Vas Népe, 1959. május (4. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-01 / 101. szám

2 VAS NÉPE • Ünnepélyesen átadták a csillebérci atomreaktort Csütörtökön délután a csillebérci Központi Fizikai Kutatóintézetben hivatalosan átadták az első magyar kísérleti atomreaktort. Az ünnepségen részt vettek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a kormánynak több tagja, a magyar tudományos élet vezetői, valamint az atomreaktor építői. Jelen voltak a Szovjetunió nagykövetségének képviselői. A megjelenteket Jánossy Lajos akadémikus, a Központi Fizikai Kutatóintézet igazgatója üdvözölte, majd az építők nevében Rieth József, a 44-es Állami Építőipari Vállalat művezetője adta át a reaktor kulcsát a kormány képviseletében megjelent Kiss Almádnak, az Országos Tervhivatal elnökének, az országos atomenergia-bizottság alelnökének. Ezután Kiss Árpád mondott avatóbeszédet. — A reaktor üzembehelyezésével — mondotta — megtettük az első lépést az atomenergia békés célokra való felhasználásaiban és, ha szerény ütemben is, megfontoltan haladunk azon az úton, amely az atomenergia széleskörű alkalmazásához vezet népgazdaságunkban. A reaktor mindenek előtt annak a segítségnek köszönhető, amelyet nagy barátunktól, az atomtechnikában világviszonylatban élenjáró Szovjetuniótól kaptunk. A továbbiakban hangsúlyozta Kiss Árpád, hogy a fizikai kutatásoknak új területe nyílik meg a reaktor üzembe helyezésével. A reaktor nagy teljesítményű sugárforrást jelent, amely lehetővé teszi a neutronok fizikájára vonatkozó ismeretek bővítését és így a hazai kutatás is bekapcsolódhat az e téren folyó intenzív nemzetközi kutatómunkába. A fizikai kutatások másik fontos területe a neutronsugárzásnak kitett anyagokban ■ végbemenő változások tanulmányozása. A továbbiakban szólt a reaktorral kapcsolatos kémiai kutatásokról, az orvosi és biológiai kísérletek lehetőségeiről. Beszéde végén Kiss Árpád a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány nevében átvette az építőktől az első magyar kísérleti atomreaktort és átadta Jánossy Lajosnak, a Központi Fizikai Kutatóintézet igazgatójának. Az ünnepségen felszólalt dr. Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, majd Kiss Árpád kormánykitüntetéseket nyújtott át az atomreaktor számos építőjének és dolgozójának. Ezután a vendégek megtekintették az atomreaktort. (MTI) Géni készül a külügyminiszteri találkozóra Génfben élénk előkészületek folynak a közelgő külügyminiszteri találkozóra. A genfi kanton parlamenti épületében sajtóközpontot létesítenek. Az épület már most megbolygatott méhkashoz hasonlítható. Szorgos munkáskezek csinosítják a helyiségeket, telefon és távíró vezetékeket szerelnek fel, hogy kényelmessé tegyék a várható 1500—1800 külföldi újságíró felelősségteljes munkáját. Egyes nagyobb hírügynökségek az értekezlet idejére 20—30 tagú szerkesztőséget létesítenek Genfben. A külügyminiszterek a Nemzetek Palotájában, az egykori népszövetség székházában üléseznek mrajd. Általános vélemény szerint a külügyminiszteri értekezlet négyhat hétig tarthat. (MTI) Szovjet figyelmeztetés Törökországhoz Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió külügyminisztériuma hivatalosan közli, hogy azokkal az amerikai—török megbeszélésekkel kapcsolatban, amelyek tárgya középhatósugarú rakéták kilövésére szolgáló támaszpontok létesítése Törökországban. Vlagyimir Szemjonov szovjet külügyminiszter helyettes április 28-án szóbeli nyilatkozatot tett T. Ilkán, Törökország ideiglenes moszkvai ügyvivője előtt. Szemjonov kijelentette, hogy a szovjet kormány a közel- és középkeleti helyzet kiélezésére irányuló és a Szovjetunió déli határait veszélyeztető újabb lépést tart a török kormánynak abban a szándékában, hogy országa területén atom- és rakétafegyverek elhelyezését engedélyezi. A török kormány e veszélyes lépésével magára vállal minden felelősséget az említett tervek megvalósításából eredő következményekért. Magától értetődő dolog — mutatott rá Vlagyimir Szemjonov —, hogy mindez aggasztja a Szovjetunió, valamint a Törökországgal szomszédos más, békeszerető államok kormányát. A szovjet kormány több ízben felhívta a török kormány figyelmét arra a veszélyes helyzetre, amely Törökország és a NATO agresszív erői fokozottabb együttműködése folytán áll elő, továbbá arra, hogy a Szovjetunió a béke érdekében kénytelen lesz minden szükséges intézkedést megtenni déli határai biztonságának megvédésére. A szovjet kormány őszintén igyekszik megakadályozni az eseményeknek a béke szempontjából veszélyes alakulását. Ezért szeretne Törökországtól a legközelebbi időben kellő magyarázatot kapni az adott kérdésben. NEMZETKÖZI SZEMLE sarsó és Párizs Két város, két értekezlet, kétbek között azt a kifogást is felhozvilág, kétfajta hang. Így lehet rótük e javaslattal szemben, hogy ez viden jellemezni azt, ami a vara grancia önmagában nem elég, sőt külügyminiszteri értekezletet. Hruscsov elvtárs legutóbbi németilletve a nyugati hatalmak külügy- országi tartózkodása idején kijeminisztereinek párizsi tanácskozásentette: elképzelhető olyan megiát jellemzi oldás is, hogy Nyugat-Berlin lesz-Ismeretes, hogy a szocialista ortonságát garantálva, a négy nagyszágok külügyminiszterei hétfőn hatalom fegyveres erőinek egy ki- és kedden kétnapos tanácskozást rengos csoportja továbbra is a tartottak Varsóban, s utána közös szabad városban maradna. Nos, a közleményt bocsátották ki. Nincs varsói külügyminiszteri értekezlet az az ellenséges újság vagy rádió, záróközleménye most még tovább amely azt állíthatná, hogy ez a megy egy lépéssel, s kimondja: „A közlemény harcias, háborús nyi- jelenlegi körülmények között alatkozat. Éppen ellenkezőleg, a berlini kérdés elfogadható meg„másik fél" is kénytelen beismer- oldása az lenne, ha Nyugat-Berni a közlemény nagyon is békülélni szabad város státust kapna, kény, felelősségteljes hangját. Még amelynek biztonságát és a külvnszámos nyugati forrás is rámutat, lággal való akadálytalan kapcsahogy az európai szocialista ország tatát a nagyhatalmak garantálnák sok és legnagyobb ázsiai szövetség az Egyesült Nemzetek Szervezetesük, a Kínai Népköztársaságének részvételével’s. Ezek után határozott elgondolásokkal, józan erőtlenné válik tehát minden állásponttal, s az európai, különö olyan érvelés, amely szerint Nyusen a német kérdés megoldásának gaz-Berlinnek aggódnia kellene határozott szándékával a tarso- valamiféle „keleti agressziótól’* lyukban tudnak kiállni a* embe- A varsói értekezlettel kapcsolatosség elé,ban még egy dolgot kell hangsú-Vegyünk erre csupán egyetlen igaznunk: azt a szilárd egységet, példát a varsói záróközleményből, amellyel a szocialista országok Ismeretes, hogy a Szovjetunió ta- külügyminiszterei kifejtették tavaly november 27-én javasoltalláspontjukat. Nem frázis, hanem legyen Nyugat-Berlin demilitart- színtiszta valóság, hogy a szociatátt szabad város, amelynek juglista országok véleménye ma a getlenségét a négy nagyhatalom és legfontosabb nemzetközi problém két német állam együtt garas- mák megoldását illetően egységetálja. Miután nyugati részről Mbosetob, mint valaha. Erre annál is inkább rá kell degháborús politikától félti mástmutatnunk, mert egészen másfaldik helyét is a kapitalista világra körülmények között üli össze ban, hiszen szemmel látható, hogy szerdán Párizsban az Egyesült Al- Németország súlya, katonai és gazlamok. Anglia, Franciaország és dasági potenciálja a NATO-n be- Nyugat-Németország külügymilii, hónapról hónapra növekszik anisztere. Alig tíz nappal a négy többiek, nem utolsó sorban Anglia nagyhatalom genfi külügyminisz- rovására. Az angol kormány tehát téli értekezlete előtt dühöng az hajlandó korlátozni a német miliegyenetlenség, a széthúzás a nyu-tarizmust, hajlandó bizonyos újgati táborban. Szerényebben megfajta megállapodást kötni Nyu- fogalmazva a dolgot: a második gat-Berlinre vonatkozóan a Szovvilágháború befejezése óta nem jezunióval; hajlandó megállapodvost ilyen nagy véleménykülönbemi abban is, hogy Közép-Európamég a nyugati országok politikusaiban létrejöjjön a „kölcsönös viszközött, mint mostsza vonulás” övezete, ahol tehát Ha abból a szempontból vizs- korlátoznák, vagy legalább is aegáljuk a nyugati országokat, minlégi színvonalon tartanák a az álláspontjuk a genfi értekezlet fegyverkezést és a csapatok szónapirendjére kerülő nemzetközi mit; az angol kormány áll a legproblémákról, a következő „rang közelebb ahhoz is, hogy nyíltabb, sorta’ állíthatjuk fel közöttük. Az vagy burkoltabb formában el isegyik csoportban egyedül van merre a Német Demokratikus Anglia, amelynek álláspontja leg- Köztársaság létezését, tehát szóinkább közeledett a Szovjetunió- küsön azzal a tarthatatlanhoz. Hogy ennek mi az oka, arról a denaueri dogmával, hogy csak múlt heti nemzetközi szemlénkben egy német állam létezik, Nyugatmár részletesen beszéltünk. Mégis, Németország, egy két mondattal hadd utaljunk A nyugati országok másik csontja a történelmi tapasztalatra, pártjához, az ellenkező véglethez melyet száz esztendővel ezelőtt Nyugat-Németország tartozik. Bár már Marx is megfigyelt, hogy tud a vakon reakciós adenaueri pontillik a különböző országok fizika felülvizsgálása, ha nagyon uralkodó osztályai között az angol „szőrmentén’ is, de megkezdődött burzsoáziának van a legtöbb év- Nyugat-Németországban. A tévéke a realitások iránt, s éppen nyék azt mutatják, hogy az NSZK osztályérdekeitől vezéreltetve, az külpolitikájának irányításában angol burzsoázia a legrugalma- Adenauer továbbra is korlátlanabb. Most is az angol burzsoázia ül marad. Az ő elképzelését legismerte fel legelőször, hogy a tél inkább Grewe, az NSZK amerikai jesen merev hidegháborús politika nagykövete fejezte ki, aki tagja helyett jobb szolgálatot tesz a lesz a genfi külügyminiszteri ér- Nyugatnak a mozgékonyabb mrtekezletre induló nyugatnémet nőverezés. Ezenkívül Anglia a kiküldöttségnek, Grewe ugyanis, akit arra jelöltek ki, hogy Genfben tárgyaljon majd a Német Demokratikus Köztársaság küldötteivel, kertelés nélkül kijelentette, hogy ő mindenre csak azt fogja mondani: „Nem, nem, nem!’ Bonn még most is a legmerevebben szembehelyezkedik azzal a józanabb nyugati tervvel, amely szerint a Nyugatnak békeszerződési ellen javaslatot kellene a Szovjetunió elé terjeszteni. Bonnak nincs saját terve. Adenauer csupán a tagadás szelleme. Világos tehát, hogy az angol és a nyugatnémet álláspont gyökeresen ellenkezik egymással. Lesz mit izzadniuk Párizsban a nyugati külügyminisztereknek, amíg valamiféle egységes álláspontra tudnak helyezkedni. Úgy fest, a dolog, hogy Sletter, az újdonsült amerikai külügyminiszter szeretne közvetítő szerepet játszani az angol és a nyugatnémet fél között. De Gaulle álláspontja pedig egyáltalán nem világos, a francia diplomácia „misztikus ködbe" burkolódzik, s legfeljebb kétértelmű jóslatokra emlékeztető kijelentéseket tesznek. Ezt mutatta a héten a varsói és a párizsi külügyminiszteri értekezlet. Az emberiség érdeke, hogy tartós béke virradjék a világra, tehát, hogy a genfi értekezleten, s a már annyira esedékes csúcstalálkozón a mi álláspontunk minél jobban érvényesüljön, hogy a szovjet békepolitika újabb győzelmeket arasson. 1959. május 1. PenVe* A SZOT elnökségének május elsejei üdvözlete a szervezett Magyar Dolgozók! Szervezett Munkások! Nők! Férfiak! Fiatalok! Május 1. alkalmából szívből köszörjük a szervezett munkásokat, minden magyar dolgozót. Hét évtizede immár, hogy május elseje a világ munkásainak ünnepe. Azóta évről évre mind nagyobb számban sorakoznak fel mögéjük azok a dolgozók, akik felismerték, hogy saját felemelkedésük biztosítéka is a harc, amelyet a munkásosztály vezet mindenféle elnyomás, kizsákmányolás ellen, — hangzik többek között az üdvözletben. Ma csaknem egymilliárd ember — közöttük mi magyarok is — mér a néphatalom birtokában ünnepeljük e napot. A felvonuló magyar munkásoknak, parasztoknak és értelmiiségieiknek már nem kell félniök a szuronytól, a puskatustól, mint az elmúlt évtizedekben annyiszor. Május 1 a mi számunkra is harci nap! Együtt küzdünk a földkerekségen mindazokkal, akik a népeknek békét, szabadságot, a kezük nyomán formált jobb életet akarnak. Figyelemmel kísérjük és teljes szívvel támogatjuk a népek küzdelmét szabadságjogaikért, megvetjük és elítéljük az embertelen, vad gyarmati rendszert. Mi felszabadult magyar dolgozók teljes szívvel támogatják a Szovjetunió kezdeményezését az atomenergia békés célokra való felhasználására, az atomfegyverkísérletek betiltására. Minden esz- munkásokhoz közzel erősítjük a Szakszervezeti Világszövetség és a Béke-Világtanács akcióit, a nukleáris fegyverkísérleteik végleges és feltétel nélküli megszüntetéséért. Magyar Dolgozók! Szervezett Munkások! A szocializmus építésében elért minden sikerünk nemcsak azt jelenti, hogy egy lépcsőfokkal magasabbra jutottunk, hogy emelkedik a jólétünk, hanem ezzel a világ népeinek békéjéért, szabadságáért folytatott harcát is érejük! Magyar dolgozók! Gyorsítsuk meg a szocializmus építését! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága célkitűzéseinek megvalósításával, a kongresszusi verseny sikereivel már az idén érjük el az 1960-ra tervezett életszínvonalat! Ünnepeljük úgy a nemzetközi munkásünnepet, hogy növeljük és erősítsük a béke erejét, ápoljuk a világ dolgozóinak összefogását, óvjuk, erősítsük hazáinkban a munkások hatalmit. Az üdvözlést a Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége írta alá. (MTI) Hruscsov másodszor is fogadta Montgomery Moszkva (TASZSZ). Montgomery tábornagy csütörtökön felkereste Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnököt. Folytatták a szerdán megkezdett beszélgetést. Rendelet az építési kölcsönök összegének felemeléséről A pénzügyminiszter és az építésügyi miniszter együttes rendeletet adott ki, amely módosítja az építési kölcsönökre vonatkozó eddigi előírásokat. Az új rendelet szerint az építési kölcsönök egyes fajtáinak összege megváltozik, nagyobb lesz. Fokozottabban támogatják elsősorban a munkások társasház-építkezéseit. Ilyen célra egy-egy lakásra adható kölcsön összegét 70.000 forintról 90.000 forintra emelték. Csoportos családiház-építkezéseknél a kölcsön összege az eddigi 60.000 forinttal szemben 70.000 forintig terjedhet. A lakásmegosztások, vagy más helyiségek lakássá való átalakítására folyósítható kölcsönök felső határa 10.000 forinttal növekedett: 35.000 forint helyett 45.000 forint. A vállalatok, intézmények által szervezett emeletráépítéseknél, padlástér-beépítéseknél most a költségeknek 60 százalékát téríti az állam, 40 százalék jut a bérlőre. Ezzel lakásonként 20.000 forinttal emelkedett az állami támogatás mértéke. Például egyszobás lakásnál az állami hozzájárulás felső határa 35.000 forint helyett 55.000 forint, a költségekből az állam visel 60.000 forintot, a fennmaradó összeg 75 százalékára építési kölcsön adható. Ebben az esetben tehát 12.500 forint készpénz elegendő a lakáshoz. (MTI)