Vas Népe, 1961. december (6. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-01 / 283. szám

Az általános leszerelés vagy a fegyverkezési hajsza szolgálja a béke ügyét? Hruscsova és Kennedyné levele Washington. (TASZSZ). A Was­hingtonban nemrég lezajlott nő­tüntetés részvevői levelet küldtek Hruscsov szovjet miniszterelnök és Kennedy amerikai elnök fele­ségének. . A levél a többi között hangsúlyozta: „Egyetlen anya nem tarthatja teljesítettnek anyai kötelességét, amíg nem emelte fel szavát az­ életért, a halál ellen, a békéért, a háború ellen”. Az amerikai Beatjé most ismer­teti Nyina Petrovna Hruscsová­­nak, valamint Kennedy amerikai elnök feleségének a levélre kül­dött válaszát. A szovjet miniszterelnök fele­sége hangoztatja: „Az a vélemé­nyünk, hogy meg­ kell valósítani az általános és teljes leszerelést. Ennek megvalósításával véget ve­tünk az atomveszélynek és a bé­két fenyegető minden veszélynek, s az anyák nyugodtan gondolhat­nak gyermekeik jövőjére. Mi el­lene vagyunk a fegyverkezési­ hajszának, leszerelést, és békét, akarunk!”­­ Kennedyné levelében egyetért­­ azzal, hogy a „nőknek hatalmas ” befolyásukat a világbéke érdeké-­ ben kell felhasználniuk. Számunk­ 3 ra azonban a békéhez vezető v egyetlen út az erő és ezért támo­­­gatni kell az Egyesült Államok­­ kormányának politikáját, amely „ ezt a célt tűzte maga elé”. ” Strauss visszatért amerikai útjáról Bonn (MTI). Strauss hadügy­miniszter csütörtökön visszaérke­zett hosszúra nyúlt amerikai láto­gatásáról. Hazaérkeztek­or adott nyilatkozatában kijelentette, hogy látogatása „rendkívül hasznos­nak” bizonyult Strauss Ameriká­ban folytatott tárgyalásaival és ott tartott előadásaival — mint most már­' világosan 'megállapítha­tó — kettős célt igyekezett elérni: 1. A Washingtonban kötött fegyvervásárlási üzletet, amelynek értelmében a bonni hadügymi­niszter az eddig megkötött meg­állapodásokon felül újabb milliár­dos megrendelést adott az ameri­kai hadiiparnak, azt célozta, hogy a hadiiparban érdekelt amerikai monopóliumokat közvetlenül ér­dekeltté tegye a bonni fegyver­kezési politika folytatásában. Bonn így akarja semlegesíteni az amerikai elnök egyes tanácsadói­nak befolyását és megakadályoz­ni azt, hogy Washingtonban fe­lülkerekedjenek azon józanabb politika folytatását óhajtó körök, amelyek ellenzik a Bundeswehr atomfelfegyverzését és rokon­szenveznek a közép-európai biz­tonsági övezet megteremtésére irányuló elgondolásokkal. 2. Strauss másik célja — és ez szoros összefüggés­ben áll az első­vel — szemmel láthatólag az volt, hogy a fegyverkezési üzletben ér­dekelt körök aktív támogatásával újabb lépést tegyen előre hőn óhajtott légi céljának, az atom­fegyverek feletti rendelkezési jog megkaparintásának elérése felé. Miután az atomfegyverek birtok­lása feletti jog nyílt követelése vi­lágszerte a felháborodás viharát keltette, a bonni vezetők jobbnak látták, ha kerülő úton próbálják meg a cél elérését. Strauss most Amerikában tar­tott előadásaiban újabb változat­ban melegítette fel ezt a tervet: egy Atlanti Unió létrehozását sür­gette, amelynek tagjai szuvereni­tásukat egy „nemzetek feletti szervre” ruháznák át politikai, gazdasági és katonai téren egy­aránt. Miután a szuverenitás leg­jellemzőbb kritériuma a mai idők­ben az atomfegyverek birtoklása és a felettük való rendelkezés — érvelt Strauss, — az Atlanti Unió megvalósítása természetesen ma­ga után vonná, hogy az Egyesült Államok is kiadná kezéből az atomfegyverek bevetése feletti jog monopóliumát Straussnak ez a vakmerő kö­vetelése még amerikai pártfogói körében is hűvös visszhangra ta­lált. „Kenendy nem akarja, hogy az Egyesült Államokat valamelyik szövetségese belerántsa majd egy nagy háborúba” — írja csütörtö­kön a Die Welt és azt az értesü­lést közli, hogy Strauss, látva az amerikaiak ellenkezését, most újabb „kompromisszumos formulá­val” állt elő. A bonni hadügymi­niszter e legújabb elképzelése szerint új formában kellene meg­valósítani az , ,atomfegyverek fe­letti közös rendelkezést”, hogy azt­­ a NATO egyes szakaszaira korlát­­­toznák, mégpedig úgy, hogy ,,bi-' zonyos meghatározott NATO-sza-3 kas­zokon az atomfegyverek beve- * tése felett az amerikaiak közösen * döntenének mindazokkal az álla- 3 mokkal együtt, amelyek az illető­ szakaszon állnak”. * „Ily módon megtörnék az Egye- 3 sült Államok monopóliumát éss megkerülnék azt a problémát is, * amit az jelent, hogy 15 NATO-­ állam nem tarthatja egyszerre az» ujját az atomfegyver ravaszán” —­­ írja ezzel kapcsolatban a Die 3 Welt. v Rendőri önkény Venezuelában a kommunisták és a haladó erők ellen Caracas (TASZSZ). A Caracas­­ban lezajlott keddi komoly meg­mozdulások miatt a venezuelai kormány szerdán utasította a rendőrséget, hogy foglalják el a kommunista párt és a baloldali forradalmi mozgalom elnevezésű párt helyiségeit és tartóztassák le e két párt aktivistáit. A belügyminisztérium közlemé­nye a kommunistái párt és a bal­oldali forradalmi mozgalom tag­jait terrorista cselekedetekkel vá­dolja. Az UP! Caracas! tudósítója szerint a rendőrség már letartóz­tatott ■ több mint száz kommunis­­tát-érs más­­ baloldali vezetőt. VAS KEFE Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának nyilatkozata New York (TASZSZ). Novem­ber 30-a­ a „végső határidő”, ameddig az Egyesült Államok Komunista Pártja vezetőinek és a pártapparátus dolgozóinak a hír­hedt Mccarran-törvény alapján lajstromoztatniuk kell magukat. Ha nem tesznek eleget e szégyen­letes törvény bejegyeztetési kö­vetelményeinek, minden elhalasz­tott napért ötévi börtönbüntetés­sel és tízezer dollár pénzbüntetés­sel sújthatók. Az Egyesült Államok Kommu­nista Pártja tájékoztatta az amerikai igazságügyminiszté­riumot arról, hogy funkcioná­riusai egytől egyig megtagad­ják a bejegyeztetési űrlapok kitöltését. A kommunista párt sajtónyilat­kozatában hangsúlyozza, hogy „ezzel a lépéssel a kommunista párt és funkcionáriusai nemcsak saját szabadságukat, hanem min­den más ember szabadságát is vé­dik.” Robert Kennedy amerikai igaz­­ságügyminiszter szerdán este fog­lalkozott a párt döntésével; kije­lentette: ha törik, szakad, érvé­nyesíteni fogja a törvényt, s kö­telezi a kommunista párt tagjait, hogy lajstromba vétessék magu­kat. Az igazságügyminiszter ma­gyarázkodása sezrint a törvény alkalmazása nem gátolja az Egye­sült Államok Kommunista Párt­jának tevékenységét, a pártot nem helyezi törvényen kívül Oranban ötödik napja folyik az algériaiak lincselése Párizs (MTI). Kilenc halott és 30 sebesült — valamennyi arab — ez az orani fasiszta emberva­dászat szerdai eredménye. Bár Oranban — akárcsak Algéria többi városában —, igen nagy katonai és rendőri erők állomá­soznak, a kikötővárosban ötödik napja­ szinte zavartalanul folyik az algériaiak lincselése. Az OAS bevált taktikája sze­rint szerdán is rémhíreket ter­jesztettek az FLN állítólagos me­rényleteiről. Többek között ar­ról, hogy az algériaiak egy pa­pot és több gyermeket meggyil­koltak. Bár ebből egy szó sem volt igaz, a fiatal ultrákból álló fegyveres bandák azonnal össze­verődtek és üldözőbe vették az arab járókelőket. Az arab ke­reskedők üzleteit kifosztották és felgyújtották. Megállították az autóbuszokat és késekkel, botok­kal estek neki az araboknak. Egy személyautó arab utasait a pre­­fektúra épülete mellett lincselték m­eg, a kocsit pedig felgyújtották. Az OAS terroristáinak garázdál­kodása egész nap tartott, a kar­hatalom­ csak este szállta meg az utcákat.­­ Constantine tartományban Bir el Atti községben, ahol a vásár alkalmával mintegy 300 algériai tüntetett az OAS ellen, a rend­őrök golyói két arabot megöltek, hetet megsebesítettek. Az Orania tartomány farmjain hétfőn megkezdődött OAS-elle­­nes akció, amelyben több ezer rendőr és csendőr vett részt, nem sok eredménnyel járt. Mintegy 15 embert letartóztattak, az OAS vezetői közül azonban — az elő­ző hírektől eltérően —, senkit sem fogtak el Szerdán este a francia béke­­tanács felhívására Franciaország valamennyi városában tüntettek a demokraták és az antifasiszták az algériai béke mellett és az OAS ellen. Párizsban este 6 óra­kor a városháza előtt akarták megtartani a tiltakozó békegyű­­lést, a rendőrség azonban már a délutáni órákban sűrű kordonnal lezárta a térre vezető utakat. A több ezer főnyi tömeg erre a kör­nyező utcákban csoportosult és tüntető menetben vonult végig a belvároson. Hasonló antifasisz­ta békemegmozdulásokra került sor Párizs külvárosaiban is és a vidéki városokban. 1301. december 1. Festek A katangai kérdés 1960. június 30-a. — Kongó függetlenségének kikiáltása — után alg né­hány nappal a nemzetközi imperializmus sugalmazására és hathatós tá­mogatásával provokációs sorozat indult meg, melynek célja az új köz­társaság területi szétdarabolása volt. A kongói szakadárok közül legtovább a belga—angol—amerikai r­agytókés társaságok által nyíltan és burkoltan támogatott katangai szeparatista lázadók kormánya tartja magát. A katangai tartomány a 1,3 millió négyzetkilométer területű Kongónak mintegy egyötöde, lakosainak száma 1,7 millió fő, azaz a köztársaság összlakosságának kereken 13 százaléka. Katanga nemcsak Kongónak legfontosabb tartománya, hanem egyúttal az egész afrikai kontinensnek ásványokban egyik leggazdagabb területe. Dél-Katangában kezdődik a világhíres középafrikai rézövezet. Ugyancsak világjelentőségűek a délkatengai ón-, kobalt- és uránércbányák is. Igen fontosak az arany-, mangán-, horgany- és vasérc-telepek, valamint a szénbányák. Kolwesi-tól Elisabethville-ig húzódó nehézipari központjaiban a kiter­melt ércek egy részét kohósítják. Katangának, Afrika egyik „Ruhr-vidéké­­nek” elektromosenergiai termelése messze megelőzi Kongó valamennyi tartományát. Katanga gazdasági súlyához hozzájárul, hogy a mezőgazdasági nyers­­anyagok közül különösen jelentős a gyapot termelése. A bányászati termelés belga, angol és részint amerikai bányatársaságok, közöttük a köziismert „Union Miniere du Haut-Katanga’* ellenőrzése alatt áll. Az imperialista vállalatok katonai és pénzügyi támogatást nyújtanak a Csembe vezette hiatangai lázadóknak annak érdekében, hogy vezető szere­pük a tartomány gazdasági életében továbbra is biztosítva legyen. Annak elenére, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának legutóbbi ha­tározata leszögezi, hogy Katanga Kongó szerves része, a gyarmatosítók be­avatkozása Katanga és ezzel Kongó belügyeibe továbbra is zavartalanul folyik. Delhi Gagarinnak tapsol­ ­j Delhi (TASZSZ). Az indiai főváros lakói szerdán tömeggyű­lésen találkoztak J. A. Gagarin­­nal. A világűr első pilótája Nehru miniszterelnök oldalán érkezett­­ a központi stadionba, ahol taps­vihar és Gagarint éltető kiáltá­sok töltötték be a teret. Az ifjúság sport- és táncbemu­tatója után a főváros lakossága nevében a polgármester üdvözöl­te Gagarint. — Új és hatalmas korszak úttörőjeként köszöntjük önt annak a hatalmas baráti or­szágnak a képviselőjét, amely óriási sikereket ért el a tudo­mány területén — mondotta. Delhi polgármestere ezután ajándékokat nyújtott át Gaga­rinnak és feleségének. Válaszbeszédében Gagarin han­goztatta, hogy a szovjet űrhajók felbocsátása gazdagította a tudo­mány kincsestárát, kiterjesztette az emberi tudás határait, és új­ból megmutatta az emberiség végtelen lehetőségeit a természet meghódításában, törvényeinek megismerésében, legértékesebb titkainak feltárásában.­­ Szerdán a szovjet űrrepülő és felesége a delhi televízióban sze­repelt.

Next