Vas Népe, 1966. február (11. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-01 / 26. szám
.«■őst rajtunk a sor... Arcképek a bogáti KISZ-tanfolyamról Szombaton záródott megyénk KISZ-titkárainak kéthetes tanfolyama a bogáti iskolán. Gépek mellől, gyárakból, üzemekből, a mezőgazdaságból jöttek a fiatalok, hogy tapasztalataikat megbeszélve, közös képet alakítsanak ki az alapszervezetekben folyó mozgalmi munka eredményeiről és nehézségeiről , a tennivalókról. Több mint 100 fiatal jókedvtől voltak hangosak a bogáti kastély falai. Gazdag program gondoskodott arról, hogy átfogó, időszerű politikai és gazdasági kérdések kapcsán készítsék fel a KISZ-titkárokat feladataik megoldására. Sok előadás, viták, beszélgetések, gyakorlati foglalkozások segítettek ebben. A tanfolyam befejeztével négy KISZ-titkárt kértünk meg, beszéljenek alapszervezetükről, majd feltettük a kérdést: hogyan hasznosítják a KISZ-iskolán tanultakat. Benczek Margit A kanotapusittai KISZ-alapszervezetnek 15 tagja van. Ez a kis „sejt” eddig is sok értékes társadalmi munkát végzett a faluban. Kardvirágot, szegfűt, rózsát ültettünk a tanyán , parkosítottunk. Munkánkban segítettek az úttörők is, örömmel dolgoztunk. Sokszor magának a munkának a kiválasztása is utánjárást igényelt. Például a tsz-vezetőkkel megbeszélve legelőjavítást végeztünk, örömmel fogadta kezdeményezésünket a tanácselnök is. Az állomástól a faluig vezető utat is mi, 15-en szórtuk fel kaviccsal. Azt hiszem ezzel már bizonyos fokig válaszoltam is a kérdésre. Ilyen kollektívával jól lehet dolgozni. Az iskoláról visszatérve természetesen beszámolok arról, amit itt hallottam, s így az iskola tapasztalata mindannyiunk tudásává válik. Zámbó István Nagyon hasznosnak tartom az évente megrendezett tanfolyamot. Sok gondolat merül fel egy KISZ-vezetőben évközben is, mindez azonban itt az iskolán valahogy „töményebben” került terítékre, s világossá vált például az is, hogy sok esetben nem jó még az összhang falán azok között, akik éppen a legtöbbet vállalhatnák a munkában. Arra gondolok itt, hogy egyes esetekben a gyöngyösfalui KISZ- fiatalok is megállták a helyüket, hiszen az árvíz idején hívó szó nélkül is fáradoztunk a gátak megerősítésén, követ hordtunk, őrséget álltunk. Igényeink azonban magasabbak. Színdarabokat is szeretnénk tanulni. Szellemi vetélkedőket, bálokat több kevesebb sikerrel szerveztünk, azonban többet szeretnénk. Ehhez a pedagógusok segítségére lenne szükségünk. Nincsen ugyanis művészeti vezetőnk, aki segítene a színdarabok betanításában. Amúgy ,.belevaló” fiúk és lányok élnek Gyöngyösfaluban. ('/Andik Mária Nálunk Búcsúban nincs ilyen probléma. Kulturális megmozdulásainkban részt vesznek a határőrség fiataljai is. Kiss Sándorné művészeti vezető irányításával és szorgalmas munkájával már sok sikert értünk el, összesen öt párból áll a tánccsoport. Népi táncokat, többek között egy kapuvárit tanultunk meg és sok helyen tapsoltak már nekünk. Úgy vélem azonban, hogy a KISZ-tagság feladata nemcsak látványos rendezvények megszervezésében áll. Fontos a politikai nevelés. Ennek jó feltételei vannak 28 főt számláló alapszervezetünkben, nem utolsó sorban azért is, mert közel a határ, s aki nálunk KISZ-tag az egyúttal feladatának tartja a hazafias nevelést is. Mondanom sem kell, hogy mindezek ellenére akadnak néha nehézségek, és az iskolán tanultak sokat segítenek ezek megoldásában. Tóth József A dukai alapszervezetnek 11 tagja van. Az utóbbi években a falu lakossága 150 fővel csökkent. Hallottam itt egy statisztikát, mely szerint gyors elöregedés fenyegeti a falut. Falun kellene fogni a fiatalokat. Hogyan? Azt hiszem többek között a jó KISZ-munka is sokat hozzátehet ehhez. Nem kiváló a dukai alapszervezet — szó sincs róla. Mégis meg kell mondani, hogy közös kirándulásaink nagymértékben erősítik a közösségi érzést. Jártunk már kerékpárral Sümegen, voltunk Balatonfüreden is. A falu kulturális életének lelke Péntek László kultúrház-igazgató. Színdarabokat tanulunk, többfelé vendégszerepeltünk. Mindez külső forma. Igényesebb politikai nevelésre van szükség. Kommunista fiatalokat akarunk nevelni — nem lehet megállni a látszatközösségnél. Nálunk, falusi fiataloknál elég sok gondot okoz, hogy a tagok távoli munkahelyeken dolgoznak. Diákok, mezőgazdasági és ipari munkások kerülnek egy alapszervezetbe. Nos a színjátszás megteremtette a közösség tömörítésének lehetőségét. Most rajtunk, falusi fiatalokon van a sor. (konczek) Foto: — no — Benczek Margit Zámbó István Czöndör Mária Tóth József módjai és nagysága tekintetében különböznek egymástól”. A lenini osztály-meghatározásnak az a lényege, hogy a társadalmi osztály fogalmának legfontosabb alkotóelemét a termelési viszonyok képezik. Tehát a társadalmi osztályhoz való tartozás legfontosabb ismérve, alapvető feltétele az azonos tulajdonviszony. A különböző társadalmi osztályok léte elsősorban a különböző tulajdonviszonyokon alapul, s ha a tulajdonviszonyok közötti különbségek megszűnnek, akkor nem lesznek osztályok, a társadalom osztály nélkülivé válik. Tehát az egységes szocialista szövetkezeti parasztosztály kialakulásának, fogalmának meghatározásakor is elsősorban a tulajdonviszonyokból kell kiindulni. A lenini osztályismérveket azonban nem lehet mechanikusan alkalmazni. Mindenekelőtt figyelembe kell venni azt, hogy a társadalmi osztály fogalma nem minden esetben alkalmas arra, hogy az egyének hovatartozását minden egyes esetben egyértelműen el tudjuk dönteni. A társadalmi osztály fogalma történelmi léptekkel mérhető társadalmi folyamatokat fejez k és ezres vagy milliós nagyságrenddel mérhető társadalmi csoportokat jellemez. Tehát ez a fogalom elsősorban a társadalmi folyamatok belső tartalmát, minőségét tárja fel, a minőségi elemzés eszköze, és csak bizonyos korlátok között alkalmas a folyamatok mennyiségi vonatkozásainak a kimutatására. Napjainkban egyre szaporodnak azok a társadalomtudományi kutatások is, amelyeknek a mennyiségi elemzés a feladatuk. A gyakorlati politika területén nő az igény, hogy nagyobb teret kapjon a társadalmi, politikai folyamatok mennyiségi viszonyainak az elemzése. Az egyes egyének társadalmi-struktúrás hovatartozását a statisztikának, illetve szociológiának kell megoldania. Ezek csoportképzési elvei azonban nem lehetnek ellentétesek a társadalmi osztályhoz tartozás alapelveivel. Nem valami tilalom következtében, hanem azért, mert a társadalmi osztály lenini ismérveinek a feladása nem közeledést jelent a társadalmi folyamatok lényeges meghatározóihoz, hanem eltávolodást azoktól. A tulajdonviszonyokból való kiindulás mellett az egységes szocialista szövetkezeti parasztosztály fogalmának meghatározásakor figyelembe kell venni azt is, hogy ez az osztály most van kialakulóban, s kialakulása egy történelmi időszakot foglal magába. Ez a folyamat az egységessé válás fő tendenciája mellett régről maradt és újonnan keletkezett ellentmondásokat is tartalmaz, olyan tendenciákat, amelyek ellene hatnak az egységessé és szocialistává válás folyamatának. Mindezek alapján a kialakulóban levő egységes szocialista szövetkezeti parasztosztály fogalmába jelenleg vitathatatlanul beletartoznak a tsztagok és azok eltartott vagy a tsz közös munkáiban rendszeresen részt vevő családtagjai. De az egységes szocialista szövetkezeti parasztság kialakulási folyamatában elméletileg és politikailag is számba kell venni a tsz-ek alkalmazottait és a termelőszövetkezeti csoportok tagjait. Ezek a rétegek ugyanis átmeneti társadalmi képződmények. A legtöbb tsz-alkalmazott ma még a munkadíjazás színvonala és módja, valamint a betegbiztosítás, a nyugdíj és egyéb szociális kedvezmény különbözősége miatt áll alkalmazotti viszonyban a tsz-szel. Nyilvánvaló, hogy a visszatartó tényezők megváltozása után — amikor régebbi anyagi helyzetükhöz viszonyítva nem jelent ez visszalépést —, a jelenlegi alkalmazottak is tsz-tagként dolgoznak majd tovább a tsz-ekben. A termelőszövetkezeti csoportok viszont fokozatosan tsz-ekké fejlődnek, s alakulnak át, ha megteremtődnek ennek gazdasági és egyéb feltételei. A jelenleg egyénileg gazdálkodó parasztok többségére is úgy tekinthetünk, hogy előbbutóbb tagjai lesznek a tsz-eknek. Az egységes szocialista szövetkezeti parasztosztály kialakulása és majd a létezése is elválaszthatatlanul összefügg a szocialista termelési viszonyok termelőszövetkezeti formájával. Ha a tsz-ek tulajdonviszonyai átalakulnak össznépi tulajdonná, akkor megszűnik a szocialista tulajdon két formája, így a szocialista társadalom két alapvető osztálya is. 1966. február 1. Kedd A zárszámadás emberi mérlege A jól dolgozó falusi pártszervezeteknek ez a jelszava: a zárszámadás a tagság legbensőbb, közös ügye. Tehát nem elsősorban az elnök és nem a főkönyvelő számvetése, nem a rubrikák számoszlopainak összeadása és lezárása, hanem közös, felelősségteljes elszámolás, amelynek során mindenki kérdezhet és mindenkinek felelnie kell. Ez a komoly tennivaló csak akkor lehet eredményes, ha az egész közösség felkészül rá, ha mindenki jó előre elmondja a véleményét és tisztázza azt, amit nem értett. Más szóval, ha az egész tagság részt vesz a zárszámadás előkészítésében. A brigádok, munkacsapatok tagjai meghányják-vetik az esztendő tapasztalatait. Megtettek-e mindent, szorgalmasan, takarékosan gazdálkodtak-e? Vigyáztak-e minden szem búzára, minden szál takarmányra? Ez az előkészület gazdasági része. Nagyon fontos dolog, mert egyetlen tsz-tag számára sem közömbös, mennyit visz haza, zárszámadáskor. Mégis, ha csupán azt számolgatják a tsz-tagok, akkor még keveset tettek. El kell készíteniük a zárszámadás emberi mérlegét is. Mert a közösben az ember a legfontosabb. Éppen arra kell a pártszervezeteknek is legjobban vigyázniuk, hogy már az előkészítő beszélgetések során is nem pénzről, hanem az emberekről is szó ! Felmérjék egymás munkáját. Ki mennyit és hogyan dolgozott? Nőttek-e öntudatban, emberségben? Közelebb kerültek-e társaikhoz? Kibonthatta-e mindenki a képességeit? Megtalálta-e a helyét, otthonát a közösben? Mi az, ami egy-egy embernek kedvét szegi, s megnehezíti számára, hogy jó hangulatban, harmonikusan illeszkedjék a közösségbe? Fontos mérlegre tenni egymás erényeit és hibáit, a vezetés jó vagy rossz tulajdonságait. S amikor mindez már megtörtént, levonni a szükséges következtetéseket is. Milyen a közszellem, a vélekedés, hogyan képviseli a tagság azt a politikát, amelyet egy szocialista nagyüzem gazdáinak képviselni kell? Csak ilyen előkészítés után képzelhető el eredményes, jó közgyűlés. Ha nem a plénumon derülnek ki a dolgok, s a tagság nem úgy ül a széksorokban, mint valami távoli rokon, aki először hall arról, mi is történt egy esztendőn át a családban. A pártszervezetnek arra is vigyáznia kell, hogy az észrevételek meghallgatásával elkészített közgyűlési beszámoló ne csupán számok halmaza legyen. Ne csak kitűnő könyvelői kimutatás. Tükrözze a megtett út eredményeinek, gondjainak számbavételén kívül a tagság vágyait, tervezgetését és vonja meg azt a bizonyos emberi mérleget iss, amelyet a brigádok, munkacsoportok már az előkészítés időszakában megvontak. Mert hiába a legmutatósabb számok. Kevés az, ha az elnök beszámol 50 forintos munkaegységről, milliós tartalékokról. Ha egyetlen emberrel is nem tud „elszámolni”, már baj van a zárszámadással. Igen nagy a zsebben duzzadó ezresek hatalma, de az esetleges mellőzöttség, a kivételezéssel, közönnyel megbántott ember elkeseredése megtépázza a pénz okozta örömet. A kommunista felelősségérzetnek az anyagi javakkal együtt az emberi érzésekkel ugyancsak számot kell vetnie. S a pártszervezetre hárul az a fontos feladat is, hogy a közgyűlés tanulságait, az ott levont gazdasági és politikai megszívlelendőket a későbbi agitációs munka szerves részévé tegye. K. Gy. Szocialista brigádvezetők között Bozsokon Vezetőségválasztó közgyűlést — Miért van arra szükség, hogy amikor a kőművesbrigád elvégezte az épület belső vakolását, a betonozó a betonmunkát, akkor megjelenik ugyanazon vállalat villanyszerelő, vízvezeték, vagy fűtésszerelő brigádja s kalapáccsal, vésővel megkezdi romboló tevékenységét, nem becsülve másik dolgozó társának fáradságos munkáját? Holott ez igen sok esetben elkerülhető lenne megfelelő szervezéssel. — Miért nincs megfelelő és elegendő felvonulási épület? Gondot okoz a kényesebb és drágább anyagok tárolása. — Miért nem becsülik egyes szaktársak a részükre kiadott szerszámokat? — A társadalmi tulajdon védelmében a vállalati intézkedéseken kívül a dolgozóknak is nagyobb szerepet kell vállalniok. — Könnyebb megépíteni egy épületet, mint megfelelően vezetni a brigádnaplót. — Az ipari tanulók, a fiatalok nevelése is fontos feladat. Minden fiatal nevelhető, tanítható, csak megfelelően kell bánni velük. — A vállalat vezetőitől, a mozgalmi szervektől, az építésvezetőktől és művezetőktől még több törődést, irányítást és segítséget várnak a szocialista brigádok. Ilyen és ehhez hasonló kérdések, problémák merültek fel többek között azon a továbbképző tanfolyamon, amelyet a Vas Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat szocialista brigádvezetői részére rendeztek a megyei tanács bozsoki üdülőjében. A vállalatnál működő szocialista brigádok közül 25 brigád vezetője vett részt a január 24-től 29-ig tartott egyhetes továbbképző tanfolyamon. A fentebb említett problémákon kívül szó volt a brigádok feladatáról, a munkaversenyről, a munkafegyelemről, az építőiparban megvalósításra kerülő bérrendezésről, a normák karbantartásáról és szinte minden olyan kérdésről, ami a termeléssel, a mindennapi élettel szorosan összefügg. Az előadásokat, a viták vezetését az Építők Szakszervezete megyei bizottságának titkára, a megyei tanács illetékes osztályának képviselője, a vállalat gazdasági, párt és szakszervezeti vezetői tartották. A tanfolyam ideje alatt baráti, elvtársias légkör alakult ki a különböző szakmák képviselői között, s valóban építő jellegű vitákra került sor az előadásokon hallottak alapján. Jó volt hallani azt, hogy a brigádvezetők tudják, milyen fontos feladatot töltenek be a vállalat életében, bátran nyilvánították véleményüket, bírálták a hibákat, s hasznos javaslatokat tettek azok megszüntetésére. Ugyanakkor a brigádmozgalom további fejlesztésére kellő útmutatást, gazdasági és politikai segítséget kaptak ezen a tanfolyamon. A vállalatnál működő közel 40 szocialista brigád gerincét képezi a munkáslétszámnak. Jelentős szerepet töltenek be a termelési tervek végrehajtásában, s bátran számíthat rájuk a vállalat vezetősége. A sok jó brigád közül megemlítjük Kovács Elek hat fős követő és útépítő brigádját. 1962-ben alakult, s a megye egész területén dolgoznak az útépítéseken. A múlt évben társadalmi munkában készítették el Szombathelyen az építők sporttelepén a röplabdapálya szegélyezését. A szombathelyi Március 15 tér útjáig forgalomterelő szigetei szintén a brigád kezemunkáját dicsérik. Vajda Gyula villanyszerelő brigádja majdnem valamennyi járási székhelyen, dolgozott és tevékenységük nyomán egyre több utca és tér kapott korszerű világítást. Talán elég csak annyit megemlíteni, hogy 1965-ben mint-egy 2,5 millió forint érték® munkát végeztek. Németh László hét fős kőművesbrigádja is derekasan kitett magáért. Főleg Szombathelyen dolgoznak, új lakóházakat emeletráépítéseket, ipari létesítményeket építenek. A közösségi szellem jó, több esetben segítettek egymásnak egy-egy brigádtag otthoni építkezésén. Tavasszal a brigádból ketten kezdik meg családi otthonuk építését, amihez a brigád szintén segítséget nyújt. Reczetár Lajos kőművesbrigádja 1961-ben alakult és öten vannak. Vidéken és Szombathelyen egyaránt dolgoznak. Jelentősebb munkájuk volt a szombathelyi Lenin u. 16. sz. ház emeletráépítése, ahol a kőműves munkát a kitűzött határidő előtt egy hónappal előbb befejezték. Határidő előtt készült el a Kisfaludy Sándor utca 72. számú lakóépület alapozása is. VAS NÉPE 3 Szakmai, politikai és kulturális „ki mit tud”-dal zárult le az egyhetes tanfolyam. A jól összeválogatott kérdésekre kellett a résztvevőknek választ adniuk, ami egyben viszszakérdezése is volt a leadott anyagnak. A vetélkedő során négy csoportra oszlott versenyzők közül a helyes válaszok alapján Herczeg József kőműves csapata bizonyult a legjobbnak. Megállapítható, hogy a brigádvezetők, de a vállalat vezetői is sokat tanultak ezen egy hét alatt, amit minden bizonnyal a termelőmunkában, a szocialista brigádmozgalom további fejlesztésében alkalmazni fognak. — ml —