Vas Népe, 1966. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-01 / 128. szám

Közlemény A kubai belügyminiszté­rium kedden közleményben ismertette a vasárnap esti partraszállási kísérlet hátte­rét. A közlemény elmondja, hogy vasárnap az éjszakai órákban hat személlyel a fe­délzetén egy motoros bárka kísérelt meg kikötni Havanna egyik külvárosánál. A kubai fegyveres erők a kísérletet azonnal észrevették és be­avatkoztak. Két személy, akit már partra tettek, a tűzharc­ban életét vesztette. Kubai őrhajók és repülőgépek ül­dözőbe vették a menekülő bárkát és tizenhat kilométer­nyire a parttól elsüllyesztet­ték. A fedélzetén tartóz­sodó négy személy közül kettő meghalt, kettőt élve fogtak el. Ezek vallomást tettek. Egyi­kük, a csoport vezetője, el­mondotta, hogy az Amerikai Központi Hírszerző hivatal, a CIA utasítására indultak el Floridából. Utasításuk és cél­juk az volt, hogy meggyil­kolják Fidel Castro kubai miniszterelnököt és így olyan helyzetet teremtsenek Kubá­ban, amely kedvező lenne egy agresszív támadás szem­pontjából. (MTI) ______ A testvérországiok életéből Moszkva a jövő tükrében — Legalább ötszáz év kell hozzá, hogy Moszkva valóban fővárosi jelleget öltsön — írta 1911 tavaszán a Rannyeje Utro című moszkvai lap. A megálla­pítás természetesen ironikus volt és nem ok nélkül: Moszk­va bizony abban az időben csak „nagy falunak” látszott. A szovjet főváros fejlődése, mint általában az egész országé, lényegében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után kez­dődött meg. A város területe ötszörösére, 886 négyzetkilomé­terre gyarapodott és a lakosság száma 1963-ra már elérte a 6 354 000 főt. Az elmúlt hét évben Moszk­vában több mint 23 millió négy­zetméter lakás épült, vagyis öt millióval több, mint a szovjet hatalmat megelőző egész idő­szak alatt. Felépült 335 új is­kola, 137 poliklinika, számtalan bölcsőde, óvoda és kórház. A városgazdálkodás fejlesztésére csupán a hétéves terv időszaka alatt 5 milliárd 867 millió ru­belt, vagyis a tervezettnél 17 százalékkal többet költöttek. A szovjet főváros fejlődését tükröző számok és adatok a moszkvai városi tanács üléssza­kán hangzottak el. Ugyanekkor jóváhagyták a városgazdálkodás 1966. évi fejlesztési tervét. A tervben a súlypont az új lakóházak építése. Az első öt évben 120 000 új lakást kell felépíteni. A szovjet főváros 1966-ban 34 új, egyenként kö­rülbelül ezerszemélyes iskolát kap. Moszkva jelenlegi 1205 ál­talános iskolájában, beleértve a munkásfiatalok esti iskoláit, 971 600 ember tanul. 339 000 kis moszkvai polgárt óvodákban és bölcsődékben gondoznak, amíg szüleik dolgoznak, 1966-ban 28 300 hellyel bővítik az óvodá­kat és bölcsődéket. Az idén fel kell épülnie 25 poliklinikának és több kórház­nak. Az ország legrégibb kórhá­za, a Botkin-klinika, ahol több mint ötszáz orvos működik, 17 épületben helyezkedik el. A kórház belgyógyászata az idén új hatemeletes épületet kap. Bő­vítik az új lakótelepek egész­ségügyi intézményeinek hálóza­tát is. A zökkenőmentes városi köz­lekedés megszervezése ma min­den modern nagyváros központi kérdése. A moszkvai városi ta­nács képviselői nagy figyelmet szentelnek a szovjet főváros közlekedése javításának. 1965 májusában töltötte be működésének 30. évét a moszk­vai földalatti. Az első 11,6 ki­lométer hosszúságú Metro-vo­­nal két moszkvai parkot , a Szokolnyiki parkot, ahol gyak­ran tartanak különböző nemzet­közi kiállításokat és a Gorkij parkot köti össze. A Metro ko­csijai ma 107 kilométeres út­vonalon közlekednek. 1935-ben a moszkvai Metrónak évente át­lagban 117 000 utasa volt, míg ma 3 600 000 utast szállít. 1966- ban üzembe helyezik a 14 kilo­méter hosszúságú Metro-vonalat, amely két körívet köt össze — a rigait és kalugait. A moszkvai villamosvonalak hossza több mint 445 kilométer a trolivonalaké pedig 700 kilo­méter. A földfeletti közlekedési napi átlagban több mint 100 001 járattal körülbelül 8 millió utast szállít. 1966-ban új járatokat in­dítanak, elsősorban az újonnan épülő városrészek közlekedésé­nek megjavítására. A főváros közlekedése idén 866 új villa­moskocsit, trolit és autóbuszt kap. A nagy forgalmú helyeken ed­­dig aluljárót építettek és ebben az évben további 14 aluljáróval teszik könnyebbé a gyalogátke­lést. Az elmúlt években a moszk­vai telefonhálózat fejlődése nem tartott lépést a lakóházépítke­­zés ütemével. 1964-ben a moszk­vaiak 112 000 új lakást kaptak, s ezekre csupán 67 000 telefon jutott. 1966-ban 120 000 új tele­fonállomást kapcsolnak be, s ez körülbelül megegyezik az épülő lakások számával. Az idén 13 új automata telefonközpontot helyeznek üzembe, közte a 40 000 kapcsolásra alkalmas köz­pontot az Arbatszkaján. A moszkvai földfeletti közle­kedésre és a telefonhálózat fej­lesztésére 1966-ban több mint 50 millió rubelt, a Metro bőví­tésére pedig körülbelül 37 mil­lió rubelt fordítanak. Moszkva lakossága több mint 200 új üzletet, 175 kávéházat, éttermet és vendéglőt kap. A moszkvai szálodák befogadóké­pessége 5000-rel bővül. A Moszkva folyó partján, a Vörös­­tér közelében, már épül a 6000 férőhelyes Rosszija szálló, amely Európa egyik legnagyobb ven­déglátóipari létesítménye lesz. Az épületkomplexum egyik ré­szében 900 személyes étterem, másik részében pedig hatalmas kávéház kap helyet. 19 emele­tes 416 szobás szálló épül a S­zmolenszk téren. A főváros központjának egyik legnagyobb épülete lesz a most épülő 1224 személyes Nációnál szálloda. Az autós turistákat a minszki mű­úton modern camping várja. Az elmúlt évtizedben Moszk­vában több mint 60 filmszínház épült, összesen 4000 személy befogadására. További 7 film­­színház nyílik meg 1966-ban. Az új lakótelepek 16 új könyvtárat kapnak. Új épületet kap a moszkvai akadémiai koreográfiai főiskola. A moszkvai egyetem közelében épül a 3100 nézőt be­fogadó új moszkvai cirkusz. A város központjában, a Tverszki bulváron kapott helyet a Gor­kij színház új épülete. A sport kedvelőit egy sor új sportlétesítméménnyel lepik meg: három új sportuszodával és a Szpartak stadionnal bővül az eddigiek száma. Gondoskod­nak a főváros utcáinak és te­reinek további fásításáról. Moszkva lakosságának tehát 1966-ban is sok szép, kellemes és hasznos meglepetésben lesz része. m A fejlődő Moszkva. Halálra ítélték Kongóban az összeesküvő minisztereket Egy katonai bíróság kedden Leopoldville-ben halálra ítélt négy volt kongói minisztert, akik a Mobutu tábornok elle­ni sikertelen összeesküvést vezették. A négy személy a követke­ző: Evariste Kimba, aki egy ideig miniszterelnök is volt, továbbá Jerome Anany, Ale­xandre Mahamba és Emanuel Bamba. Justin Bomboko kongói kül­ügyminiszter kedden közölte, hogy kormánya nem kívána­tos személynek minősítette Alain Rens belga diplomatát, a leopoldville-i belga nagyköv Habsburg Ottó már megkapta útlevelét Habsburg Ottó és családja már megkapta osztrák útleve­lét, amellyel bármikor beutaz­hat Ausztriába. Ottó első rö­vid, „kísérleti jellegű” látoga­tását június második felére tervezi — jelenti néppárti sajtókörökre hivatkozva a Volksstimme. Az Osztrák Kommunista Párt lapja ugyan­ezekből a fonásokból úgy értesült, hogy Ottó megbízott­jai és osztrák kormányszer­vek között befejezés előtt áll­nak azok a tárgyalások, ame­lyeket az egykori Habsburg­­kastélyok, s a hozzájuk tar­tozó birtokok visszaadásáról folytattak. A Habsburg-kérdés „megoldását” ünnepelte az osztrák monarch­ista mozga­lom vezetősége legutóbbi ülésén. „Egyik fő célunkat el­értük: Habsburg Ottó és csa­ládja előtt nem maradnak immár elzárva a haza hatá­rai” — írja a Die Krone, a mozgalom lapja. vetség első titkárát, akiről be­bizonyosodott, hogy része volt az összeesküvésben. A külügyminiszter közölte, hogy az elítéltek a francia, a nyugatnémet, az amerikai és a belga nagykövetséggel léptek kapcsolatba, majd hoz­záfűzte, hogy a szóbanforgó személyek vallomása szerint Nyugat-Németország és az Egyesült Államok, valamint Franciaország elzárkózott az összeesküvés támogatásától. A Reuter jelentése szerint az ügyben belekeveredett Alain Rens-nek 24 órát ad­tak, hogy elhagyja az ország területét. A leopoldville-i rá­dió szerint Rens pénzössze­gekkel támogatta Kimbát és társait. (MTI) K­ülf­öldi kaleidoszkóp MOSZKVA A moszkvai sajtó amely a múlt héten oly sok meleghan­gú méltatást közölt a Madách Színház együttesének vendég­játékáról, a magyar színészek elutazása után is foglalkozik szereplésükkel. A hétfő esti Vecsernyaja Moszkva kiemel­te a kitűnő rendezést és a nagyszerű színészi alakításo­kat. KAIRÓ Szvaran Szingh indiai kül­ügyminiszter kétnapos látoga­tásra Párizsba utazott. Rend­szeres francia—indiai megbe­szélésekről Pompidou múlt évi indiai látogatása során egyezett meg a két fél. Az indiai külügyminiszter úton Párizs felé, a kairói re­pülőtéren újságírók előtt ki­jelentette, hogy folynak a tár­gyalások a háromhatalm­i csúcsértekezletről. RECIFE Brazíliában Pernambuco ál­lamban a péntek óta tartó he­ves esőzések nagy árvizet okoztak. Az árvízben legalább 92 személy elpusztult. VARSÓ A lengyel Kárpátokban­­ napok óta téli időjárás ural­kodik. A Kastrowy-csúcson 1,20 méteres hó esett és mí­nusz hat fokos hőmérsékletet mértek. Zakopanét 23 centi­­méteres hó takarja és a nap­pali hőmérséklet plusz öt fok körül mozog. SZÓFIA A bolgár fővárosban hétfőn megkezdődött a filmarchívu­­mok nemzetközi szövetségének XXII. kongresszusa. Városok — könyvek,gótok Két város egy folyó partján címmel Budapest és Belg­rád művészei adtak műsort szombaton este hazánk fővá­rosából. Operaénekesek, táncművészek, kórusok feleltek egymásnak magyarul és szerbül a zene és a tánc nemzet­közi nyelvén, s a Duna menti népek barátságának egyre erősebb hangján. Keresetlen baráti szavak (Krencsey Ma­rianna és Mitya Orlovics) fűzték egységbe a gondosan kiválasztott számokat, s maradéktalan művészi élményt kaptunk, akár Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert, akár Radmilla Bakovics és Miroszlav Csangalovics áriáit hall­gattuk, vagy a Rádió gyermekkara és a tehetséges Pred­­rag Ivanovics-kvartett műsorában gyönyörködtünk. Sze­rencsés kezdeményezés volt a Két város... sorozat meg­indítása, ezt bizonyította a mostani, második adás. Re­méljük, folytatása következik, s reméljük, ugyanezt várják déli szomszédaink is. Két hazai várost is bemutatott a tévé hétvégi műsora. A Versengő városok sorozatban Várpalota és Kazincbar­cika vetélkedett egymással sportban, technikai ismeretek­ben, művészetben, iparszervezési tapasztalatok felhaszná­lásában, ügyességi számokban, vagyis eseményben, válto­zatosságban bővelkedett az adás. (Ne felejtsük ki: még nyelvészeti fejtörőt is kaptak, s az eredményt Lőrincze Lajos bírálta el.) Ezt a két rokonszenves kis­várost helyi műkedvelők ismeretterjesztő filmje mutatta be (az első versenyszám), s mint ilyenkor szokás, felvonult a város apraja nagyja, hogy az elsőség kivívásában részt vállaljon. Esőben, hideg szélben türelmesen és kitartóan munkál­kodtak, segítkeztek, várakoztak, vagyis olyan széles körű népi megmozdulás tanúi lehettünk, amilyenre ritkán van példa. Az ismerd meg hazádat mozgalom és a lokálpatrióta törekvés — úgy látszik —, szilárd és megbízható szövetsé­gest talált a televízióban, a közönség pedig hasznos isme­reteket és tájékoztatást nyer ebből a dicsérendő szövetség­ből. Ez a nyereség még annál is fontosabb, hogy a versen­gő városok közül melyik lesz a győztes... Az idei könyvhét alkalmából Könyvsátor 1966 címmel irodalmi műsort sugárzott a televízió szombaton este. Gazdag anyagából a három leghatásosabb kétségkívül­­ a Távolsági történet című tévé­novella (Vészi Endre műve)­ és két irodalmi miniatűr Goda Gábor: A kókler és Gádor Béla: Felmondás című jelenete volt. Vészi novellájában Ruttkai Éva és Koncz Gábor, A kóklerben pedig Sinkovits Imre remek alakítása adott az erdeti prózához új színt és művészi többletet. Sinkovits játékában az író stílusa és a színész egyénisége szerencsésen kiegészítette egymást*, a mű pedig szemünk előtt született újjá. A sportbarátokat egy csalódás és egy meglepetés­ fo­gadta a hét végén. Elmaradt a szovjet—brazil mérkőzés* a helyette megtartott Szovjetunió—Lanerossi találkozót pedig nem tudta közvetíteni a tévé. A csalódásért viszont némi kárpótlást nyújtott a fővárosi rangadó, amelynek első fél órájában 3—4 percenként estek a gólok, kezdet­ben az FTC hálójába, majd a lendület csökkent, a játék képe változott, s végül a Vasas is egyenlő arányban osz­tozott a mérkőzés nyolc gólján. A közönség pedig a he­lyenként korszerű, gyors támadójáték szépségén, végül pedig a sportszerűtlen dulakodás, durváskodás, sajnos egyre gyakoribb, s nagyon elszomorító látványán. Ez utóbbit bizony szívesen nélkülöztük volna... (Bertalan) A tárgyalóteremből Bíróság előtt a Szombathelyi Állami Gazdaság dolgozói , Gyurkó Endréné 1961 ápri­lisában került a Szombathe­lyi Állami Gazdasághoz, mint postázó. Egy hónap múlva pénztáros lett. Munkaköréhez tartozott a banki pénzfelvéte­lek kezelése, étkezési díj be­fizetések, OMB­-kölcsönök in­tézése, stb. Gyurkó Endréné észrevette, hogy a gazdaság vezetői minden különösebb vizsgálat nélkül aláírják az OMB-előleg kérelmeket, ezért elhatározta „meglovagolja” az alkalmat. 1964 április 27-től május 9-ig nyolc esetben ké­szített hamis előlegkérelmet, amelynek jogszerűségét rész­ben maga igazolta, részben másokkal igazoltatta. A dol­gozók nevének aláhamisítá­­sával esetenként felvette a 800 forintos OMB-előleget és azt a saját céljaira felhasz­nálta. A kölcsön felvételekor a munkahelyi levonási felelő­söket értesítenie kellett volna, — népi tette. — Gyurkóné a bérelszámolásnak sem mutat­ta ki az előlegeket, így azok se a mérlegbe, se a személyi kartonra nem kerültek rá. A felvett 6400 forint OMB-köl­­csönből időközben 1320 fo­rintot megtérített. Az állami gazdaság dol­gozói kenyérgabona fejadag­ra voltak jogosultak. A besze­dett térítésből Gyurkóné 13 és fél ezer forintot tulajdo­nított el. 1965. március elején Gyur­kóné átszervezés (­...) miatt a vépi üzemegységhez került bérelszámolónak. Mielőtt azon­ban átadta volna munkakö­rét a hónapra esedékes mun­kabérből közel 6000 forintot vett el. S hogy a vállalattól „kölcsönvett” pénzt vissza tudja adni, répen is folytat­ta, amit Szombathelyen elkez­dett. Itt öt és fél ezer forin­tot sikkasztott a dolgozók munkabéréből. Védekezésül azt adta elő a bíróságon, hogy valaki odabent az irodában „ellopta” a pénzét. Király László, a Szombat­­helyi Állami Gazdaság volt függetlenített szb-titkára (je­lenleg a szombathelyi műsza­ki erdészet traktorosa) is ar­ra hivatkozott a bíróságon, hogy „ellopták” a fiókjából a pénzt. Az állami gazdaságnál Ki­rály szervezte a kiránduláso­kat és a térítésből befolyt összegeket (8100 forint) nem fizette be a pénztárba. A múlt évi árvízkor nagyará­nyú gyűjtés volt a gazdaság­nál is. A pénzt szintén ő ke­zelte. A befolyt, közel 14.000 forintból több mint kétezret a maga céljaira használt fel. Az ellenőrzés lazasága és az egyéni jellemgyengeség következtében bűnözök ügyé­ben a napokban mondott íté­letet a szombathelyi járásbí­róság. Gyurkónét társadalmi tulajdont károsító csalásban és folytatólagosan elkövetett — a társadalmi tulajdont sér­tő — sikkasztásban mondta ki bűnösnek és ezért egy év két hónapi szabadságvesztésre ítélte. Király László nyolc­hónapi szabadságvesztéses büntetést kapott. Mindkettő­jüket három évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Az ítélet nem jogerős. — 17 — ! VAS NIIPE 1966. június 1. Szerda

Next