Vas Népe, 1965. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-01 / 77. szám
De Gaulle ragaszkodik európai koncepciójához Léderer Frigyes, az MTI tudósítója jelenti: A francia minisztertanács szerdai ülésén Couve de Murville külügyminiszter beszámolt némában Fanfani olasz külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseiről, amelyeknek központjában — mint ismeretes — a hatok politikai együttműködése és az azzal kapcsolatos külügyminiszteri értekezlet terve állott. Peyrefitte tájékoztatásügyi miniszter a minisztertanács ülése után az újságírók előtt leszögezte: Franciaország álláspontja ma is ugyanaz, mint 1960 —61-ben volt, amikor az úgynevezett Fouchet-féle tervben kifejtette elképzeléseit a Közös Piac országainak politikai együttműködéséről. Változatlanul szükségesnek tartja ezt a politikai együttműködést, mert enélkül a gazdasági Közös Piac sem állhat fenn sokáig. Célszerűnek tartja, hogy a Közös Piac még függőben levő kérdéseinek rendezése után, ez év második felében hívják össze a csúcsértekezletet. A csúcsértekezletet a külügyminiszterek tanácskozásának kell megelőznie. A külügyminiszterek azonban csak akkor ülhetnek össze, ha kialakultak a feltételéül ahhoz, hogy tárgyalásuk valóban eredményes legyen. Ezek a feltételek ma nincsenek meg. A francia kormány ezért javasolja, hogy az érdekeit országok tovább tanulmányozzák és alaposan dolgozzák ki a nyugat-európai országok politikai együttműködésének tervét. A francia kormány határozott állásfoglalása megerősíti, hogy De Gaulle változatlanul ragaszkodik a „hazák Európájához”, elveti a „nemzetek feletti” politikai közösség gondolatát és csak az esetben hajlandó egyezményes formában rögzíteni a politikai együttműködés elveit, ha a társországokis egyetértenek azzal, hogy Nyugat-Európának az Egyesült Államoktól független, önálló kül- és katonai politikát folytató tényezőt kell alkotnia. Ezt a gondolatot fejti ki a degaulleiste Nation szerdai vezércikke is. Hangsúlyozza, Franciaország előbb meg akarja ismerni az „Európa-menyasszonyt”, mielőtt rászánná magát a házasságra. Egyes társországok még mindig „atlanti Európáról” álmodoznak, Franciaország viszont önálló kontinentális Európát akar, nem kér olyan menyasszonyból, aki „San Franciscoig érő heverőn fekszik”. Magyar hét Helsinkiben Magyarország felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából magyar hetet rendeznek Finnországban. A magyar művészek, köztük a Budapesti Opera művészei megérkeztek Helsinkibe. A chilei földrengés áldozatainak száma eléri a négyszázat Eduardo Frei chilei köztársasági elnök kedden drámai hangúyilatkozatban jelentette be, hogy a vasárnapi földrengés által okozott pusztításokat az ország népének magának kell helyreállítania, nem támaszkodhat kizárólag külső segítségre, öt éven belül a vasárnapi volt a második súlyos földrengés Chilében, s 12 városban rendkívül súlyos anyagi károkat okozott. Becslések szerint harmincezren váltak hajléktalanná. A halálos áldozatok száma valószínűleg eléri majd a négyszázat. Chilében nagyarányú újjáépítési és segélyakcióra készülnek. A legtöbbet szenvedő vidékeikre élelmiszert, ruhát, gyógyszert és más utánpótlást küldtek, tábori kórházakat és konyhákat állítottak fel. Az összeomlott hidak, járhatatlanná vált utak kijavítására is megindultak a munkák. A távközlés legtöbb helyen már zavartalan. Spanyol repülőszerencsétlenség Lezuhant szerdán a kora délelőtti órákban az Iberia spanyol légitársaság egyik kétmotoros utasszállító repülőgépe. A gépet egy utazási iroda bérelte, a a spanyolországi Malagából szállt fel, hogy 52 utasát és öt főnyi személyzetét a marokkói Tangerbe szállítsa. Az Utasok valószínűleg mind, vagy csaknem mind svéd turisták voltak. A Convair típusú géppel néhány perccel reggel 9 óra előtt megszakadt a rádióösszeköttetés s csak órákkal később derült, hogy az erős szélviharban vergődő gép a gibraltári szoros nyugati bejárójánál, Spartei-fok közelében az óceánba zuhant. A marokkói hatóságok azonnal megkezdték a mentést, egyelőre azonban csak az ismeretes, hogy a Virgin del Carmelo nevű spanyol halászhajó rádión közölte a parti hatóságokkal, hogy a szerencsétlenül járt gép három súlyosan sérült Utasát fedélzetére vette. Dobi István részvéttávirata a Chilei Köztársaság elnökéhez Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki részvétét dr. Eduardo Frei Mentáivá chilei köztársasági elnöknek, a földrengés okozta pusztulások miatt. Unidad Par A paraguay-i titkosrendőrség nemrég kegyetlenül megkúvozta börtönében Antonio Maidanát, a kommunista párt másodtitkárát és harcostársait, akik immár hetedik esztendeje sínylődnek rabságban. A hírt az Unidad Paraguaya, a kommunista párt illegális lapja közölte nemrégiben. Paraguayban és más latin-amerikai országokban sok az ellensége ennek az újságnak, mert a néppel együtt a diktatúra ellen, az ország demokratizálásáért és függetlenségéért küzd. A jelszava is ez: „A haza és a demokrácia védelmében!” Paraguay kétmilliós népe immár hosszú évek óta szörnyű nyomorban tengődik, az országban a demokrácia legelemibb normáit is megsértik — írja a lap. — A külföldi imperialisták kíméletlenül fosztogatják az ország természeti kincseit, anyagi és szellemi javait, még a történelmi levéltárakat és az ősi kéziratokat is. Paraguay gazdasága az észak-amerikai monopóliumok karmai között van. Az USA monopolistái egyre lejjebb szorítják a mezőgazdasági cikkek árát, aminek eredményeként Paraguay ugyanannyi dollárért 1962-ben háromszor annyi mezőgazdasági terméket volt kénytelen exportálni, mint 1955-ben. Az amerikai imperatisták és — Stroessner diktátorral az élen — helyi kiszolgálóik mindezt cinikusan „amerikai segítségnek” nevezik. Ám nemcsak a mezőgazdaságban, hanem az iparban is hasonló a helyzet. 1955 és 1962 között Paraguayba negyven millió dollár kamatainak formájában —85 millió dollárt sajtoltak ki az országból. A szabadságszerető paraguay-i nép ■** soha egy pillanatra sem hagyta abba a küzdelmet az elnyomók ellen. Az Unidad Paraguaya hasábjain gyakran olvashatunk a kommunista párt vezette dolgozók önfeláldozó megmozdulásairól, jogaik és a szabadság védelmében. A paraguay-i kommunisták és az ország egész népének harcát a jelenlegi szakaszban a diktatúra ellen fellépő erők összefogása, a városi és falusi tömegmozgalom fellendülése jellemzi. Mint az Unidad Paraguaya megállapítja, 1963-ban és 1964-ben tovább fejlődött az a folyamat, melynek eredményeként a néptömegek átáramlanak a forradalom táborába. Izmosodott a sztrájkmozgalom. Az 1964-es általános sztrájk idején a nyomdászok például nagy győzelmet arattak Kivívták, hogy a La Colmena nyomdába visszavegyék azokat a társaikat, akiket aktív szakőszervezeti munkájuk miatt bocsátották el. „A szervezettségnek ez az ereje, ez egység és a harcos elszántság, amely végül győzelemre vitte ezt a sztrájkot, nem a semmiből, nem magától és nem ösztönösen keletkezett — állapítja meg a lap. Az Unidad■ Paraguaya beszámol arról a heves felháborodásról, amely az iskolai tanszemélyzet körében uralkodik, miután a kormány rendszeresen 3—5 hónapon át visszatartja járandóságuk kifizetését. Ugyanakkor a hatóságok azt tervezik, hogy számottevően emelik a nyugdíjkorhatárt. A tanárok tiltakozásul tömeggyűléseket tartanak és a harc s a tiltakozás más formáihoz is folyamodnak. A paraguay-i dolgozók diktatúraellenes fellépése mind aktívabb. Az akciókra az izmosodó egység jegyében kerül sor. A lap hangsúlyozza, hogy az összes politikai erők akcióegysége érdekében az utóbbi időben szót emel az Álon liberális ifjúsági klub, valamint az „Október 18.” című lap is, a Paraguay-i Liberális Emigráció Legfelsőbb Tanácsánál lapja, továbbá a Coloradomozgalom, sőt, a kormánypárt belső ellenzéke is. Stroessner diktatúrája gyilkosságokkal, kínzásokkal, a szabadságharcosok üldözésével igyekszik elejét venni a forradalmi mozgalom további erősödésének.. A terror elsősorban a munkásosztály élcsapatát, a Paraguay-i Kommunista Pártot üldözi. Az Unidad Paraguaya közöli, hogy 1964 második felében letartóztattak és a legválogatottabb kínzásoknak vetettek alá sok hazafit, köztük Acosta szakszervezeti funkcionáriust, Pecalito, vita, Ledesma és igen sok munkást. Immár csaknem öt esztendeje sínylődik börtönben Gilberta Verdun de Talavera, az ismert női politikai személyiség. A hőslelkű asszony bátran viselte a legválogatottabb kínzásokat is, majd éhségsztrájkot kezdett, szabadonbocsátását követelve. Jelenleg börtönkórházban fekszik. A politikai foglyok között — folytatja az Unidad Paraguaya —, százával vannak olyanok, akiknek életét közvetlen veszély fenyegeti. Tacumbu, Pena Ermosa, Vitja Aves és Fortin Lobrego börtöneiben, koncentrációs táboraiban és kényszermunka-telepein kegyetlenül bánnak a foglyokkal. A diktatúra, amely egyedül a szuronyok Uralmára épül, ugyanakkor holmi „megbékélési” programmal is kísérletezik. Stroessner bejelentette, hogy 1965. októberében helyhatósági választásokat tartanak. Az Unidad Paraguaya megállapítja, hogy a nép árulóinak tekinti mindazokat, akik akárcsak egy pillanatra is foglalkoznak a gondolattal, hogy részt vegyenek ebben a választási komédiában. „Semmi egyezkedés! Demokratikus forradalmat! ez a Paraguayi kommunisták és az egész nép jelszava” — hangoztatja az Unidad Paraguaya. Támadók és védekezők Két eredeti felvételt mutatunk be a délkelet-ázsiai véres földről, a szennyes háborúról, amelyet az amerikai hadsereg katonái és a Pentagon zsoldosai zúdítottak békés emberekre. Nincs és nem is képzelhető el olyan „történelmi bíró”, aki felmentést adhatna a vandál pusztításokért. A tények messzehangzóan hirdetik: Mindazok, akik vérbe akarják fojtani a népek szabadságát, becstelen ügyet vállaltak, s a sorsuk csak dicstelen bukás lehet. A szabadságharcukat vívó népek oldalán az igazság, az erkölcsi erő és a kor parancsa nem tűri már el a népek szolgaságát. Első képünk egy észak-vietnami kis halász faluban készült. Egy helybeli halászgyerek álldogál lesújtva egykori szülőháza helyén. A házikót — amely nyilván nem katonai célpont volt —■ amerikai légitámadás söpörte el. A szétlőtt ház majd újraépül, de a gyerek szívében mindörökre megmarad a tanulság. Olyan világért kell áldozatosan harcolni, amelyben ez nem lehetséges többé! De nemcsak Észak-Vietnamot érte USA agresszió. Megtámadták a jenki repülők Laoszt is. A felszabadító mozgalom hős harcosai azonban védekeznek. Nyolc nap alatt a felszabadítók légvédelmi tüzérségemásodik képünk) lelőtt és megrongált 30 amerikai repülőgépet. A földkerekség békeszerető emberisége szolidáris a megtámadottakkal. És ez a szolidaritás máris kemény ítélet az agresszorok felett. (—)