Vas Népe, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-01 / 231. szám
1955. október 1- Szerda VAS NÉPE A csepregiek számvetése Nagy gondban, elmélyült munka közben találom Király Lajos elvtársat, a csepregi községi pártszervezet titkárát. Taggyűlésre készül. Taggyűlésre, amelyen hét pártszervezet mintegy kilencven tagja előtt kell beszámolót tartania. Közösen készülnek a választás nagy munkájára, s ezekben a hetekben ugyancsak össze kel fogniuk erőiket. — Kétségtelenül nagy munka vár községünk valamennyi kommunistájára — mondja Király elvtárs. — Csepreg mintegy hatezer lakosú, s elég nagy kiterjedésű. Ahhoz, hogy valamennyi választóhoz, lehetőleg több alkalommal is eljussunk, bizony minden párttag közreműködésére szükség van. S mi bízunk elvtársainkban, hogy felelősségteljesen, szorgalmasan és alapos felkészültséggel végzik megbízatásukat. De nemcsak a kommunisták tevékenységére, hanem néhány pártonkívüli dolgozó közreműködésére is számítanak a csepregi elvtársak. — Már beszélgettünk több pártonkívülivel és azt tapasztaltuk — folytatja a titkár —, hogy szívesen segítenek a választás lebonyolításában. A pártonkívüli aktivisták között ott találjuk a pedagógusokat: Horváth Vilmos iskolaigazgatót és helyettesét, Takács Lajost, Kovács Zoltán szakfelügyelőt, Cingráber Jenő szakfelügyelőt Dénes József tanítót, Hajgató Margit tanítónőt és Gyurátz József tanárt. Részt vesznek a választási agitációban még dr. Szemes Zoltán orvos, Horváth János állami gazdasági dolgozó, Radovits János agronómus, Németh József tanácselnökhelyettes — valamennyien pártomkívüliek. Az utóbbiaknak különösen komoly megbízatásuk lesz: kisgyűlési előadók lesznek. — A pártbeli és pártonkívüli aktivisták beosztása a taggyűlésen történik meg De az már biztos, hogy huszonhét kisgyűlési előadóra lesz szükség — közli Király elvtárs. — Mindegyikre két kisgyűlés esik, mert községünkben ötvennégy választókörzet lesz. A kisgyűlési előadók és az agitátorok is esti tanfolyamon, készülnek fel. A taggyűlésen inkább még a szervezeti kérdéseket, a tanfolyamon pedig már az agitáció tartalmi részét beszélvék meg. Alig győzi legyőzni az ember, olyan sok dologról szeretnének beszélgetni még a választások előtt a község lakosságával. Mindenekelőtt talán legtöbbet Csepreg fejlődéséről, szépüléséről. Mert Csepreg, ha már nem is járási székhely, azért épült, szépült, fejlődött. Továbbra is a környék kulturális központja maradt, s bolthálózata is fejlett, meg lehet itt mindent vásárolni. Szép szövetkezeti áruháza van, s abban mindent meg lehet kapni. Legbüszkébbek mégis azokra a szép sikerekre, amelyeket a községfejlesztésben elértek. S joggal. Hisz zömében saját erejükből, a községfejlesztésre befizetett összegekből és társadalmi munkából fejlesztik községüket. De erről inkább beszéljen Németh József, a községi tanács elnökhelyettese. — A község lakossága — kezdi Németh elvtárs — ez évben 270 ezer forintot fizetett be községfejlesztésre. Ehhez jött még a földművesszövetkezettől 24 ezer forint, a ktsz-ektől pedig hatezer forint. S mivel a lakosság megszavazta a 20 százalékos községfejlesztési hozzájárulást, a megyei tanácstól harmincezer forintot kaptunk, amivel szintén mi rendelkezünk Csak vázlatosan sorolom fel a már befejezett és ezután készülő létesítményeket. A megyében szinte egyedülálló ütemben betonozzák a járdákat. Eddig már befejezték négyezer négyzetméter járda betonozását. E célra 320 ezer forint készpénzt és 30 ezer forint értékű társadalmi munkát fordítottak. Komoly összeget fordítottak utak javítására is. Hetven vagon bazalt felhasználásával három korré*'30 utat készítettek E célra 60 ezer forint készpénzt és 80 ezer forint értékű társadalmi munkát fordítottak. A sportoló fiatalok örömére megépítették a sportpálya kerítését, tribünt készítettek, s erre is 50 ezer forintot költöttek, 30 ezret meg a társadalmi munka is kitesz. Elkészítették a temető kerítését és a ravatalozót 55 ezer forintos beruházással, s 15 ezer forintot fordítottak a fúvószenekar felszerelésére. Még ez évben akarják megvalósítani a községfejlesztési alapból: kisebb hidak építését 20 ezer, ifjúsági park bekerítését 15 ezer, utcák fásítását 20 ezer, bazaltétő építést 30 ezer, járdaépítést 80 ezer, a művelődési otthonban közfüggöny beszerzését 12 ezer forintos költséggel. Ezenkívül 200 ezer forintért vásárolnak orvosnak lakást, ezer forintot pedig a könyvtár fejlesztésére költenek. Mindezt saját erőből építették, illetve építik. Jelentős az az összeg is amely állami költségvetésből szolgálja a község fejlesztését. Tűzoltógépkocsist kaptak 60 ezer, iskolákat középületeket tataroztak 81 ezer, hidat építettek 28 ezer, mesterséges megtermékenyítő állomást létesítettek 30 ezer forint beruházással, s erdőt telepítenek 7 ezer forintos költséggel A jövő évi községfejlesztési tervükben szerepel egy strandfürdő létesítése. E célra 300 ezer forintot fordítanak. Az „alsóvárosban" parkot létesítenek 20 ezer forintos költséggel. Tovább folytatják a betonjárdák építését, mezei utak javítását és hidat is építenek még. Csodálkozva nézek a tanácselnökhelyettesre: honnét veszik ezt a sok pénzt? — A községi tanács határozata alapján létesítettünk egy községi üzemet, amely cementárut állít elő — mondja Németh elvtárs.— Ez az üzem máris 30 fővel dolgozik és komoly nyereséget hoz a községnek. Ezt is felhasználjuk a község szépítésére, fejlesztésére. De a környék lakói és a csepregiek is örülnek a cement,áruüzemnek, mert itt helyben vásárolhatják meg a kútkürtöket hídgyűrűket, hidasvályúkat és így tovább. Ebben az évben például 23 családi ház épül Csepregen. Az építkezők itt szerzik be a cementárut. A környéken is sokan építkeznek, s épp elég munkát adnak a cementüzemnek. Onosan, előrelátóan gazdálkodnak a község vezetői. Nagyon sok pénzt megtakarítanak, amelyet aztán hasznos beruházásokra fordíthatnak. De az sem mellékes, hogy a faluból 30 dolgozó talál állandó munkát a cementáru-üzemben. Király elvtárstól, aki egyben a földművesszövetkezet ügyvezetője is, megtudom még, hogy a csepregi földművesszövetkezet jövőre 6-700 ezer forintos beruházással korszerű húsüzemet akar építeni 200 férőhelyes hizlaldával Eddig sem volt gond a faluban, de a környéken sem a húsellátás, a jövőben pedig a növekvő igényeket is szeretnék kielégíteni. Elkészítették a község vezetői azt a számvetést amellyel bátran állhatnak a választás idején is a község lakossága elé: jól gazdálkodtak, erejükhöz mérten mindent megtettek, hogy épüljön, szépüljön, fejlődjön Csepreg is. Amint kifelé tartunk a párttitkár irodájából, éppen akkor jönnek az iskolából a gyerekek. Ekkor mondja Király elvtársi — A felszabadulás előtt hat tanító nevelte gyermekeinket az általános iskolákban. Ma már 24 tanár, tanító bajlódik nyolc osztályban a több mint 400 gyermekkel. Akkor egy osztályra — pedig csak hat osztály volt — egy-egy tanító jutott, ma mindegyikre három jut. így készülnek a csepregi elvtársak a választásra. Lesz máról beszélniök. Az ország fejlődése, az életszínvonal általános emelése mellett saját községük gyarapodásáról is sok mindent tudnak mondani. Fülöp Lajos Naponta egymiló forintot költ az állam a dogozók étkeztetésére Az 1954 előtti években a mai formában értelmezett szervezett üzemi étkeztetésről nem lehetett beszélni. Sőt, a felszabadulás utáni két-három évben az üzemi étkeztetésben még sok hiba volt. 1943 óta 3500 üzemi konyha létesült az országban. A statisztikai adatok szerint 1958-ban naponta több mint 650 ezren étkeznek az üzemek és hivatalok éttermeiben. Az állam csak az ebédhozzájárulásokkal naponta több mint egy millió forintot fordít az üzemi étkeztetés támogatására. Ezenkívül többszáz millió forinttal járul a konyhák fenntartásához. A bányászatban és az építőiparban vacsorát is fogyasztanak a dolgozók. Ma alakulnak a választási elnökségek A november 16-i tanácstagi és képviselőválasztások zavartalan lebonyolítására bizottságok alakulnak. A választási előkészületek mostani szakaszában elsősorban a választási elnökségek jutnak nagy szerephez, amelyek elsősorban a törvényesség betartásán őrködnek. A megyében ma alakulnak meg a választási elnökségek a Hazafias Népfront javaslatai alapján. A megyei választási elnökség délelőtt fél 9 órakor a megyei tanácson tartja alakuló ülését. A megyei tanácson működik a választási elnökség irodája is, amely (a titkárság 7. számú szobájában) a választással kapcsolatos tudnivalókról felélágcestással szolgált A Hazafias Népfront félkészük már a jelölőgyűlések lebonyolítására is, s az első jeölőgyűlések már október 2-án lezajlanak. Jelölőgyűlések október 2 3-án A Hazafias Népfront október 2-án, csütörtökön az alábbi helyeken tart megyei tanácstagi jelölőgyűlést: este 7 órai kezdettel a hosszú peresztugi iskolában, a zsennyei termelőszövetkezetben, a kallafai iskolában, a kelédi termelőszövetkezetiben, a Kenyért Gépállomáson. Október 3-án, pénteken az alábbi helyeken lesznek megyei tanácstagi jelölőgyűlések: Szombathelyi Cipőgyár délután 2 órakor, Nárai Állami Gazdaság délután 4 órakor, Sárvári Cukorgyár és Sárvári Barnevál délután 4 órakor, bérbaltavári iskola este 7 órakor, rábahidvégi termelőszövetkezet este 7 órakor, nemesrempehollósi tsz és rádóckölkedi tsz este 7 órakor, Köcski Állami Gazdaság délután 4 órakor, Celldömölki Fűtőház délután 4 órakor, kemerteeszentmártoni tsz este 7 órakor és ostffyiasszonyfai földművesszövetkezet este 6 órakor. Október 3-án Szombathelyen városi tanácstagi jzölőgyűlést tart a népi front fél hat órai kezdettel a városi tanács nagytermében a 26- os körzet számára, amelyhez a Bajcsy-Zsilinszky utca 1—37. házszámig és a Mártírok tere tartozik; a Hármán Kató utcai általános iskolában fél 6 órai kezdettel a 46-os választókörzet részére, amelyhez a Báthory utca, a Deák Ferenc utca 1—28. házszámig, a Domonkos utca és az Engels utca 1—12. számig tartozik. A Hazafias Népfront kéri a választópolgárokat, hogy a jelölőgyűléseken vegyenek részt. — —hMM—mmmm—— Új belépők a tsz-ekbe Ezekben a napokban egyre több dolgozó paraszt készít számvetést arról, mennyivel járna jobban, ha belépne a tsz-be. Nemrég a nemes Zoltai Béke TSZ-be 9 család 13 taggal lépett be. Az új belépőkkel együtt az idén összesen 19 családdal gyarapodott a nemesből tartsz. Más községekben is nagy az érdeklődés a szövetkezeti gazdálkodás iránt. A keledi Micsurin TSZ-be a napokban 6 család kérte felvételét. A kemenesszentmártoni Úttörő TSZ-be 3, a mesteri Dózsa TSZ-be és a celldömölki Vörös Csillag TSZ-be egy-egy, a nagysimoniyi Dózsa TSZ-be pedig 4 család kérte felvételét a naprakba ii. ——■— i ■ i ————— Oroszi vásár Szombathelyen Október 4-én és 5-én Szombathelyen őszi vásárt rendeznek a megye állami és szövetkezeti kereskedelme, húsipari szövetkezetei, valamint a magánkisiparosok az augusztus 20-i ünnepi vásár helyén. A sátrak hossza 1300 méter, a vásárra kerülő áruk értéke pedig mintegy 30—35 millió forint lesz. Néhány érdekes ízelítő a vásárból: a Vas megyei Népbolt új módszerrel, „önkiválasztással" árusítja cipőit. A Szombathelyi Állami Áruház divatbemutatóval, az állami és szövetkezeti vendéglők pedig lacikonyháikon sertés- és halkülönlegességekkel kedveskednek a vásár látogatóinak.A MÁV a két napig tartó őszi vásár idejére 50 százalékos utazási kedvezményt biztosít a Szombathelyre utazóknak. A vasúti jegyeket a visszautazáshoz a Népkert bejáratánál és a Rákóczi utca elején felállított díszkapunál kell lebélyegeztetni. Felnőnek, elszélednek a gyerekek... Pontosan ötven esztendeje maradt ki az elemi iskola hatodik osztályából Flámis Gyula bácsi, a Szombathelyi Cipőgyár köztiszteletben álló munkása. Jófejű, fürge észjárású gyerek volt, a tanítója igen szerette okos feleleteiért. S amikor kimaradt az iskolából, azt mondta a szüleinek: — Igen kár, hogy ez a gyerek nem tanulhat tovább. Jóeszű gyerek, lehetne belőle valami. A szülők sem bánták volna, ha tovább tanul a Gyula fiuk, de akkoriban a szegény ember továbbtaníttatási szándéka pénz, tandíjra, könyvekre való hiányában vajmi keveset ért, így aztán a rokonok tanácsára úgy döntöttek a szülők, hogy a Gyusziból suszter lesz. — Amíg az emberek cipőben járnak — nyugodott bele a fia sorsába Gyuszi apja is —, addig suszterra mindig szükség lesz. S így legalább a lábbelivételkor egy gyerekkel kevesebb a gondunk, így lett Flámis Gyulából cipész, majd később cipőgyári munkás. Kezdettől fogva szerette a szakmáját, de azért sokszor gondolt arra, hogy többre is vihette volna, ha a szülei bírják a taníttatását. S amikor a magafajta szegény gyerekek sorsán gondolkodott, gyakran így sóhajtottaá: — Ha én nem is tanulhattam, de azért majd a gyerekeimből tanult embereket nevelek. •K Most itt ülünk Flámis bácsiék konyhájában. Flámis néni az ebédfőzéssel van elfoglalva, a férje meg a gyerekekről mesél. Róluk beszél, velük foglalkozik a legszívesebben, mert bennük látja élete célját. — Felnőnek, elszélednek a gyerekek — beszéli. — Egyiket erre, a másikat arra visz az útja. A legidősebb, a Laci az Nyíregyházán van. — Dehogy Nyíregyházán — javítja ki az urát a tűzhely mellett foglalatoskodó asszony. — Csak Nyíregyháza mellett, Nyírteleken. — Az mindegy — mesél tovább a gyerekről Gyula bácsi. — Az a fő, hogy orvos. Körorvos. A demokráciában lett belőle az. Aztán elmondja az öreg, hogy milyen boldogok voltak a feleségével együtt hat esztendővel ezelőtt. Ekkor végezte be az egyetemet az orvosfiúk. Méghozzá kitüntetéssel, s még jutalmat is kaptatt. A nagyobbik fiú taníttatása még igen nehéz volt, mert amikor ő járt az egyetemre, akkor még nem volt annyi kollégium, mint most. Még az volt a szerencse, hogy kitűnő tanuló volt, s így a tandíjára nem volt olyan sok gond. Így is gyakran foltos nadrágban tudott csak megjelenni Laci az egyetemen. A mérnök fiúk, az Ottó az már jobb körülmények között tanult. Ő 1930-ban született, 3 évvel fiatalabb a Laci bátyjánál, s most — Flámis bácsi szavaival élve — „valami főember“, vagyis osztályvezető mérnök a Budapesti Autó- és Motorkísérleti Intézetben. Igen szeretik a munkahelyén őt is ugyanúgy, mint a bátyját, mert jó szakember is és amellett szerény viselkedésű. Most épp van külföldre készül az Ottó, a külföldi autóipart tanulmányozni. — Mindig reméltem — veti közbe az ura elbeszélésébe Flámis néni ,hogy jó mérnök lesz Ottóból, mert már gyerekkorában úgy ráállt a keze a szerszámra. Flámis bácsit azonban nem lehet megakasztani a szerekeiről szóló beszédben. Még azt is elmondja, hogy a Mária lányuk, aki most tizenkilencéves, tanárnő szeretne lenni. S minden bizonnyal lesz is belőle, mert kitűnő tanuló. Már egyetemista lenne ha a betegsége nem veti vissza 2 évre a tanulásban. Mária jövőre érettségizik a Kanizsai Dorottya Gimnáziumban. A legkisebbik fiúk, a Mihály, aki a Közgazdasági Technikumba jár, szintén jövőre fejezi be középiskolai tanulmányait. Az Ottó példájára ő is mérnök szeretne lenni. Csak az a kérdés, hogy négyes bizonyítvánnyal felkerülhet-e az egyetemre? Megáll egy pillanatra Flámis bácsi a gyerekeiről szóló elbeszélőkben, majd így folytatja: — Ja kérem, most más világ van, mint amilyen az én időmben, az én gyerekkoromban volt. Így van ez jól a munkásembernek, fiatalkoromban is mindig ilyen időkről álmodoztam. Eljárt az idő, s Flámis bácsi indulni készül. Délutános a gyárrban szólítja a munka. Jó erőben van még, eldolgozik még a gyárban néhány esztendeiig. Ha tovább nem is, legalább addig, amíg Mária lánya és Mihály fia bevégzi az egyetemet. S ha mér ők is meg bírnak állni a saját lábukon, akkor nyugdíjba megy, búcsút mond az üzemnek. S akkor másr nem tesz mást, csak a ház körül foglalatoskodik és olvassa a gyerekektől érkezett leveleket. A nyugodt öregkor lesz a kárpótlás Flámis bácsinak a gyerekkori szegénységért, egy emberöltő becsületes munkájáért Farks Mihály 3