Vas Népe, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-01 / 231. szám

2 Az ENSZ közgyűlésének hétfő délutáni ülése New York (Reuter). Behar Style albán külügyminiszter han­goztatta, hogy sem Anglia, sem az Egyesült Államok nem tett sem­mit az ENSZ augusztusi rendkí­vüli ülésszakán a közép-keleti vál­ság megoldására hozott határozat végrehajtására. A külügyminiszter kifejtette, hogy a kínaiakra tartozó kérdés, hogyan szabadítja fel Kína népe a partmenti szigeteket. Mint mon­dotta, Albánia teljes mértékben osztja Kínának azt a követelését, hogy mint egyetlen megoldást azonnal vonják ki a Tajvanon és a többi partmenti szigeten levő idegen csapatokat. Ezután arról a képtelen hely­zetről beszélt amely annak kö­vetkezménye, hogy az ENSZ-ben nincs jelen Kína képviselője. A következő felszólaló dr. Sik Endre magyar külügyminiszter volt Dr. Malik libanoni ENSZ-kül­­dött, az ENSZ-közgyűlésének el­nöke dr Sik Endre felszólalása után az ülést berekesztette. A közgyűlés kedden délelőtt 14.30 GMT órakor folytatta a nemzet­közi kérdések általános vitáját. Palmiro Togliatti beszéde Róma (TASZSZ). Palmiro Tog­liatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára vasárnap 80 ezer ember előtt beszédet mondott Foggiában, abból az alkalomból, hogy Olasz­ország déli megyéiben véget ért az Unitá hónapja. Togliatti beszédében többek kö­zött kijelentette, hogy az a csa­pás, amely Franciaországban érte a szabadságot és a parlamenti rendszert, az olasz demokrácia számára is veszélyt teremt. Togliatti rámutatva a keresz­ténydemokrata párt vezetőinek al­kotmányellenes terveire, azt mon­dotta, hogy a reakciós uralkodó osztályok e tervek segítségével növelni akarják hatalmukat Olasz­ország egész élete fölött és ily mó­don a dolgozókra akarják háríta­ni az egyre növekvő gazdasági nehézségek minden terhét. — Nem tűrjük a köztársasági rendszer elfajulását —– mondotta Togliatti. — Harcra hívunk min­den dolgozót és demokratát az al­kotmányos és parlamenti rendszer védelmében. Megválasztották az Angol Munkáspárt új végrehajtó bizottságát Az­­Angol Munkáspárt a Scar­­borough-ban ülésező országos ér­tekezleten kedden megválasztotta a párt új országos végrehajtó bi­zottságát. Érdekes vonása volt a szavazásnak, hogy a legtöbb — 852.000 — szavazatot Anthony Greenwood kapta, akiről köztudo­mású, hogy a párt balközép szár­nyán áll. Valamivel kevesebb, 871.000 szavazatot kapott Barbara Castle asszony, a párt balszárnyá­nak másik tagja, akit a párt ve­zetősége alig egy héttel ezelőtt dorgált meg azért, mert bírálta a Cipruson állomásozó angol kato­nák magatartását. Tisztségénél fogva tagja a végrehajtó bizottság­nak Hugh Gaitskell, a párt elnöke, James Griffiths, a párt alelnöke, valamint Aneurin Bevan, a párt pénztárosa. Megjelent a Társadalmi Szemle szeptemberi száma A vezércikk néhány kérdés elvi felve­tésével segítséget­ nyújt a választási kampány , agitátorainak. A lap közli Ré­vai József tanulmányát az Ember tragé­diájáról, Garamvölgyi Károly cikkét a Mezőgazdaság irányításának új vonásai a Szovjetunióban és Dimény Imre írását Mezőgazdaságunk belterjes fejlesztése és a hároméves terv címmel. Széles ér­deklődésre tarthat számot dr. Kardos Géza szemléje a nyereségrészesedési rendszerről. VAS NÉPE NEVES SZOVJET ÉS KOREAI VENDÉGEK ÉRKEZTEK HAZÁNKBA­ ­Kedden dél­ben a menetrendeze­­t­t TU 104-es repülőgéppel több kiváló szovjet és koreai tudós és művész érkezett hazánkba. Ven­dégeink között van V. I. Avgyijev professzor, a moszkvai egyetem ókori történeti tanszékének veze­tője, a nagyhírű egyptológus. A magyar—koreai kulturális egyez­mény alapján hat heti tartózko­dásra Budapestre jött Li Zong An zeneszerző, Kim Szun Szok író és Kan Ho műtörténész. A Bar­tók fesztiválra érkezett Budapest­re Nyikolaj Anoszov, a Moszkvai Nagyszínház­­k­armestere (MTI) KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK­­ néhány sorban A AMERIKAI lökhajtásos va­dászrepülőgépek egy raja szep­tember 25-én, csütörtökön délelőtt fél 10 és 10 óra között engedély nélkül berepült Ausztria légiteré­be és mintegy 20 percig Tirol és Vorarlberg osztrák tartományok felett haladt. ATHÉNBEN kedden délelőtt hivatalosan bejelentették, szerdára halasztják a görög kormánynak kedd estére tervezett miniszterta­nácsát. A görög kormányhoz közelálló mértékadó körökben ki­jelentették, túl korai a sajtónak az a jelentése, hogy amennyiben Anglia kikényszeríti ciprusi ter­vének végrehajtását, Görögország kilép a NATO-ból és visszarende­li nagykövetét Londonból és An­karából. F ÚJ DELHIBEN az Egyesült Államok követségének épülete előtt hétfőn este tüntetés volt. A tüntetés részvevői követelték, hogy „az amerikai háborús gyúj­togatók vonuljanak ki a Tajvani­­szorosból.* A tüntetők emlékiratot nyújtottak át a követség tisztvi­selőinek, amelyben követelik, fel­tétel nélkül vonják ki az ame­rikai csapatokat Tajvanról és a távolkeleti területekről. IRAK ÚJ ÚTON I­rak, avagy Mezopotámia,­­*■ mint ahogy a múltban ne­vezték ezt az országot, ősidők óta vonzotta a külföldi megszállókat. Az Európából Délkelet-Ázsiába vezető utak kereszteződésénél el­foglalt földrajzi helyzete, mérhe­tetlen természeti kincsei és termé­keny földje mindig csábítólag ha­tottak a hódítókra. Az ország csaknem 500 évig a török igát vágte, az első világháború évei­­ban pedig az angol „tommyk" tették­­rá csizmájukat. 1922-ben Anglia „jogi“ formát adott iraki uralmának; a népszövetségtől mandátumot kapott az ország igazgatására, s bevezette a gyar­mati rablás és erőszak osztály­­po­tikáját. 1930-ban, amikor az angolok kénytelenek voltak iraki mandá­tumukról lemondani, Nuri Szaid súgát—iraki szerződést írt alá, ami­elynek értelmében az ország formálisan független állammá vált, valój­ában azonban megma­radt a teljes angol függőségben. Az ország területén továbbra is angol csapatok állomásoztak, a gazdasági életben pedig az angol '' 'monopóliumok voltak az urak. A második világháború után Nuri Szaid érezte, hogy az arab" ke­leti angol uralom nem tartós, s ezért egyre inkább az Egyesült Államok felé orientálódott. 1949— 1950-ben az Egyesült Államok csaknem 13 millió dolláros uzsora­­kölcsönt erőszakolt Irakra. 1954-ben Nuri Szaid kormánya jóváhagyta a Iraknak nyújtandó amerikai segítségre vonatkozó meg­állapodást, 1955 februárjában pe­dig aláírták a hírhedt bagdadi paktumot, amely Irakot játékszer­ré tette az imperialisták kezében. A Nuri Szaid-klikk politikája mérhetetlen szenvedéseket hozott az iraki népnek. Irak 6 milliós lakosságából 4 millió a fellah. Ezek az emberek nyomorúságos tengődésre voltak kárhoztatva. A fellahok több mint kétharmad részének nem volt földje és kénytelenek voltak vagy a földesúrhoz elszegődni, vagy uzsorafeltételek mellett földet bé­relni. A földesúrnak nemcsak az állt jogában, hogy a fellahot in­gyenes munkára kényszerítse, ha­nem az is, hogy tömlöcbe vesse- A nagy földesuraknak még saját börtöneik is voltak. A fellah ter­mését csaknem teljesen elvette a földesúr. A paraszt átlagos évi jövedelme nem haladta meg a 15 font sterlinget, s ez az összeg az egyik iraki közgazdász szavaival élve „még arra sem elég, hogy a házi állatokat eltartsák belőle’­. Ez az oka annak a szörnyű tény­nek, hogy az iraki fellah átlagos életkora 28 esztendő, s hogy az iraki újszülöttek fele­­ éves ko­rukig meghal. r­­endkívül súlyos volt a mun­­kások helyzete is. Az or­szág fő természeti kincse az olaj. 1957-ben az olajkészleteket 3,3 milliárd tonnára becsülték (ez pedig a kapitalista világ olajkész­leteinek 10 százaléka). Az olaj a külföldi monopóliumok kezében volt. Az iraki olajmunkás nyomo­rúságos munkabért kapott, amely a létfenntartás legelemibb felté­teleit sem biztosította. Az iraki olajmunkás napi 12—14 órás munkáért csak ötöd-hatod részét kapta annak, amit a mexikói olaj­­munkás kapott. Ugyanekkor a külföldi olajmonopóliumok mesés jövedelmeket vágtak zsebre. Tisz­ta jövedelmük csupán 1956. első felében 106 millió 400 ezer dollár volt. Az iraki nép kifosztása a külföl­di gyarmatosítók és a hazai hű­­bérurak által természetes tiltako­zást keltett az országban. Évről évre növekedett a nép felháboro­dása. A lakosság egyre szélesebb rétegei kapcsolódtak az imperia­lista hatalmakkal­­ kötött nem egyenjogú szerződések hatálytala­nításáért és a külföldi csapatok kivonásáért indult nemzeti­ felsza­badító harcba. Ezzel egyidejűleg fokozódott az elégedetlenség a Fejszal-Nuri Szaid-klikk politi­kája miatt. Ezen az alapon jött létre az iraki nép antiimperialista és antifeudális frontja, amely a lakosság legszélesebb rétegeit egyesítette. 1955. nyarán soha nem látott méretű parasztfelkelés lángolt fel az országban. 20 ezer fellah fel­osztotta a hűbérurak földjét. A felkelést katonaság segítségével fojtották el. Körülbelül ugyaneb­ben az időszakban a kisszámú, de jól szervezett iraki munkásosztály tömegsztrájkokat tartott az „Irak Petróleum Company” olajkoncesz­­sziók és más külföldi társaságok üzemeiben.A nemzeti­ felszabadító mozga­lomban a lakosság más rétegei is — a nemzeti burzsoázia, az értel­miség, sőt még a liberális beállí­tottságú földesurak is — tevékeny szerepet töltöttek be. Az elégedet­lenség a Fejszal—Nuri Szaid­­klikk imperialista politikájával szemben az iraki hadseregbe is behatolt. Létrejött a „szabad tisz­tek“ nevű illegális hazafias szer­vezet, ennek egyik vezetője volt Abdel Karim Kasszem, az Iraki Köztársaság jelenlegi miniszter­­elnöke. A „szabad tisztek" szoros kapcsolatban álltak az összes ha­ladó iraki pártok vezetőivel. A­zerkilencszázötvenhétben Irakban létrejött a nem­zeti egyesülési arcvonal. Az or­szág minden hazafias ereje, köz­tük a kommunista párt is ebben tömörült. A nemzeti arcvonal, szoros kapcsolatban a „szabad tisztek” szervezetével, gondosan előkészítette a forradalmi fordu­latot. 1958. június közepén Bagdadban imperialistaellenes tüntetést szer­veztek, amelyet Nuri Szaid kor­mánya szétoszlatott. Különösen feszültté vált a helyzet a libanoni eseményekkel kapcsolatban. Nuri Szaid csapatokat küldött Libanon­ba, hogy segítsen Chamounnak a népi felkelést elfojtani. Az élet azonban meghiúsította a Nuri Szaid-klikk és imperialista gazdáik terveit- Kasszem tábor­nok brigádja, amelynek Beirut felé kellett volna nyomulnia, Bag­dadnak fordult és a nép támoga­tásával megdöntötte a gyűlölt egyeduralmi rendszert. Fejszal királyt és Nuri Szaidot megölték. Megszületett az új állam, az Iraki Köztársaság, Irak kilépett a reakciós Jordá­nia—Irak szövetségből, a bagdadi paktumból, elismerte az Egyesült Arab Köztársaságot és kölcsönös segítségi szerződést kötött vele. Ez­ volt az új Irak első nemzetközi­ szerződése.. Az iraki kormány ér­vénytelenítette a királyi alkot­mányt és elfogadta az Iraki Köztársaság ideiglenes alkotmá­­nyát, amnesztiában részesítette a politikai foglyokat, minden üzem­ben bevezettette a 8 órás munka­időt, leszállította a kenyér és a hús árát stb. A köztársaságban­ most dolgozzák ki a földreformot. A haladó nemzetközi közv­é­­lemény nagy örömmel fo­gadta az iraki nép győzelmét. Az Iraki Köztársaságot elismerő első államok között volt a Szovjetunió is. Irak diplomáciai kapcsolatokat létesített a Szovjetunióval, a Kí­nai Népköztársasággal és a többi szocialista országgal- A Szovjet­unió, a Kínai Népköztársaság és az egész szocialista tábor részéről a fiatal arab köztársaságnak nyújtott támogatás arra kénysze­­rítette az amerikai és angol im­perialistákat, hogy lemondjanak az Iraki Köztársaság megsemmi­sítésére vonatkozó terveikről. Ma már az Iraki Köztársaságot a vi­lág országainak többsége elismer­te. Az Iraki Köztársaság a függet­­len fejlődés útjára lépve a gyar­mati rendszer következményeinek felszámolására és az ország virág­zásának biztosítására mozgósítja az erőket. Az iraki nép el van szánva, hogy a legrövidebb időn belül megoldja e feladatokat. 1938. október 1. Szerda Koszorúzás Szabó Ervin síremlékénél Szabó Ervin, a magyar munkás-m izgalom kiemelkedő egyénisé­ge, a róla elnevezett könyvtár alapítója halálának 40. évforduló­ja alkalmából kedden koszorúzási ünnepség volt a farkas­réti teme­tőben. A síremlék előtt — ahol munkásőrök álltak díszőrséget — Földes László, a belügyminiszter első helyettese, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja mon­dott beszédet­ A beszéd, után az MSZMP Köz­ponti Bizottsága képviseletében Szerényi Sándor, a Központi Bi­zottság tudományos és kulturális osztályának helyettes vezetője és Kreszán Lajos, a Ganz Vagon- és Gépgyár pártbizottságának titkára helyeztek koszorút a síremlékre. A budapesti pártbizottság képvi­seletében Földes László és Cser­­venka Ferencné, a Művelődésügyi Minisztérium képviseletében Bíró Vera, a közművelődési főosztály vezetője és Szekeres Pál, a könyv­tári osztály vezetője, a fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és az Or­szágos Pedagógiai Könyv­tár kép­viseletében Révész Ferenc, illetn­e Waldapfel Eszter igazgatók két szoroztak. (MTI) ■—tvo—ti — A Kínai Népköztársaság kormányának 17. figyelmeztetése Peking (MTI). Hétfőn az Egye­­sült Államok egy katonai repülő­gépe a Fucsien tartománybeli Amor felett behatolt Kína légite­rébe, három amerikai hadihajó pedig ugyancsak a fucsieni térség­ben behatolt Kína felségvizeire. A kutai külügym­nisztérim­ szóvivő­jét ezzel kapcsolatban a követke­ző nyilatkozat tételére hatalmaz­ták fel: „A kínai kormány tizenhe­tedszer komolyan figyelmezteti az Egyesült Államokat a súlyos ka­tonai provokációk miatt­" Értekezletet tartottak az MSZBT megyei titkárai Az MSZBT megyei titkárai kedden egésznapos értekezletre­l ültek össze a Magyar—Szovjet Barátság Házában- Demeter Sán­dornak, az MSZBT országos titká­rának megnyitója után Hidvégi István, az MSZBT osztályvezetője ismertette a legutóbbi értekezlet óta végzett munkát és a jövő fel­adatokat. Az értekezlet legfonto­sabb napirendi pontja az országos elnökség munkatervének megtár­gyalása volt, amelyben központi helyet foglal el a magyar—szov­jet barátság hónapjának megren­dezése. A ciprusi helyzetről a NATO-értekezleten azt javasol­ A NATO állandó tanácsa hét­főn két és fél órás ülést tartott. Ezen megvitatták a ciprusi prob­lémát. Értesülések szerint Spaak,­ a NATO főtitkára kompromisszu­mos javaslatot tett, amely magá­ban foglalja a Ciprusra vonatko­zó angol terv végrehajtásának el­halasztását. Francia körökből hétfőn este szerzett értesülések szerint Spaak­­a, hogy az angol, a görög és a török kormány kezdjen tárgyalá­sokat Ciprus görög és török la­kossága képviselőinek bevonásá­val. Mint fenti körök mo­ndották, a három kormánynak az értekez­leten részvevő képviselői bejelen­tették, hogy döntés előtt, kormá­nyaikkal óhajtana­k tanácskozni.

Next