiiiiii­MiiiiiiiimiiMimiHiiiiiiiinN Akaratukból vagy Ez év március 31-én a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa bejelentet­te, hogy a Szovjetunió minden elő­zetes feltétel és megállapodás nél­kül egyoldalúan felfüggeszti to­vábbi atom- és hidrogénfegyver­­kísérleteit. A szovjet kormánynak ez a merész huszárvágása egy csa­pásra kettészelte az atomfegyver­kezési verseny reménytelenül ösz­­szegubancolódott gordiuszi csomó­ját. . Az amerikai atomdiplomácia vereségének előérzete akkoriban már szinte benne volt a levegő­ben, hiszen a „tömeges elretten­tés“ dullesi koncepciójára — ka­tonai tekintetben — kiheverhetet­­ten csapást mért a szovjet szput­­nyikok fémjelezte erőeltolódás. A március 31-i szovjet döntés vi­szont a nemzetközi politika és a közvélemény megnyeréséért folyó mérkőzés porondján adta meg a kegyelemdöfést Washington „atomfurkósbot” diplomáciájá­nak. Az amerikai atompolitika a szovjet bejelentés után hirtelen azon vette észre magát, hogy a világ legégetőbb dilemmáját illető­en légüres térbe került, elszigete­­lődött. Atompolitikájának irreali­tása és tarthatatlansága most már nem csupán katonai, hanem poli­tikai tekintetben is teljesen feltá­rult. A szovjet javaslatra adott első nyugati válasz ennek ellenére mégis újabb „nem" volt. A mesz­­szebb tekintő nyugati kommentá­torok azonban ek­kor már világo­san látták, hogy kiutat kell keres­ni az amerikai atompolitika zsák­utcájából Az amerikai tagadó vá­lasz úgyszólván csak az eddigi me­rev dullesi vonalvezetés ösztönös reagálása volt a meglepő szovjet kezdeményezésre. Az elutasító vá­lasz azonban csak legfeljebb pil­lanatnyi lélegzetnyi szünetet hoz­hatott, de megoldást nem: a nyu­gati hatalmak kénytelenek voltak megkezdeni taktikai visszavonu­lásukat. Ez a taktika szemmeláthatóan két célt tűzött maga elé: először is időt nyerni, hogy a már tervbe vett hatalmas méretű és intenzi­tású robbantási kísérletsorozato­kat végrehajthassák, másodszor pedig az időnyerést felhasználni új, a mai nemzetközi helyzet rea­litásaihoz jobban simuló atompo­­litika kialakítására. Az új taktika első lépéseként Washington beje­lentette: „esetleg helyeselné" a további atomrobbantások meg­szüntetését, de erre addig nincs lehetőség, amíg nem kötnek meg­állapodást „egy megfelelő ellen­őrzési rendszerről”. A szovjet kor­mány azonnal elfogadta a nyugati tárgyalási javaslatot, noha szak­értői tárgyalások nélkül is ismere­tes volt, hogy mértékadó atomtu­dósok egybehangzó véleménye szerint a technikai fejlődés je­lenlegi szakaszában lehetetlen a nukleáris robbantásokat „titok­ban” végrehajtani. Ilyen előzmények után került sor a keleti és­ nyugati atomszak­értők genfi értekezletére. Az ame­rikai kormányt természetesen nem érte meglepetésként az atomtudó­sok értekezletének az a végkövet­keztetése, hogy lehetséges az atom- és hidrogénfegyver-robbantások hatékony ellenőrzése. Ellenkező­leg: az amerikai kormány nagyon is „célszerűen“ kihasználta az atomtudósok kéthónapos tárgya­lásaival nyert időt. Az ázsiai par­tok közelében egymás után rob­bantak az eddigi legnagyobb mé­retű amerikai atom- és hidrogén­­bombák. Annak ellenére, hogy az amerikai hatóságok igyekeztek csökkenteni kísérleteik jelentősé­gét, megállapítást nyert, hogy „áp­­riiis végétől július 26-ig az ameri­kai hatóságok mindössze tizen­négy robbantást jelentettek be, holott a szovjet megfigyelőállo­mások 32 atomrobbantást észlel­tek ebben az időszakban”. Látni­való tehát, hogy az amerikai had­ügyminisztérium nem vesztegette idejét. A genfi atomszakértői értekez­let befejezésének időszakában azonban Washington helyzetét rendkívül bonyolította, hogy a nemzetközi élet más szféráiban súlyosbodtak az angol—amerikai diplomácia problémái. Most már nemcsak az atomfegyverek be­tiltása lebegett Damokles kard­jaként fejük felett, hanem a Li­banonban és Jordániában elköve­tett nyílt katonai beavatkozásuk következtében az agresszor meg­szégyenítő bélyege ellen is hada­koztunk kellett. A Szovjetunió­­javasolta csúcsértekezlet körüli huzavona sem növelte népszerű­ségüket, az ENSZ rendkívüli köz­gyűlésének egyhangú határozata pedig — mégha enyhe kifejezé­sekkel is — súlyos csapást mért politikájukra. A genfi atommegállapodás köz­zétételének időpontjában tehát a kedvezőtlen körülmények sürgős intézkedést követeltek tőlük. Az időpont azonban semmiképpen sem kedvezett. Hiszen az amerikai­ak még nem fejezték be elkezdett kísérlet-sorozatukat, az angolok pedig éppen csak hozzáfogtak tervbe vett robbantásaikhoz. Ámde ugyanakkor a közvélemény elemi erővel növekvő követelésén kívül Washingtonnak és Londonnak szembe kellett néznie a gyorsan közelgő amerikai kongresszusi vá­lasztásokkal, illetve az angol munkáspárti ellenzék növekvő nyomásával. Ilyen előzmények után került sor arra az amerikai angol—ame­rikai bejelentésre, amely szerint október 1-től „bizonyos feltételek­kel" hajlandók egy évre felfüg­geszteni a további atom- és hidro­­génfegyver-kísérleteiket. A beje­lentést a nyugati sajtó nagy ová­cióval fogadta, „nagyszerű kezde­ményezésnek", „kitűnő ajánlat­nak”, a „nyugati diplomácia osz­tatlan sikerének” nevezte. Az ujjongás mögül azonban máris egyre-másra felbukkannak azok a megnyilatkozások, amelyek a valódi értékére szállítják le a nyugati „hozzájárulást“. A New York Herald Tribune vasárnapi számában például ezt írta: ..... Tudtára kell adni a világnak, hogy az Egyesült Államokat nem elégítik ki a nukleáris ellenőrzés­re tett felintézkedések. Ez annyit jel­ent, hogy a feltételek el nem fogadása esetén folytatni kell a kísérleteket”. Az amerikai lap aláhúzta, a kísérleteket a nyugati hatalmak csak október 31-től haj­landók felfüggeszteni és a köz­beeső tíz hetes időszakban további robbantásokat akarnak végrehaj­tani. És hogy mi lenne a robban­tások egyéves felfüggesztésének gyakorlati jelentősége, azt világo­san elárulja a befolyásos New York Times, amikor megállapítja: „Az Egyesült Államok ötven fajta atomfegyver szerkesztésén dolgo­zik, s a kísérletek megszüntetése nem gyakorol nagyobb hatást erre az átfogó programra". Ezek után tehát teljesen meg­alapozott az a feltevés, hogy a nyugati „hozzájárulás“ nem­­icozta­­te, célja egyrészt az időnyerés az atom- és hidrogénfegyverkísérle­­tek további folytatására, más­részt a kiút keresése zsákutcába került atomdiplomáciájuk számá­ra. Nos, ha az angol—amerikai lé­pést csupán újabb taktikai manő­vernek szánták, akkor az máris kétélű fegyvernek bizonyult. A szovjet diplomácia ugyanis ismét szaván fogta Washingtont, ami­kor N. Sz. Hruscsov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke a Pravdának adott nyilatkozatá­ban bejelentette: a szovjet kor­mány hajlandó tárgyalásokat kez­deni az atomfegyverkísérletek ok­tóber 31-ével kezdődő általános megszüntetéséről és megtiltásáról. A szó most megint Washingto­né és Londoné, a világközvéle­­mény pedig egyértelmű „ gen”-t vár tőlük. De talán nem járunk messze az igazságtól, ha megálla­pítjuk, hogy az új amerikai atom­­politika kétélű fegyver és köny­­nyen visszájára sülhet el, ha a szovjet diplomácia ismét szaván fogja Washingtont. Vagy talán ak­kor újabb amerikai „feltételei”* következnek? akaratuk ellenére? VAS NÉPE 1958. szeptember 2. Kedd Megkezdődött a nemzetközi borverseny Kiosztották a Mathiász János emlékérmeket A Városligetben, a Vajdahunyad vár román termében hétfőn dél­előtt tartották a nemzetközi bor­verseny ünnepélyes megnyitóját. A megnyitón Tömpe István, a földművelésügyi miniszter első he­lyettese és Sághy Vilmos élelme­zésügyi miniszterhelyettes vezeté­sével megjelentek az illetékes mi­nisztériumok vezető munkatársai, számos kiváló szőlész és borász, a bíráló bizottság külföldi és hazai részvevői, a diplomáciai testület számos tagja. Részt vett a meg­nyitón Nagy József­né könnyűipa­ri miniszter is. A vendégeket Matolcsi János, a Mezőgazdasági Múzeum igazgató­ja üdvözölte, majd Magyari And­rás földművelésügyi miniszterhe­lyettes mondott beszédet. — Nagy öröm számunkra — hangsúlyozta Magyari András —, hogy a világ legkiválóbb borai­nak versenye, a világ legjobb szőlőtermelőinek és borászainak erőpróbája a Magyar Népköztár­saságban lesz. A versenyben a szőlő- és bortermelésben élenjáró 18 ország vesz részt 653 borfajtá­val.­­* A magyar szőlőtermelők és borászok nagy gonddal készültek a nemzetközi erőpróbára, 344 bor­fajtával indulnak.­­ A nemzetközi borverseny megnyitása alkalmából a Mező­­gazdasági Múzeum kiállítást ren­dezett a magyar szőlőtermesztés és borászat nagy alakjának, Ma­thiász Jánosnak emlékére. Ma­thiász Jánosnak, a magyar mező­­gazdaság egyik büszkeségének al­kotó munkáját példaképnek te­kintjük, összesen mintegy 3500 szőlőhibridet állított elő. Hazánk­ban és országunk határain túl 88 fajtája terjedt el, amelyek kö­zül 12 fajta világsikert aratott. A Szőlőskertek királynéja, az Er­zsébet királyné emléke, az Ezer­éves­­Magyarország emléke, Csa­bagyöngye, a Mathiász János és a Matiász Jánosné fajták ma is a világ legjobb csemege-szőlő fajtái közé­­tartoznak. Szőlőfajtáit, szerte a világon, körülbelül 12.000 hektár területen termesztik Meg­találhatjuk a Szovjetunióban, Kí­nában, Bulgáriában, Csehszlová­kiában, Romániában, Jugoszláviá­ban, Olaszországban, Franciaor­szágban, Portugáliában, Svájcban, az Amerikai Egyesült Államok­ban, Kanadában, Tuniszban, Iz­raelben és Jordániában. — Mathiász Jánost nem tar­tották tudósnak, ő maga sem ne­vezte így magát, de igazi alkotó ember volt. Munkájában döntő szerepe volt a keresztezésnek. Jó nemesítési módszere, szorgalma és ügyszeretete sok sikert hozott. A különböző hazai és nemzetközi kiállításokon 23 arany-, ezüst- és bronzérmet nyert csemegeszőlő­fajtáival, továbbá tokaji és ho­moki boraival. Az ünnepi megnyitó után Ma­gyari András földművelésügyi miniszterhelyettes 74 kiváló tu­dósnak, szőlészeti és borászati ku­tatónak, szőlészeti felügyelőnek, főkertésznek, szőlőtermelőnek, va­lamint a Mathiász-család tagjai­nak átadta a Mathiász János emlékérmet. Emlékérmet kapott Mathiász Kálmán, a világhírű szőlészeti kutató fia, Kocsi Pál tudományos kutató, aki több év­tizeden át volt Mathiász János közvetlen munkatársa. Emlék­éremmel jutalmazták többek kö­zött Mihácsi Mátyás nyugalma­zott egyetemi tanárt, Katona Zsi­gmond egyetemi tanárt, Koz­ma Pál egyetemi docensét, dr. Soós István egyetemi tanárt, So­mos András Kossuth-díjas főis­kolai tanárt is. Ezt követően a múzeum aulá­jában megnyitották a Mathiász János emlékkiállítást és az ál­landó szőlészeti és borászati ki­állítást. A nemzetközi borbíráló bizott­ság délután megkezdte munkáját. A nemzetközi borbíráló bizottság munkáj­a 9 nat­ron át tart. IDŐJARÁSJELENTES Várható időjárás: Változó fel­hőzet, több helyen kisebb eső, mérsékelt északkeleti, keleti, szél. A hőmérséklet alig változik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet: 21—24 fok között. Távolabbi kilátások: tovább­ra is felhős idő, kisebb esőkkel.

Next