Vas Népe, 1961. március (6. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-01 / 51. szám

2 Hruscsov Szverdlovszkban Szverdlovszk (TASZSZ). Ked­den Szverdlovszkba, az Ural-vidék nagyvárosába érkezett Nyikita .Hruscsov miniszterelnök, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának első titkára. Kíséretében van Dimitrij Pol­­janszkij, az OSZSZSZK minisz­terelnöke, a Pártelnökség tagja és Gennagyij Voronov, az Elnök­ség póttagja. Hruscsov, Poljanszkij és Voro­nov részt vesz az Ural-vidék ki­váló mezőgazdasági dolgozóinak értekezletén. A kubai külügyminiszter levele a latinamerikai országokhoz Havanna (MTI): Raul Roa ku­bai külügyminiszter levelet inté­zett a latinamerikai országok havannai diplomáciai képviselői­hez. A levél rámutat, hogy az Egyesült Államok bizonyos kö­rei új agressziós tervet dolgoztak ki és hajtanak végre Kuba ellen. A külügyminiszter szerint a terv két­ szakaszból áll Az elsőnek a célja a Castro-kormány megdön­tése még az Amerikai Államok Szervezetének az ecuadori Quitó­­ban kezdődő értekezlete előtt. Amennyiben ez a kísérlet nem si­kerül, akkor kerül sor a hosszú­­lejáratú tervre, amelynek célja ugyanez, és amelyhez ugyan­olyan eszközként használnák fel az Amerikai Államok Szerveze­tét, mint Kongóval kapcsolat­ban a Biztonsági Tanácsot — hangzik a levél. Roa hangsúlyoz­za, hogy az említett terv sérti az ENSZ és az Amerikai Álla­mok Szervezete alapokmányát, veszélyezteti a nyugati félgömb és a világ békéjét és biztonságát. A kubai külügyminiszter új­ból közölte, hogy Guatemala és a kubai ellenforradalmárok ame­rikai támogatásban részesülnek. Hangsúlyozta, hogy a kubai kor­mány tiszteletben tartja a be nem avatkozás elvét és „nem expor­tálja a forradalmat”, de minden rendelkezésére álló eszközzel szembeszáll azokkal, akik ellen­forradalmat exportálnak. A levél végül felhívja a latin­amerikai kormányok figyelmét arra, hogy az Amerikai Államok Szervezetének értekezletét inter­venciós mesterkedések céljából hívták össze. Mint a Reuter jelenti, hétfőn egy ismeretlen fiatalember hét lövéssel megölt egy századost, aki őrszolgálatot teljesített Guevara miniszter háza előtt Egyelőre részletek nem ismeretesek arról, vajon a fiatalember — akit egyébként a rendőrségnek sike­rült elfognia — gyilkosságot ter­vezett-e Guevara ellen. Guevara nyilatkozata Kuba ötéves iparosítási tervéről Havanna (TASZSZ). Ernesto Guevara iparügyi miniszter a Re­­volucion című lap tudósítójának adott nyilatkozatában kifejtette, hogy az iparosítás a kubai forra­dalmi kormány legfontosabb cél­jai közé tartozik és az ország gazdasági fejlődésének alapja. A kubai kormány már meg is kezdte az iparosító— mondot­ta —, és öt év alatt egymilliárd pesót fektet be az ipar fejleszté­sébe. Ebből 600 millió pesoért gépeket és felszereléseket hoz be egész gyárak és üzemek létesí­téséhez, 400 millió pesóért pedig termelőeszközöket állít elő ku­bai gyárakban. A gépek és ipari felszerelések legnagyobb részét a szocialista országokban kapott hitelek alapján szerezzük be. Guevara a továbbiakban el­mondta, hogy az ország ötéves iparosítási terve két szakaszból áll. Az első szakasz az 1961-es esztendőt foglalja magában, a második szakasz az 1962-től 1965- ig terjedő időszakot öleli fe. E második szakaszban valósítják majd meg Kuba négyéves gazda­ságfejlesztési tervét, amelyet a Központi Tervtanács most dolgoz ki. A nehézipar fejlesztésében a fő figyelmet bánya-, kohászati és kőolajipari vállalatok létesítésé­re fordítják. A könnyűipar fej­lesztésének bázisát azok a válla­latok alkotják majd, amelyek a termelési eszközöket állítják elő. Ezek berendezését főként a Szov­jetunióból és Csehszlovákiából hozzák be. A miniszter nyilatkozatában külön hangsúlyozta, hogy Kuba gazdasági fejlesztésének sarkkö­ve a tervgazdálkodás. B­rit-Kameri­n im­­je Brit-Kamerun az L világháború végén ke­letkezett. A brit és francia imperialisták 1916— 1918. között Kamerun német gyarmatot katonai­lag megszállták, majd egymás között felosztották. A Népszövetség a felosztást 1921-ben szentesítet­te, midőn az egykori német gyarmatot mandá­tumnak minősítette és a kettészakított Kamerun feletti gyámsággal egyrészt Nagy-Britanniát, más­részt Franciaországot bízta meg. 1946-tól kezdve Brit-Kamerun és Francia-Kamerun ENSZ-gyám­­sági területek lettek. Brit-Kamerunt az an­golok jogellenesen nigériai gyarmatukhoz csa­tolták. Francia-Kamerun 1960. január 1-én, Ni­géria pedig ugyanezen év október 1-én kivívta függetlenségét, s ezzel felvetődött Brit-Kame­­run ENSZ gyámsága jövőjének kérdése is. Az ENSZ közgyűlésének határozata alapján 1861. február közepén népszavazást rendeztek Brit- Kamerunban, melynek eredményeként a 45.325 négyzetkilométer nagyságú 810.080 lakosú Észak- Kamerun Nigériához, a 42.945 négyzetkilométer nagyságú, 830.000 lakosú Dél-Kamerán IT­­runhoz csatlakozik. A Kameruni Köztársaság az Észak-Kameruni szavazás eredményét nem ismerte el Nigéria és Kamerun között kereken 1600 km-en keresztül húzódó átlagosan 100 km széles, egymástól területileg elszakított Brit-Kamerun déli részén trópusi éghajlat uralkodik. A Gui­neai-öböl partvidékén jelentős banán-, kakaó-, olajpálma- és kaucsuk-ültetvények összpontosul­nak* a külföldi társaságok kezén. Észak-Kame­­rin legfőbb gazdasági terménye a földimogyoró. Itt a szavanna-övezetben jelentős az állatte­nyésztés is. Dél-Kamerun lakosainak nagy része bantu-néger, míg Észak-Kamerunban főleg haussza nyelven beszélő népek élnek. VAS NÉPE 1961. március 1. Szerda fi kongói kormánycsapatok már Leopoldville tartomány területén járnak Leopoldville (MTI). A Monde leopoldville-i tudósítója Ileo kor­mányköreinek mindinkább növek­vő nyugtalanságáról ír. Csapataik is rendkívüli idegességet árulnak el. A Riesdorf ejtőernyős tábor pa­ra­ncsnoka a táborhoz vezető uta­kat eltorlaszoltatta, a volt 2. Lipót tábor — ma Kokolo tábor — 150 katonája vasárnap Lumumba mel­letti tüntetésbe kezdett. A főváros helyzetének jellemzé­sére a Monde tudósítója elmondta, hogy Gizenga katonáinak közeled­tére Lumumba leopolyine-i hívei­nek megjött a bátorságuk. Vasárnap délután Leopoldvil­­le-ben Lumumba nagyméretű színes fényképeit osztogatták a rendőrök szeme láttára. A Monde tudósítója szerint egyéb­ként még a rendőrök többsége is a stanleyville-i kormány híve. Most már öt „lumumbista” had­­oszlop nyomul előre — írja a Mon­de a katonai helyzetről. Hétfőn Kwango és Kwilu körzetébe ju­tottak el. Mindkét körzet Gizenga pártjának valóságos bástyája. Mobutu „tábornok” ezalatt a Stanleyville elleni offenzíva tervét forgatja fejében, egyes értesülések szerint, már küszöbön áll a Lisala­­ból induló offenzíva. Tájékozott körökben azonban felvetik a kér­dést, vajon megvannak-e Mobu­­tunnak az eszközei ilyen széleskörű vállalkozáshoz. Esetleges kudarca végzetes lehetne Kaszavubu rend­szerére. Mobutu pedig nem ura csapatai egészének. Lisalában is, ahonnan pedig az offenzívának el kellene indulnia, katonái 48 órán belül már másodízben lázadtak fel szombaton. Megverték tisztjeiket, polgári funkcionáriusokat és lako­sokat. Vasárnap a Mobutu-hadse­­reg egy egysége megtámadott egy amerikai protestáns missziót. Miután a kongói ENSZ-parancs­­nokság Mobutu katonáinak garáz­dálkodása miatt biztonsági intéz­kedéseket tett az ENSZ-személyzet védelmére és erélyes figyelmezte­e­tést intézett a leopoldville-i „kor­mányhoz“, Kaszavubu viszontválaszul el­rendelte katonáinak mozgósí­tását. Bejelentette, hogy a tar­talékos katonákat behívják, s egyben felszólította a kiszolgált katonákat is, hogy újra jelentkez­zenek szolgálattételre. Kaszavubu felhatalmazta csapatainak pa­rancsnokait, hogy ,,szükség esetén, nyissanak tüzet bárki ellen, aki akadályozná feladatuk teljesítését. A törvényes kongói kormány befolyásának rohamos növekedé­sétől megrettent Kaszavubu moz­gósítani akarja a nemzet összes­­ erőit és felhívással fordul Csom­­béhoz, hogy a közös halálos vesze­delemre tekintettel csatlakozzék a Kongói Köztársasághoz. Csoimbe szintén fél és szintén fenyegetőzik. Hétfőn sajtóértekez­letet tartott és kijelentette, hogy ha a Gizenga-kormány csapatai Katanga ellen indulnak, akkor — mondotta — „hadseregem kényte­len lesz az állam biztonságát szol­gáló állásokat elfoglalni még Ka­tanga határain túl is". Csembe szintén az ENSZ-t hibáztatja a törvé­nyes kormány csapatainak si­kerei miatt és kifogásolja, hogy az ENSZ-parancsnokság nem gondoskodik az előretörő csa­patok feltartóztatásáról. Éppen ezért bejelentette, hogy ma­gára nézve nem tartja kötelező­nek az ENSZ-parancsnoksággal kötött megállapodását, amely sze­rint kerülnie kellett volna min­den, a helyzet súlyosbításához ve­zető akciót, arról persze nem nyi­latkozott, hogy a megállapodástól függetlenül zsoldosai folytatták a Baluba felkelők ellen irányuló terrorcselekményeket. A hírügynökségi jelentések sze­rint Csombe sürgős felhívást inté­zett Ileohoz, a Kaszavubu által ki­nevezett „kormány” elnökéhez, Kalondzsihoz, Dél-Kaszai tarto­mány önjelölt diktátorához és több más kongói politikushoz, hogy a tervezett genfi kerekasztal-érte­­kezlet előkészítésének megbeszélé­sére utazzanak Elisabethville-be. Ileo hétfőn egy héttagú küldött­ség élén már elindult Elisabeth­ville-be, ahova érkezését az esti órákban várják. Az UPI legújabb jelentése sze­rint a törvényes kormány csapatai elérték a Leopoldville tarto­mány területén fekvő Kikwit városának térségét. A tudósító ismételten hangsúlyoz­za, hogy az előnyomuló csapatok egyáltalán nem ütköznek ellenál­lásba, a helyőrségek egyetlen lö­vés nélkül megadják magukat, s csatlakoznak a kormánycsapatok­hoz. A Reuter értesülése szerint Mo­butu vezérkarának tisztjei kétel­kednek abban, hogy a rendelke­zésükre álló erőkkel fel tudják tartóztatni az előrenyomuló stan­leyville-i csapatokat. II világ ipari termelésének 36 százalékát a szocialista országok adják Moszkva (MTI). Az elmúlt év­ben a szocialista országokra a vi­lág ipari termelésének 36 százalé­ka, vagyis több mint egyharmada jutott. Előzetes számítások sze­rint az 1959-től 1965-ig terjedő időszakban a szocialista országok ipari termelése az 1958. évihez vi­szonyítva 130 százalékkal növek­szik és 1965. végén túlszárnyalja a világ ipari termelésének 50 szá­zalékát. Ezt az eredményt a szo­cialista ipar növekedésének üte­me biztosítja. A szocialista országok ipara a múlt évben csaknem 700 százalék­kal gyártott többet, mint ameny­nyit a mai szocialista országok te­rületén épült ipar termelt a há­ború előtt. A tőkés országok ipari­­terrpelése ugyanebben az időszakban­ nem egészen 150 százalékkal növeke­dett '. ■' Az Iráni Tudeh Párt első titkára a sah zsarnoki rendszeréről Párizs (MTI). Reza Radmaneh, az Iráni Tudeh Párt első titká­ra nyilatkozott a T Humaniténak az ország függetlenségéért, a sza­badságért és a sah zsarnoki rend­szere ellen folytatott népi harc­ról. A sah véres diktatúrával gátat akar vetni a nemzeti ellenzéki mozgalom terjedése elé. Haza­fiak ezreit vetették börtönbe, százak és százak haltak meg a kínvallatások során. Az elmúlt hetekben egyedül Teheránban négyszáz diákot tartóztattak le. A nép rettenetese­n szenved e kegyetlen rendszertől, de a tö­meges letartóztatások ellenére is egyre szélesebb körben terjed a tiltakozó mozgalom. Egymást érik a rendszer elleni tüntetések. „Szabadságot akarunk’’ — kiál­tásokkal Vonultak Isfahan, Aba­dan, Teherán utcáin munkások és diákok. A külföldön tanuló 14.000 iráni diák sem érzéketlen a hazájában uralkodó állapotok iránt: Franciaországban, Angliá­ban, Nyugat-Németországban, az Egyesült Államokban számos til­takozó tüntetést rendeztek, kül­döttségeket menesztettek az irá­ni nagykövetségre, hogy szót emeljenek az elnyomás ellen és követeljék az előre gyártott vá­lasztások megsemmisítését. Reza Radmaneh nyilatkozott a sah nemzetellenes politikájának következményeiről. A belpolitikai válság­­a legsú­lyosabb. A sahnak nincs semmi esélye, hogy megszüntesse az el­lentmondásokat. A gazdasági ne­hézségek is számottevőek. A­ kő­olaj-konzorciumoktól kapott 100 millió font ellenére a kormány úszik az adósságokban. A deviza­deficit óriási. A behozatal hétszer akkora, mint a kivitel. Minden évben körülbelül 20 százalékkal drágul az élet Iránban. A külpo­litikai nehézségek Irán növekvő elszigetelődésében mutatkoznak meg. Képtelen normalizálni kap­csolatait a szomszéd országokkal. Az imperialisták politikájának ázsiai és afrikai kudarca, a CENTO összeomlásának perspek­tívája rémülettel tölti el a kor­mányt és az amerikaiak nem tud­ják úgy támogatni a sah politi­káját, mint a múltban. Végül Reza Radmaneh szólt a Tudeh Pártnak az iráni nép har­cában betöltött szerepéről. Szovjet házaspár látogatása Esztergomban hősi halált halt fiuk f­­ f­i­a sírjánál Kedves, idős szovjet házaspárt látnak vendégül az esztergomiak. 11. P. Kovtunovics szovjet orvos és­­ felesége a Kijev melletti Kanatop­­ városkából azért jött hazánkba,­­ hogy felkeressék egyetlen gyermek I­kük sírját. Fiuk, Vjacseszláv 1944- ben, 18 éves korában halt hősi ha­lált a város felszabadításakor. Hős bajtársaival együtt az esztergomi temetőben nyugszik. A szovjet házaspárt nagy szeretettel vesztik körül a esztergomiak. Az asszo­nyok díszes dobozt ajándékoztak az édesanyának, Valentina Ivano­­vának, amelyben földet, visz haza fia sírjáról. A városi pártbizottság a felszabadító harcokat és­ a város fejlesztését bemutató emlékalbu­mot adott át a házaspárnak.

Next