Vas Népe, 1964. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-01 / 230. szám

A grafikonon felfelé fut a piros vonal... A szocialista versenymozgalom és ezen belül a szocialista brigádmozgalom az előző évekhez viszo­nyítva határozott egyenletességgel emelkedik fel­felé. A megye ipari, mezőgazdasági, közlekedési és kereskedelmi üzemeinél, egységeinél a szocialista címért küzdő brigádok száma 18 százalékkal, a ta­gok száma 58 százalékkal, a címet elnyert brigádok száma 33 százalékkal és a tagjaik száma 37 száza­lékkal növekedett ez évben 1963-hoz viszonyítva. A munkabrigádok 50 száza­léka kapcsolódott be a szo­cialista brigádmozgalomba. Termelési, gazdasági vállalások örvendetes, hogy a számszerű eredmények mellett értékes tartalmi fejlődést is találunk Vál­lalásaik igazodnak a terv­­feladatokhoz. Azokban az üzemekben, ahol a terv­­túlteljesítés nem szüksé­ges, ott a minőségjavítás, az anyagtakarékosság és a selejtcsökkentés legjob­ban a szocialista brigádok munkájában mutatkozik meg, például a Szombat­helyi Cipőgyárban, ahol a belföldi áruk termelé­sét szükségtelen növelni, azonban a fő hangsúly az első osztályú termékek részarányának növelésén, az importbor és segéd­anyag-takarékosságon van. Vagy például a MÁV Já­róműjavító és a XII-es Autójavító Vállalatnál job­ban ügyelnek az alkatré­szekkel való takarékosko­dásra és a szerszámok élettartamának meghosz­­szabbítására. Azokban a szakmákban, ahol a dolgozók zöme szalorin­kas, jellemző, hogy az újításban is a szocialista brigádok ve­zetnek. Megyénkben kevés a műszaki, illetve komp­lex brigádok száma. Elvét­ve találhatóik egyes üze­mekben, például a Szent­gotthárdi Kaszagyárban, a Szombathelyi Cipőgyár­ban, és a Járóműjavító­ban. A mezőgazdaságban az állami gazdaságok és er­dőgazdaságok dolgozói a talajművelés, növényápo­lás, a fejlett agrotechnikai eljárások idejében történő elvégzését, az állatte­nyésztésben az elhullás csökkentését, a hozamok növelését érik el vállalá­saik teljesítésével. A kereskedelemben a pa­naszmentes, udvarias, elő­zékeny kiszolgálást, az üzletek tisztán tartását, az elfekvő áruk értékesíté­sét vállalják. Tanulás, továbbképzés Az üzemek, vállalatok­­dolgozóinak nagy része beosztásának megfelelő állami oktatásba, szakok­tatásba, politikai képzés­be kapcsolódik be. Az általános műveltség növelésére tett vállalások között csaknem minden brigádnál első helyen a könyvtárlátogatás szerepelt Könyvankétok, ismeretter­jesztő előadások, közös színház-, mozilátogatás és sajtóértékelés szervezése a­­műszeres program. Kifogásolható, hogy a szocialista brigádok kul­turális célkitűzései túlsá­gosan általánosak, kevés az egyéni ötlet, kezdemé­nyezés. Nem egy vállalat­nál a szocialista brigád tagjainak egészére átfogó vállalásokat tesznek. Pél­dául „szakmailag tovább képezzük magunkat”, vagy kinöveljük általános mű­­veltségünket”. Ez helyte­len, mert konkretizálni, éb­re­dően kelteni a válla-Problémát okoz a vidék­ről bejáró dolgozók to­vábbképzése és azoké a dolgozóké, akikit az éjsza­kai munka alól nem tud felmenteni a vállalat, vagy üzem. Munkában és magán­életben üzemeinkben mind több helyen tapasztalhat­juk az elvtársi segítség­nyújtást. A Szentgotthárdi Se­lyemgyárban az egyik szö­vőbrigád tagjai huzamos időn keresztül elvégezték beteg társuk munkáját is. A társadalmi munkaakci­ók szintén említésre mél­tók : városfejlesztés, sport­pálya, csónakház-építés, üzemudvar-rendezés és még sorolhatnánk hosz­­szan azokat a vállalásokat, melyek a közösség érdekeit szolgálják. Értékelés és nyilvánosság Az értékelés rendszeres­sége és a nyilvánossága a fő mozgató rugója a ver­seny lendületének. Általá­ban havonta, negyedéven­ként bírálják el a ver­senyvállalások teljesítését, de vannak egyes vállala­tok — REMIX, Vas-, Fém- és Gépipari Válla­lat, Építőipar — ahol meglehetősen vontatott az értékelés, sokszor tárgy­­időszak után csak egy-k­ét hónapra kerül sor az eredmények ismeretésére. Sok esetben az üzemi fa­liújságokon­ számszerű statisztikai adatok, száraz felsorolások halmazát ta­láljuk, melyek mellett nem kapnak útmutatást arról, hogy mit tegyen­ek­ a bri­gádok vállalásaik érdeké­ben. Követendő példa a Pamutipar, Járóműjavító, Cipőgyár és az Állami Építőipari Vállalat. Üzemi lapok és híradók változa­tos, színes érdeklődést fel­keltő ismertetései, érdekes újítások, rosszul dolgozó munkások leértékelt ter­mékeinek kiállítása stb. kerül nyilvánosságra. Néhány szót a brigád­naplók vezetéséről. Még mindig sok szocia­lista brigádnál észlelhető a hiányos bejegyzés, a naplók nem tükrözik a brigád életét A Szom­bathelyi Cipőgyár Hámén Kató brigádja 1982-ben nyerte el a szocialista cí­met, de azóta alig tett valamit, hogy meg is tart­sa, naplóját sem vezeti. Az élen járók anyagi és erkölcsi elismerése Jelenlegi formája anku­rét«. A jonogondbm hozására általában célju­talmaikat tűznek ki a vál­lalatok többségénél. A Szombathelyi Cipőgyárban a legjobb három üzemrész részesül jutalomban, a Kő­szegi Ágyterítőgyárban a munkabrigádok közül ju­talmazzák az élenjárókat. A szocialista brigádtagok — több ütemben — sérel­mezik, hogy a munkabri­gádokhoz képest tőlük töb­bet követelnek, a jutalom­­részesülésük viszont ki­sebb. A csoportos jutal­mazással az a céljuk a vállalatvezetőségeknek és mozgalmi szerveknek, hogy minél több dolgozó része­süljön belőle. Gyakran rendkívül kis összegekkel jutalmaznak (20—100 fo­rint), így a jutalmazási keretet ugyan felhasznál­ják, de ösztönzést nem érnek el vele. Az anyagi ösztönzők mellett az erköl­csi elismerésnek — okle­vélnek, jelvénynek — csökkent a hatása, ez kü­lönösen a többszörösen ki­tüntetett szocialista brigá­doknál érezhető. A szocialista munkaver­­seny-mozgalom továbbfej­lesztését segítené egy új kitüntetési forma kidolgo­zása, amely megkülönböz­teti a huzamosabb időn keresztül jó eredményt el­érő dolgozókat a többitől. A mozgalmi és gazdasági szervek munkája A megye szakszervezeti szervei, az SZMT és a megyei bizottságok rend­szeresen foglalkoznak a szocialista brigádmozga­lom helyzetével. Határoza­tokat hoznak ugyan, de a végrehajtásukat nem szer­vezik meg gondosan. El­lenőrző és instruáló tevé­kenységük sokszor in­kább gazdasági és szak­mai jellegű, csak másod­lagosan terjed­­d a moz­galmi és politikai élet tar­talmi kérdéseinek vizsgá­latára. Az üzemi bizottsá­gok sem foglalkoznak min­denütt megfelelően a szo­cialista brigádok problé­máival Az elmúlt évben sok gondot jelentett a szocia­lista brigád munkájánál, hogy a közvetlen, műsza­kiak (művezetők) kevés gondot fordítottak az anyagi, műszaki és kul­turális feltételek megte­remtésére. 1963-ban jelen­tős változás történt, több helyen a művezetők is be­kapcsolódtak a brigádélet­be, úgy mint tagok, vagy mint patronál­ók. A bri­gádtagok egyik helyről a másikra helyezése is mind ritkábban fordul elő. A szocialista brigád­mozgalom évről évre erő­södik és mindjobban ki­forrottá válik. Ma már a vállalásokban élő való­ságként jut lefejezésre a mozgalom jelszava: Szo­cialista módon élni, dol­gozni és tanulni. titu A költségvetést és a városfejlesztési tervet tárgyalta meg a kőszegi tanács Kőszeg város tanácsa szeptember 29-én ülést tar­tott, amelyen megtárgyalta az 1965. évi költségvetést és a városfejlesztési tervet. A tervet Kiss Károly, a városi tanács pénzügyi osz­tályának vezetője terjesz­tette elő. Részletes jelen­tést tett a költségvetés ösz­­szeállítását előkészítő mun­kákról, a szakosztályok, va­lamint a pénzügyi állandó bizottság segítségéről. Ki­emelte, hogy a város költ­ségvetése évről évre emel­kedik, és az idei már 17 millió forintot tesz ki. Az előterjesztés részlete­sen foglalkozott az ágaza­tokon, majd az egyes cí­meken belüli feladatokkal és azok költségelőirányza­taival. Például gazdasági és kommunális feladatokra 3 535 000 forintot fordíta­nak. Ennek terhére kíván­ja a városi tanács az út­felújításokat elvégeztetni 2 millió forint értékben, va­lamint a város köztiszta­sági és parkosítási költsé­geit fedezni. Szociális és egészségügyi feladatokra a városi ta­nács 1 280 000 forintot for­dít. Az előirányzatokat igyekezett úgy meghatároz­ni, hogy az eddiginél is fokozottabb mértékben tudja kielégíteni a lakosok igényeit. Kulturális kiadásokra a városi tanács 10 510 000 fo­rint kiadást hagyott jóvá. A városfejlesztési alap tervjavaslatának ismerteté­se során a beszámoló is­mételten utalt a társa­dalmi összefogásra, a tár­sadalmi munka szükséges­ségére. A községfejlesztési alap túlnyomó részét kulturális és egészségügyi célokra használják fel. A tanácsülésen elhang­zott hozzászólásokból az el­ismerés hangja csendül ki azok felé, akik gondos és körültekintő munkával részt vettek a költségvetés összeállításában, majd ez­után a tanácsülés Kőszeg 1965. évi költségvetését, közel 17 millió forint kiadással, ugyanannyi be­vétellel egyhangúlag jóvá­hagyta. A tanácsülés a költségvetés jóváhagyásával egyidejűleg elfogadta a vá­ros jövő évi városfejlesz­tési tervét is 1 146 000 fo­rint kiadással és ugyan­annyi bevétellel. Egyben utasította a végrehajtó bi­zottságot, hogy a jóváha­gyott költségvetés és vá­rosfejlesztési terv végre­hajtásánál a takarékossá­got tartsa szem előtt. „ Kovács József, vb elnökhelyettes Ülést tartott az MSZfztP szombathelyi városi bizottsága Tegnap délelőtt Szombathelyen ülést tartott a Magyar Szocialista Munkás­párt városi bizottsága. A város vezető párttestülete megvitatta a megyeszék­helyen működő tömegmozgalmak tevé­kenységét és pártirányítását. Ugyan­csak megtárgyalta a pártvezetőségek újjáválasztásával kapcsolatos teendőket és a pártbizottsági tagok ebből adódó feladatait. Napirenden szerepelt még a két pb-ülés között hozott végrehajtó bizottsági határozatok ismertetése. m szolgálattevő forgalmista megemeli az indító tárcsát, zöld utat nyit a motorvonatnak, amely csattogva húz ki az állomásról. Az állomás előtt — a szol­gálattevőn kívül — még egy férfi áll, sapkájához emeli a kezét, egy darabig néz a vonat után. Ő az állomásfőnök. Ha csak teheti, minden vonathoz kijön, jelen van az indításnál, éberen őrködik, hogy rendben történjenek a dolgok. Megvárom, amíg visszamegy az irodájába, aztán be­kopogok hozzá... Régóta készültem, hogy meglátogatok egy állomásfőnököt. A kíváncsiság hozott répcelaki állomásnak. S természetes mindazoké is, akik itt dolgoznak. A párt­tagoké, akik a taggyűléseken — mint ezt legutóbb az őszi forgalommal kapcsolato­san is tették — meghatározzák a konkrét feladatokat. S azoké is, akik nem tagjai a pártnak, de munkájukkal becsülettel helytállnak. Az állomásfőlöknek nincs meghatá­rozott munkaideje. Éjjel-nappal a hivatá­sának él, maga osztja be a munkáját. Az egész napos elfoglaltság mellett jut-e ideje tanulásra, művelődésre, esetleg vállal-e társadalmi elfoglaltságot? T­anácselnökök példát mutatnak Korábban hírt adtunk már arról, hogy Szombathelyen még az idén meg­kezdik egy új, nyolctantermes gimná­zium építkezéseit. Az építkezés a napok­ban megkezdődik. Első ütemeként szom­baton mintegy 50 társadalmi munkás lát a leendő gimnázium telkén, a Had­nagy utcában a fáik kiirtásához, a szük­séges földmunkák megkezdéséhez. A megyei tanács dolgozói közül mintegy harmincan, a városi tanács dolgozói közül körülbelül húszan vesznek részt az elsők között a társadalmi munká­ban. A társadalmi munkások között lesz Gonda György, a megyei tanács és Gyurácz János, a szombathelyi városi tanács vb-elnöke is. Az állomásfőnök él, megtudni, mivel tölti az idejét, hogyan illeszkedik be a falu közösségébe, jut-e ideje arra, hogy részt vegyen a község ügyes-bajos dolgaiban. A szombathelyi igazgatósághoz több mint 200 vasútállomás tartozik. Az állomásfőnökök munkája, te­vékenysége szinte meghatározhatatlan. Fele­lősek az állomás rendjéért, tisztaságáért, a vonatok pontos továbbításáért, a szál­lításért, az állomás dolgozóinak munká­jáért, egyszóval mindenért, ami a vasút­tal kapcsolatos. Így van ez Répcelakon is, ahol immár két év óta Őri Lajos az ál­lomásfőnök. A répcelaki állomás nem nagy, de nem is kicsi. Az utóbbi években különö­sen sokat fejlődött a község, új ü­zem lé­tesült, s ez is növeli feladatait. Csak a teherszállításban havonta 7000 tétellel kell számolni, nem beszélve az utazóközönség állandó növekedéséről. Ilyenkor ősszel pe­dig ugyancsak megszaporodnak a gondok, amikor megkezdődik a csúcsforgalom. — Ez a fogalom lassan kikerül a szótárunkból — mondja őri Lajos. — Állomásunk egész évben olyan feladatokat lát el, amelyek nem különböztetik meg a csúcsforgalmi időtől. Barátságosan mosolyog, miközben az itt eltöltött két évről beszél. Nem volt könnyű. Egy kicsit mostoha örökséget ka­pott, hiba vált az állomás fegyelmével is, a két év szinte azzal telt el, hogy a fel­adatok ellátásával együtt megszilárdítsák a fegyelmet. Papírokat vesz elő, az igaz­gatóság tavalyi és idei állomás-vizsgálatai­ról szólnak. Mindkettőben elismerik az állomásfőnök és a 23 állomási dolgozó jó munkáját. Más szavakkal, kiállták a pró­bát, a vizsgáló bizottság jónak értékelte tevékenységüket. Ijjf­indez elsősorban es állomásfőnök érdeme, aki irányítója, vezetője a — Régen a fehérkesztyűs állomásfő­­nököket hivatalnokoknak tekintették. Több­ségük az is volt. Ma az állomás vezetője egy kicsit a falu vezetőjének is számít. A helyi vezetőkkel együtt ott van min­den rendezvényen, részt vesz a társadalmi munkában, sőt mozgósítja az állomás dol­gozóit is — sorolja őri Lajos. És valóban, Répcelakon is ott látni az állomásfőnököt nemcsak a tanácsüléseken, hanem egyéb rendezvényeken is. S a munka mellett sok időt fordít a tanulásra, művelődésre. Feleségével együtt most vég­zik a gimnáziumot. Azt az elvet vallja, hogy ezen a pályán is csak az tudja iga­zán megállni a helyét, aki tanul, gyara­pítja ismereteit. Két gyermekük van, azt szeretnék, ha ők is idejében megszerez­nék a megfelelő végzettséget, n nekik ne kelljen már őszülő halántékkal újra kez­deni a tanulást. Kislányuk Sopronban végzi a gimnáziumot, a fiú általános iskolába jár. Esténként a gyerekek tanulására is figyelmet fordítanak, gyakran előfordul, hogy könyvek, füzetek fölé hajolva együtt tanul az egész család. Őri Lajosnak — amikor még gyerek volt — azt mondta egyszer az édesapja: „Törekedj, fiam, hiszen te még forgal­mista is lehetsz!" Azt hiszem, ezt a ta­nácsot megfogadta. S amint az élet iga­zolja, teljesült is a jóslat. Egy kicsit még többre is vitte annál... A­z állomásfőnök mosolyog, húszéves ** pályafutását idézi, amely még a háború éveiben a krampácsolással kezdő­dött. Azóta az egyszerű ember gyermeke előtt „zöld utat" nyitott az élet. O. La­jos érzi, tudja, hogy mindezért meg kell dolgoznia. Becsületes munkával a válás»al mindarra, Bánit kapott. H. A

Next