Vas Népe, 1964. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-01 / 230. szám
A grafikonon felfelé fut a piros vonal... A szocialista versenymozgalom és ezen belül a szocialista brigádmozgalom az előző évekhez viszonyítva határozott egyenletességgel emelkedik felfelé. A megye ipari, mezőgazdasági, közlekedési és kereskedelmi üzemeinél, egységeinél a szocialista címért küzdő brigádok száma 18 százalékkal, a tagok száma 58 százalékkal, a címet elnyert brigádok száma 33 százalékkal és a tagjaik száma 37 százalékkal növekedett ez évben 1963-hoz viszonyítva. A munkabrigádok 50 százaléka kapcsolódott be a szocialista brigádmozgalomba. Termelési, gazdasági vállalások örvendetes, hogy a számszerű eredmények mellett értékes tartalmi fejlődést is találunk Vállalásaik igazodnak a tervfeladatokhoz. Azokban az üzemekben, ahol a tervtúlteljesítés nem szükséges, ott a minőségjavítás, az anyagtakarékosság és a selejtcsökkentés legjobban a szocialista brigádok munkájában mutatkozik meg, például a Szombathelyi Cipőgyárban, ahol a belföldi áruk termelését szükségtelen növelni, azonban a fő hangsúly az első osztályú termékek részarányának növelésén, az importbor és segédanyag-takarékosságon van. Vagy például a MÁV Járóműjavító és a XII-es Autójavító Vállalatnál jobban ügyelnek az alkatrészekkel való takarékoskodásra és a szerszámok élettartamának meghoszszabbítására. Azokban a szakmákban, ahol a dolgozók zöme szalorinkas, jellemző, hogy az újításban is a szocialista brigádok vezetnek. Megyénkben kevés a műszaki, illetve komplex brigádok száma. Elvétve találhatóik egyes üzemekben, például a Szentgotthárdi Kaszagyárban, a Szombathelyi Cipőgyárban, és a Járóműjavítóban. A mezőgazdaságban az állami gazdaságok és erdőgazdaságok dolgozói a talajművelés, növényápolás, a fejlett agrotechnikai eljárások idejében történő elvégzését, az állattenyésztésben az elhullás csökkentését, a hozamok növelését érik el vállalásaik teljesítésével. A kereskedelemben a panaszmentes, udvarias, előzékeny kiszolgálást, az üzletek tisztán tartását, az elfekvő áruk értékesítését vállalják. Tanulás, továbbképzés Az üzemek, vállalatokdolgozóinak nagy része beosztásának megfelelő állami oktatásba, szakoktatásba, politikai képzésbe kapcsolódik be. Az általános műveltség növelésére tett vállalások között csaknem minden brigádnál első helyen a könyvtárlátogatás szerepelt Könyvankétok, ismeretterjesztő előadások, közös színház-, mozilátogatás és sajtóértékelés szervezése aműszeres program. Kifogásolható, hogy a szocialista brigádok kulturális célkitűzései túlságosan általánosak, kevés az egyéni ötlet, kezdeményezés. Nem egy vállalatnál a szocialista brigád tagjainak egészére átfogó vállalásokat tesznek. Például „szakmailag tovább képezzük magunkat”, vagy kinöveljük általános műveltségünket”. Ez helytelen, mert konkretizálni, ébredően kelteni a válla-Problémát okoz a vidékről bejáró dolgozók továbbképzése és azoké a dolgozóké, akikit az éjszakai munka alól nem tud felmenteni a vállalat, vagy üzem. Munkában és magánéletben üzemeinkben mind több helyen tapasztalhatjuk az elvtársi segítségnyújtást. A Szentgotthárdi Selyemgyárban az egyik szövőbrigád tagjai huzamos időn keresztül elvégezték beteg társuk munkáját is. A társadalmi munkaakciók szintén említésre méltók : városfejlesztés, sportpálya, csónakház-építés, üzemudvar-rendezés és még sorolhatnánk hoszszan azokat a vállalásokat, melyek a közösség érdekeit szolgálják. Értékelés és nyilvánosság Az értékelés rendszeressége és a nyilvánossága a fő mozgató rugója a verseny lendületének. Általában havonta, negyedévenként bírálják el a versenyvállalások teljesítését, de vannak egyes vállalatok — REMIX, Vas-, Fém- és Gépipari Vállalat, Építőipar — ahol meglehetősen vontatott az értékelés, sokszor tárgyidőszak után csak egy-két hónapra kerül sor az eredmények ismeretésére. Sok esetben az üzemi faliújságokon számszerű statisztikai adatok, száraz felsorolások halmazát találjuk, melyek mellett nem kapnak útmutatást arról, hogy mit tegyenek a brigádok vállalásaik érdekében. Követendő példa a Pamutipar, Járóműjavító, Cipőgyár és az Állami Építőipari Vállalat. Üzemi lapok és híradók változatos, színes érdeklődést felkeltő ismertetései, érdekes újítások, rosszul dolgozó munkások leértékelt termékeinek kiállítása stb. kerül nyilvánosságra. Néhány szót a brigádnaplók vezetéséről. Még mindig sok szocialista brigádnál észlelhető a hiányos bejegyzés, a naplók nem tükrözik a brigád életét A Szombathelyi Cipőgyár Hámén Kató brigádja 1982-ben nyerte el a szocialista címet, de azóta alig tett valamit, hogy meg is tartsa, naplóját sem vezeti. Az élen járók anyagi és erkölcsi elismerése Jelenlegi formája ankurét«. A jonogondbm hozására általában céljutalmaikat tűznek ki a vállalatok többségénél. A Szombathelyi Cipőgyárban a legjobb három üzemrész részesül jutalomban, a Kőszegi Ágyterítőgyárban a munkabrigádok közül jutalmazzák az élenjárókat. A szocialista brigádtagok — több ütemben — sérelmezik, hogy a munkabrigádokhoz képest tőlük többet követelnek, a jutalomrészesülésük viszont kisebb. A csoportos jutalmazással az a céljuk a vállalatvezetőségeknek és mozgalmi szerveknek, hogy minél több dolgozó részesüljön belőle. Gyakran rendkívül kis összegekkel jutalmaznak (20—100 forint), így a jutalmazási keretet ugyan felhasználják, de ösztönzést nem érnek el vele. Az anyagi ösztönzők mellett az erkölcsi elismerésnek — oklevélnek, jelvénynek — csökkent a hatása, ez különösen a többszörösen kitüntetett szocialista brigádoknál érezhető. A szocialista munkaverseny-mozgalom továbbfejlesztését segítené egy új kitüntetési forma kidolgozása, amely megkülönbözteti a huzamosabb időn keresztül jó eredményt elérő dolgozókat a többitől. A mozgalmi és gazdasági szervek munkája A megye szakszervezeti szervei, az SZMT és a megyei bizottságok rendszeresen foglalkoznak a szocialista brigádmozgalom helyzetével. Határozatokat hoznak ugyan, de a végrehajtásukat nem szervezik meg gondosan. Ellenőrző és instruáló tevékenységük sokszor inkább gazdasági és szakmai jellegű, csak másodlagosan terjedd a mozgalmi és politikai élet tartalmi kérdéseinek vizsgálatára. Az üzemi bizottságok sem foglalkoznak mindenütt megfelelően a szocialista brigádok problémáival Az elmúlt évben sok gondot jelentett a szocialista brigád munkájánál, hogy a közvetlen, műszakiak (művezetők) kevés gondot fordítottak az anyagi, műszaki és kulturális feltételek megteremtésére. 1963-ban jelentős változás történt, több helyen a művezetők is bekapcsolódtak a brigádéletbe, úgy mint tagok, vagy mint patronálók. A brigádtagok egyik helyről a másikra helyezése is mind ritkábban fordul elő. A szocialista brigádmozgalom évről évre erősödik és mindjobban kiforrottá válik. Ma már a vállalásokban élő valóságként jut lefejezésre a mozgalom jelszava: Szocialista módon élni, dolgozni és tanulni. titu A költségvetést és a városfejlesztési tervet tárgyalta meg a kőszegi tanács Kőszeg város tanácsa szeptember 29-én ülést tartott, amelyen megtárgyalta az 1965. évi költségvetést és a városfejlesztési tervet. A tervet Kiss Károly, a városi tanács pénzügyi osztályának vezetője terjesztette elő. Részletes jelentést tett a költségvetés öszszeállítását előkészítő munkákról, a szakosztályok, valamint a pénzügyi állandó bizottság segítségéről. Kiemelte, hogy a város költségvetése évről évre emelkedik, és az idei már 17 millió forintot tesz ki. Az előterjesztés részletesen foglalkozott az ágazatokon, majd az egyes címeken belüli feladatokkal és azok költségelőirányzataival. Például gazdasági és kommunális feladatokra 3 535 000 forintot fordítanak. Ennek terhére kívánja a városi tanács az útfelújításokat elvégeztetni 2 millió forint értékben, valamint a város köztisztasági és parkosítási költségeit fedezni. Szociális és egészségügyi feladatokra a városi tanács 1 280 000 forintot fordít. Az előirányzatokat igyekezett úgy meghatározni, hogy az eddiginél is fokozottabb mértékben tudja kielégíteni a lakosok igényeit. Kulturális kiadásokra a városi tanács 10 510 000 forint kiadást hagyott jóvá. A városfejlesztési alap tervjavaslatának ismertetése során a beszámoló ismételten utalt a társadalmi összefogásra, a társadalmi munka szükségességére. A községfejlesztési alap túlnyomó részét kulturális és egészségügyi célokra használják fel. A tanácsülésen elhangzott hozzászólásokból az elismerés hangja csendül ki azok felé, akik gondos és körültekintő munkával részt vettek a költségvetés összeállításában, majd ezután a tanácsülés Kőszeg 1965. évi költségvetését, közel 17 millió forint kiadással, ugyanannyi bevétellel egyhangúlag jóváhagyta. A tanácsülés a költségvetés jóváhagyásával egyidejűleg elfogadta a város jövő évi városfejlesztési tervét is 1 146 000 forint kiadással és ugyanannyi bevétellel. Egyben utasította a végrehajtó bizottságot, hogy a jóváhagyott költségvetés és városfejlesztési terv végrehajtásánál a takarékosságot tartsa szem előtt. „ Kovács József, vb elnökhelyettes Ülést tartott az MSZfztP szombathelyi városi bizottsága Tegnap délelőtt Szombathelyen ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt városi bizottsága. A város vezető párttestülete megvitatta a megyeszékhelyen működő tömegmozgalmak tevékenységét és pártirányítását. Ugyancsak megtárgyalta a pártvezetőségek újjáválasztásával kapcsolatos teendőket és a pártbizottsági tagok ebből adódó feladatait. Napirenden szerepelt még a két pb-ülés között hozott végrehajtó bizottsági határozatok ismertetése. m szolgálattevő forgalmista megemeli az indító tárcsát, zöld utat nyit a motorvonatnak, amely csattogva húz ki az állomásról. Az állomás előtt — a szolgálattevőn kívül — még egy férfi áll, sapkájához emeli a kezét, egy darabig néz a vonat után. Ő az állomásfőnök. Ha csak teheti, minden vonathoz kijön, jelen van az indításnál, éberen őrködik, hogy rendben történjenek a dolgok. Megvárom, amíg visszamegy az irodájába, aztán bekopogok hozzá... Régóta készültem, hogy meglátogatok egy állomásfőnököt. A kíváncsiság hozott répcelaki állomásnak. S természetes mindazoké is, akik itt dolgoznak. A párttagoké, akik a taggyűléseken — mint ezt legutóbb az őszi forgalommal kapcsolatosan is tették — meghatározzák a konkrét feladatokat. S azoké is, akik nem tagjai a pártnak, de munkájukkal becsülettel helytállnak. Az állomásfőlöknek nincs meghatározott munkaideje. Éjjel-nappal a hivatásának él, maga osztja be a munkáját. Az egész napos elfoglaltság mellett jut-e ideje tanulásra, művelődésre, esetleg vállal-e társadalmi elfoglaltságot? Tanácselnökök példát mutatnak Korábban hírt adtunk már arról, hogy Szombathelyen még az idén megkezdik egy új, nyolctantermes gimnázium építkezéseit. Az építkezés a napokban megkezdődik. Első ütemeként szombaton mintegy 50 társadalmi munkás lát a leendő gimnázium telkén, a Hadnagy utcában a fáik kiirtásához, a szükséges földmunkák megkezdéséhez. A megyei tanács dolgozói közül mintegy harmincan, a városi tanács dolgozói közül körülbelül húszan vesznek részt az elsők között a társadalmi munkában. A társadalmi munkások között lesz Gonda György, a megyei tanács és Gyurácz János, a szombathelyi városi tanács vb-elnöke is. Az állomásfőnök él, megtudni, mivel tölti az idejét, hogyan illeszkedik be a falu közösségébe, jut-e ideje arra, hogy részt vegyen a község ügyes-bajos dolgaiban. A szombathelyi igazgatósághoz több mint 200 vasútállomás tartozik. Az állomásfőnökök munkája, tevékenysége szinte meghatározhatatlan. Felelősek az állomás rendjéért, tisztaságáért, a vonatok pontos továbbításáért, a szállításért, az állomás dolgozóinak munkájáért, egyszóval mindenért, ami a vasúttal kapcsolatos. Így van ez Répcelakon is, ahol immár két év óta Őri Lajos az állomásfőnök. A répcelaki állomás nem nagy, de nem is kicsi. Az utóbbi években különösen sokat fejlődött a község, új üzem létesült, s ez is növeli feladatait. Csak a teherszállításban havonta 7000 tétellel kell számolni, nem beszélve az utazóközönség állandó növekedéséről. Ilyenkor ősszel pedig ugyancsak megszaporodnak a gondok, amikor megkezdődik a csúcsforgalom. — Ez a fogalom lassan kikerül a szótárunkból — mondja őri Lajos. — Állomásunk egész évben olyan feladatokat lát el, amelyek nem különböztetik meg a csúcsforgalmi időtől. Barátságosan mosolyog, miközben az itt eltöltött két évről beszél. Nem volt könnyű. Egy kicsit mostoha örökséget kapott, hiba vált az állomás fegyelmével is, a két év szinte azzal telt el, hogy a feladatok ellátásával együtt megszilárdítsák a fegyelmet. Papírokat vesz elő, az igazgatóság tavalyi és idei állomás-vizsgálatairól szólnak. Mindkettőben elismerik az állomásfőnök és a 23 állomási dolgozó jó munkáját. Más szavakkal, kiállták a próbát, a vizsgáló bizottság jónak értékelte tevékenységüket. Ijjfindez elsősorban es állomásfőnök érdeme, aki irányítója, vezetője a — Régen a fehérkesztyűs állomásfőnököket hivatalnokoknak tekintették. Többségük az is volt. Ma az állomás vezetője egy kicsit a falu vezetőjének is számít. A helyi vezetőkkel együtt ott van minden rendezvényen, részt vesz a társadalmi munkában, sőt mozgósítja az állomás dolgozóit is — sorolja őri Lajos. És valóban, Répcelakon is ott látni az állomásfőnököt nemcsak a tanácsüléseken, hanem egyéb rendezvényeken is. S a munka mellett sok időt fordít a tanulásra, művelődésre. Feleségével együtt most végzik a gimnáziumot. Azt az elvet vallja, hogy ezen a pályán is csak az tudja igazán megállni a helyét, aki tanul, gyarapítja ismereteit. Két gyermekük van, azt szeretnék, ha ők is idejében megszereznék a megfelelő végzettséget, n nekik ne kelljen már őszülő halántékkal újra kezdeni a tanulást. Kislányuk Sopronban végzi a gimnáziumot, a fiú általános iskolába jár. Esténként a gyerekek tanulására is figyelmet fordítanak, gyakran előfordul, hogy könyvek, füzetek fölé hajolva együtt tanul az egész család. Őri Lajosnak — amikor még gyerek volt — azt mondta egyszer az édesapja: „Törekedj, fiam, hiszen te még forgalmista is lehetsz!" Azt hiszem, ezt a tanácsot megfogadta. S amint az élet igazolja, teljesült is a jóslat. Egy kicsit még többre is vitte annál... Az állomásfőnök mosolyog, húszéves ** pályafutását idézi, amely még a háború éveiben a krampácsolással kezdődött. Azóta az egyszerű ember gyermeke előtt „zöld utat" nyitott az élet. O. Lajos érzi, tudja, hogy mindezért meg kell dolgoznia. Becsületes munkával a válás»al mindarra, Bánit kapott. H. A