Vas Népe, 1963. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-03 / 1. szám
A beruházások mintegy 80 százalékáról helyileg döntenek Az Országos Tervhivatal elnöke, a pénzügyminiszter és az építésügyi miniszter együttes rendeletet adott ki a földművesszövetkezetek és a kisipari szövetkezetek beruházásairól és felújításairól. A rendelet a beruházási adminisztráció csökkentésével lehetővé teszi, hogy a helyi szervek saját hatáskörükben, évi mérleg szerinti bevételük fél százalékából 20 ezer forint értékű beruházást, vagy felújítást végeztessenek, továbbá 8000 forint értékű gépet, vagy gépnek minősülő műszert vásároljanak. Az eddiginél lényegesen nagyobb jogot kaptak a megyei szervek a beruházási keretek felhasználását illetően is. A földművesszövetkezetek megyei központjai, a MESZÖV-ök, eddig csak félmillió forint értékű beruházásról dönthettek. Hatáskörük mostantól az egymillió forint értékű beruházásokra is kiterjed. A földművesszövetkezeti rendszer két fontos működési területén — a kereskedelemben és a vendéglátóiparban — az összberuházások 80 százaléka általában egymillió forinton aluli értékűek. Gyakorlatilag tehát a jövőben a beruházások túlnyomó többségéről helyileg döntenek. Milyen lesz az új gimnázium Szombathelyen A régi kerítést még csak egy-két helyen bontották meg, s így jelenleg még jórészt eltakarja a siető járókelők elöl azt a nagyméretű építkezést, amelyet Szombathelyen a Hámán Kató utca és a Deák Ferenc utca találkozásánál kezdtek meg. A közel 11 millió forintos költséggel épülő létesítmény terveit a Pécsi Tervező Iroda készítette, Til Iki Ernő építészmérnök irányításával. Igen szerencsés és gazdaságos az a megoldás, hogy az egyik felvonulási épületet végleges jelleggel építették, amiből az építkezés befejezése után kevés munkával az általános iskola politechnikai műhelyeit alakítják át. Az új gimnázium két főrészből áll. A Hámán Kató utcára néző három emeletes főtömbből és a Deák Ferenc utcára benyúló és az előbbihez merőlegesen csatlakozó földszintes épületből. Mindkét épület lapos tetős megoldással készül. A 70 méter hosszú, földszintes épületben — amelynek falai már állnak — kerül elhelyezésre több politechnikai műhely, továbbá orvosi rendelő, KISZ-szervezet helyisége, fiú és leány, öltöző, mosdó, zuhanyozó. Ide csatlakozik közvetlenül a 205 négyzetméter alapterületű tornaterem. A földszintes részbe kerül beépítésre a kétszobás összkomfortos gondnoki lakás is. A három emeletes oldalfolyosós épület földszintjén helyezik el az igazgatói és a tanári szobákat. Itt kap helyet az olvasószoba, egy tanterem és tanulószoba is. A tanulószobák egyúttal étkezőhelyiségek is lesznek. A korszerűen felszerelt konyhát egy földszintes épületrészben helyezik el, ami tulajdonképpen összeköti a magas tetős általános iskolát és a lapos tetős madern gimnáziumot, s egyben átmenetet is ad a két épület között. Az első és második emeleten gumi padlóburkolatú tantermeket találhatunk, s a harmadik emeletre kerül a rajzterem, ami egybenyílik a természettudományi előadóteremmel. Ezen az emeleten van még az élettani és vegytani terem, több szertár és fotólaboratórium. A helyiségeket és a folyosókat központi fűtéssel látták el. Az építkezés nagyságára jellemző, hogy mintegy kétezer négyzetméter alapterületet foglal el az épület és a beépített térfogat kereken 18 ezer légköbméter. A kivitelezési munkákat a Vas megyei Állami Építőipari Vállalat végzi Molnár József építésvezető és Némethy István művezető irányításával. A zord időjárás miatt jelenleg különösebb munkát nem végeznek, a dolgozók fagyszabadságon vannak. Mihelyt a hőmérséklet emelkedik és megközelíti a 0 fokot, újból folytatják az építkezést. Az épület előreláthatólag 1964 első felében készül el — jelenleg még határdőviták folynak — és a tanítás a korszerűen berendezett iskolában 1964 szeptember 1-vel indul meg. Maróti László 1962 tapasztalatai — 1963 feladatai Ipari üzemeink zömében sikerrel zárták az évet és felkészültek az új esztendő feladataira. Felkértünk több ipari vezetőt, hogy mondjanak véleményt, az óesztendő tapasztalatairól és az új év kilátásairól. A nylatkozatokat az alábbiakban közöljük. Gajdács Mátyás, a megyei tanács vb ipari osztályvezetője. A lakosság igényeinek megfelelően fejlesztjük a tanácsi ipart Végleges adatok még nem állnak rendelkezésünkre, de annyit már megállapíthatunk, hogy a megye tanácsi ipara sikerrel zárta az 1962. évet. Vas megye helyi ipari vállalatai a múlt esztendőben 75 millió forint értékű áruval többet készítettek, illetve javítási, szolgáltatási tevékenységet végeztek,mint 1961-ben. A termelésegy év alatt 20,2 százalékkal emelkedett. Üzemeink nemcsak a termelés mennyiségének növekedésére, hanem a gazdaságosságra és a termelékenység növelésére is gondoltak. A termelékenységegy év alatt 7,8 százalékkal emelkedett, ami jónak mondható. Ezen belül a kimondottan ipari vállalatok még nagyobb mértékben — mintegy 12 százalékkal — növelték a termelékenységet. A megyei pártbizottság korábban határozatot hozott a tanácsi ipar fejlesztésére, vidéki üzemek telepítésére. Ennek megfelelően Jánosházán új bútoripari üzemet és fafeldolgozó telepet, Vasváron új ,cipész- és ruházati üzemet, Körmenden a Vegyipari Vállalathoz tartozó csökkent munkaképességűeket foglalkoztató üzemet, valamint új fafeldogozó telepet hoztunk létre. Ezek csak a kiemelkedőbb létesítmények. Ezenkívül bővítettük, korszerűsítettük a meglevő régi üzemeket is. Itt kell megemlítenia Vas megyei Húsipari Vállalat rekonstrukcióját, a Faipari Vállalat szombathelyi, vasvári, pankaszi üzemeinek fejlesztését, valamint a szentgotthárdi és kőszegi sütőipari üzemek korszerűsítését. Az elmúlt négy esztendőben népgazdasági erőforrásból 27 millió, saját erőforrásból hétmillió forintot fordítottunk beruházásokra . 1962-ben tovább növekedett a tanácsi ipar exportja is. A Magyarszombatság Kerámiagyár több mintegymillió forint értékű árutértékesített külföldön. Az utóbbi időben pedig különösen a vas megyei Taipan Vállalat exportja nőtt számottevően. A tanácsi ipar fejlesztésével lehetővé vált az elhelyezkedni szándékozók százainak munkába állítása. A megyében a tanácsi irányítás alatt dolgozó könnyű- és élelmiszeriparban 1959- ben még csak 1773 munkás dolgozott, a múlt esztendőben pedig már 2416 munkást foglalkoztattak. A dolgozók átlagkeresete is emelkedett. A könnyűiparban havonta átlagban 1390, az élelmiszeriparban 1440 forintot keresnek a dolgozók. Ez a bér már megközelíti a minisztériumi iparban dolgozók bérének színvonalát. Az új esztendőben a lakosság igényeinek megfelelően fejlesztjük a tanácsi ipart. 1963-ban másfél millió forintot fordítunk beruházásokra. Ezt az összeget is elsősorban a szolgáltató vállalatok — a Patyolat, a méretes cipészipari és ruházati üzemek — korszerű Skóckra színyítink. Nagy Dénes, a Szombathelyi Cipőgyár igazgatója: 3 millió 600 ezer pár cipőt készítettünk Az 1962-es esztendő jó eredménnyel végződött gyárunkban. A termelési tervet határidő előtt teljesítettük és összesen 3 millió 600 ezer pár cipőt készítettünk. Ebből baráti államokba és nyugati országokba mintegy 600 ezer párat exportáltunk. Az anyagtakarékosságnak és a terv határidő előtti teljesítésének eredményeként külön megbízatásokat is kaptunk a Könnyűipari Minisztériumtól, így például a Duna Cipőgyár helyett külön 20 000 pár cipőt készítettünk exportra és több ezer párat gyártottunk terven felül hazai megrendelésre. A jó eredménynek vannak árnyoldalai is és most, amikor év végi számvetést készítünk, nem feledkezhetünk meg a hibákról sem. Nem dicsekedni való például az, hogy évközben a minősítési különbözetek miatt több mint másfél millió forint kötbért fizettünk ki. Mi volt ennek az oka? Egyes műszaki vezetőink és fizikai dolgozóink nem kellő szaktudása, hozzáértése. Minősítő csoportunk tagjai és a termelés közvetlen parancsnokai nem elég igényesek sem önmagukkal, sem a dolgozókkal szemben. E hibák megszüntetése érdekében az új esztendőben a szakmai továbbképzésre még nagyobb gondot fordítunk. A legkülönbözőbb egyetemeken 18 ösztöndíjasunk tanul. Ezenkívül a cipőipari és más technikumban több mint száz dolgozónk képezi tovább magát. A géppark állandó fejlesztését, korszerűsítését is fontosnak tartjuk. 1962-ben 22 gépet vásároltunk külföldön és 32 hazai gyártmányú gépet állítottunk a termelés szolgálatába. Ezenkívül elektromotorokat, műszereket szereztünk be és a meglevő régi gépek felújítására egymillió 700 ezer forintot fordítottunk. Az új esztendőben 25 importgéppel és 22 hazai gyártmányú berendezéssel gazdagodik gépparkunk. A gyár fejlesztésével, bővítésével egy időben gondolunk a dolgozók szociális igényeinek mind jobb kielégítésére is. 1962-ben korszerű üzemi konyhát és ebédlőt adtunk át a dolgozóknak, ahol most már étlap szerint ebédelhetnek. Elkészült a körmendi fióküzemünk központi fűtése is. A jövő évi termelési terv szerint az ideihez hasonló feladatok hárulnak üzemünkre. A mennyiséget tekintve a termelés mindöszsze 100—150 ezer párral emelkedik. Az első osztályú áruk aránya 1962-ben az előző évihez képest három százalékkal növekedett. Az új esztendőben is arra törekszünk, hogy a minőség javuljon. Szanyi István, a KISZÖV elnöke: Üzemházat építünk, szélesítjük a javító tevékenységet , suvallul fejlődtek, erősödtek, gyarapodtak. Előzetes számítások szerint az éves termelési tervet 100,3 százalékra teljesítettük. 1862-ben Vas megye kisipari szövetkezetei 226 millió forint értékű árut készítettek, illetve javító-szolgáltató tevékenységet vé■geztek. Már magában az is mutatja a fejlődést, hogy a termelési érték az előző évben még 195 millió forint volt. A javító-szolgáltató iparág termelési értéke az 1961. évi 30 millió forintról 146 és fél millió forintra emelkedett. Az építőipari szövetkezetek pedig — a kedvezőtlen, esős, szélsőséges időjárás ellenére — az előirányzott 19 millió forintos beruházás helyett 22 és fél millió forint értékű beruházást, illetve felújítást valósítottak meg. Külön érdemes megemlíteni, hogy az építőipari szövetkezetek a lakosság megrendelésére140 új családi házat építettek. A múlt esztendőben a szolgáltató-javító tevékenység kiszélesítésére több intézkedést tettünk. Így például a sárvárihoz hasonlóan a szentgotthárdi és a celldömölki szövetkezeteinket tehergépkocsival láttuk el. A szövetkezetek a kijavítandó cipőket ezzel gyűjtik össze a környező községekben és a kész cipőket visszaszállítják. Szövetkezteink egy év alatt 125 000 pár cipőt javítottak ki. Új helyiségben, jobb munkakörülmények között folytathatták a munkát a kőszegi, a celldömölki és a szentgotthárdi Műszaki Ktsz, valamint a celldömölki Ruházati Ktsz dolgozói Az új esztendőben a termelési terv 228 millió forint értékű áru készítését és javító, szolgáltató tevékenység elvégzését írja elő. Ez nem nagy emelkedést mutat. Oka az, hogy több iparágban az árutermelést csökkentjük, a javító, szolgáltató tevékenységet pedig növeljük. . A szövetkezeti iparban a legnagyobb esemény talán az lesz, hogy Szombathelyen a Bajcsy-Zsilinszky utca és a Lenin út sarkán megkezdjük az öt és fél millió forintos beruházást igénylő szolgáltató üzemház felépítését. Ezenkívül városon és falun 27 új fiókrészleget — átvevőhelyet, fodrászüzletet, cipészműhelyt — nyitnak szövetkezeteink. Célunk az, hogy a lakosság növekvő igényeit mind jobban kielégítsük. Ennek megfelelően például a festett bútorok készítését csökkentjük. Kétmillió forintos költséggel megépítjük a körmendi Asztalos Ktsz üzemházát és fejlesztjük a csepregi Vegyes Ktsz bútorkészítő részlegét. Tudjuk, hogy sok a panasz a javítási határidők körül is. Ezért az új esztendőben legfontosabb feladataink közé tartozik a javító-szolgáltató részlegek megerősítése, a megmunkálási idő lerövidítése, a kulturáltabb kiszolgálás megszervezése. Reméljük, hogy az 1963-as év megnövekedett feladataival is megbirkóznak szövetkezeteink. MAKETTRŐL a szombathelyi ló tantermes gimnázium utcai homlokzata. VAS NÉPE , 1963. jún. 3. Csütörtök :