Vas Népe, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-01 / 232. szám

% - VAS NÉPE Jelentések az ENSZ székhelyéről (Folytatás az IT oldalról] folytatja mégis tárgyalásait a kü­lönböző államférfiakkal. Nem él benne végső soron a remény? Erre Hruscsov azt válaszolta: re­ménykedni akarok. Egy régi orosz közmondás szerint egy csepp víz is követ mozdíthat. Macmillan csütörtök délelőtti beszédéről azt mondta, hogy ezt a beszédet nem találta nagyon konstruktívnak. Macmillan beszéde és magatartá­sa általában emlékeztet engem Chamberlain-re. Ezután arról be­szélt Hruscsov, hogy az idősebb generációhoz tartozik és nagyon jól emlékszik rá, hogyan tárgyalt a régi népszövetség a leszerelés­ről, miközben Hitler fegyverke­zett és előkészítette a második világháborút. Hruscsov visszatért a beszélgetés során a párizsi csúcsértekezletre és az U—2 kémrepülőgép ügyére. Azt mon­dotta, hogy ez megalázó volt a Szovjetunióra nézve. Mikor meg­kérdezték, hogy előkészült-e az Eisenhowerral való találkozásra, azt válaszolta, „ha azt monda­nám, hogy igen, akkor ez úgy hangzana, mintha könyörögnék ilyen találkozóért. De hiszen New Yorkban vagyunk és nem Moszk­vában — tette hozzá. A szovjet kormányfő ezután kijelentette, hogy amikor az Egyesült Államok az U—2 repülőgépet a Szovjet­unió fölé küldte, a repülőgépet lelőtték. Ugyanez történt az RB —47 repülőgéppel, és ha egy har­madik gépet küldenének, azt is ugyanígy lelőnék. Hruscsovot ekkor emlékeztették arra, hogy a Szovjetuniónak is vannak hírszerzői. A kémkedés is más dolog — mondta Hruscsov —, s a repülőgépeknek más or­szágok légiterébe való küldése is más dolog. Önök küldenek egy repülőgépet mihozzánk, mi vála­szolunk, s ez háborút okozhat. Mi nem akarunk háborút. A szovjet kormányfő azt mondta, hogy ami­kor visszatért az Egyesült Álla­mokban tett tavalyi látogatásáról, semmiféle barátságtalan kijelen­tést nem tett Eisenhower elnök­ről, vagy az amerikai népről. Azt mondta, reméli, hogy a két or­szág viszonya javulni fog. S önök hogyan reagáltak erre? A Szovjetunió fölé küldték az US 2-t. Mi pedig becsületes tárgya­lásokat akartunk folytatni az Egyesült Államok elnökével. A szovjet kormányfő végül azt mondotta, reméli, hogy az ameri­kai nép jobban meg fogja érteni a szovjet álláspontot a nemzet­közi kérdésekben. Csalódást keltett Macmillan beszéde Nemzetközi sajtókörökben csa­lódást okozott Macmillan angol miniszterelnöknek csütörtökön az ENSZ közgyűlésén elhangzott be­széde. A miniszterelnöknek a le­szerelés kérdéséről szóló fejtege­tései nem voltak egyebek a már ismert nyugati álláspont megis­métlésénél. A Nyugat előbb akar fel­lenőr­zést és megfigyelést a tény­leges leszerelési tárgyalásoknál. Nyugati újságíró körökben nem tetszést szült az is, hogy az angol miniszterelnök a­­nyugatnémet atomfegyverkezés védelmezője­ként lépett fel. A l’Humanité hasábjain Pierre Courtade Macmillan beszédével foglalkozva rámutat: a brit kor­mányfő beszédei általában sok­kal kevésbé jelentősek, mint a magánbeszélgetések során tett ki­jelentései. Végleges ítéletet nem­­ lehet alkotni a közgyűlésen el­hangzott felszólalása nyomán. Azt lehet gondolni, hogy folyosói köz­vetítő tevékenysége nem teljesen vág egybe nyilvános állásfogla­lásaival. Ha azonban úgy is jött Macmillan New Yorkba, mint közvetítő, a közgyűlésen elmon­dott beszéde bizonyára nem fog­ja­­megkönnyíteni a feladatát. . Courtade különösen kiemeli, hogy Macmillan­ Adenauer védő­ügyvédjeként jelentkezett. Ezután hangsúlyozza, annyi bizonyos: a Szovjetunió, a többi szocialista állam — különösen pedig Német­ország szomszédai —, nem fogják megengedni, hogy bárki is játs­­­szék a német militarizmus kérdé­sével. A Guardian ENSZ-tudósítója megállapítja, hogy a rendíthetet­lenül nyugodt, előkelő, simulé­­kony Macmillan nem volt éppen földre szállt próféta. Beszéde nem lelkesített, nem volt forradalmi horderejű megnyilatkozás, csu­­­­pán védte az angol és a nyugati álláspontot. Jelentősége mindös­­sze abban van, hogy a hideghá­ború ostoba voltát hangoztatta — írja a lap. Az erősen jobboldali Daily Mail szerint Adenauernak különös oka van rá, hogy elégedett legyen, mert Macmillan védte Nyugat-Németország ügyét. A Times kételkedve kérdi, vár­jon a Macmillan javasolta szak­értői bizottság képes-e politikai hátsó gondolatok nélkül megta­lálni a súlyos problémák megol­dását? Romlott a francia-nyugatnémet viszony Boom (MTI). Miközben több nyugatnémet lap, így a­­Die Welt párizsi tudósítója a francia—nyu­gatnémet kapcsolatok légkörének feltűnő lehűléséről számol be, Bonnban hivatalosan is megerő­sítették, hogy Adenauer kancellár „tekintettel a komoly helyzetre", nem vesz részt­ október 28-án a chartres-i katedrális­ 200 éves ju­bileumának ünnepségein. (Koráb­ban az a hír járta, hogy Adenauer az ünnepségeken való részvétel kapcsán­­találkozik majd De Gaulle elnökkel)." Ezek után a nyugatné­met fővárosban az eddiginél is na­gyobb jelentőséget tulajdonítanak Debré francia miniszterelnök ok­­­­tóber 7-én és 8-án sorra kerülő bonni látogatásának. Hivatalos kö­­rök­­szerint a Debrével folytatandó tárgyalások középpontjában a NATO átszervezésével kapcsolatos francia tervek állnak majd, melye­k­et *—* mint ismeretes — a bonni örmény határozottel­­­e Hönez. „Semleges csúcstalálkozó“ New Yorkb­an Csütörtökön este Tito jugoszláv elnök New Yorkban vendégül lát­ta Nehru indiai miniszterelnököt, Nasszert, az Egyesült Arab Köz­társaság elnökét, Sukarno indo­néziai elnököt és Nkrumaht, a Ghánai Köztársaság elnökét. A „semlegesek csúcstalálkozójá­ról­ nem adtak ki közleményt, de — a Reuter értesülése szerint — megállapodtak abban, hogy Su­karno indonéz elnök mintegy a csoport nevében is felszólal az ENSZ közgyűlésének pénteki ülés Hírek a kongói helyzetről Párizs (TASZSZ). A hírügynök­ségek Léopoldville-ből érkezett áviratai azt mutatják, hogy bizo­nyos, a gyarmatosító körökhöz közel álló erők igyekeznek elszige­telni a törvényes kongói kor­mányt, élén a parlament bizal­mát élvező Lumumbával. Az AFP hírügynökség jelentése szerint Kaszavubu figyelmen kí­vül hagyva a Lumumba-kor­­mányt, csütörtökön a Léopoldville­­be akkreditált diplomáciai testü­let tagjainak bemutatta az úgy­nevezett „főbiztosok tanácsát”. A Kaszavubu rezidenciáján megtar­tott hivatalos ceremónián az el­nök kijelentette, hogy ez a tanács ..időlegesen átveszi a végrehajtói és adminisztratív hatalmat az or-­Tban”. Kaszavubu azt is el­­boin támogatja a láza­dók vezérének, Mobutunak hatá­­rőre.. j­­ a ghánai és guineai csa­patok Kongóból való kivonásáról. A hírügynökségi jelentésekből kitűnik, hogy az Egyesült Nemze­tek zászlóját, tekintet nélkül a Kongóban tartózkodó ENSZ-kép­viselők ama törekvésére, hogy a „be nem avatkozás” híveinek tün­tessék fel magukat, ismét sze­paratista cselekedetek álcázására használják fel, amely cselekede­tek a törvényes kongói kormány megdöntésére irányulnak. Az AFP Léopoldvill-ből érkezett távirata szerint: „Az ENSZ hiva­talos kongói képviselője kijelen­tette, hogy az ENSZ tárgyalásokat fog folytatni a főbiztosok taná­csával. Az ENSZ állásfoglalása egyszerű. Azokkal tárgyal, akik tényelegesen elfoglalják a mi­niszteri székeket”. ily módon az ENSZ nyíltan a törvénytelenül létrehozott ta­­s oldalára áll, amelyik sen­kit és semmit nem képviselve, az i. ve .­­.rrr.ia mér­tani. A kuccsisták — a törvényes "deói kormány ellenségei — amint a hírügynökségi jelenté­sekből kiderül, a csőd előtt álló és Katanga tartományába ka­paszkodó Csombe-klikkre teszik létüket. Ugyanakkor ennek a bábnak az állomáshelyén távolról sincs nyugalom. Az AFP jelenti, hogy a Csombe-rendszer ellen fel­kelt Baluba-törzsek Katanga ad­minisztratív központjától, Elisa­­bethville-től 300 kilométerre mű­ködnek. * Patrice Lumumba, a Kongói Köztársaság miniszterelnöke a kairói rádió munkatársának adott interjújában a legutóbbi kongói eseményekkel kapcsolatban kije­lentette, hogy Mobutu ezredes lá­zadását a belgák, valamint „egyes felelős léopoldville-i ENSZ-kép­­viselők” készítették elő. Lumumba rámutatott, hogy az általa vezetett kormány és az ENSZ kongói képviselői között sajnálatosan rossz viszonyok ala­kultak ki, „minthogy az ENSZ- képviselők mindent megtesznek azért, hogy eltávolítsák a törvé­nyes kormányt és olyan kor­mányt hozzanak létre, amelyik az imperializmus kezére játszik”., Patrice Lumumba — jelenti a kairói rádió tudósítója — kife­­­jezte reménységét, hogy az ENSZ-közgyűlés ülésszaka hatá­rozatot fogad el Kongó szabad­ságának és függetlenségének vé­­delmében. A miniszterelnök ki­­­fejezte azt a reményét is, hogy ebben a határozatban benne fog­laltatik majd, hogy az ENSZ csak a törvényes kongói kor­mánnyal működhet együtt, vagyis azzal a kormánnyal, ame­lyet a parlament megerősített, és amelynek, mint az egyetlen törvé­nyes hatalomnak, nem egy eset­ben bizalmat szavazott Elisabethville-ből érkezett hí­rek szerint Csembe, a kongói Ka­tanga tartomány szakadár mi­niszterelnöke táviratot kapott Ka­szavubu elnöktől, ahol a kongói törvényes kormány ellen fellázadt Mobutu ezredessel együtt egy ke­­rekasztal-értekezlet „összehozásán fáradozik”. Kaszavubu kérte Csombét, „fogadja szívesen” a hozzá menesztett küldötteket, akik kormányának több tagjával Léopoldville-be kísérik. Csombe korábbi kijelentéseivel ellentétben­­ azzal válaszolt Kaszavubu kérésére, hogy pénte­ken két napra vidékre utazott, ahol „szemlét tart” csapatai fö­lött. Mint az UPI tudósítója meg­jegyzi, Csembe úgy látszik, há­tat fordított az értekezletnek. A tudósító megállapítja, hogy ez a fordulat kudarcra látszik ítélni Mobutu terveit az értekezlettel. ,Egész népünk bizalommal tekint az ENSZ-delegáció munkájára" A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Kállai Gyulának, a nép­front elnökének, az MSZMP Po­litikai Bizottsága tagjának elnök­letével pénteken ülést tartott a népfront székházában. Az ülésen ott voltak az elnökség és az Or­szágos Tanács tagjai. Az elnökségben foglalt helyet dr. Münnich Ferenc, a kormány elnöke, az MSZP Politikai Bizott­ságának tagja, dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára, Szakasits Ár­pád, az Országos Béketanács elnö­ke, Bognár Rezső, Harrer Ferenc és Z. Nagy Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának al­­elnökei. Kállai Gyula elnöki megnyitó­jában a többi között megemléke­zett a közvélemény érdeklődésé­nek homlokterében álló ENSZ- közgyűléséről, amelyen a Magyar Népköztársaság delegációja Ká­dár János vezetésével vesz részt. — Mi, akik idehaza figyeljük a közgyűlésről érkező híreket — mondotta — úgy érezzük, hogy a mostani ülésszak bizakodás­sal töltheti el a béke ügyének minden őszinte hívét, harco­sát. Nem elbizakodottsággal, hanem bizakodással! Nem úgy tekintünk az ENSZ mostani közgyűlésére, mint olyanra, amely egy csapásra megoldhat és meg is old minden napirenden levő kérdést. Viszont a mostani közgyűlés óriási lépé­sekkel viszi előbbre a már régóta megoldásra váró nemzetközi kér­déseket, és a béke erői még in­kább elszigetelik a hidegháborús erőket. Kállai Gyula ezzel összefüggés­ben méltatta a Szovjetunió, a né­pi demokratikus országok és a vi­lág többi haladó erőinek erőfeszí­téseit. Az ENSZ közgyűlésén Hruscsov elvtárs beterjesztette a szovjet leszerelési javaslatot. A to­vábbiakban méltatta Hruscsov elvtársnak és a többi szocialista ország vezetőinek részvételét a közgyűlés munkájaiban. Az imperializmus­ erői termé­szetesen arra számítottak, hogy politikailag elszigetelhe­tik a szocialista országok de­legációit. Finnek éppen az el­lenkezője történt: az ENSZ-közgyűlésen a háborús erők szigetelődnek el! A haladó erők pedig — a Szovjetunió, a né­pi demokratikus országok, a pozi­tív semlegességet tanúsító or­szágok, a felszabadult gyarmati népek — olyan kon­struktív ja­vaslatokat tártak a közgyűlés és a világ elé, amelyek valóban az emberiség békéjét szolgálják. Az imperialistáknak még az a terve sem sikerült, hogy hatósági kor­látozásokkal, úgynevezett mozgá­si körzetek kijelölésével szigetel­jék el a szocialista országok kép­viselőit. Sem a mi delegációnkat, sem a többi delegációt nem tud­ják korlátozni azzal, hogy bizo­nyos utcákat jelölnek ki számuk­ra a közlekedésre. Az ilyen rend­szabályok talán korlátot jelent­hetnek az utcai közlekedésben, de a haladás és a béke eszméjét nem tartóztathatják fel. És nem tudják megakadályozni az impe­rializmus elszigetelődését sem. Egész népünk nagy bizalom­mal tekint a magyar delegá­ció munkájára. Kádár János elvtárs egész népünk nevé­ben szólal majd fel a közgyű­lésen, hogy mint a magyar nép illetékes és hivatott képviselője, kifejtse a magyar álláspontot a napiren­den levő kérdésekben, köztük az úgynevezett magyar kérdéssel kapcsolatban is. Kívánunk egészséget, sok sikert felelősség­­teljes munkájukhoz! (Nagy taps.) Az országos tanács ezután nyi­latkozatot fogadott el, amelyben a jelenlegi ENSZ-közgyűlésen szereplő legfőbb kérdésekben foglalt állást. , Az elnöki megnyitó után dr Ortutay Gyula főtitkár mondta el beszámolóját az iskolareform­ról. Részletesen szólt az oktatási reform irányelveiben megjelölt alapvető kérdésekről, többi között azokról a módszerekről, amelyek az élettel való kapcsolatot, az ér­telmi és érzelmi kultúra teljessé­gét, az erkölcsi szilárdságot ad­ják az ifjúságnak. Hangsúlyozta: neveléstudományunk dolgozza ki a nevelés korszerű módszereit. Soha ne tévesszük szem elől, hogy 10—15 évre előre tervezünk, lé­nyegében tehát a mai átmeneti korszakban — amikor azonban már mind határozottabban bontakoznak ki a szocialista társadalom körvonalai — neveljük gyer­mekeinket a szocialista tár­sadalom számára! Igen nagy felelősséget jelent ez a pedagógusoknak, szülőknek és az egész társadalomnak is. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy az egész iskolareform az általános és a szakmai műveltség arányos emelkedéséhez vezet. A nevelés fokozott kapcsolata az élettel nem leszállítja, hanem fej­leszti oktatási rendszerünk minő­ségi igényeit. Mi a csak humá­nus, vagy a csak technikai neve­lést egyoldalúnak, kártékonynak tartjuk. Sem a műveletlen tech­nikus, sem az élettől idegen filo­­zopter nem ideálunk. És arra a naív kérdésre, hogy leszáll-e ná­lunk a műveltségi szint, arra ta­lán elsősorban most nem is a tankötelezettség felemelését 16 évre vagy a tanítóképzés maga­sabb színvonalát, még csak nem is az iparitanuló-képzés magasabb színvonalát, új módszereit említ­jük, hanem az egész társadalom továbbtanulásának roppant igé­nyét és nagy eredményeit. A refor­m tehát nem a mű­veltségi szint csökkenését, ha­nem minőségileg emelkedő rang-ját adja meg. Végül a Hazafias Népfront-bi­zottság feladatairól beszélt, s részletesen ismertette, hogyan se­gíthetnek a népfront-bizottságok a reform valóra váltásában. A főtitkári beszámoló után szá­mos hozzászólás hangzott el. 1960. október 1. Szombat Újabb amerikai nyomás Kui­ára Washington (TASZSZ). Az ame­rikai hatóságok szándékosan to­vább mérgezik az Egyesült Álla­moknak Kubához fűződő kapcso­latait. A külügyminisztérium a sajtó képviselőinek bejelentette, továbbra is kitart ama javaslata mellett, hogy a Kubában élő amerikai állampolgárok hagyják el az országot. Az Egyesült Államok havannai nagykövetsége egy idő óta már nemcsak a Kubában élő amerikai hivatalnokok családtagjainak, ha­nem maguknak a hivatalnokok­nak hazamenet­elét is szolgálnnae-3*4

Next