Vas Népe, 1962. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-03 / 1. szám

2 HRUSCSOV VÁLASZAI egy japán újságíró kérdéseire Moszkva ■ (TASZSZ). Minoru Oda, a Csubu Nippon című ja­pán napilap főszerkesztője kér­déseket, tett fel Nyi­kita Hrus­csov szovjet miniszterelnöknek. Hruscsov válaszait az alábbiak­ban összefoglalva ismertetjük. A Szovjetunió és Japán között nincsen semmiféle vitás területi kérdés. A japán kormány által felvetett úgynevezett területi kér­dés nemcsak bizonyos japán kö­röknek a valósággal tökéletesen ellenkező álláspontjára mutat rá, hanem arra is, hogy Japánt kívülről igyekeznek befolyásolni, miközben meg­próbálják a Szovjetunió el­len kijátszani a japán nép érzelmeit. A fennálló nehézségek ellenére is jelentősen megjavítható a szov­jet—japán viszony — hangoztat­ta meggyőződését Hruscsov. Min­den lehetőség megvan a kölcsö­nösen előnyös kereskedelmi, kul­turális és tudományos kapcsola­tok további bővítésére. Sajnos — állapította meg Hrus­csov — az Egyesült Államokhoz katonai egyezménnyel kötődő ja­pán kormány még mindig nem akarja a Szovjetunióval fenntar­tott kapcsolatok teljes rendezé­sét. Ezért eleveníti fel újra az úgynevezett területi kérdést, jól­lehet ezt már régen megoldották, s a japán kormány is kötelezte magát­ 'arra, hogy semmiféle " igényt" nem támaszt a Szovjet­unióhoz tartozó területekre. Most, tulajdonképpen arra szó­lítanak fel­­minket — mondotta Hruscsov —, hogy tegyünk a meg­határozott területi engedménye­ket Japánnak. A jelenlegi hely­zetben a Szovjetunió részéről tett bármiféle engedmény kárára és nem javára válna a szovjet—ja­pán viszonynak, megsértené a távol-keleti biztonságot, azoknak az idegen agresszív erőknek válna hasznára, amelyek katonai ellen­őrzést gyakorolnak Japán fölött, kardjukat a Szovjetunió ellen kö­szörülik, s ugródeszkául Japánt használják fel. Japán és a japán nép már nagyon sokat szenvedett a szov­jet—japán viszony jelenlegi ál­lása miatt éppúgy, mint a Japán és a Kínai Népköztársaság kö­zött fennálló kapcsolatok pilla­natnyi helyzete miatt. Eljön az idő, amikor a japán föld megszabadul a külföldi csapatoktól és katonai tá­maszpontoktól, s ez megtisztítja majd a szovjet— japán jószomszédi kapcsolatok fejlődésének az útját. Akkor — remélhetőleg — akadálytalanul lehet rendezni azokat a gyakor­lati kérdéseket, amelyek a m­os­tani körülmények között nem nyernek megoldást. Korunk fő kérdésének Hrus­csov a békét jelölte meg. Kije­lentette, hogy a tartós béke biz­tosításához a következőkre van szükség: a különböző társadalmi rend­szerű államok közötti kapcsola­tok alapja a békés együttélés elve, a kölcsönös lemondás a há­ború alkalmazásáról, mint az államközi viták megoldásának eszközéről; az általános és teljes leszerelés kérdésének megoldása, hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett; le kell számolni a rendkívül veszélyes nyugat-európai hely­zettel oly módon, hogy aláírják a német békeszerződést s ezen az alapon rendezik — demilita­­rizált szabad várossá nyilvánítva — Nyugat-Berlin helyzetét. A béke megerősítését nagy­mértékben fogja elősegíteni a gyarmati rendszer végleges meg­szüntetése, a béke megőrzésében döntő jelentőséggel bír, hogy a népek tevékeny harcot folytat­nak érte. Újabb fasiszta provokációk a berlini magasvasút ellen nyugat-berlini provokátorok foly­tatják a berlini helyzet további mérgezésére irányuló kísérletei­ket, rendszeresen támadásokat­­hajtanak végre az NDK ható­ságaihoz tartozó és nyugat­­berlini területen is közlekedő magasvasút ellen. Otto Arndt hangsúlyozta, de­cember 30-án fasiszta elemek banditatámadást követtek el a spandaui állomás előtt elhaladó szerelvény ellen. December 29-én Nyugat-Berlinben felbérelt huli­gánok két diverzáns cselekményt követtek el és vasúti kábeleket rongáltak meg. A nyugat-berlini hatóságok jóváhagyásával végre­hajtott ilyen és hasonló cselek­mények súlyosan fenyegetik a vasúti közlekedés biztonságát. A vasút igazgatóságának el­nöke közölte, hogy nyugat-berlini provokátorok egy hónap alatt 121 vasúti kocsit tettek tönkre és ily módon 100.000 márka kárt okoztak az NDK népgazdaságá­nak. Berlin (TASZSZ): Otto Arndt, a berlini vasúti igazgatóság el­nöke vasárnap sajtóértekezletet tartott. Rámutatott, hogy a Gizenga nyilatkozata Kalondzsit letartóztatták Kairó­t (MIB,.­­.Mint az ADN jelenti,­­ Kairóban a­ hét­ végén nyilvánosságra­­ , hozták Gizengá­­nak, a kongói központi kormány miniszterelnöki helyettesének nyi­latkozatát. Gizenga­ nyilatkozatában han­goztatja, hogy bár ellenzi a köz­ponti korm­ány és Adoula mi­niszterelnök politikáját, mégsem mondott le. Az ADN hírügynökség tudósí­tója rámutat, ez a nyilatkozat világos cáfolat a Gizenga lemon­dásáról elterjedt híresztelésekre. A miniszterelnökhelyettes egye­lőre Stanleyville-ben marad és nem szándékozik feladni az Adoula miniszterelnök politiká­jával szemben elfoglalt bíráló álláspontját. Leopoldville. Egy további ADN-jelentés közölte, hogy a kongói központi kormány ható­ságai Leopoldville-ben letartóz­tatták és kihallgatták Albert Ka­­londzsit, aki külföldi monopó­liumok megbízásából szeparatista „királyságot” hozott létre Kaszai tartomány déli részében. A kongói parlament a letar­tóztatást megelőzően felfüggesz­tette Kalondzsi képviselői men­telmi jogát. VAS NÉPE Jártak-e idegen látogatók a Földön ? Érdekes tulajdonsága az ember­nek, hogy amit ő­ m­aga nem tud, vagy amiben nem hisz, azt má­sokról sem feltételezi. Ez a ma­gyarázata annak, hogy más égi­testek feltételezett értelmes lé­nyeinek födi látogatásáról mind­addig senki sem beszélt, míg az űrhajózás elméleti alapjait meg nem teremtették. Most aztán ele­mi erővel indult­ meg a találgatás, különösképpen 1957. október 4. az első szputnyik felbocsátása után. Gagarin és Tyi­tov űrrepü­lése óta még szabadabban, műkö­dik az ember képzelete, s igyek­szünk hozzánk hasonló — vagy éppen nem hasonló — intelligens lényekre, vagy azok múltbeli lá­togatásának­­nyomaira bukkanni. " A tűzokádó sárkány és társai. idegen látogatók feltételezésé­nek a korszaka lényegében a XX. század elején kezdődött, amikor egy — az inkák nyomait kutató délameriikai expedíció érdekes le­letre bukkant: férfifejet ábrázoló szoborra. A fej teljesen sima, mintha pilótasapka fedné! So­kak szerint idegen űrhajóst min­tázott meg évezredekkel ezelőtt az ismeretlen Inick művész. Még a fülhangszóró helye is látszik mindkét old­alon! S a valóság pe­dig egészen kiábrándító: kiderült, hogy az inkák ilyenféle­ fejdísze­ket, parókákat hordtak. Évtizedek múltak el újabb „fel­fedezések” nélkül, amikor az 1920-as években egy francia új­ságban megszületett a szibériai űrhajókatasztrófa legendája. Is­meretes, hogy 1908. június 30-án Oroszországban, a Köves Tun­­guzka folyó partján Vonovara falu közelében óriásmeteorral üt­között össze a Föld. Később kis­bolygóra gyanakodtak, míg a leg­utóbbi szovjet kutatások szerint egy kisebb üstökös magjával ta­lálkozott a Föld. A kozmikus test a felszín felett szétrobbant, s a mocsaras területeken csak kisebb krátem­aradványokat találtak és kis számú meteoritet. Éppen ez volt a baj: hol a kráter, s hol van a meteor fő tömege? S ha nincs, akkor majd a fantázia ságít: nem is volt meteor, hanem a Mars­lakók űrhajója robbant szét és égett el a légkörben. Akkoriban, 1924-ben a Mars nagy földközel­sége miatt ez volt a legnépsze­­rűbb bolygó, ezért az 1908. évi katasztrófa „áldozatai” sem jö­hettek máshonnan. Stanislaw Lem lengyel regényíró, aki az „Asztronauták” című regényének alapötletét a szibériai űrhajóle­gendára építette, már a korszel­lemnek engedelmeskedett, amikor az idegen látogatók bázisát a Ve­nus bolygóra helyezte Ezt a le­gendát tehát sikerült tudományos kutatószereld-vel is megcáfolni. Akad azonban néhány állítás, amelynek nincsenek ugyan bizo­nyítékai, ám sajnos cáfolni sem lehet. íme néhány a legutóbbi évek terméséből. Egy amerikai cikkíró szerint Illés szekere a Föld égboltján vé­­gigszáguldó űrhajó volt sőt talán az emberöltők tízezrein át száj­­ról-szájra szálló tűzokádó sár­kánylegendák mögött is valami­féle ismeretlen tájakról ideláto­gató rakéta (esetleg atomrakéta: miért ne?) rejtőzik. Az őslénytan amúgy, sem bukkant a mai napig olyan huzamosabb ideig a magas­ban repülő sárkányfajta nyomára, amelyik ráadásul még tüzet is okádott volna! Az ilyenféle állí­tások nem cáfolhatók, nem úgy, mint a­ baalkebi veranda meséje. E kisázsiai hegyet nem egy (űr­hajózáshoz nem értő) kutató űr­hajó kilövő pályának gondolta enyhén emelkedő, majd hirtelen felfelé ívelő, ég felé törő alakja miatt. Tudjuk, hogy a hegy kü­lönös formája nem értelmes lé­nyek, hanem ismert természeti erők —­*, víz, szél stb. — munkája. Mindezeken túlmenően fölél­eles hangoztatnunk, hogy űrhajók in­dításához nincs is szükség függő­legesre forduló kilövő berende­zésre. Acélkocka a szénrétegben - vendég a kozmoszból? Az egyetlen kézzelfogható nyomra, amely idegen látogatók­ra utal, e sorok írója bukkant még 1938-ban egy osztrák múze­umban. A salzburgi múzeum me­teoritgyűjteményében „Különle­ges meteorit” megjelöléssel szür­késkék színű kb. 80 deka súlyú, szinte szabályos kocka alakú, 67x67x47 milliméter méretű fém­darabot őriztek. A teljesen ép sar­kú és élű kockát 1886-ban talál­ták Ausztriában egy tercier (har­mad-) korabeli szén­rétegben, a brennbergi bánya osztrák olda­lán. Egy hatalmas széntömb szét­törésekor került elő az acélkocka, amelyen körülbelül 1 milliméter mélységű válasz fut körbe — ha henger alakú volna, dugattyú gyű­rű számára esztergályozott mélye­désnek gondolnánk. A fémdarab ismeretlen eljárással edzett acél­ból van, az előállítási módja máig sem ismert. A leletről Gurtz ismert osztrák kutató számolt be még 1886-ban, az akkori idők legelőkelőbb ter­mészettudományi lapjában, az an­gol ,,Nature”-ban. Gurít szemé­lye és az angol lap tekintélye ki­zárja, hogy csalás történt volna. Az acélkockára alkalmazott gyár­tási eljárás ezt amúgy is kizárja, s különben is: mi értelme lett volna, hogy osztrák bányászok félrevezessék a tudományt. An­nál is inkább, mert célt sem ér­nek vele: Gurít haláláig „külön­leges” meteornak nevezi a lele­tet, amely 10—50 millió éven át rozsdásodás nélkül pihent egy szénrétegben és fel sem merült benne a kocka nem meteorikus eredete, sőt idegen látogatókra sem gondolt. Pedig a magyarázat az űrhajó­zás korában nem nehéz. Ha a koc­kát nem a Földön készítették és meteor sem lehet, mert ennek el­lentmond sértetlen, meg nem égett és meg nem olvadt állapo­ta — akkor a kocka nem meteor­ként suhant át a légkörön, hanem úgy hozták ide 10—50 millió év­vel ezelőtt a kozmosz ismeretlen tájainak szülöttei. Sohasem de­rült ki, mi célt szolgált e fémda­rab, űrhajóalkatrész, felszerelési tárgy, vagy éppen játékszer volt-e? S hogy a tudomány ez ideig en­nél többet nem tud felmutatni, azon ne csodálkozzunk. A­_Föld négymilliárd éves lehet, ebből azonban 3999 millió év szülte ta­núk nélkül múlt el, biztosan nem tudjuk megmondani, jártak-e ez­alatt idegen látogatók a Földön. Az utolsó 2000 évben pedig e té­ren nem történt semmi, ami tö­kéletesen érthető: ez a húsz év­század az örök idők óta létező Univerzum időskáláján nem több, mint egy kozmikus másodperc. Gauser Károly, a budapesti Uránia Cs.1.­ksvizsgáló munkatársa 1982. január 3. Szerda Meghiúsult puccskísérlet Libanonban Beirut (MTI). Libanonban va­sárnapra vir­adóra eddig isme­retlen tényezők ismeretlen okok­ból puccskísérletet hajtottak vég­re. Valamivel éjfél előtt a puccs végrehajtását megkísérlő erők tá­madást intéztek a libanoni had­sereg főhadiszállása és a hadügy­minisztérium ellen. A biztonsági erők és a támadók között heves lövöldözés kezdődött, amely az éjszaka egy részében tartott. A libanoni rádió vasárnap ko­ra reggel kiadott közleményében a helyzetről a következőképpen számolt be: Bizonyos zavarkeltő elemek kísérletet tettek a rend megbontására. Vállalkozásuk azonban kudarcot vallott, a fegy­veres erők megfékezték a táma­dást. Fuad Sehab köztársasági elnök vasárnap reggel egybehívta a mi­nisztertanácsot, hogy megvitassa a helyzetet s a még megteendő intézkedéseket. A meghiúsult puccskísérletről értesülve az ország magasrangú személyiségei, a parlament képvi­selői megjelentek a köztársasági elnöknél, biztosították hűségük­ről és elítélték a megfontolatlan puccskísérletet. Hétfőn az élet már visszatért: rendes kerékvágásába és a va­sárnap életbe léptetett biztonsági intézkedések közül már csak né­hány maradt életben. A rendőrség és a katonaság folytatja a jobboldali összeeskü­vés felgöngyölítését. A­­kormány feloszlatta az államcsínyt szer­vező angolbarát Nacionalista Szo­ciális Pártot. A karhatalmi szer­vek letartóztatták a párt mintegy 400 tagját, és átkutatták Dik El Madi, valamint Beit As Saar köz­séget, a párt két fellegvárát, ahol a párttagok házában elrejtve több mint 300 gépfegyvert, 200 puskát és 60 géppisztolyt találtak. Szaa­­dehnek, a párt egyik vezetőjének az észak libanoni Tripoliban levő lakásán fegyvereken kívül 14 lá­da lőszer és robbanóanyag, vala­mint rádióadó-berendezés került elő a kutatás során-Kairói lapok az államcsínnyel kapcsolatban megállapítják, hogy az a közép-keleti brit katonai összeesküvés súlyos kudarca. Az Al Ahram című lap szerint a kormány megdöntésére szervez­kedő pártot az angolok fegyverez­­ték fel és finanszírozták. Gromiko fogadta az amerikai nagykövetet Moszkva (MTI). Mint nyugati hírügynökségek jelentik, Gromiko szovjet külügyminiszter kedden fogadta Thompsont, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét. A két és fél órás megbeszélés után az amerikai nagykövet újságíróknak adott nyilatkozatá­ban közölte, hogy a szovjet kül­ügyminiszterrel a nyugat-berlini kérdésről tárgyalt. A keddi megbeszélés tárgykörét nem ismertette részletesen. Ki­jelentette, hogy további tanács­kozások következnek. A keddi megbeszélésről tájékoztatják az angol és a francia kormányt is. Sukarno elrendelte, hogy Nyugat-Irián Indonézia új tartománya legyen Djakarta (MTI). Sukarno indo­néz államelnök a Hollandia által megszállt Nyugat-Iriánt Indo­nézia új tartományává nyilvání­totta. Az elnök közölte, hogy az új tartományt egy nyugat-iriáni lakos kormányozza majd. Az indonéz államelnök elren­delte nyugat-iriáni parancsnok­ság felállítását, amely majd a Nyugat-Irián elözönlését irá­nyítja. Nasution tábornok, indonéz hadügy- és belbiztonsági minisz­ter újévi üzenetében figyelmez­tette a Hollandiát támogató or­szágokat, hogy súlyos hibát kö­vetnek el, s ezzel elvesztik a 96 milliós indonéz nép rokonszenrvét, márpedig Indonézia számottevő tényező Délkelet-Ázsiában.

Next