Vas Népe, 1967. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-27 / 202. szám
HÁROMSZÁZ FILM, négyezer előadás-lehetőség, kedvezményes filmműsorok a szovjet filmművészet ötven évéből Rangos műsort készített elő a Vas megyei Moziüzemi Vállalat szeptember—december négy hónapjára. Rangos ez a műsor azért, mert az MSZMP Központi Bizottsága határozatából kiindulva, a Művelődésügyi Minisztérium Filmfőigazgatóságának irányelveit meszszemenően figyelembe véve, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. jubileumának tiszteletére úgy állították öszsze, hogy változatos formáiból nemcsak a filmszínházaknak jut, hanem az ifjúsági kluboknak, a művelődési otthonoknak s egyéb művészeti fórumoknak, intézményeknek. S ez már magában hordja a kettős lehetőséget: tömegek elé vinni a szovjet filmművészet ötven esztendejének kiváló alkotásait, illetve a jubileumi műsorokat színvonalasabbá, színesebbé lehet tenni ezeknek az alkotásoknak a vetítésével. Mindenütt a megyében, a reprezentatív szombathelyi Művész Mozitól a keskenyfilmszínházaikig, a szakszervezeti és ifjúsági közösségektől az üzemek dolgozóin át a iskolákig. Mert van miből válogatni : háromszáz különféle film, négyezer vetítési lehetőséget kínál, változatos formában: üzemi bérletes, ifjúsági bérletes előadások, klubműsorok, tematikus sorozatok formájában. A részletes műsortájékozta■ tó, amely önmagában is brosúrányi, már ott van minden illetékes: szb-titkár, művelődésiotthon-igazgató, pedagógus, mozi üzem-vezető, párt-, és KISZ-titkár kezében, napra lebontva tartalmazza a díszelőadások és ünnepi bemutatók sorát, a kedvezményeket, de rugalmasan tartalmazza azt a lehetőséget is, hogy egyes műsorokat a helyi rendezvénysorozatokhoz hajlítsanak. A Patyomiintól a Háború és békéig Az elkövetkező hónapokban tehát a megye filmszínházaiban és egyéb fórumokon vetítik mindazokat a szovjet filmeket, amelyek méltóképpen reprezentálják a szovjet filmművészet 50 évét, sokoldalúan ábrázolják a Szovjetunió életét, politikai, gazdasági és kulturális vívmányait. A „Minden idők legjobb filmjé”-től a monumentális Háború és békéig. A megyeszékhelyen kívül ünnepi előadássorozatokat tartanak a járási székhelyeken, s a nagyobb községekben. Ezenkívül díszelőadásokat, s szeptember első felében hat településünkön ünnepi megnyitókat. A megyei nyitányt szeptember 8-án, a szombathelyi Művész Moziban tartják Eizenstein csodálatos alkotásával, a Patyomkin cirkálóval. Nyitóünnepségen játsszák még A sivatagi 13-ak és a Cirkusz című filmeket. A nagy évfordulóra a magyar filmművészet is kirukkol: az említett időszakban a legkisebb faluban is eljut Jancsó Miklós szovjet koprodukcióban készülő filmje, a Csillagosok, katonák. Bérlet, filmklub, sorozat A szovjet film ünnepe akkor lesz igazán hatásos és tömegeket mozgató, ha nem egy forgalmazási szerv — a MOKÉP — szervezi, hanem minden olyan közösség, amely magáénak érzi a két nép barátságának, művészetének kölcsönös ápolását. A fiatalok bizonyára szívesen választanak klubfoglalkozásaikra abból a két rövidfilm sorozatból, amely a volgai csatáról a „szárnyas óriásokig” dokumentumszerűen, művészi látásmóddal beszél érdekes történelmi témákról, műalkotásokról, technikai vívmányokról. A szocialista brigádok kulturális vállalásaik közé örömmel vehetik az SZMT kulturális bizottságának 25 százalékos kedvezményes bérletét, amely nyolc filmet kínál tizenöt forintért. Az iskola — az iskolamozi — sem megy el a lehetőség mellett: hat filmet, tíz forintért a legjobb, eddig sokszor még filmmúzeumban sem látható művektől a legfrisebb alkotásokig. Négy tematikus sorozatból választhat a KISZ, a Nőtanács, a Hazafias Népfront és az MSZBT, illetve egy-egy népművelési intézmény — ’ sajátos érdeklődési körre ■ komponálva. Kiállítás öt helyen és ötvenéves a szovjet film- művészet címmel kiállítást is rendeznek szeptember 9— 17 között Szombathelyen, a Művész Moziban, 17—25 között a Savaria Filmszínházban, majd láthatja az érdekes anyagot Kőszeg, Sárvár és Körmend mozilátogató közönsége. Ankétot rendelnek a Csapajevből, a Csillagosok.. .ból, valamint a Háború és békéből Szombathelyen, s valószínűleg még több községben is. Így, együtt művelődve és szórakozva teszünk eleget a februári párthatározatnak: ismertetjük közös céljainkat, közös harcunkat a békéért és szocializmusért, a magyar— szovjet kapcsolatok alakulását, fejlődését és szerepét népünk életében. S mindezt az egyik legnépszerűbb művészet, a film nyelvén Szakály Éva ! — Beszélgetők. (Mohácsi Regős Ferenc rajza) 1967. augusztus 27. Vasárnap Meddig jutottok ? — a népművelési oktatók és kutatók XIII. konferenciáján Csütörtökön zárult a konferencia Szombathelyen. Nyolc nap alatt 27 előadáson és ankéton foglalkoztak résztvevői a művelődéspolitika időszerű kérdéseivel. Előadást tartott Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes is. A konferencia évről évre hazánk más és más városaiban gyűjti össze a hazai tanintézmények népművelési szakembereit, tanárait, és kutatóit — ennek a legfiatalabb tudománynak lelkes munkásait. Sokrétű tevékenységük során a szombathelyi konferencián többek között azt is megállapították, hogy napjainkban a népművelés szakmából tudománnyá érlelődik. Értékes elméleti munkájukat aktív pihenőnek nevezték. Év közben is rendszeres megbeszéléseket folytatnak a szakbizottságokban — a konferenciákáltalános jelentősége, hogy a nyári időszakban nagyobb lehetőségük nyílik az elmúlt év tapasztalatainak megbeszélésére — a vezető szervek képviselőinek jelenléte széles körűvé teszi tanácskozásaikat. Miben hozott újat ez a szombathelyi konferencia? Horváth Margit, a Tanítóképző Intézet igazgatóhelyettese a szakember szemszögéből értékeli a lezajlott megbeszéléseket. Oktatási és népművelési munkánk jelentős állomásának nevezi a XIII. konferenciát. Leginkább az előkészítő eszmecsere szóval fejezhető ki ez a gyakorlati igénnyel folytatott elméleti munkálkodás. A cél: a népművelés szerteágazó feladatainak alapvetés igényével történő vizsgálata volt. Sokat segített szándékaik tökéletes tisztázásában a módszer. Eltérően a korábbi gyakorlattól, itt deduktív módon, a tárgykörhöz tartozó minden lehetséges terület átfogásával kezdtek munkájukhoz. Már az előkészületek során arra az örömteli megállapításra jutottak, hogy a népművelésnek eddig kevéssé művelt vitaterületei is nagymértékben megerősödtek. Külön szekciót kellett szervezniök a könyvtárosi és az esztétikai oktatás-nevelés témakörének megvitatására. A plenáris ülések, valamint a négy szekciók — könyvtárosi, pedagógiaipszichológiai, művelődéstörténeti-népműveléstörténeti és esztétikai szekciók — műsorán komoly témák szerepeltek. Ezek önmagukban is biztosították azt, hogy sok nézet és tapasztalat egymásra hatásából az elvi megállapodás és a konkrét alkalmazás fokán kristályosodjanek ki a módszertani lehetőségek. Sokoldalú munkát folytattak. Dr. Poszler György, a Népművelési Intézet oktatási osztályának vezetője a tanácskozást záró plenáris ülésen úgy jelölte meg szerteágazó tevékenységük területeit, hogy a résztvevők négy rétegben, a népművelési problémák négy síkján tettek jelentős lépéseket előre. — Széles alapozó tájékozódást folytattak — foglalkoztak olyan kérdésekkel, melyek a népműveléshez kapcsolódó szakmák művelőkörében is érdeklődésre tartanak számot, — tárgyalták szorosabban vett szakmai problémáikat, — és az intézmények szerrinti szekcióüléseken sok tapasztalatot vitattak meg. A kutató munkától az oktatási gyakorlatig vezető utat, illetve elmélet gyakorlati megvalósításának legjobb lehetőségeit vizsgálták. Jó eredménnyel. A résztvevők taglalták a népművelői szakosítás problematikáját, öszszefoglalták mindazokat az ismérveket, melyek a népművelői foglalkozást speciális élethivatássá minősítik. Úgy elemezték a népművelői tevékenység irányítálődéspolitikai és pedagógiai irányítottságú szervezettségű folyamatát. A tudományos felfedezések és a társadalmi igények ugyanis új hivatásokat alakítanak ki. Elemzés közben a népművelői tevéknység irányításának, vezetésének, tervezésének, szervezésének, pedagógiai jellegű funkcionáltatásának eszközrendszerét vizsgálták. Előkerültek a népművelés fogalmának problémái is — ezekben előbbre jutottak. Megpróbálták definiálni a tudományt. Szemügyre vették, hogy a szakképzettség hogyan alkalmazkodik ehhez a hivatáshoz, a tanterveket hogyan kell változtatni, a felsőoktatási intézményekben folyó speciális képzést hogyan kell hatékonyabbá tenni és hogyan lehet biztosítani a gyakorlati életbe kikerült szakemberek további képzését. Foglalkoztak többek között a szociálpszichológia eredményeinek alkalmazásával is — azzal, hogy miképpen tudják a kutatások eredményeit nem epizódszerűen, hanem folyamatosan alkalmazná kis csoportok oktatásában-nevelésében. Megbeszéléseik a vitatott témák túlnyomó részét illetőn konkrét, — egyes esetekben pedig, mint például a szakkörökben folyó népművelőképzés — elvi összegezésekig jutottak el. A munka hasznosnak bizonyult. Minden elvi megállapodás, minden előkészítő eszmecsere továbbmunkálásra alkalmassá tett tényanyagra hívta fel a figyelmet. (konczek) VAS NÉPE CS. NAGY ISTVÁN: Ezek a mindenható vonulók (A Savária Karneválra) Törte magát kalmár-előkelő borostyánkőbe szorult féregért, egy légiónyi rabszolgát megért a gyantába kövült szitakötő, sugárzó erezettel röppenő, ősfák kristályba dermedt ékszerét nem hordhatta sziszifuszi cseléd, valódi kövekkel cipekedő. Borostyántalan, névtelen dicsők: a sohasem-hiába mégis ők, az Örök Ügy harcához pártolók, ezek a mindenható vonulók, kiknek nyakán, kezén dagadt erek ott voltak násfának, kösöntyűnek. ****** A* fc* ******* * *» GAZDAG ERZSI: A madaras lány dala (Régi koldusének) ! Nem késsel-tőrrel jöttem én közétek. Vad vásártokba be sem illenék. Dalló madárral járom a világot. Vállamon ül, halljátok énekét. A késdobálók söprik be a pénzt. Így a mutatványért őrjöng a tömeg. Jól tudom, egy lány köztük mire megy, ki nem tanulta meg e durva leckét. 7 Nem magamért, a madaramért esdek: pár fülé'' ’ * •k egy kis kölesre. Magam vadkörtén,ért hogyan megélek, s moha az ágyam, ha leszáll az este. Nem vagyok koldus, bár okkal lehetnék, ha szégyenemben nem futnék tova. Vállamon ül az isten madara... És vele én is mind csak énekelnék. A név kötelez... A Derkovits-emlékszoba sorsáról kérdeztük dr. Szentlélek Tihamért Már 18 évvel ezelőtt, az akkori megyei lap arról cikkezett, ideje lenne Szombathely nagy szülöttjének, Derkovits Gyulának tiszteletére egy emlékmúzeumot felállítani, berendezni, hogy a kései utókor is megismerhesse, megszerethesse a munkásság, a proletariátus érdekeiért a kényszerű szükséget, nyomorúságot is vállaló festő életét, tevékenységét. Az emlékmúzeum megnyitása azonban „kissé” váratott magára. De végre, a múlt héten, éppen Alkotmányunk ünnepén megnyitotta kapuját a művészetet szerető, emléket, hagyományt tisztelő látogatók előtt. Csak örömmel köszönthettük, hogy régi adósságát a festő szülővárosa letudta, azonban, — bocsánat a jószándékú türelmetlenségért, — máris a múzeum jövője, további sorsa foglalkoztat bennünket. A jelenlegi helyzet, ugyanis nem megnyugtató. Valljuk be őszintén, köntörfalazás nélkül, anyagát tekintve meglehetősen szegényes a kiállítás. Többnyire néhány használati tárgyra, a művész életét ismertető dokumentumokra és két „kölcsönkért” eredeti festményre szorítkozik. A múzeum további sorsáról, a fejlesztés lehetőségeiről a legilletékesebbet, dr. Szentléleki Tihamért, a Vas megyei múzeumok igazgatóját kérdeztük. — Honnan származnak a jelenlegi kiállított festmények és tárgyak, és miként képzeli el a múzeum további jövőjét? A jelenlegi kiállítást nem Derkovits műveiből rendeztük, mindössze megemlékezni akartunk a város nagy szülöttjéről. Mindezek ellenére, a bemutató nem lehet teljes néhány eredeti Derkovits-kép nélkül. Bár a megyeszékhelyen sokan ismerik főbb munkáit, hiszen eddig két alkalommal is rendeztek kiállítást műveiből, mégis szükséges lenne néhány reprezentatívabb alkotás, mert mindennek ellenére akadnak olyanok, akik még nem találkoztak a Mester művészetével. — Hogyan képzelik ezt megvalósítani? — Derkovits Gyula műveinek jelentős része a Magyar Nemzeti Galériában és magánosok kezében van. Erre via kiállításra két kiemelkedő darabot — önarckép, Téglavívők — a Magyar Nemzeti Galéria bocsájtott rendelkezésünkre, — kéthónapi időtartamra. (!) Derkovits alkotásai a magyar képzőművészet legbecsesebb darabjai közé tartoznak, éppen ezért fokozottabb védelemben részesülnek. Feladataink közé tartozik, a még fellelhető Derkovits alkotások közül néhányat képzőművészeti gyűjteményünk számára megszerezni. Most is lenne alkalom, hogy egyik leghíresebb képét, Anya kendővel, — 20 ezer forint körüli összegért megvásároljuk. Azért fontos ezeknek a munkáknak a megszerzése, mert emlékmúzeumunkban néhány jelentősebb alkotásával kell bemutatnunk művészi értékeit. — Nem képzelhető el, hogy Szombathelyen, magánkézben akad még néhány Derkovits relikvia? — Kiállításunk frisseségét emelik azok az eszközök és szerszámok, amelyeket a Mester használt. Biztosak lehetünk benne, hogy még több ilyen kisebb tárgy kallódik a megyeszékhelyen, ezért ezúton is kérem, akinek birtokában ilyen jellegű tárgy, vagy tárgyak vannak, — még ha értéktelennek tartják is őket — hozzák be hozzánk a múzeumba. — Lesz-e megfelelő propagandája az új múzeumnak? — Tervezzük egy néhány oldalas leporelló kiadását és szeretnénk különféle, a múzeumhoz irányító jelzőtáblákat is elhelyezni a város különböző pontjain. Az idegenforgalmi sétaút, a Romkertből az Iseum felé halad és közben érinti a Derkovits emlékszobát. — Még egy kérdés. A városba látogatók, az érdeklődők mikor tekinthetik meg városunk új látványosságát? — Hétfő kivételével mindennap 10-től 14 óráig. Ámbár a magunk részéről szívesebben tartanánk nyitva délután is, de ez még egyelőre elintézésre váró anyagi kérdés. ... Zentai Pál